Kedves Feri

Nem igazan fogom fel, hogy miert irtad ezt az ismeretterjeszto eposzt nekem?
S. Zolival konkret meghatarozott kerdesben volt vitam, ami ugy latszik
legutolso valaszabol, hogy meg mindig fennall.
Hat istenkem, ez van, en kifejtettem allaspontomat - ami tudomasom szerint
helyes - o nem ert egyet. Pont.
Erre te egy regenyt irsz nekem mindenfelerol, ami a szo szoros ertelmeben
nem is ide tartozik...
Mas kerdes, hogy termeszetesen sok mindennel nem ertek egyet irasodban, de
most csupan nehany dolgot emelek ki.
Irtad:

<<Ugy erzed, hogy a matematikai allitasok a bizonyitasok altal
tamadhatatlanok, es a fizika nem rendelkezik ezzel a kepesseggel. A peldaid
ennek alatamasztasara azonban rosszak. <<

Mar miert lennenek rosszak?:-)
Irtad:

<< Ha lenne a jelensegek adott korere
ket, vagy tobb kulonbozo elmelet, amely egymastol kulonbozo fogalmakat, es
torvenyszerusegeket hasznalva ugyanolyan pontossaggal megmagyarazna a
jelensegeket,...<<

Nem lenne, hanem van. Es akarmennyit gyarthatunk.
Ezen kulonbozo elmeleteknek alapvetoen a szemlelete mas.
Irtad:

<<...akkor azt kellene mondanunk, hogy a ket, vagy tobb elmelet
matematikai szempontbol ekvivalens. Ez azonban egyik elmeletet sem cafolna,
sot kolcsonosen igazolnak, erositenek egymast. Peldanak hozhatom Heisenberg
matrixmechanikajat, illetve Schrodinger hullammechanikajat,... >>>

Itt mar lenyegi hibat vetesz, s magad hozol fel abszolute hibas peldat.:-))
Az eddigi mondataidbol, nem volt teljesen tiszta, hogy mit is ertesz
matematikai ekvivalencia alatt, de a hozott pelda(heisenberg schrodinger)
egyertelmuve tette.
Persze, a matrixmechanika es a hullammechanika ket kulonbozo megkozelitese
ugyanannak a dolognak, epp ezert matematikailag ekvivalensek.
Es ilyen szempontbol, ha ket fizikai elmelet matematikai apparatusa ugyanazt
az eredmenyt adja, akkor ok is matematikailag ekvivalensek.
Viszont, - es itt a hibad - itt fizikai elmeletekrol van szo, ahol nem a
"matematikai ekvivalencia" a lenyeg, hanem a hasznalt matematikai apparatus
mogott megbujo tenyleges fizikai tartalom! Maskeppen, es megint pongyolan
fogalmazva: a szemlelet.
Kovetkezeskeppen, ket elmelet, matematikai ekvivalenciaja miatt egyaltalan
nem "igazolna" kolcsonosen egymast, - mint ahogy irtad - ertelmetlen maga az
elgondolasod is. A matematikanak semmi koze a szemlelethez.
Roviden:
Az irasod szerint ugyebar, 2 matematikailag ekvivalens, amde szemleletileg
alapvetoen kulonbozo elmelet, a matematikai ekvivalenciajuk okan kolcsonosen
igazolja, erositi egymast. Vagyis, 2 alapvetoen kulonbozo elmelet, nemhogy
egyszerre igaz, de meg igazoljak is egymast! Ezt mondtad, ti.:-))
Nem tunik ez, hmmm....problemasnak, Feri?
Es itt be is fejezem, eleg ennyi.

Fotiszteletem

Voland

Kedves listatarsak

Szomoruan ertesitelek benneteket arrol, hogy a kovetkezokben a megszokott
 cim helyett, a  cimet fogom
hasznalni, tehat aki errol a cimrol ir, az en vagyok.
Offtopic ugyan, de roviden megirom miert volt szukseg erre, talan masok
elkerulhetik azt ami velem tortent..
Tortent, hogy irtam egy cikket a 168 ora vitaforumaba, amely nem tul rozsas
szinben tuntette fel a jobboldali kormanyt, es en block a jobboldalt.
Ezutan pocskondiazo, zsidozo, kommunistazo, egyebezo levelek tomkeleget
kaptam a cimemre. Elkepeszto volt latnom a frocsogo gyuloletet..Egy szimpla
velemeny miatt..
Mindenesetre ignoraltam oket, es mind ment a kukaba.
1 napra ra azonban vegso tamadaskent, jobbos barataim megvaltoztattak a
 postafiokom passwordjet is, igy en mar nem tudok
hozzaferni a jol megszokott sok eve hasznalt cimemhez, es fiokomhoz...(nem
volt nagy hacker-melo, hiszen a passwordom is "voland" volt..nem vagyok
titkolodzo tipus)
Aki oreg netes, az tudja, ez mit jelent...rengeteg melot, hogy mindenhol
atkonvertaljam a regit erre a mostani ujra..
Mindehhez csupan annyit tennek hozza, hogy:

1., Ha valaha nekem nem tetszo velemenyt olvastam, soha eszembe sem jutott,
hogy anyazo leveleket irogassak a masvelemenyt megfogalmazonak
2., Soha eszembe nem jutna tovabba, hogy kart akarjak neki okozni, barmilyen
lehetseges eszkozzel..

