Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 32
Copyright (C) HIX
2002-02-11
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 idegen cegnevek (mind)  12 sor     (cikkei)
2 Siklik (mind)  83 sor     (cikkei)
3 Re: Unnepeink (mind)  7 sor     (cikkei)
4 Re[4]: szegfuvet, vasalovat (mind)  9 sor     (cikkei)
5 Re: Ezek a franya nyelvek... (mind)  28 sor     (cikkei)
6 Pajtas, nyajas (mind)  14 sor     (cikkei)
7 Re: hianyos ragozasu igek (mind)  7 sor     (cikkei)
8 Re: Szent Jobb vs. szent jobb (mind)  14 sor     (cikkei)
9 Re: helyesirasi osszefoglalo avagy szosz (mind)  15 sor     (cikkei)
10 Re: pajtas (mind)  24 sor     (cikkei)
11 Re: nyajas pajtas (mind)  23 sor     (cikkei)

+ - idegen cegnevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A törvénybe lépett idegen cégnevek magyarításáról mennyit tudtok? Mi a
helyzet a multik magyarországi leányvállalatáról? Mennyire mennek bele a
magyar-idegen váltásba?  Mi a helyzet az alábbiakkal:
Pólus Center
Skála Metro
Hollywood Multimédia Center
Centrum áruház

A terméknév az még nem cserélődik?
Bacon szalonna

Iván (magyarítva talán János?)
+ - Siklik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

IVÁN

> A csuklik és a vedlik igéknek nem tudok felszólító módú alakjukról.
> Azt hiszem hiányos ragozású igéknek hívják őket. Tudtok több ilyet?

  Siklik. Egyébként a felszólító módok: csukolj, vedelj, sikolj. Nem
szeretjük őket...

RACSKÓ TAMÁS

>> Birota ignifero latice incita -- motorkerékpár!
> Érdekes, hogy ez ilyen terjengősere sikeredetett,

  A boldogult emlékezetű Alfa újságban olvastam, amikor még az újság is
gyerek volt meg én is... :)

MÁRKUS NORBERT

> Na itt, a nyomdasz Attilaktol szepen megtanulunk nyomdaszul. Nem
> lesz semmi! :-)

  Odébb van az még. A winkelt, a dursuszt meg a wiederdruckot még nem is
említettük. :)

> Ha 1984 ota tenyleg ilyen keves valtozas volt, akkor een most
> azonnal akarom azt a helyesirasi osszefoglalot vagy szotarat vagy mi
> a szoszt, mert nagyon bant, hogy mindent rosszul irok.

  A szabályzat megvan a MEK-ben, pillanat...
www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/mhsz11, de adhatok
textesített változatot akármilyen kódolásban.

> Kelet-Europa, Kelet Europa, Kelet-europa, Keleteuropa???

  Kelet-Európa (kapcsolj nagybetűket mutató módba). Égtájakat és más
jelzőket mindig kötőjellel kapcsolunk földrajzi nevekhez:
Dél-Franciaország, Észak-Amerika, Nyugat-Magyarország,
Keleti-Kárpátok, Belső-Mongólia, Alsó-Ausztria, Felső-Duna-vidék,
Északi-Középhegység, Délkelet-Kazahsztán. Ezek a nevek megtartják nagy
kezdőbetűjüket, a jelző szintén ilyet kap, hiszen részévé válik a
névnek. Ezt főleg akkor fontos tudni, amikor németből fordít vagy
egyébként német környezetben mozog az ember, mert ott Osteuropa,
Norddeutschland, Westelneunhundert van.
  Az -i képzős melléknévi alakok is megtartják a kötőjelet, de
ledobálják nagybetűiket: nyugat-magyarországi, északi-középhegységi,
alsó-ausztriai stb.

> Ugyanez Margit-Szigettel es mas hasonloval is borsot tor az orrom

  A sziget neve kétféleképpen használható és más-más dolgot jelent.
Mivel a sziget önmaga nem tulajdonnév, semmiképp se kezdjük
nagybetűvel, tehát ahogy Sárga-folyó, Atlanti-óceán, Északi-tenger,
úgy Margit-sziget. Ebben az esetben egy szigetet jelent, aminek
partjait a Duna tajtékzó, sós habjai mossák. De ez a sziget ugyanakkor
az egyetlen közel s távol, aminek egybe is lehet írni a nevét:
Margitsziget. Ebben az esetben egy városrészt jelent, olyat, mint
Zugló, Adyliget vagy Makkosmária, a XIII. kerület városrészeinek
egyikét (a többi Angyalföld, Lőportárdűlő, Népsziget, Újlipótváros és
Vizafogó).

> "bűn, bűntet, bűntetés, vagy büntetés", "hűl, hűledezik vagy
> hüledezik".

