Udv !

Nem egeszen hifi,sot egyaltalan nem az.Ven egy-ket elado dolgom,hatha veleki po
nt ezt hajszolja.

Szoval van ket melyladam es ket kozepmagas ladikom zenekari/diszko celra. A mel
yekben 15 collos (38cm),a 

kozepmagasban 12collos (30cm)-es hangszoro+biradialis magassugarzo van.Ezek egy
uttes ara 60e Ft.

Tovabba meg egy Castone 500wattos (2x250w) vegfok is van elado,kituno allapotba
n, ez 50e Ft.

Bocs ha zavartam valakit.    üdv    Zoli

Hmmmmm. Mikor is lesz az a sokat emlegetett osszejovetel? Mivel tobb
ugyben kellene Pestre mennem, megporbalnam akkorra idoziteni.

 Udv:
		JURECZ Laszlo Miklos

>Apropo, melyik korszaka a legertekesebb? Meddig volt a "csucson"? 

Heifetz teljes karrierje soran a "csucson" volt - a legtobb hegedussel
ellentetben, akik technikaja idovel romlani kezdett (Menuhin es Stern ugrik
be illusztrativ peldakent). Ugyanazzal a technikai es interpretativ
tokellyel jatszotta vegig 1972-es bucsukoncertjet 71 evesen, mint amellyel
1917-es, 16 eves koraban keszult elso felvetelein talalkozhatunk.

Heifetz csodalatos, gazdag hegeduhangjat legtokeletesebben az 1950 utan
keszult felvetelek rogzitik - ezekbol barmelyiket valogatas nelkul
ajanlhatom (BMG/RCA Victor kiadasa). Az 1950 elotti felvetelek a BMG
kiadasaban eleg gyengen hangzanak: a hegedu hangja kemeny, tolakodo, ezen
kivul rossz minosegu, pattogo, sercego forrasanyagot hasznaltak fol ezekhez
a kiadasokhoz. Az ebbol a korbol szarmazo szolofelvetelek egy reszet sokkal
jobb hangban az angol Biddulph lemeztarsasag adta ki CD-n, ezen kivul nem is
olyan regen a Naxos kiado "Naxos Historical" sorozataban adta ki Heifetz
osszes 1950 elotti hegeduverseny-felvetelet (az altalad hallott Beethovent
is Toscaninivel). Ez utobbiakat me'g nem hallottam, de allitolag
fantasztikus gazdag es elethu a hangminoseg a BMG korabbi kiadasaihoz
kepest, ami nem is csoda, hiszen a Naxos szamara a hangrestauraciot a szakma
egyik legnagyobb "varazsloja", Mark Obert-Thorn keszitette. Ezeken a
felveteleken Heifetz jateka joval erzelemdusabb es kifejezobb is, mint az
ugyanolyan technikai tokellyel, de erzelmileg talan kisse visszafogottabban
jatszott kesobbi sztereo felveteleken.

Gyuri

Nagy Sandor irta Argerichrol: 

>Egyebkent igen temperamentumos, egyeni eloado, ha mondjuk ide jonne
>feltetelenul erdemes lenne meghallgatni, de azert a regi (mar
>tobbsegeben elhunyt) nagyok (Schnabel, Gieseking, Richter, Backhaus,
>Cortot, Benedetti-Michelangeli, ...) moge sorolhato csak. 

Eloljaroban sietek megjegyezni, hogy nem tartozom azok koze, akik szerint
csak a holt zongorista a jo zongorista. (Felreertesek elkerulese vegett, azt
sem akarom allitani, hogy te ezt akartad mondani, de a fenti konnyen igy is
ertelmezheto.) Van jo par mai zongorista is, aki nem marad el a "regi
nagyok" mogott, csak nem mindegyikuket tette me'g vilaghiresse a
hanglemezipar.