Szoval, megvan a velemenyem...es ezutan is leirom.

Fotiszteletem

Voland

Szevasz!

> Meg valami: A 'PUSKA'-ban kerestem es talaltam sajtohibat, de
> az tetszett.
> '1810 Fourier frigonometriai sorokon dolgozik.'
>
> Milyen uj tudomanyteruletet, vagy ujfajta meresi elvet lehetne
> rendelni egy ilyen veletlen szulte szakszohoz ? :)
Nemreg voltam egy muszakicuccos boltban. Rengeteg fele hutogepet
lattam. Az egyik alacsony, a másik magasabb, az egyik ennyit
fogyaszt, a masik annyit ...
Muszaly egy kulon tudomanyag, hogy az ember eligazodhassek
kozottuk!
:-)

Sipi

>> ... 1 mikron ...
>  Tobb mint 35 eve elavult. A helyes neve...

Eredetileg Angstromben akartam irni, csak nem akartam
korszerutlen lenni :)

udv
kota jozsef

> Felado : Szakacs Tamas
> Temakor: Re: Gravitacios parittya - #1635 ( 35 sor )

>> A csillagkozi szonda ...                                 Amikor
>> a szonda kb 37 millio kilometerre (0.25 CsE) messze van a Naptol, i
>> akkor pedig bekapcsolja az antigravitacios pajzsot !

> Na, erre kivancsi leszek, ha eljutnak oda!
Azt elhiszem. Engem meg kulon erdekelne a tema a navigalason tul is.

>> Az antigravitacios pajzs nem vicc, hanem egy fultballpalya meretu
>> vitorla lenne, amit ugy feszitenek ki, hogy a napsugarzasra meroleges
>> legyen. Ekkora felulet kell, hogy a fenynyomas ellensulyozza a
>> gravitacios vonzast

> Na de akkor nem lehetne kicsit meg nagyobbra venni, es akkor meg
> gyorsitasra is hasznalhatjuk?

Ehhez nem ertek, de gondolom mernoki problema es kompromisszum. Ekkorat
is eleg nehez csinalni. Es a vitorla sulya is szamit. A ketszer ekkora
felulet tobb mint ketszer ekkora suly kell hogy legyen.

>> A tobbit meghagyom megoldando rejtvenynek.

> Gondolom, megfelelo iranyba allitva ugyanugy lehet manoverezni, ahogyan
> a vizen is a vitorlasok: azaz nyilvan lehet ugy iranyitani, hogy lassit-
> son a Nap koruli keringesen.

Igen ugy allitjak ferden, hogy a napfeny a radialis sebsseget gyorsitsa a
keruletit meg csokkentse.

udv
kota jozsef

Hónapokkal ezelőtt elsütöttem ezt a témát valamelyik webes fórumon, de
valahogy "nem sült el". Hátha most, és itt........

Vala egyszer a NAGY BUMM. Ettől a gigantikus (feltételezett) robbanástól
minden el kezdett mozogni, terjeszkedni a robbanás középpontjától távolodva.
Meggyőződésem, hogy empirikus módon be lehet látni ,hogy a világmindenségen
kívűl van olyan hely, ahol nincs anyag, azaz van még egy nem anyagi világ.
Hogy hol lehet ez? Ugye a tudósok (is) att mondják, hogy a világmindenség
még mindig tágul, sőt a tágulás még gyorsulóban is van. NA DE! Csak oda
tágulhat, ahol nincs még anyag. Szemléletesebben nézve egy lufit ha fújunk,
akkor egyre csak tágul, oda, ahol még nincs lufi.
Ha az okfejtés egy kicsit is elfogadható, akkor van olyan "határ" (amely
persze csak az idő végtelen kicsi töredékéig fix), aminek az egyik oldalán
anyag van, és a másik oldala anyagtalan.
Néhány x milliárd évet ugorva az időben (:> be fog következni a menetelés a
semmibe, azaz a NAGY RECCS. E folyamat az összehúzódási folyamat, ahol
ugyanez lesz a helyzet. Az idő (ami ezáltal szintén megszűnőben lesz)
töredékében mindig lesz egy határ, amely külső oldalán már nem létezik a
matéria, mig közvetlenül mellette, a belső határnál még létezik. A lufi
példával szólva, leengedjük a lufit. Ott ahol volt a térben lufi, egyik
pillanatról a másikra nincs lufi.