  Ezek a tőhangváltoztató szavak, a szabályzat 27. pontja szól róluk. A
helyes alakok: bűn, büntet, büntetés, hűl, hüledezik. Egyes szavak
egyes alakjaiban a hosszú í, ú, ű rövidre változik: zsír--zsiradék,
húsz--huszadik, ír--irodalom stb. Ezeket külön kell megtanulni. De
némi ismerkedéssel itt is szabályosság fog mutatkozni, mert ha a dűl
igéből düledezik, dülöngél és dülleszt alakok jönnek létre, akkor a
hűl helyes alakjai is hüledezik, hülöngél és hülleszt lesznek.

> Es meeg ezer ilyennel gyulik meg a bajom nap mint nap. Vagy peldaul
> ez a "nap mint nap", na ez peldaul hogy irodik? "nap-mint-nap",
> "napmintnap", vagy teljesen kulon?

  Teljesen külön. Drei Wörter.

> Inkabb nem terhellek titeket tovabb!

  Pedig jó lenne, "úgy tanul a gyerek, ha kérdez"... :)

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
NAGYBANI = Kis leu.
+ - Re: Unnepeink (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0031-ban írta La'ng Attila D. >:
>Erről a pajtás jut eszembe, amely szót legalább annyira utálok, mint
>Holden Caulfield a pompásat. Nem tudom felfogni, miért lennének
>valakik jóbarátok attól, hogy van egy pajtájuk.
Pláne, ha még kenyér is van a pajtában. :-)))

Üdv: Attila
+ - Re[4]: szegfuvet, vasalovat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0031-ban írta Racsko' Tama's >:
>> Az Elekfi-féle A magyar nyelv ragozási szótára jóval akkurátusabb
>> (sokszor annyi munka van benne, és egy ember készítette, aki ráadásul a
>> világ egyik legprecízebb embere). Beszerezhető a Nyelvtudományi
>> Intézetnél (ha még van belőle), hibajegyzék a következő Nyelvőr-számban.
>Küldenek utánvéttel is?
Fogalmam nincs, még a telefonszámukat sem tudom, mert nemrég költöztek.

Üdv: Attila
+ - Re: Ezek a franya nyelvek... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0031-ban írta :
>Kelet-Europa, Kelet Europa, Kelet-europa, Keleteuropa???
Kelet-Európa.

>Ugyanez Margit-Szigettel
Margit-sziget: sziget a Dunán, Margitsziget: városrész. A kettő ugyanazt a
területet jelöli, de más szempontból. Ha a mondatban nincs jelentősége e
szempontnak, akkor mindig az egyszerűbbet, azaz az egybeírt változatot
használjuk.

>"bűn, bűntet, bűntetés, vagy büntetés"
bún, büntet, büntetés

>"hűl, hűledezik vagy hüledezik".
hűl, hüledezik

>Es meeg ezer ilyennel gyulik meg a bajom nap mint nap. Vagy peldaul
>ez a "nap mint nap", na ez peldaul hogy irodik? "nap-mint-nap",
>"napmintnap", vagy teljesen kulon?
Nap mint nap. A mint előtt azért nincs vessző, mert e mint-nek kb. '-ként'
a jelentése. Az ilyen típsuú szerkezeteket mindig különírjuk: nap nap után,
fej fej mellett stb. (A Word viszont sajnos aláhúzza őket, de helytelenül
teszi.)

>Inkabb nem terhellek titeket tovabb!
Csak nyugodtan.

Üdv: Attila
+ - Pajtas, nyajas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kicsit utánanéztem a tárgybeli szavak etimológiájának.

A pajtásnak minden bizonnyal semmi köze a pajtához, oszmán-török
jövevényszó, csak véletlenül egybe esik a pajta képzett alakjával.

A nyájas eredeti jelentése 'társas, a közösséget kedvelő <élőlény>', ebből
alakult a mai tipikus 'kedves, barátságos' jelentés, méghozzá a következő
állomásokon: 'társulásban élő' -> 'társaságkedvelő' -> 'családiasan
közvetlen, barátságos'. 

Mindezek részletesebben megtalálhatók A magyar nyelv történeti-etimológiai
szótárában.

Üdv: Attila
+ - Re: hianyos ragozasu igek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Iván!

hix.nyelv #31, :
> A csuklik és a vedlik igéknek nem tudok felszólító módú alakjukról. Azt
> hiszem hiányos ragozású igéknek hívják őket. Tudtok több ilyet?
A konkurrenciánál volt egy ilyen téma: "Segítség, nem tudok felszólítani!"
<http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9020880>;. Ott van egy 559 szavas lista.
+ - Re: Szent Jobb vs. szent jobb (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Nyelvtársak!

