"...a nyelvtani torvenyeket nem ok hoztak letre, mi tobb, az nelkuluk is letezi
k..."

Sajnalom, de elso levelemben errol is irtam, espedig azt, hogy a nyelvnek nem t
orvenyei, szabalyai vannak, hanem SZOKASAI. Azert mondjuk igy, mert igy szoktuk
 meg...sok evszazadon, evezreden keresztul anelkul, hogy barki is szabalyokat f
ogalmazott volna meg. Ez csak a 19. szazadban jott divatba, az addigi "nyelvtan
ok" bizony csak leiro, ismerteto jelleguek voltak. 

A szokasokban termeszetesen talalhatók SZABALYSZERUSEGEK, vagyis sok - hasonlo 
- esetben hasonlok a szokasok. Egyes nyelveszek ezeket a szokasokat, hasonlosag
okat igyekeznek MEREV szabalyokba foglalni ahelyett, hogy egyszeruen "csak" lei
rnak, mint a neprajzkutatok a nepi szokasokat. Termeszetesen a tagadhatatlanul 
LETEZO alternativakat is (tobbek kozott a - pesti és videki - nyelvjarasokat is
, melyeknek nem kis resze elterjedtebb, mint a hivatalos nyelv!). Leirnak a nye
lvjarasokat is, megpedig nem mint "kiveteleket", hanem az elo nyelv sokszinuseg
et jellemezve. 

Es nem esik csorba a tekintelyukon, ha 10-20 evenkent valtoztatnak rajta, s kov
etik a valtozo szokasokat.

Lezo

Nehany tisztazando fogalom.

A nyelvnek vannak torvenyei, de ezek eppen olyanok, mint a termeszete.
Ahogyan a termeszet nem tud a torvenyeirol, csak nekik megfeleloen
viselkedik, ugyanugy a nyelv sem tud a sajat torvenyeirol, csak annak
megfeleloen viselkedik. A nyelvesz azzal foglalkozik, hogy ezeket a
torvenyeket feltarja.

Mas kerdes, hogy a nyelvnek nem feltetlenul vannak, hanem lehetnek
konvencioi. Minel tobb ilyen konvencio van, annal kimuveltebb a nyelv. A
konvenciok feltetlenul hasznosak, ugyanis elosegitik a gondolatok vilagos
kozvetiteset. Az, amit egyesek kifogasolnak, nevezetesen hogy a magyar nyelv
konvenciorendszerenek kialakitasakor kevesse vettek figyelembe a
nyelvjarasokat, bizonyos szempontbol lehet sajnalatos, mas szempontbol
viszont az a torekves allt mogotte, hogy az egesz nyelvteruleten
szabvanyositva legyen a nyelv, vagyis az egesz nyelvteruleten egysegesen
megertsek egymast az emberek. (Erdelybol attelepult ismerosom mondta, hogy
amikor eloszor volt budapesti piacon, nem ertettek meg egymast a kofaval,
mert azt, amit Pesten kelkaposztanak neveznek, o csak olaszkaposzta neven
ismerte. A nyelvjarasok szinessegenek eltunesen sirankozok: jo az ilyesmi?)

Nos, a helyesiras szabalyozasanak is a konnyebb megerthetoseget kell
szolgalnia. Ha ezt nem teszi meg, nem tolti be a feladatat. A felhozott
peldak arra mutatnak ra, hogy a jelenlegi akademiai szabalyozas
ketertelmusegeket enged meg, tehat rossz. Emlekeztetek peldainkra: feher
hazi hazugsagok, fekete humorista.

Ferenc