Szóval, hogy is van ez?


üdv: mangrosz

Sziasztok!

 >>>> ... egy golyo igenis emelkedne (vagy ereszkedne)
 >>>Engem még úgy tanítottak, hogy "emelkednék" ill. ereszkednék"
 >> Hmm ... lehet. De azt mondhatom: A golyo egy metert emelkedne.

Itt van targy a mondatban, ezert lehet helyes.

 >A golyó egy métert emelkedhetnék.
 > ikes ige feltételes ragotásban egyes szám harmadik személyben -ék.

Lassuk csak, mit mondanak a koltok:

"Mintha emelkedne nagy Zrini sirja'bo'l,"
      (Anyos Pal: Igaz hazafi)

"Ba'r emelkedne'k a vila'g ..."
      (Petofi Sandor: Vila'gossa'got)

Eddig 1 : 1
Mi a helyzet az eszik, enne, ennék igevel?
Ha van targy:

"U:hm! nem tudtam, az u'r, hogy takarma'nyt enne"
     (Csokonai Vitez Mihaly: Currens de lepore)

"Ki belo"le sokat bevenni nem a'tall,
Annyi, mintha enne'k paprika't kana'llal."
      (Vajda Janos irja ezt a borrol)

2:2
Ha nincs targy (csak ugy eszik, feltetelesben):

"egy kislea'ny is, aki cso:ndben enne"
      (Kosztolányi Dezso)

"S Gyo:rgyo:t e csapa'ssal hu"s verembe tenne'k,
Isten kenyere'bo"l hol to:bbe' nem enne'k,"
      (Arany János: Toldi)

3:3
A kerdesben tehat a lirikusok sem jutottak egyezsegre,
vagy pedig en ertettem felre valamit.
A multkor az "itten" miatt javitottak ki.
Akkor is Kosztolanyira hivatkoztam, o hasznalta ezt a szot.

Sanyi:
 >amikor megeszi a (92.4%-os) Hold a Szaturnuszt,
 >annak mi az idopontja?
A belepes 22h 03.4m (KOZEI)-kor,
a kilepes 23h 11.5m -kor lesz
Belepeskor 39 fok, kilepeskor 50 fok lesz
a Hold horizont feletti magassaga ("alt.")
A Hold 45 masodperc alatt eszi majd meg az O:vo:nco:t,
s ugyanennyi ido alatt adja vissza.
Az adatok 19.0 fok keleti hosszusagra es 47.5 fok
eszaki szelessegre vonatkoznak.
 >nem fogom latni szerintem
Miert nem?
 >Talan tiszta lesz az eg
Ha megsem, akkor remenykedjunk a kovetkezoben.
Az december 1-en, hajnalban lesz.
 >Miert erzi az ember a frontokat elore? legnyomas? ionok?
Talan. Meg elektromos tererosseg. Magneses tererosseg.
Sot nem csak maga a legnyomas, hanem annak
idobeli valtozasa (ido szerinti derivaltja) is beleszolhat.
De csak talalgatok.

Udv: Kalman

annyi, mint az egesz szamok halmazanak szamossaga.
Ezt eddig is tudtuk, most viszont olvastam erre
egy szep bizonyitast (nem az iskolaban tanultat):

Legyen a rac. szam m/n, ahol m es n pozitiv egeszek es relativ primek.
m es n primfelbontasa:
   m = p1^a1 p2^a2 ... pr^ar       n=q^b1 q^b2 ... q^bs
Kepezzuk a K(m/n) fuggvenyt:
   K(m/n) = p1^2*a1 p2^2*a2 ... pr^2*ar q^(2*b1-1) q^(2*b2-1) ... q^(2*bs-1)
K barmely pozitiv racionalis szamot pozitiv egeszbe kepez.
K egy-egy ertelmu fuggveny, tehat a racionalis szamok
eppen ugy megszamlalhatok, mint az egesz szamok.
Quod erat demonstrandum.

Lehet latni, hogy egesz szamokra K a negyzetuket adja meg.
Egy feladat: Legyen K(m/n)=2001 .
m=?, n=?, azaz melyik racionalis szam K ertekerol van szo?

Jo szamolast!
Kalman

Udv,
Az oceanok sosak! Amikor megfagy akkor a so egy resze eltavozik a jegbol
(termeszetesen a fagyasztas  korulmenyeitol fuggoen). Tehat a fagyott
tengerviz jelentosen kisebb fajsulyu lesz mint a sos viz (ehhez jon meg a
viz  furcsa tagulasa!).
Igy a tengeri jegtablaknak kb 1/3 a van a viz felett (reszben az alakjuk
miatt is...).Ha mondjuk kenhidrogenbol allna az ocean, valoszinuleg akkor se
fagyna be fenekeig.
Persze az nekunk egy kicsit budos, de az elethez talan az is megfelelo
kornyezet lenne...
Laci