Eltekintve attól, hogy bálványimádásról van szó, indokolt a "Szent Jobb" 
nagy kezdőbetűkkel való írása. Nem azért a szerencsétlen "nemzeti ereklye" 
kitételért, ami pl. az MHSz-ben is magyarázatként szerepel, hanem azért, 
mert ez a r.k. egyház ereklyéje. Ott pedig, az ilyen kifejezések: mint 
"Szent Szív", "Szent Kereszt", stb. tulajdonnévnek számítanak. A "Szent 
Jobb" sem egy tetszőleges szent jobbkeze, hanem Árpád-házi Szent Istváné: 
ráadásul ez az a kéz, amivel az országot anno Szűz Mária kegyelmébe 
ajánlotta. Hogy profán legyek, ez a magyarországi r.k. egyház egyfajta 
márkaneve. Akár egyet értünk a tartalmával, ill. a hozzá kötődő külcsínnel, 
akár nem, nincs okunk egy vallási tulajdonnevet a köznyelvben köznevesíteni. 
Annál is inkább, mivel ezt más vallásokat is érint, pl. az "Ezerszemű 
Buddha".
+ - Re: helyesirasi osszefoglalo avagy szosz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Norbert!

hix.nyelv #31, :
> akkor een most azonnal akarom azt a helyesirasi osszefoglalot vagy szotarat
> vagy mi a szoszt, mert nagyon bant, hogy mindent rosszul irok. 
Láng Attila D. jóvoltából a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított A 
magyar helyesírás szabályai c. összefoglaló szösz jelenleg hatályos 11. 
kiadása letölthető -- a szótári rész nélkül -- az alábbi címről: 
<http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/mhsz11/>;. 
Ez utóbbiban választ találhatsz a "Kelet-Európa" és a "Margitsziget" 
városrész, ill. "Margit-sziget" földrajzi név problémájára, de a "bűn" vs. 
"büntet, büntetés", ill. "hűl" vs. "hüledezik"-re már csak utalás szinten, 
ugyanígy a "nap mint nap", "nap nap után" esetén. Gondolom, idővel a szótári 
anyag is fenn lesz valahol, addig is érdemes egy magyar keresővel a kérdéses 
szóra keresned: döntsön a többség...
+ - Re: pajtas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila, Ferenc!

hix.nyelv #31, Láng Attila D.:
> Erről a pajtás jut eszembe ... Nem tudom felfogni, miért lennének
> valakik jóbarátok attól, hogy van egy pajtájuk.

hix.nyelv #31, 
> Valakinek a pajtása pedig az a személy, aki a pajtáját kezeli... :-)) 

A "nyájas"-sal ellentétben a "pajtás"-nak nincs köze a látszólagos 
"alapszavához", azaz a "pajta"-hoz. 
A "pajtás" eredetileg "pajk-társ" alakú összetett szó volt. A 
török eredetű "pajk" szó található meg a "pajkos" szavunkban is, 
és jelentése 'gyermek' volt (vö. oszmánli "peyk" 'inas < 
szolgagyerek'). A jelentés elhomályosulásával és terminust a 
katonai nyelv is átvette (vö. "Tyukodi pajtás"). A XVIII. sz. 
közepe táján egyes írók a szót átetimologizálták: mivel azt 
hitték, hogy a "pajtás" eredetileg "bajnok+társ" volt, 
a "helyesebbnek" vélt "bajtárs" alakban kezdték használni.

A "pajta" viszont a szerb "pojata" 'kamra, hátsószoba' szóra megy vissza: 
az ún. kétnyíltszótagos tendencia ejtette ki a második magánhangzót (vö. 
"malina" > "málna", "halovány" > "halvány"). (A szerb-horvát egyébként meg 
a "pajtás" szót vette át a magyarból "pajdas^" 'pajtás, cimbora' alakban.)
+ - Re: nyajas pajtas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Nyájas Pajtások!

A nyájas valóban nyáj+as: eredetileg társaságot
kedvelő élőlény, már a l4. század végén a
Jókai Kódexben előfordul; ebből fejlődött a kedves,
barátságos jelentése. A pajtásnak azonban nem
feltétlenül van pajtája (nemcsak azért, mert annak
idején az úttörőpajtásoknak sem igen volt pajtájuk.)
A pajtás valószínűleg oszmán török eredetű, ott a
jelentése ez volt: az, aki társ valamiben. És ha a
pajtásnak nincs pajtája, aki (meg)juhászodik, az se
lesz juhász. A juhászodik valószínűleg a szív, belső
rész jelentésű jonh (ez már az Ómagyar Mária-siralomban
is előfordul), juh származéka, a juhászodik tehát:
szívessé, kedvessé, szelíddé válik.

Ami a Szent Jobbot illeti: ugyanúgy egyedi jelentésű,
mint a tulajdonnevek általában. A helyesírás és a poli-
tika viszonyát egyébként az is mutatja, hogy amikor a
Szent Jobb írása kisbetűs volt, az Isten is ugyanerre a
sorsra jutott (vagy fordítva).

Erzsébet

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS