> Felado :  [Hungary]
>
> Ha reszletesebben erdekel, utananezhetek elsos gimnazista
> lanyom tankonyveiben.
Hacsak nem akkora zseni ez a te lanyod, mint az apja, s nem jar valami
kulonleges zsenikepzobe, akkor aligha talalsz az elsos fizika konyveben, az
Archimedesz-torveny es a Pascal kiserletek mellett barmit is a
termonuklearis reakciorol. Talan majd harom ev mulva, a negyedikes konyvben.

Vegulis mellekes; kettoscsillag ide vagy oda, a Napbol soha a budos eletben
nem lesz szupernova, mert nem eleg nagy a tomege hozza, s igy nincs benne
eleg gravitacios kakao. Masreszt a szupernovaotlet azert sem tul jo, mert
ezek nem hirtelen esemenyek, nem ugy szokott tortenni, hogy felkel reggel
ET, s nez nagyot, hogy je, szupernova lett a napunkbol. Majd elparolog,
diszkreten.
A csillagfejlodes kesei szakaszaban un. voros oriassa duzzad minden csillag.
Igy peldaul a mi Napunk is akkorara no kb 4-5 milliard ev mulva, hogy a
kulso burka joval Fold palyajan tulra nyulik. De mar ezt joval megelozoen
felperzsel mindent, mi el, vagy mozog a Fold felszinen.
Jut eszembe, nincs veletlenul kedve valakinek egy szupernova listat
alapitani?


iloz

Konyv kontra Film es Iro .

Olvasvan az erveket pro es kontra , eleddig
nem lattam egy ket fontos dolgot megemlitve a targyban .

Annak tetszik jobban a konyv mindig , akinek az atlagosnal
gazdagabb , szinesebb , es elevenebb fantaziaja van , es olvasva a
konyvet maga elott latja a torteneseket , melyek megfelelnek a
sajat izles , es erzesvilaganak . Mivel a film alkotoi is rendelkeznek
sajat fantazaiaval , szuksegkepp ez mas , mint amit olvasaskor eltunk at .
Ezert zomeben ha elobb olvassuk a konyvet , es elegge el vagyunk eresztve
fantaziaval , akkor a film csalodas lesz . Ha a filmet latjuk elobb , mar
nem er minket ekkora csalodas , hiszen a film mar eleve sugall
egy kepet a cselwekmenyrol , amit persze azert tovabb alakit a
a fantaziank , de a filmmel kozos alaprol indulva .
Az eleve atlagon feluli fantaziaval rendelkezok kozul gyakran
kerulnek majd ki a jobbnal jobbnal jobb irok , hogy a masik
aktualis tema is erintve legyen . es akkor az irasrol is nehany szo .
A gazdag fantazian tul van nehany ismerve az iroknak , illetve az azza
valasnak . Az embert elkeudi erdekelna a nyelv . Ezt lehet hogy maga
eszre sem veszi , kitalal nyelvi fejtoroket , raerez erdekes nyelvi
szituaciokra , felkapja a fejet egy egy gyonyoru mondat hallatan , amit
a kornyezet minden tiltakozasa ellenere valamely veretes szinhazi
kozvetitesben
hall a televizioban . (pedig a csaladban mindenki inkabb nezi a ph ertek
reklamokat is ) Az ironak alkalmas ember kepes meg verseket is
olvasni , oly elvetemult hogy gorog dramakbol is tud esetleg idezgetni .
Az iro nehezen szanja ra magat elso muvei megirasara mert szentsegkent
tiszteli az irodalmat , es hogy jon o ahhoz hogy ...
Az iro konnyen szanja ra magat elso muvei megirasara ha azt biztos nem
olvassa majd senki . :)))
A jo iro ritkan elegedett muveivel .
A legfontosabb pedig : Iro az , aki annak erzi magat . Akkor is , ha meg
esetleg
sosem irt semmit . Aki nem erzi magat ironak , az pedig hiaba irt mar tobb
ezer muvet , ettol meg nem iro .

Ha idaig elolvastad , nehany iroi vonas benned is van ,:))))
Szeretettel
Gyozo

Asimov is tud picinyke szamtani bakikat elkovetni. "A megszakitas
nelkuli varosiasodas vegul is elerte a fejlodes netovabbjat. Trantor
egesz, tobb mint szazmillio negyzetkilometernyi felszinet egyetlen
varos takarta." Ez all az Encyclopedia Galacticaban, majd pedig:
"Homalyosan sejtette, hogy a csaszari palotat valahol odalent
szazotven negyzetkilometernyi termeszetes talaj ovezi, amely zoldell a
faktol, es szivarvanyos a viragoktol. Egy kis szigetecske az
aceloceanban, onnan azonban, ahol o allott, mit sem lehetett latni.
Konnyen meglehet, hogy tizezer merfoldre van oda. Fogalma sem volt
rola."
  Nomarmost, kerem szepen, szazmillio negyzetkilometer a Fold
felszinenek egyotode, nagyjabol megfelel Azsia, Afrika, Eszak-Amerika
es Ausztralia egyuttes teruletenek. Trantor tehat kicsi bolygo.
Tizezer merfold, azaz tizennyolcezer kilometer tul sok ahhoz, hogy egy
ilyen kicsiny bolygon ekkora tavolsagok letezhessenek, hiszen az
otszor akkora felszinu Foldon a legnagyobb tavolsag huszezer
kilometer.
  Nem kotozkodeskeppen, csak ugy.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
"Ahogy itt jar-kel, / szep, mikent maga a csillagtuzes ejszaka..."

