Hello István!
>Elmelet az, amit az elmenk segitsegevel felepitunk, gondolati
>epitmeny, ami sok "csupan elmeleti dolgot" tartalmaz, es mindaddig
>elmelet is marad, amig bizonyitekokkal meg nem dontik.
E meghatározás súlyos hibája, hogy összemossa az elméletet az
ötlettel/vággyal/félelemmel/hittel/ábránddal/hallucinációval/indulattal/m
ualkotással/hazugsággal/stb.
A természettudományos elmélet megfigyelésekbol kiindulva - azokból
általánosítva - összefüggés(eke)t feltárva, haszonnal kecsegteto
prognózisokat és/vagy magyarázatokat ad.
>A vakuumban merheto permeabilitas? Permittivitas?
Igen.
>Es abbol szamolt volna?
Igen.
>eddig ugy tudtam, Maxwell azon dolgozott, hogy mindenkeppen
>fenntartsa a nagyon is newtoni fizikara epulo energia megmaradasi
>torvenyt, mert az a kondenzatorokat is tartalmazo aramkorokben
>megdolni latszott.
Hihetoen hangzik.
Évszázad múltán az atomfizikában is felmerült az energiamegmaradás
sérülése, ami aztán a neutrínó feltételezéséhez ill.
felfedezéséhez vezetett.
>a fenynek nyomasa van
Igen. Hát amikor AC elektromágnes közelébe fémgolyót rakunk, s az
elgurul, a mezot részecsketermészetunek kell nyilvánítani?
>egy sereg olyan jelenseg van, amelyik egyertelmuen korpuszkularis
>jellegre utal, pl. az is, hogy kvantalt.
Ha ezt kántálom - Á! - ez is egy kvantum - saját energiám kvantuma
a légtérben. Ha ettol kitörik egy ablak, a leadott energiám
részecskének minosül, vagy sem?
>>fotont ...
> mi hullamzik?
Elektromágneses mezo valtozgat. Pozitív ill. negatív töltésu 'rétegek'
vonulnak egymást követve. Vákuumban 'eltemetett', onnan elobukkant
anyag ez.
>Ha a feny kiugraszt valamit becsapodaskor, akkor mi a merheto
>nyomas mechanizmusa?
Két esetre kérdezel egyszerre.
Kiugrasztás: Elektron akkor ugrik ki a fémbol, ha a többi töltött
részecske kitaszítja.
A nyomás lehetséges magyarázata: Az elektron(ok) a fotonra
örvényárammal reagál(nak), s ennek mágneses mezeje ill. a fotoné
taszítják egymást. Ebbol adódik a nyomás.
>Miert nem valtakozik a targyak tomege, amire ravilagitanak,
Ez nem világos kérdés nekem.
>hogyan mukodik a lezer, a neonfeny, az atomeromu?
Ezek általában mind szabályozottan mukodnek. Az elso ketto külso
energiával gerjesztett, a harmadik öngerjeszto rendszer.
>Mikent magyarazhato a fotont elnyelo elektron egysegnyi
>energiavaltozasa, s a fotont kisugarzo elektron energia vesztese?
Hogy miért kvantumnyi az energiaváltozás?
(Az elektron csak valamihez kötött állapotában produkál ilyeneket..)
Az elektron vsz. majdnem olyan bonyolult objektum, mint egy nyuszi. A
nyuszi is csak bizonyos hangero ill. hangmagasság esetén ugrik ki a
bokorbol.
Zoli
|