Meszaros L irja:
>Az olajfinomito egy a sok kozul; ritkasan telepitett uzemek (ha baj
>van, ne terjedjen at a szomszedra), oriasi tartalyok stb. Nem tudom,
>okoz-e kifejezett kornyezetszennyezest, es ha nem, mit.

Regebben (par eve) a szazhalombattai finomitora vegeztunk ilyen 
vizsgalatot es az derult ki, hogy a legnagyobb kibocsatast a 
merevtetos tarolotartalyok okozzak. Ezek hagyomanyos "lelegzos" 
tartalyok, vagyis tolteskor a betarolt folyadek kinyomja a felette levo 
gaznemu akarmit, ami meg levegot (oxigen, nitrogen) is tartalmaz, 
amit uriteskor szivott be a legzo csoveken, de sok illekony 
szenhidrogent, foleg benzolt, xilolt es toluolt tartalmaz. Foleg ha 
konnyu parlatokat tarolnak benne (a pakura alig parolog) es jo meleg 
nyar van.
Ma mar alig van vagy nincs is ilyen tartalyuk, hanem un. uszotetos 
tartalyokat hasznalnak, amelyik sullyed es emelkedik uriteskor ill. 
tolteskor, nincs benne gaz (levego) es nem lelegzik.
Az hogy mekkora a TiFo kibocsatasa ezek szerint foleg a tartalypark 
osszeteteletol fugg. A tobbi kibocsatas leginkabb egestermek jellegu, 
azaz van benne ken- es nitrogenoxid stb. is, de igen nagy 
higitasban.


Üdvözlettel
Gács Iván

A teruletileg illetekes Kornyezetvedelmi Felugyeloseg. Ok tartjak szamon az
egyes cegek anyagmerleget, ebbol pontosan kiderul, mekkora az illeto ceg
levego, viz, talajszennyezese. (Ezutan fizet aztan birsagot.)
Homonnai Istvan

----- Original Message -----
From: HIX KORNYESZ >
To: >
Sent: Friday, January 28, 2000 3:57 AM
Subject: *** HIX KORNYESZ *** #761


> Meg tudja nekem valaki mondani, hogy hol tudnek szamszeru adatokat kapni
arrol,
>  hogy Tiszaujvarosban az ott levo ipari uzemek mennyire szennyezik a
kornyezete
> t (viz,levego)?
> Eleg sok ipar van ott: eromu, olajfinomito, muanyaggyar stb.
>

