Tisztelt Tudomany!

Mostanaban olvastam reszletesebb ismertetest az amerikai panceltoro 
uranfegyverrol. Vajon mi haszna lehet ennek a veszelyes hulladekoktol valo 
megszabadulason kivul? Az kiderult, hogy az uran viszonylag puha es nagy 
fajsulyu anyag. A BBC most eppen errol beszelt mellettem.

                       Aggod Jozsef

Tiszteletem!

> Felado :  [Romania]
> Temakor: magassagmeres ( 7 sor )
>
> Nagyon halas lennek, ha valaki meg tudna mondani, hogyan lehet
> meghatarozni a tengerszintfeletti magassagat egy varosnak vagy
> egy helynek. Szoval magassagmeres. Van ra esetleg valami speci
> muszer?

Tudtommal a jobbfajta GPS-ek  ezt is tudjak.

Udv From:, a magassagmero
--
Tibcsi(R) - 

Erre mar valaszoltam egyszer, csak lenyelte a
szerver. De latom, megint elokerult a tema.

    Szoval a CD irasrol.
    A CD irasaban valoszinuleg nincs kulonbseg CD
irok kozt, mert a CD irok es a programok is
ugyelnek arra, hogy minden szektor rendesen
kimenjen.
    Viszont az olvasasban lehet. Ugyanis azt mar
eleg nehez garantalni, hogy minden szektort
helyesen olvasson be a program (es a CD okvaso),
mivel az audio CD-ken a szektorok nincsenek
egyertelmuen azonositva. Ha egy szektor vmiert
kimarad, az kabe 1/76-od mp kiesest (jitter)
jelent, amit legvaloszinubben halk kattanasnak fog
hallani az ember, esetleg eszre sem veszi.
    PC-s CD-olvaso programokban van un.
jitter-correction, amirol nem tudom pontosan,
hogyan mukodik, de vmi olyasmirol lehet szo, hogy
nem egy szektort olvas be a program, hanem egy
blokkot, aminek a kozepen van a keresett szektor
(majd vki nyilvan kijavit, ha hulyeseget irtam,
mert csak tippelek erre a jitter-correction
dologra).

    A piros festekrol meg az jutott eszembe, hogy
lattam olyan CD-t, amelyiket a CD lejatszo nem
birt olvasni, az egyik szamnal mindig elkezdett
akadni. Ha a CD tetejere tettunk egy sotet papir
lapot, akkor viszont semmi gond nem volt vele.
Hogy pontosan miert van igy, azt nem tudom, csak
probalom mernoki hatterrel megtippelni. Arrol
lehet szo, hogy a CD-k nem teljesen atlatszatlanok
(szabad szemmel sem, es 1 um-es hullamhosszon
talan meg kevesbe), igy a fototranzisztorba
esetleg vissza tud jutni nemi szort feny is, ami
egyszeru zajkent hat. Ha a CD-n egyebkent is van
egy kis hiba, akkor pedig mar talan van
jelentosege annak, hogy ezt a kis zajt
papirlappal, vagy rafestessel kiszurjuk.
    Hogy egy atlagos CD jobban szolna attol, hogy
buveszkedunk az arnyekolassal, azt viszont ketlem.
Legfoljebb egy olyan gyenge minosegu CD
lejatszoban, amelyiknek rendszeresen jitter
problemai vannak.

    Botond

Nem ertem, mit problemaztok meg mindig azzal a franya ezredforduloval.
Minden pillanatban ezredfordulo van, es kesz. Minden pillanatban vege van
annak az evezrednek, ami pontosan ezer evvel azelott kezdodot.
Na. Tema lezarva. :-)

Azoknak akiknek nem jar a Hix Moka:

> Reggel felnyitja kicsi szemet a tocsa. Korulnez, es latja, hogy egy kis
> melyedesben van. Elgondolkozik. Hm, ez a melyedes pont akkora, hogy en
pont
> elferjek benne. Hm... , ezt a melyedest az en kedvemert csinaltak!

peti
 irta be, Douglas Adamstol)

Sziasztok !

Tud-e valaki elfogadott termeszetes gyogymodot ajanlani ver-rogok 
eloszlatasara. Idos embernel mutet utani tudoembolia lepett fel, melyet 
atveszelt, de a kockazat tovabbra is fennall, amig a verben nem oszlanak 
el az esetlegesen meg meglevo rogok. Gyogyszererzekenyseg miatt 
problematikus a kezelese. ( Ha kapok javaslatot, orvossal
is egyeztetni fogom. )  

Koszonom, 
zoli

Sziasztok!

Botond, jol ertem, hogy szerinted a 900 MHz-bol hallok valami lekevertet a
hangszoroban? Ez nincs igy. Egy mobiltelefon nagy vonalakban a
kovetkezokepp mukodik: 

Egy frekvencian sugaroz a torony fele; egy masik frekvencian pedig a
torony sugaroz a telefonnak. Egy harmadik frekvencian pedig a szolgaltato
sugarozza az adatait (halozat neve, stb-stb), amit a telefon a halozati
bejelentkezeshez hasznal. Ezen frekvenciamultiplexeles mellett meg idoben
is megmultiplexeltek, azaz 1-1 ado-vevo frekvenciapart tobb mobiltelefon
hasznal ugyanabban a cellaban idoosztassal. Beszelgetesnel a beszedet
feldaraboljak, osszetomoritik es egy gyors adatatvitel formajaban (burst)
kisugarozzak. Ezutan a telefon egy jo darabig nem sugaroz (ezalatt a tobbi
telefon sugaroz, akik ugyanezt a frekvenciat kaptak). A telefon ezalatt
atall a vetelre (egyszerre adni es venni nem tud). Amit tehat az ember
hall, az nem a 900 MHz-es adatforgalom (ami 271 kbit/s), hanem ennek a
burkologorbeje, ami a modulaciobol adodoan parszaz Hz-es negyszogjel 
(persze nem 50%-os kitoltesu a jel, hanem joval kevesebb). [valami
26 ms remlik periodusidonek, de lehet, hogy ez csak a burst idotartama,
sajnos most nincs keznel irodalom]

Teveben a kep- es a hangjel nem kulonbozeti jel, tehat az erositok sem
kulonbozetiek, igy nem kell differencialis zajt produkalnia a telefonnak
sem.

Ilyen alacsony frekvenciaknal kitunoen mukodik az induktiv csatolas, sot
<1mW "sugarzott" teljesitmennyel mintegy 1 meterig lehet adatatvitelt
megejteni pl. 125 kHz-en (az osszes nem magnescsikos ajtonyito kartya
ilyen elven mukodik, amit csak a fali erzekelo kozelebe kell tartani),
meghozza ugy, hogy a vevoben nincs energiaforras, csak a magneses mezo
energiajat csapolja meg -- innen a neve is: passive entry RFID (Radio
Frequecy IDentification).

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Udv!

> @@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
> Korabbi fenyegetesemnek a teli szunet miatt nem tudtam ervenyt szerezni,

Gyanus is volt hogy senki nem avatkozott be a kedelyes keselesbe fordulo
partikba.:-)))))

Istvan

Udv!

> Felado :  [Hungary]

> > Konkret okok? A zavarmentes egyeniranyitasra speciel a legjobbak a
lusta,
> > legolcsobb diodak, mert a nyitasi aramloket igy jelentkezik a
legkevesbe.
> A zarasi viszont a legerosebben, es ez nagyobb frekvencian tenyleg gond
> lehet.

Meg meg egy helyen, de ez diodafuggetlen. Amikor nyitott a dioda, akkor
bemegy a halozatrol a zavar, amikor zarva van, akkor a kondi dolgozik. Ez
azt jelenti, hogy 100Hz-es zavaras van a rendszeren. Es nem is csekely.
Na ennek a felharmonikusait biztos hogy lehet hallani.

> Fel kell tetelezni hogy a halozat zavarok forrasa,
> nem szabad arra epiteni hogy ha a diodak nem csinalnak zajt akkor az
> nincs is!

Az hagyjan, de gondolom olvastad a cikket ugyanebben a Tudomanyban.

Foldeles NIX. Innetol kezdve akarmi is lehet akarhol, nem csoda hogy
mindenki
hall mindent, hiszen az ott is van!

> Engem is erdekelne, illetve most mar nem, 1-2 eve meg fontos lett volna :)
> Nem tudom mennyibe kerul egy HIFI kondenzator, de nem olcsobb nehany
> kocsiakkumulatort osszekotni inkabb? Az garantaltan nem zajos!

Nekem muszerben vannak ilyen problemaim egy Xenonlampa taplalasanal, onnan
vagyok ilyen jolertesult tapegysegugyileg. Pedig csak 75W-os, de akkorakat
lehet szivni mint ide Lachaza.

At fogunk terni kapcsolouzemu tapra az analog helyett.

Istvan

Udv!

> Felado :  [Hungary]
> Irtam mar, hogy a
> teljesitmenyfokozat tapjat nem szokas stabilizalni, a legjobbaknal
> sem. Tul draga lenne, es annyi puffert sem tesznek bele, hogy ez
> teljesulhessen. Meg kell vizsgalni, hogy az anodfesz ebbol eredo par
> szazalekos csokkenese, mennyire degradalja a hangot. A gyakorlatban
> nem degradalja, ha a tobbi fesz nem csokken ezzel egyutt.

?????
Itt megallt a tudomanyom. Belevered az anodba a halozati zavart es
csodalkozol hogy meg is hallod?

> > ui a hifi cuccok soha
> >sincsenek foldelve...
> Egy labortapnal elkepzelhetetlen,
> hogy az egyik kimenetet galvanikusan osszekossek a keszulekhazzal?

Attol fugg, mit ertesz kimenet alatt. A labortap az rendesen van foldelve.
Pl.
csillagponttal.

> Mert hifi erolkodoknel ez elterjedt. Igy aztan interkonnekteknel es
> a halozati madzagnal is kellemetlen kiegyenlito aramok folynak.

Ezt viszont hallani is lehet am!

> Jobbak, akik egyaltalan belenyulnak a rendszerukbe erosen
> tulmeretezett levalaszto kozepleagazasos trafokat hasznalnak, amivel
> ez csokkentheto. A halozattol galvanikusan fuggetlen kozepleagazast
> osszekotik a keszuleksasszikkal.

Meg kb.20-30 ev, es a HiFistak megtanulnak foldelt aramkoroket konstrualni.

Valamit el kellene hinni. __Csak__ foldelt rendszer eseten lehet a halozati
zavarokat kiszurni, egyebkent minden zavar megy at a tapokon meg akkor is,
ha a
vilag osszes kondenzatorat raakasztod.
En 110-120dB-es jel-zaj viszonyokkal dolgozom, (ez lehet hogy zurosebb eset
mint a HiFi) ha ott zajos a tap, akkor az a nagy impedanciaba ver bele, ami
azonnal meglatszik a kimenojelen. 5 evig szenvedtunk tapegysegproblemakkal.

> ____nem hasznal foldelt konnektorokat___

Itt van a kutya elasva.

Tovabba itt jon be a konnektorok "polaritasa" is. Ha meg a keszulekhazon is
aram folyik, akkor nem mindegy hogy hol jon be a fazis.

Istvan

Legnyomasmerovel megmered a pillanatnyi nyomaserteket, a legkozelebbi
repulotertol megkerdezed, hogy naluk eppen mennyi a legnyomas, es egy
tablazatbol kikeresed (vagy kiszamolod), hogy az adott nyomaskulonbseg
mekkora magassagkulonbsegnek felel meg.

Kis (nehany szaz meter) magassagra jo az alabbi szamitasi modszer.

A repuloteri meteorologiai allomastol ket nyomaserteket kaphatsz, a
a QFE mertek az ott helyben mert nyomasnak, a QNH ertek pedig a "ten-
gerszinti" nyomasnak felel meg (amit a QFE-bol szamolnak). Szukseg
lehet meg a repter tengerszint feletti E magassagara (meterben).

Ha a QFE erteket kaptad meg, akkor ebbol a QNH ertek kiszamitasa:

QNH = QFE * (1 + 0.0000226 * E) ^ 5.255

Ha eleve a QNH nyomas erteket kaptad meg, akkor ebbol kiszamithatod a
sajat M magassagertekedet a mert QXX nyomasertek alapjan:

M = 44248 * (( QNH / QXX ) ^ 0.190295 - 1 )

Peldaul reptertol kapott (vagy szamitott) 1013 mbar QNH nyomas, es
945 mbar QXX mert nyomas alapjan a nyomasmeresi pont tengerszint
feletti magassaga kb 590 meter.

Azt sajnos nemt'om megmondani, hogy a repteri nyomasmeres adatai
hany kilometeres korzetben ervenyesek, de valami azt sugja, hogy
mondjuk 50 km-en belul nem okoz nagy hibat.

A barometrikus magassagmeres alapvetoen a repules celjait szolgalja.
Abszolut pontossaga nyilvan erosen korlatozott, de ez nem is fontos,
a lenyeg, hogy minden repulogep azonos elvek szerint epult muszert
hasznaljon, amit azonos modon kalibraltak. Ez elegendo a repulogepek
magassagi elkulonitesehez. A meres kis magassagban mar eleg pontos a
muszeres leszallashoz. A modernebb gepek a leszallas soran a radarhoz
hasonlo elven mukodo FM radios magassagmerest hasznalnak (a lefele
sugarzo ado gyorsan vegigseper egy frekvenciatartomanyon, az eppen
vett visszavert jel frekvenciaja es az eppen adott jel frekvenciaja
kozotti kulonbseg aranyos a jelterjedesi idovel, azaz a magassaggal).

Udv///Laci

PS: a geodetak ennel lenyegesen pontosabban merik a magassagot, egy
epitomernok baratom egyszer meselte, terepgyakorlaton a tanar nem
fogadott el 30 cm-es meresi hibat (asszem a Badacsony hegy magassagat
mertek teodolittal); a Dobogokon levo referenciapont felirata pedig
ugy emlekszem mm pontossagu magassagi adatot tartalmaz.

Persze van amikor a mernokok is megelegszenek kisebb pontossaggal,
peldaul a Marx teri (ma Nyugati ter) feluljaronal az epitkezest a ket
vegen kezdtek; amikor elkeszultek, a kozepen valami 20 centi elteres
mutatkozott...