> En ezt kisse mashogy tanultam. Bár nem vagyok iro, csak egy mezei
> muszaki, aki megirt eddig több mint feltucat szakkonyvet es par szaz
> cikket, ilyen butasagot (lasd az idezett szovegreszlet) nem irnek
> le.

  No de hat eppen arrol van szo, hogy en viszont nem tudok se
szakkonyvet, se cikket irni, legalabbis csillagaszatrol. Butasagot
viszont tudok. Azt is kell valakinek...

> Valoban szupernova ugy is (!) keletkezhet, ahogy irtad, de ugy is,
> hogy a csillag elhasznalja a futoanyagat, es magaba roskad.

  Igen, Gabor, idokozben mas is figyelmeztetett; koszonom, hogy Te is
megteszed. Marmost ez reszint roppant fontos, mert en azert sci-fit is
csinalgatok, es ehhez tudnom kellene egy csomo mindent a
csillagaszatrol, amit, mint a mellekelt abra mutatja, nem tudok. (Es
meg rengeteg mindent nem tudok, de ezeket mar a mellekelt abra se
mutatja.) Reszint viszont a konkret esetben a mi napunk
szupernovavavavavalasarol volt szo, ami -- ha jol informaltak -- nem
kovetkezhetik be, mert G osztalyu nap ilyet nem csinal. Ez stimmel?

> Ha reszletesebben erdekel, utananezhetek elsos gimnazista lanyom
> tankonyveiben.

  Nem tudsz olyat mondani a csillagaszatrol, ami ne erdekelne, kiveve a
csillagkepeket. Azok nem erdekelnek, mert ha nekem csillagokkal van
dolgom, akkor urhajosok miatt, akik messzire utaznak, tehat mar ugyse
ugyanazokat a csillagkepeket latjak.

> Amit a Jupiterrol irtal, nagyjabol igaz. Valoban vannak csillagszeru
> vonasai (pl. zommel hidrogenbol all az anyaga, es belso homerseklete
> kimerhetoen magasabb, mint az varhato lenne, ha csak egy egyszeru
> bolygo lenne),

  Ez az, ez az!

> de szilard magja van, meg ha az egesz tomegehez merten kicsi is. A
> nap allitasoddal szemben _nem_szamit_ kettoscsillagnak a Jupiterrel.

  Hogy nem szamit, azt en is tudom, hiszen a Jupiter _nem_ csillag, az
az iras is, amibol ezt tudom -- Tudomanyos kaleidoszkop, 1974 --
_alsobbrendu csillagnak_ nevezi. Tehat nem csillag. De azert
alsobbrendu csillagnak lenni is valami!

> Remelem, eszreveteleimet nem tekinted szemelyed elleni tamadasnak,
> csak pontositasnak.

  Nezd, sose szegyelltem bevallani, ha valamit nem tudok. Ha
szegyellnem, allandoan csukva kellene tartanom a szamat, mert minden
dologra, amit tudok, ezer masik jut, amirol gozom sincs. Az pedig,
hogy a Jupitert megfosztod altalam adomanyozott kettoscsillag-alkoto
szerepetol, legyen a Jupiter gondja. Nehanyan tudjak rolam: en sokkal
kisebb vagyok a Jupiternel.

  Ja igen, meg valami. Tudunk arrol valamit, mi varhato a Jupiter
fejlodeseben? Folytatja az osszehuzodast es beinditja a fuziot, vagy
megmarad ebben az allapotban elete vegeig?
  (Ezen az "elete" szon elgondolkodtam. De hat azt megse irhatom, hogy
foldi palyafutasa!)

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Ami a szivemen, az a szamon. A szamon lakat van. Tehat...

Hi

>Pl.: Indul a bakterhaz

Valoban, csakhogy a konyvben meg bemennek a varosba mulatozni, meg
szentesiteni az eskuvot a vegen! Es szerintem a konyv akkor is jobb,
bar a film is kimagaslo.

Hasonlo alkotas a Ratoti legenyanya.

Tuti valasz                       mailto:
     Dale
Ekezet, html johet.

Sziasztok!

