Orulok ertelmes soraidnak.habar,bzonyithatlak,hogy nagyreszben hianyos ertelmei
d vannak a dologrol. A Media-i reportok nem velemenyeket kozolnek,legalabb is a
sajatjaikat,merta REPORT az ELO report a helyrol ahol a cameraman veszifel a h
eyszinrol a tortenteket,majdnem percek utan. A "velemenyeiket senki nem nezne,a
kkor a reporterek ehen-halnanak. Teat ne digy el semmi felrevezteseket. Ige
n, az volt kozolve is hogy a vilag a tortetek kezdeteben 'fukarnak ' velte az U
SA-t.mert ush elnok csak 5 millio dollart igert ami rogton a jelentes elso oria
ban tortent.Majd amikor tovabbi hirrek jelentese erkezett azt mindjart emelte
15 milliora. Majd a vegso osszeg 350 millio lett. Amire itt az adofizeto lakoss
ag dobbent meg,mert az elnoknek nincsen semmi joga a kozospenzbol ( az adofize
tok penzebol egy centet is adni) azt csupan a Congresszusszavazata alapjan tehe
ti. No de az ind jelentektelen,mert a lakkossag ,miutan a jotekonyszervek lepte
k akciokaban ,gyujtottek 1,4 billio ( 140!
ezerszer milliot) az serultek segitsegere. A reportok mutattak pl. a h
oszusorokban allo kuldott utepitogepeket,de nem volt seni szervezve az alkalmaz
asukra. Az jelentesek hogy akik ijja epitettek csupan csak a sajat ereikbol.S a
z ottani kormanyrendeletek elleneben tortentek a legtbbek. Oszinte velemenyem
.hogy ott mire van szukseg ,nem lazadas,nem forradalm,nem verontas,hanem demokr
acia,amikor a nep sajatmaga dont es hataroz a sajat eletenek iranyitasaban,s do
ntenek sajat maguk. Afrika. Nezzuk mia a problemak okozaja Afrikaban? Min
den Afrikai allam diktaorszip. Diktatoraik mind tolvaj/gazemberek. Europa,ugy m
int a USA sok billiokat adakozott segiteni a gyomorgo/ehezo afrikaikat. A US GO
A hivatal vizsgalataiszerit kb. az osszegek 1/3-a el-lopva,(p. Ditator Mobutu 2
billis Svajci bankszamlajara jutott, de Castronak is van 100 miilos $ szmalaja
Svajcban),1/3-a bankrupt (csodbenlevo) allami vallalatokra koltve a vesztessea
iet potolni.( No deaz megy ma meg nallato!
k is ) katnaikoltesegekre kolteve fentartani a diktatorok ura!
lmat. Mi szukseges Afrikaban a nyomor eltorlesere? Demokracia, a nep on-uralma
,es kapitalismus/befektetesek,az az engedni a lakossokat szabadon a sajat ereju
k,kepesseguk,szorgalmuk altal sikereskedni. Nem az tortent Azsia sok reszen? Ja
pan,Hong-Kong,Korea,Singapur<Thailand,stb.stb.S persze Kinaban. 1979 -ban miko
r Mao rural industrialization terve teljes kudarcba ment es milliok juttotak a
z ehhalal kuszobere, Dung Xio Ping pragmatikus belatasa volt nehany delkeleti t
artomanyokban a baszad kereskedlem (korlatozatlan Kapitalizmus) nygati vallatok
befekttetek ottan $ 60 billio ( 6 ezerxmillio dollart, Kina alapulva lakossag
szorgalman es kepessegen az olcsomunkaeron, Kina ma elarasztja a vilagot tereke
ivel. Az USA-bol egyedul nyer ma evente nem kevesebbet mint $100 billiot ( 100e
zerszer milliot). S Mit gondolsz,ki ma a legnagyobb befekteto Afrikaban. NEM
. nem a US,nem az Euroaiak,hanem Kina. 20 eve Kina vasarolta meg a New-Yorki R
ockefeller Centert, ma (kb.egy hete, $2 b!
illioval (2 ezerszermillioval) tobbet igerve,az eggyik amerikasi olajvallatert.
Miert? Mert az (Unical)a tengeralatti olajffrasokkal az eggyikleggyakorlottab
b. Kinanak kell nagyon sok olaj. Olaj az elohaladas uzemanyaga. Kina oriasiban
fejlodik.Nem csoda ,hogy torteneszek a 21-ik szazadot mar is Kina-evszazadanak
nevezik. Afrikaban`a Kiaiakat bodogan veszik,Befektetsik kulonosen az olajgazda
g nyugatiorszagokban. Ha minden az elmult evtizedeksorait kveti,Kina vilaghatal
omma valik nehanevtized mulva. A nagykerdes,fog Kina demokratizaodni,vagy marad
regi voros politikai hatalom,s ellenallasbanlenni a nyugatieszmekkel es nemzet
ekkel? Remelve Kina ideologialig is a modernutoat fogna valasztani.
De mindenesetre, Japan,Hong-kong,Korea stb. lehetne a pelda az Afrika
i nemzeteknek is.
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: netcache-3004.bay.webtv.net)
|
Sziasztok!
A TUDOMANYbol jottunk... Ferenc irta:
: A modellezesnek az lenne a lenyege, hogy megepites nelkul meg tudjuk
: josolni a valodi aramkor fent emlitett parametereit mondjuk 1%
: pontossaggal. Na ezt csinald meg muveleti erositovel, hogy hozza a
: tranyos aramkor parametereit!! A te leegyszerusitett 3 parameteres
: oszcillator-modelled megepitese felesleges, szimulalni sem kell, siman
: szamithato. Altalaban azert kell modellezni, mert a valodi alkatreszek
: nem idealisak, a bonyolult fuggvennyel leirhato viselkedesuk
: analitikusan kezelhetetlen bonyolultsagu egyenletekre vezet, csak
: numerikus kozelitessel lehet vizsgalni, de ez boven eleg is.
A modellezesnek nem az a lenyege, hogy 1:1 hozzon *minden* parametert,
hanem csak azokat, amikre nekem szuksegem van. Az en 3 parameteres
modellem sem kezelheto analitikusan, mivel a negativ ellenallas
amplitudofuggo. Ugyanigy egy fonalinga sem kezelheto analitikusan, ha a
golyot ugy engedem el, hogy a fonal vizszintes. Tovabba ketfajta modell
letezik: 1) fizikai, ahol mindent megprobalunk egyenletbe gyomoszolni
2) black-box, ahol a minket erdeklo parameterekre probalunk fuggvenyt
huzni. Te kevered a kettot, holott nyilvanvalo, hogy muveleti erositovel
nem fogom a tranyo 50 parameteret egyenkent beallitani tudni, de a 2)
hozzaallas miatt nem is kell.
: A programozasnak az a lenyege, hogy nem kell megvaltoztatni az aramkor
: strukturajat, nem kell athuzalozni.
Egy MROM megvaltoztatasa fizikailag athuzalozast jelent...
: A maszkprogramozott mikrovezerlo miert ellenpelda? Annak teljesen
: korrekt programja van, siman valtoztathato. Persze nem az user tudja
: valtoztatni, hanem a gyartaskor lehet ezt megtenni. Ennek semmi
: jelentosege, a lenyeg hogy ugyanazt az aramkort tetszoleges celra be
: lehet programozni, szamos algoritmust meg lehet rajta valositani stb..
A dolog pikanteriaja, hogy a megvaltozott MROM-ot (ami ugye athuzalozott)
nem tudod az osszeintegralt mikrovezerloben kicserelni, hanem uj
osszeintegralt mikrovezerlot gyartasz, azaz kicsereled a procit es RAM-ot
is. Ezzel azonnal lottek a szamitogep azon tulajdonsaganak, hogy ugyanazt
a gepet masra is tudod hasznalni, anelkul, hogy uj gepet kellene epitened.
Tehat 1 aramkort csak 1 celra tudsz hasznalni es nem tetszolegesre.
: Az irodalmi hivatkozast lasd feljebb (is). Kerlek ne kerd szamon rajtam
: minden levelben, ne csinalj ugy mint ha nem irtam volna, mert a
: keresednek mar vagy 5 alkalommal eleget tettem.
Akkor leirom, hogy mit szeretnek Toled olvasni. Nem azt, hogy a TRAC minek
a roviditese, es nem azt, hogy "a gyartoja igy hivja". Hanem azt, hogy X
konyv Y oldalan az all, hogy "szamitogepnek nevezzuk azt, amiben proci es
memoria van". En szeretnem latni a definiciot es a konyv cimet. Ami ebben
a temaban eleddig Toled jott, az az, hogy valahol olvastad, de mar nem
emlekszel, hogy hol. Es az, amit olvastal, az egy olyan definicio volt,
hogy szamitogep az, ami automatikusan nyomkodja a szamologep gombjait. Ami
persze nem egy architekturalis definicio (amihez Te ragaszkodsz), hanem
egy sima funkcionalis, ami szabatosan ugy hangzik, hogy a szamitogep egy
olyan gep, ami automatikusan vegzi a 4 alapmuveletet es nehany mas, jol
definialt matematikai muveletet.
: Remelem nem lesz szukseges folyton beideznem az eredeti irasod. Ugyanis
: azt allitottad, hogy gyorsabb lesz mint a digitalis verzio. Nem.
Azt allitottam, hogy merev diffegyenletnel azon szamitogep, amire van
penzem, a valos idonel egymillioszor lassabban szamol. Valamint azt, hogy
muveleti erositovel valos idoben meg tudom oldani. Ezt Te ellenzed, es
kijelentetted, hogy 13MHz-rol 13Hz-re le kell vinni a frekit. Ekkor
viszont a ket megoldas egyforma gyors. Erre mondtam en, hogy 13kHz-en az
altalad felvetett problemak nem jelentenek gondot, ergo analog esetben
valos idonel 1000-szer lassabb vagyok, de a digitalisnal 1000-szer
gyorsabb.
: Es ez meg a legrosszabb eset, ha pont olyanok a jelek, hogy analog
: aramkorrel meg lehet csinalni. Ugyanis digitalisan olyan szurok es egyeb
: feldolgozasok is megvalosithatok, melynek nincs analog megfeleloje,
: egyaltalan nem lehet analog aramkorokkel megcsinalni, sehogy sem!!
Kar elvinni a temat. Senki nem allitotta, hogy az analog az isten, szemben
Veled, aki szerint a digitalis viszont tenyleg az isten. Mi csak annyit
allitottunk, hogy nehany korlatozott teruleten az analog technikanak ma is
vannak meg elonyei a digitalissal szemben. Ezt Te tagadod. Ez van.
Tovabba hiaba veszek 3000 Ft-ert Spartant, ha utana meg a szimulatort is
portolnom kell.
: ??? Megegyszer: van egy DSP vagy proci, AD es DA konverterekkel a ki es
: bemeneten, o beilleszkedik az analog aramkorbe, es vezerli azt.
: Hol van itt analog gep, es mi a digitalis folyamat?
Ott, ha az analog aramkor matematikai szamitasokat vegez. A digitalis
szamitogep meg az, amit a DSP muvel.
: Az aramkor hibrid, de az aramkornek csak egy resze a szamitogep, es az
: teljesen digitalis. Az AD es a DA a szamitogep _periferiai_, ami a
: periferia utan van, az mar nem kepezi reszet a szamitogepnek.
Igy van, ezert a hibrid szamitogepben a digitalis gep tekintheto az analog
gep periferiajanak es megforditva.
: > Pl. ott, ahol 10 masodpercenkent jon egy rovid tuske a normal jelek
: > mellett, ergo a tuskere nem lehet triggerelni. Ekkor kell egy olyan
: Hasznaltal mar valaha digitalis szkopot?? Nem ugy mukodik, mint az
: analog, hogy a triggerre indul. Folyamatosan mintavetelez es tarol,
: es utana a trigger kornyeki jeleket jeleniti meg. Megmutatja azt is
: ami elotte, es azt is ami utana volt. Bent a cegnel van az asztalomon
: egy TDS220 vagy mi, 100MHz-es, 1GSPS, az is tudja, ennel olcsobb nem
: nagyon van. Semmi gondot nem okoz neki egy ilyen jellegu jel. Sot, pont
: erre talaltak ki a digitalis tarolos szkopokat! Egy masik munkahelyemen
: volt egy Le Croy, az egyszerre 256 ilyet is el tudott tarolni, utana
: offline meg lehetett nezni az osszes eltarolt impulzust es a
: kornyekuket.