A GAIA SAJTOSZEMLEBOL
THE ECOLOGIST Vol. 29, 8. p. 468, December 1999. Peter Montague:
Celebrating Columbus Day (Kolumbusz napjat unnepelve) Az Egyesult
Allamok lakossaga minden evben megunnepli Kolumbusz napjat. Annak
ellenere megunnepli, hogy Kolumbusz tomeggyilkos volt, akinek a
katonai tobbezer amerikai indiant oltek meg. Az o oroksege az osi
lakossag egesz foldreszre kiterjedo kiirtasa. Mit mond a Kolumbusz-nap
unneplese a mai Amerika szamara? (Arckep, felirata: Kolumbusz Kristof:
bekepzelt, rablo, gyilkos) Egy nemzet hosei elmondanak szamunkra
valamit a nemzet celjairol es ertekeirol. Kolumbusz  amerikai hos mar
1792 ota, amikor a New York-i Tammany Tarsasag eloszor adott ebedet a
tiszteletere. A Kolumbusz Nap 1892 ota  unnep; 1934 ota a nemzet
megemlekezik Eszak-Amerika Kolumbusz Kristof es 90 tagu bandaja altal
tortent ujrafolfedezeserol. Kolumbusz negy utat tett meg az Uj
Vilagba. Bator volt, keves hajoval mert nekiindulni a teljesen
ismeretlen oceannak. A leveleibol megtudjuk, hogy a celja
mindenekelott masok tulajdonanak minden eszkozzel valo megszerzese
volt. Sajat emberei tulajdonat is a sajatjanak tekintette. Kiralyi
tamogatoi, Ferdinand es Izabella eletfogytig tarto javadalmat igert
annak a hajosnak, aki eloszor meglatja a foldet. 1492 oktober 12-en
ejfel utan Juan Rodriguez Bermeo a hol fenyeben meglatta a foldet - a
Bahamak Watling szigetenek feher partjat.  Kolumbusz kijelentette,
hogy o orakkal korabban mar latta a szigetet, ami fizikailag
lehetetlen volt a naploban leirt sebesseguk mellett. A jaradekot
persze o kapta. Kolumbusz kinevezte magat a Karib Szigetek
kormanyzojanak, szekhelyul Hispaniola (Haiti es Dominika) szigetet
valasztotta. A naplojaban leirja, hogy a sziget lakoi meztelenul
jartak, csak egyes asszonyok fedik el oluket levelekkel vagy
pamutszovettel. Nem voltak femeszkozeik, sem fegyvereik, felenkek es
artatlanok voltak. Ha valakitol elkertek azt, amije volt, arra sosem
mondtak nemet, sot folajanlottak, hogy megosztjak azt masokkal.
Kolumbusz felmerte a karib terseget majd hazahajozott Spanyolorszagba,
hogy elokeszitse Amerika megszallasat. Felvette az *Ocean admiralisa
cimet" es korabban sosem latott remuralmat teremtett. Ennek soran
Hipaniola szigetenek 8 millio lakosat kiirtottak - ennyien haltak meg
a kinozasok, oldoklesek, kenyszermunka,  ehezes, betegsegek
kovetkezteben. Egy spanyol misszionarius, Bartolome de las Casas
reszletesen leirta ezt. A szeme lattara 3000 embert megeroszakoltak,
megcsonkitottak, lefejeztek. Levagtak a gyerekek labait, akik el
akartak menekulni eloluk, forro szappanoldatot ontottek egyesek
torkaba, masokat kettevagtak: fogadasokat kotottek, hogy ez sikerul-e
egyetlen  kardcsapassal. Kutyakkal tepettek szet indianokat. Ezek nem
alkalmi kegyetlenkedesek voltak, hanem rendszeres es ismetlodo dolgok.
Evszazadokon at folyt a gyilkolas, kenyszermunka, kinzas. David E.
Stannard szerint ez volt ez volt a tortenelem legnagyobb meretu
tomegmeszarlasa: tobb mint 100 millio bennszulott pusztult el az
europaiak uralma alatt. 500 even at akartak meggazdagodni, eleinte a
rabszolgak, a faanyag, a gyongyok, a szormek, a nemesfemek, es kesobb
a  termofold, a szen, olaj, vas reven. Hans Koning irta:
*Latin-Amerika meghoditasa nem fejezodott be, az a tavoli erdokben es
hegyoldalakon  folytatodott. Ma is folyik ez, amikor a banyaszok es
allattenyesztok megszalljak az amazonasi indianok foldjet, s fegyveres
orgyilkosok tamadjak meg Kozep-Amerika indian falvait." A nyolcvanas