>   Akkor olvasd el A Halhatatlansag halalat Asimovtol, ...
>   Meg valami: erdekelne, mikeppen csapoltak meg az urhajozast ki nem
> fejleszto Halhatatlanok a szupernova energiajat, amikor az sokkal
> nagyobb, mint a Naprendszer, tehat ugyancsak komplikalt lenne helyet
> talalni az ehhez szukseges berendezeseknek. 
> De Asimovnak nem ez volt a fontos.
Tegyuk hozza: Szerencsere...
En ugyan nem olvastam a fenti muvet, de szvsz a scifi-nek jot tesz, ha 
nem elsosorban a tudomanyos husegre (hanem a "fi"-re...) koncentral.
(persze arra is, hisz valamitol "sci" is...)

> > (nem igen lattam meg olyan filmet ami legalabb olyan jo lett volna mint 
> > a konyv, amibol keszult.) Esetleg tudtok ilyet mondani?
> Pl.: Indul a bakterhaz
Bizony.
De lehet, hogy ez a szabalyerosito kivetel... 
Mar ha van ilyen szabaly(ossag)...

Udv

Andras

Szia attila!

Irod:

>   No de hat eppen arrol van szo, hogy en viszont nem tudok se
> szakkonyvet, se cikket irni, legalabbis csillagaszatrol. Butasagot
> viszont tudok. Azt is kell valakinek...

Es milyen sokan vagyunk...  8-)))
 
> mutatja.) Reszint viszont a konkret esetben a mi napunk
> szupernovavavavavalasarol volt szo, ami -- ha jol informaltak -- nem
> kovetkezhetik be, mert G osztalyu nap ilyet nem csinal. Ez stimmel?

Stimmel. Legalabbis az elkovetkezo 5-10 milliard even belul nem.
Utana egyes csillagaszok szerint a napunk is produkal majd egy
kisebb robbanast, amikor kitagul, ugy a Mars vagy a Jupiter
palyajaig es szepen megporkoli az egesz naprendszert. Talan a 
Pluton lesz a robbanas idejen egy rovid ideig olyan a kornyezet,
mint most a Foldon.
 
>   Nem tudsz olyat mondani a csillagaszatrol, ami ne erdekelne, kiveve a
> csillagkepeket. Azok nem erdekelnek, mert ha nekem csillagokkal van
> dolgom, akkor urhajosok miatt, akik messzire utaznak, tehat mar ugyse
> ugyanazokat a csillagkepeket latjak.

Szivembol szoltal. Amikor a horoszkopok es a csillagkepek, illetve
a csillag- es egyeb joslas kerul szoba, elfog a rohoges. A
csillagkepek csak olyan szinten erdekelnek, hogy szepen
mutatnak a kezzel rajzolt csillagterkepeken.
 
> > de szilard magja van, meg ha az egesz tomegehez merten kicsi is. A
> > nap allitasoddal szemben _nem_szamit_ kettoscsillagnak a Jupiterrel.
> 
>   Hogy nem szamit, azt en is tudom, hiszen a Jupiter _nem_ csillag, az
> az iras is, amibol ezt tudom -- Tudomanyos kaleidoszkop, 1974 --
> _alsobbrendu csillagnak_ nevezi. Tehat nem csillag. De azert
> alsobbrendu csillagnak lenni is valami!

Ezt a magyar focivalogatott is elmondhatja. Ok is alsobbrendu
csillagocskak. Es milyen buszkek ra...  8-)))

>   Nezd, sose szegyelltem bevallani, ha valamit nem tudok. Ha
> szegyellnem, allandoan csukva kellene tartanom a szamat, mert minden
> dologra, amit tudok, ezer masik jut, amirol gozom sincs. Az pedig,
> hogy a Jupitert megfosztod altalam adomanyozott kettoscsillag-alkoto
> szerepetol, legyen a Jupiter gondja. Nehanyan tudjak rolam: en sokkal
> kisebb vagyok a Jupiternel.

Javaslom, hogy gondolkozz egy meg fel nem fedezett, a Jupiternel
nagyobb, a naprendszerhez csak lazan kotodo, a Pluto palyajan
kivul keringo vagy a kozelben elvonulo bolygon. Esetleg ajanlom
figyelmedbe Asimovnak a "Nemezis" cimu konyvet (a nehai Cedrus
kiado adta ki par evvel ezelott).
 
>   Ja igen, meg valami. Tudunk arrol valamit, mi varhato a Jupiter
> fejlodeseben? Folytatja az osszehuzodast es beinditja a fuziot, vagy
> megmarad ebben az allapotban elete vegeig?
>   (Ezen az "elete" szon elgondolkodtam. De hat azt megse irhatom, hogy
> foldi palyafutasa!)

Javaslom, olvad el Clifford Simac-tol a Varos cimu konyvet.
A Jupiter valoszinuleg ki fog hulni, bar sokkal lassabban, mint a
kisebb bolygok. A fuzio beinditasahoz tul kicsi a tomege. A mi
napunk is alig van a kritikus hatar folott.
 
> La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
> Ami a szivemen, az a szamon. A szamon lakat van. Tehat...

Remelem, elobb-utobb hozzajutok irasaidhoz. Kivancsi volnek, mit
alkottal eddig.

Maradok 10telettel
dr. Nagy Gabor
mailto: