Thus spake HIX TUDOMANY:

<<Olyasmi. A kulonbozo primitivsegu :) emberek teljesen mashogy elik meg
a bortont. Valakinek a karrierje veget jelenti, derekba tori az eletet.
Valaki meg sorban all, hogy bejuthasson.  De nem vagyok hajlando ezen
felhaborodni, mert annyira meg nem orultem meg, hogy a sajat erdekem
ellen harcoljak :)>>>

Az emberek kulonbozo keppen elik meg a bortont, fuggetlenul
primitivseguktol. Az aki onkent valasztja a bortont, az megelegedett a
korulmenyekkel. Van koztuk "nem primitiv is", akinek nem ugy alakult az
elete, ahogy szerette volna. A kenyszer helyzet senkinek nem tetszik es
megtori eletet, karierjet. Az Afrika-i neger (meg volt sajat karierje) nem
orult a civilizalt Amerikanak, sem az India-i ember nem orult az Angol
civilizacionak. Az elete mindenkinek egyforman ertekes. Ezt nem tudod
eldonteni Te vagy en, de meg egy torvenybiro sem. Mindenki maga ei meg.
A kenyszer helyzetet egyforman elutasitja a primitiv vagy nem primitiv.

<<Ez pont forditva igaz. A civilizalt ember a kemeny korulmenyek kozott
gyakorlatilag eletkeptelen, a civilizalatlannak az az eleteleme.
Es mivel az alapfelteves helytelen, nem veletlen hogy a kovetkezteteseid
is... :(>>

Eppen erre akartam ravilagitani. A civilizacios szint nem ad egy tobbletet
az alkalmazkodasi kepesseghez.

<<Hat ezt neked kell eldontened, ellentmondasz onmagadnak.>>

Mindenki eletkepes abban a kornyezetben, amelyben felnevelkedett, es
egyforman nehezen alkalmazkodik uj kornyezethez, fuggetlenul, hogy azt
primitivnek vagy civilizaltnak nevezed-e.  Ezert nem latok
ellentmondast. Amiota ember az ember, az erosebbik arra torekedett, hogy a
gyengebbet rakenyszeritse (legalabb is megprobalja) arra, hogy hozza
alkalmazkodjon (mert az az igazi, szerinte). Lasd az Iraq-i haborut, es meg
sokat a tortenelembol.
Ettol eltekintve hiszem hogy , az aki akar, kepes alkalmazkodni akar
primitivebb, akar civilizaltabb kornyezethez (lassan, nehezen, generaciokon
at), de nagyon ritka az olyan ember,
aki olyan korulmenyekhez igazodik, amelyet a sajat kozossege nem fogad el.
Konnyebb es kenyelmesebb lavirozni sajat, megszokott kornyezetedben. Csak az
egyen tudja es erzi, hogy melyik kornyezet elfogadhato szamara. Meg a
legokosabbnak nevezettek sem tudjak, csak kepzeli. Egy biztos; az okos ember
a termeszet legnagyobb ellensege.

Udv Szocs.

Tamas,
>homersekletet. A napsutotte lada viszont joval forrobb lesz. A
hullamhosszak
>eszembe sem jutottak.
Pedig egyertelmuen ez a kulcs.
Peldaul a "tranzisztorhatás" (Nobel dijas felfedezés, a tranzisztor
a"transzfer" es "resistor" szavakbol van osszegyurva) azt jelenti, hogy egy
nyitott pn atmenet arama befolyasolja a kozeleben levo zart pn atmenet
aramat. Namarmost lehet az egyik szobabol masikba atvitt ellenallasokat is
tranzisztornak nevezni (transferred resistor), de minek?

>Ha mar itt tartunk, tud valaki olyan (nem uveg ill. atlatszo polimer)
>anyagot, ami
>Janos ill. starters fele valaszban emlitett modon viselkedik?
Szendioxid reteg, metan reteg... szinte barmi, ami atlatszo, es nem vakuum.
Minden anyagra igaz, hogy az elnyelese hullamhossz fuggo.