evekben Reagan es Bush, az EA kormanya kozvetlen segitseget nyujtott
mindehhez:  sok tizezer maya indiant gyilkolt meg Guatemalaban es
masutt. Kolumbusz es a spanyolok nem voltak egyediek. meghoditottak
Mexikot es a mai Floridat, E es D Carolinat, Virginiat. Ettol eszakra
az angolok hoditottak, akik - ha lehet - meg a spanyoloknal is
rosszabbak voltak. Koning irja: * A spanyolok kezdettol fogva
rabszolgaknak tekintettek az indianokat, a zsakmany reszenek. Ha
halalra dolgoztattak oket, annak a kesobbi idoszakban mar gazdasagi
okai voltak. Az angolok, a spanyolokkal ellentetben,  nem akartak
hasznalni a bennszulotteket. Balvanyimadoknak tekintettek oket, akiket
nem udvozit az Egyhaz, s altalanosan elfogadott modon megsemmisitettek
oket." Az angolok 1607-ben erkeztek Jamestownba, 1610-re
megsemmisitettek a bennszulotteket. Mikent David E. Stannard irta:
*Egymas utani csetepatekban indianok szazait oltek meg. Tobb szazat
megmergeztek, verebekkel  vadasztak rajuk, csonakjaikat
szetroncsoltak, falvaikat es termofoldjeiket felegettek, az indianok
eheztek. Ki akartak irtani oket a fold felszinerol, azokat is
lemeszaroltak, akik nem fogtak fegyvert ellenuk." Massachusetts,
Connecticut es New Jersey allamokban a hivatalos vezetes tamogatta a
meszarlast: a skalpokert jutalmat fizettek. Az indianok gyilkolasa
tehat igen jo uzlet volt. Az indianokat nem tartottak embereknek, az
allatoknal is alacsonyabbra becsultek oket, George Washington a
farkasokhoz hasonlitotta oket es felhivast adott ki a teljes
kiirtasukra. Andrew Jackson, akinek az arckepe ott van a 20
dollaroson, 1814-ben iranyitotta  800 vagy tobb cree indian testenek
megcsonkitasat, a csapatai oltek meg ezeket a ferfiakat, asszonyokat
es gyerekeket - levagdostak az orraikat, hogy meg tudjak szamolni a
halottakat, a kicserzett borukbol gyeplot keszitettek. Az angolok
meszarlasai annal inkabb fokozodtak, minel inkabb nyugatra hatoltak.
1851-ben Kalifornia kormanyzoja hivatalosan felszolitott az allamban
elo indianok kiirtasara. 1863 marcius 24-en a Rocky Mountain News c.
lap vezecikkenek a cime ez volt: *Kivegeztek oket". 1863 aprilis 2-an
a Santa Fe New Mexican tamogatta az indianok kivegzeset. 1867-ben
William Tecumseh Sherman tabornok ezt mondta: *Komoly bosszuallas
szukseges a lakotak (sziuk) ellen, a ferfiak, nok es gyerekek
kivegzeseig..." 1891-ben Frank L. Baum (*Az Oz, a varazslo" szerzoje)
azt irta az Aberdeen (Kansas) Saturday Pioneer-ba, hogy a hadseregnek
*be kell vegezni a munkajat" a nehany megmaradt indian *teljes
megsemmisitese" reven. Az Egyesult Allamok nem teljesitette Baum ezen
kereset, mert akkor arra mar nem volt szukseg. Ebben az idoben a
bennszulott lakossagnak a letszama nem volt tobb, mint az eredeti
2,5%-a,  es a foldjeik 97,5%-at kisajatitottak. Sok szaz torzset,
egyedi nyelvukkel,  szokasaikkal,  kulturajukkal letoroltek a fold
szinerol. Ma Kolumbusz Kristof es John Smith kapitany kulturalis
onhittsegenek az arnyeka vetul a *bolygomeretu szabad piacra", ez
segiti elo a  bennszulott kulturak vilagmeretu megsemmisiteset, az
Egyesult Allamok utjanak az elfogadasat. De ahogyan Barry Lopez
mondotta: *Ezt a kegyetlen pusztitast nem szukseges meghatarozni. Csak
azt mondhatjuk: Igen, ez tortent, es szegyelljuk magunkat. Megtagadjuk
az onzest. Felismerjuk es eliteljuk a gonoszsagot. Ugyanakkor latjuk a
kegyetlenkedesek allandosulasat. Azonban 500 evvel kesobb szeretnenk
ezen valtoztatni." Ki kell mondanunk, hogy ami eleg, az eleg. Helyes, 
ha Kolumbusz napjan visszaemlekezunk ra es ertekeljuk ezt az
orokseget.
Pi