Aztan ahogy az angol mondja: almat naranccsal nem lehet osszehasonlitani. A
fenti muveszek egyedulallo egyenisegek, epp annyira kulonboznek egymastol
mint Argerichtol, ugyhogy osszehasonlitasnak nincs sok ertelme. Zenemuveszek
virtualis "versenyeztetesenek" - ki ki moge/ele sorolhato - sosem lattam sok
ertelmet. 

Az osszehasonlitast me'g inkabb lehetetlenne teszi, hogy a fentiek
repertoarja sem fedi egymast. Schnabel es Argerich repertoarjanak peldaul
gyakorlatilag nincs kozos pontja. Schnabel szinte kizarolag a becsi
klasszikusokat jatszotta - nem is letezik tole egyetlen Chopin felvetel sem
-, Argerich pedig elsosorban romantikus, impresszionista es modern szerzoket
jatszik, es ebben a repertoarban tunik leginkabb ki. Hogy lehetne a
megfontolt, minden hangot es frazist gondosan merlegelo
Beethoven-tolmacsolot osszehasonlitani a Rachmanyinov es Chopin muvek
szenvedelyes, impulziv interpretalojaval?

Technikailag Argerichet ugyanaz a perfekcio jellemzi, mint a legnagyobbakat:
Richtert, Michelangelit vagy Horowitzot. A legnehezebb darabokat is egyforma
konnyedseggel jatssza le, a technika szamara hallhatoan nem cel vagy
lekuzdendo akadaly, hanem paratlan zenei kifejezoerejenek eszkoze es
szolgaja. Tisztan technikai tudasban, a hangszer folott a
leglelegzetelallitobb tempokban es legnyakatorobb darabokban is megorzott
uralmaban joval felulmulja Schnabelt es Cortot-t, akiknek szamos melleuteset
es technikai pongyolasagat orokitette rank a bakelit, technikailag joval
kevesbe megerolteto darabokban is. 

Ami a kiemelkedo zenei interpretaciot illeti, a zongorairodalom teljes
egeszeben senki nem lehet egyforman nagy es felulmulhatatlan. Az igazan nagy
muveszekben viszont az kozos, hogy a zeneirodalom bizonyos szegmentumaiban
olyan egyedi, referencia erteku eloadasokat es felveteleket hagytak rank,
amelyeket nem konnyu felulmulni, s amelyek a teljesseg, a tokeletesseg
erzetet keltik a hallgatoban. Az altalad emlitettekbol feltetlenul ide
tartozik Richter - szinte mindenben, amit jatszott -, Schnabel - Beethoven,
Schubert es Mozart szonataival -, valamint Michelangeli - Debussy, Schumann,
Brahms es Beethoven interpretacioival. Nem vagyok biztos, hogy Backhausrol
ugyanezt el lehetne mondani, mig Cortot sokat dicsert romantikus Chopinja
mar izles dolga (amin a sok melleutes minden bizonnyal nem emel), s ha
valakinek egeszen kiemelkedo Chopin felveteleket kene ajanlanom, a legtobb
esetben nem Cortot-t neveznem az elsok kozott. Argerich azonban mar szamos
kiemelkedo felvetellel bizonyitotta, hogy valoban a legnagyobb muveszek koze
tartozik: ahogy elozo levelemben irtam, dramaibb es kifejezobb Chopin 3.
scherzot mastol me'g nem hallottam, Prokofjev 3. zongoraversenyet elsoproen
jatssza, Rachmanyinov 3. zongoraversenye eloadasaban csak Horowitz korai
felveteleihez merheto. Emellett Argerich me'g mindig - pontosabban: ismet -
aktiv, s tavaly marciusi szenzacios Carnegie Hall-beli koncertjen, amely sok
ev szunet es hosszas, sulyos betegseg utan elso szolo fellepese volt, a
zongoramuveszet ujabb csucsaira vitte megbabonazott kozonse'ge't. Tovabbi
karrierje me'g sok meglepetest tartogathat szamunkra.

Argerich nagysagat a Philips lemezkiado is elismerte, amikor "The Great
Pianists of the 20th Century" gyujtemenyukben a muveszno felveteleinek ket
dupla albumot is szenteltek.