: > 10 masodpercnyi memoriaja van. Egy analog szkopon jol latszik a tuske
: (de
: > nem dokumentalhato, viszont hibakereseshez boven eleg). Hasonlo eset a
: > fotonsokszorozo, a pulzalt lezerdioda, ill. egy elektrosztatikus
: > kisules. Ilyen meg a videojel is, ahol a pixelfreki es a sorfreki
: kozott
: > sok nagysagrend kulonbseg van es minden sort szeretnenk latni a
: szkopon.
: > Ha bele is fer a memoriajaba a digi szkopnak, a kepfrissitesi
: frekvenciaja
: > sokkal kisebb a szuksegesnel.
: Ebbol egyetlen szo sem igaz. Ellenben, ha az impulzus rovid, es ritkan
: jon, pl 1us a hossza, es masodpercenkent csak egyszer jon, akkor a
: megjelenites fenyereje a normal modban megjelenitett gorbek fenyerejenek
: egymilliomod resze, magyarul nem latsz semmit. Vagy ha annyira
: feltekered a fenyerot (lehetetlen), akkor azonnal kieg a cso azon resze
: ahol a normal jel van kozben. Digi szkop siman elkapja azt az egy jelet,
: tokeletes minosegben nezegetheted utana, semmi gond sem a frissitesi
: frekivel, sem semmi egyebbel. Az en itthoni szkopom (szinten Tek, 935A)
: igen jo fenyereju, de ha csak 1:1000 nagyitok bele a kettos idobazissal,
: mar alig latni valamit csutka fenyeronel is...
: Nemperiodikus jelek eseten tuti semmi eselye egyetlen analog szkopnak
: sem, ahhoz mindenkeppen digitalis kell. Megpedig jobbfajta, mert van
: olyan, mely csak periodikus jelekhez jo. Ugyanis pl 100MHz a
: savszelessege, de csak 100MSPS-t tud. Az a trukk, hogy az egymas utani
: triggerek kozott a mintavetelek helyet finoman tologatja, igy tobb
: lefutas utan ugyanannyi informacionk van, mint amit egy gyorsabb szkop
: 1 lefutas alatt is osszeszed. Persze ez nem periodikus jeleknel nem
: mukodik.
: A TV jelet is orulok hogy emlitetted, minden szkop tud TV triggert.
: Normal modban egyes szkopok beallithatok ugy, hogy az elso idobazis
: triggerel a kepszinkronra, a masodik triggeret pedig az elso triggeretol
: beallithato ideig kesleltetni lehet, vegul a sorszinkronra triggerel.
: Az enyem csak siman kesleltetheto (a masodik idobazis nem triggerelt),
: de az EMG-fele 1568 es tarsai masodik idobazisa is beallithato
: triggerelhetore. Igy a delay-t tekergetve egyenkent vegig lehet menni a
: sorokon... Latszik az irasodbol, hogy sohasem hasznaltal ilyeneket,
: megint csak elmeletben okoskodsz.
Keresztkerdes: a digitalis szkop 60Hz-es kepfrissitesu LCD-jen hogyan
jelenitesz meg auto trigger uzemmodban kihagyas nelkul egy (nemperiodikus)
jelet, ha 100ns/div az idobeallitas? Analog szkopon annyi kihagyas van,
amig a sugarat visszaviszik jobbrol balra. LCD-nel a 60Hz miatt viszont
16ms-onkent latsz 1us-t a jelbol, vagyis a jel 0.006%-at latod is. Erre
csak az a megoldas, hogy betriggeled, aztan vagy belefer a kivant jel a
memoriaba, vagy nem. Az 1us-os impulzust analog szkopon jol latom pl.
10us/div beallitasnal. A digi szkop csak akkor tudja elkapni, ha legalabb
5MS/s -ra allitod, ekkor viszont a memoria meretetol fugg, hogy belefer-e
1 masodpercnyi jel vagy nem. Tipikusan nem lesz olyan szkop a kezedben,
ami 5000000 sample-t el tud tarolni (mint irtam, nekem neha olyan hibakat
kell keresni, amire nem tudok triggerdefiniciot generalni). A tv-jelnel
sem figyeltel oda, hogy mit irtam: *minden* sort szeretnek latni. Ha
"menet kozben" kezzel tekerem a delayt, akkor nyilvan nem ugyanazon kep
kulonbozo sorait latom. Ha egyszer betriggereltem, akkor megintcsak a
memoriatol fugg, hogy hany egymas utan kovetkezo sor fer bele.
Udv,
marky
|