Y NO Y2K DISASTER?

Civilization did not collapse into computational confusion on New Year's
Eve.  The
worst Y2K glitch I experienced was finding all my email files suddenly
dated 1944,
and that was easily fixed.

What happened?  Or rather, what didn't happen?

There is a self-congratulatory answer to that question: we were clever
and fast and
rich enough to stave off disaster.  Companies and governments shelled
out billions
to scrap old computers and rewrite code.  Emergency crews pre-tested
power
plants and navigation systems by running their clocks forward
artificially.  We were
dumb enough to create the problem, but smart enough to catch it in time.

That answer lost all credibility on New Year's Eve, as midnight rolled
through Asia
and darkest Russia, places advanced enough to have computers but not
rich or
coordinated or, perhaps, gullible enough to pour massive sums into Y2K
corrections.  Their lights stayed on, their trains ran, their nuclear
power plants did
not melt down, their Websites didn't blink.  Some watchers, I suspect,
were
disappointed.

No place had serious Y2K problems.  The whole thing was a hype.  The
conspiracy-minded can even suspect a plot to make everyone hire
programmers
and buy new computers.  (Why did no one sue the software companies for
the cost
of correcting this glaring defect in their products?)

Personally I think the Y2K bug was just an amusing millennial panic.
But I do see a
deeper lesson in this story.  The scare was plausible.  Programmers,
CEOs,
engineers, those who work at the heart of the technical beast took it
very seriously.
They were wrong about the criticality of that particular computer flaw.
But the fact
that they were so worried reveals a general jumpiness, a simmering
distrust of the
resilience of the industrial-information system.  If not Y2K, then maybe
something
else could bring down The World As We Know It.

Or maybe not, some of my friends are now saying.  Maybe our global
economy is
less interconnected and vulnerable than we thought.  The amazing
inventions that
sustain our lives and comforts are pretty robust.  Small failures are
routine, says
one on-line analyst, so we have had to evolve multiple levels of
self-correction,
including the ability to foresee and take action even against threats
that turn out to
be exaggerated.  As the nuclear industry said after Three Mile Island,
yes, the
reactor went crazy, but look, we're all still here.  The system worked.

Don't worry.  Be happy.

The dedicated worriers among us point out that one patch of rough water
safely
navigated tells us nothing about what's around the next bend.  The Y2K
glitch was
simple; we even knew the exact moment when it would appear.  The failure
that
will really expose our fragility will be the one that comes as a
surprise.  If not a
computer bug, then a financial panic or climate change or an oil
shortage or an Ebola
virus or a slow, insidious pollutant or a fast, spectacular, accidental
or purposeful
detonation of a hydrogen bomb.

Let's face it, the Y2K threat was plausible because a lot of us harbor a
lurking
suspicion that our world is some sort of disaster waiting to happen.  We
know how
helpless we are when the electricity goes off.  Many of us remember the
chaos of
the 1973 oil crisis, when the faucet that controls world oil flow was
cranked down
by just a few percent.  A system dependent on long-distance transport of
a few
critical (and nonrenewable) resources, a system full of vital machines
that the
average person has no idea how to fix, a system where memory is wiped
out if
electrons stop flowing through power lines, a system with millions of
very rich and
very poor people living right on top of each other -- that system is
brittle.  It could
break.

There's even a widely shared sense, at least among my friends, that the
coming
crash, whatever causes it, will be somewhat deserved and something of a
relief.
They speak of it with a strange combination of dread and excitement.
That's
because their logistic critique of the system's physical vulnerability
is combined with
a moral critique of its materialism, violence, wastefulness, pride,
injustice,
soullessness.  Sodom and Gomorrah.  Time for something to come along and
smite
this wickedness.

I agree with both the logistic and the moral critique, but I have always
cringed at the
assumption that a collapse will force human improvement.  I understand
the
frustration that leads to such a perverse hope.  But I can't share the
hope.

The most honest and helpful Y2K comment I have yet seen was posted on
the
Internet by a Y2K alarmist named David La Chapelle of Juneau, Alaska.
He said,
"Waiting for the demise of a system in order to improve it was a failure
of spirit on
my part.  I wanted the material world to provide the magic bullet for
change.  I
short-circuited the true evolutionary process.  There is no substitute
for the
persistent and heartful attention necessary for personal and cultural
transformation.
The task before us is to reach deep into the substance of our being and
bring forth
the truth we wish to become."

(Donella Meadows is an adjunct professor at Dartmouth College and
director of the
Sustainability Institute in Hartland, Vermont.)