Gyuri

Hello,

hali.as irta:

>(Esetleg, L.L Cool J. helyett hallgass L.Lajcsit, ha a szomszed eppen
>ezt kultivalja!:-))) Aztan szamolj be, mire jutottal!
a Disconikaban is hasonlo tanacsot fogalmazott meg Cs. Kadar Peter: 
(bocs, de az idezetet 10 ev tavlatabol kell nezni :-)
Bekoltozes(?) utan a kornyezo szomszedokat kedvesen tajekoztatta, hogy ekkor me
g ekkor, ezt meg ezt a zenet fogja hallgatni, es hogy ez nem zavarja -e oket. I
lyen illedelmes bemutatkozasnak senki sem allt ellen. Rovid ido mulva persze ne
m csak a Vivaldi 4 evszak ment :-) Emlekeim szerint minden gond nelkul...

NZoli

Kedves HANGosok!

Nagy Sandor irta:

>Nincs bocs! ;-)
>E'n legala'bb is nem az ilyen szellemeskede'sek(?) miatt ja'ratom a
>HANG-ot.
>Ke't poha'r so:r ko:zo:tt persze jo'l el megy az ilyesmi is.

Teljesen igazad van, nem ide valo volt. Elnezest kerek!

Udv, Gruiz Marton.

UI: Hosszabban csak hetvegen lesz idom irni, de addig is koszonom, aki
valaszol a hang temaju kerdeseimre!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Velemenyek. ( 91 sor )
> Idopont: Wed May  2 04:03:16 CEST 2001 HANG #1114
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

> Felado :  [Hungary] 

>Aruld el mar vegre melyek konkretan ezek a gyartok es keszulekek. 
>Nekem ugyanis meg sohasem sikerult olyan rendszerrel talalkozni, 
>ahol a fentiek maradektalanul ervenyesek. A " titkok" tudoival meg 
>vegkepp nem. 

Es masok is erdeklodtek a "lenyeg", a "konkretumok" irant.

Szerintem az a lenyeges, amit irtam.

1./ Letezik olyan berendezes, ami a legigenyesebb 
    klasszikushallgatokben sem okoz hianyerzetet, ami tokeletes 
    koncertelmenyt nyujt. [40 eves LPkrol!] Imho ez a
    leglenyegesebb.
2./ Tranzisztoros es digitalis technika is lehet prima.
    [Itt korabbi velemenyemet kenyszerultem modositani.]
3./ A jol megepitett SE erolkodok valoban kiralyok. [Ha van 
    hozzajuk megfelelo hanglada.] Ezugyben is reszben modositottam
    korabbi velemenyemet.
4./ Eszmeletlenul figyelni kell a keszulekek, kabelek szinergiajara.

Ezek imho lenyegesek. Hogy melyik 20.000-40.000 dollaros cuccokat
hallgattam, az imho nem annyira fontos. Egy csomora nem is emlekszem
pontosan. Volt pl. valami _indiai_ hanglada felul kismeretu 
elektrosztatikus tweeterrel, aminek kulonlegessege, hogy joval 
veknyabb, mint az eddigiek. Nem keszitettem feljegyzeseket. En sem
akarok rohanni elkolteni vagy szazezer dollart, gondolom Ti sem. 
Nekem is az a fontos, amit irtam, azt gondoltam, hogy Nektek is. 
Ha vegignezitek a mindenki altal jol ismert _nagyon_ draga hifi 
keszulekeket, akkor 90%-ban ilyen johangu berendezeseket lattok. 
Amik tobbnyire nem szoktak ilyen jol szolni. Foleg a HES-en nem. 
Mert a kereskedok azt vasaroljak, azt allitjak ki, amihez szerzodest
sikerult szerezniuk. Meglehet ovek egy kituno hanglada, de ehhez 
azt az erolkodot, eloerolkodot, kabelt parositjak amire szinten 
szerzodesuk van, es nem azzal jaratjak, amivel jol is szol. Nem 
torodnek a szinergiakkal. Peldaul azok a bizonyos meregdraga
hatalmas
Avantgarde tolcserrendszerek is nagyon jol tudnak szolni, ha 
megtalaljak hozzajuk a megfelelo "tarsasagot". De a Wilsonok is 
primak. Es sorolhatnam meg a magazinokbol nagyon jol ismert draga 
keszulekeket. A szinergiakban van a "titok".

Ha egyszer sikerul megcsipnem a legolcsobb fajtabol azt a rendszert,
ami ennyire hihetetlenul jol tud szolni, es mar jol be is jarodott,
akkor majd elviszem a soros hangpartyra, es ott minden
erdeklodo meghallgathatja. :-)))


> Felado :  [Hungary] irta:

>Biztos vannak masok is ilyen jok, de hat nem ismerhetek mindenkit, 
>mar ez is sok. ;-) 

:-))))))))))))

>Hogy mi fogott meg benne? Talan az a nagyfoku termeszetesseg, 
>amellyel tolmacsolja a muveket, es nem "magat mutogatja". 

Bach partitakban mindenkeppen. De en a hatalmas "szivet" szeretem
elsosorban. Nagyon nagy erzelmeket tud tolmacsolni. A Beethoven
hegeduversenye osszehasonlithatatlan Menuhineval ebbol a szempontbol
_is_.

>(Pedig lenne mit, mert neki is folenyesen biztos a technikaja.) 

Hozza kepest Menuhin slamposan jatsza a fenti Beethovent. A nagyon
gyors futamokat o pontosan adja, mig Menuhinnal szinte ki-ki marad
egy-egy hang.

> Felado :  [Hungary] irta:

>[Amugy az is kerdeses, hogy mennyire etikus maganlevelekbol 
>idezgetni, meg akkor is, ha ez a level tobb embernek ment anno.]

Imho negy-ot cimzettnek egyszerre elkuldott level nem maganlevel.
Imho a moderatorkorvitakban keletkezett irasok _hivatalos_ levelek,
es nem maganlevelek. Barki beidezheti azokat a leveleimet, amit
moderatorkent irtam. Csak emlekeztetek ra, hogy mar a nyilvanossag
elott is volt ilyen vita. [Maganlevelnek minosulnek-e Magyarorszag
amerikai nagykovetsegenek ceges levelpapirjan a magyar kozeletrol
irt sorok?] Egyebkent vallalni kell a felelosseget a maganban irt
sorokert is. Vagy a maganlevelben irt velemeny nem az iro velemenye?
Mas kerdes, hogy maganlevelben esetleg kemenyebben fogalmazunk, mint
a nyilvanossagra szantakban, es _ezert_ etikatlan a maganlevelekbol
a nyilvanos idezes. De itt egyaltalan nem errol volt szo. Mint 
ahogyan Te is beidezted ****"A magyar televizio"-t irtam. Peter 
masnap megjegyezte, hogy ez hatareset volt, de meg atengette.****
Holott a lenyeg egyaltalan nem a "hatareset" volt. Pusztan jeleztem,
hogy eszrevettem a "rebuszaidat", de ez meg belefer a hanglistaba.
De ami a legfontosabb: Gunyos megjegyzesekkel operalo es nyilvanos 
_szakmai_ forumon masokat elmebetegnek nevezo, es errol hosszabban
ertekezo ember _ne_hivatkozzon_etikara_, mert kinevetik!

Udv, Peter.

Már régóta olvasgatom a listára érkező leveleket,
ám írni most írok először.
Szívesen megosztanám illetve venném erősítők
építésével/tesztelésével kapcsolatos tapasztalataimat/
tapasztalataitokat.
Hitvallásom röviden:
- együtem
- negatív visszacsatolás nélkül!!!
- trióda
A fentiek ükrözik a béli véleményem/tapasztalatom,
hogy számomra igazán tetszetős hangokat (főleg
magas/közép) CSAK csöves erősítők képviselnek.

Udv:k.andras