Zoli
>Ha olyan burat alkalmazunk, mely idealis atereszto tukor, mely nem
>nyel el energiat, ugy bizonyos reflexios veszteseggel jut be a sugarzas.
Most tukor, vagy idealis atereszto? A ketto egyutt nem megy.
>A bura alja legyen idealis tukrozo erdes felulet.
Ez megint nincs. Ha erdes, akkor nem idealis tukrozo.
Lehet kerdezni, de a kerdesben ne legyen ellentmondas.
>tehat az energia
>gyre halmozodik bent, ha kintrol folyamatos a sugarzas.
>E folyamat is uveghazhatas  ?
Csak akkor halmozodik, ha kifele kevesebb megy, mint befelé. idealis
tukrokkel nem lehet ilyet csinalni, azok mindig annyit kuldenek vissza, ami
bejon.

Janos

Hi!

Csak a emlitett feladvanyra a level vegen szeretnek reagalni.

 >Valaszolja meg a kovetkezo kerdeseket olyan gyorsan, ahogyan csak tudja:
 >
 >        2 + 2
 >        4 + 4
 >        8 + 8
 >      16 + 16
 >
 >Most siessen! Mondjon egy szamot 12 es 5 kozott. Megvan?
 >
 >
 >A valasztott szam a het, igaz?

Nekem 8 lett. Gondolkozzunk csak egy kicsit. Nyilvan valo, hogy van oka
annak hogy 12 es 5 van irva, es nem forditva. Ugyanis altalaban ugye a
kisebb szamot emlitjuk elobb. Ez itt nem igy van. 12-5=7 ambar, ha
5-12=-7 ami nem esik bele az adot szamhalmazba. Ha osszeadunk akkor
megint csak nem lehet benne a halmazban (a+b>a es a+b>b ahol a,b eleme
Z+-nak.)

Ez mondhatni manipulacio. Nem igazan latom a jelentoseget, vagy eppen
bizonyitasi erejet. Nalam nem jott be. Nyilvan azert mert szeretem
kerulni a prim szamokat. (Erdekes tulajdonsag, de nem ritka)

Ti mit gondoltok errol? Kinek mi sikerult?

Lazly

> Ha olyan burat alkalmazunk, mely idealis atereszto tukor, mely nem
> nyel el energiat, ugy bizonyos reflexios veszteseggel jut be a sugarzas.
> A bura alja legyen idealis tukrozo erdes felulet. Az ott szerteszorodo
> fotonok donto tobbsege nem juthat ki egyhamar , tehat az energia
Egyhamar? Mekkora tavolsagon mozoghatnak a fotonok? Mondjuk
pikomasodpercekig lehet kesleltetni es nincs tul sokfele idealis tukor sem.

> egyre halmozodik bent, ha kintrol folyamatos a sugarzas.
> E folyamat is uveghazhatas  ?
Nem, de hasonlo. Olyan test letezik, amelyik hasonlo szerkezetu de nem
nagyon veri vissza a fenyt: ez az idealis fekete test. Ami sugarzas
kijon belole az nem a beeso sugarzasbol szarmazik, hanem a sajat
homersekletebol. Nem melegedhet fel jobban, mint a kulso sugarforras
(pl. a Nap).

> Az analogiat abbol alkottam magamnak, hogy a learnyekolt
> doboz tulnyomoreszt konvektiven kap a kornyezetetol hot, igy csak kozeliti a
> levego
> homersekletet. A napsutotte lada viszont joval forrobb lesz. A hullamhosszak
> eszembe sem jutottak.
Itt ket dolog van. Egyreszt a lada kapcsolatban van a levegovel
(hoatadas), masreszt ha nincs arnyekban, kapcsolatban van a Nappal
(hosugarzas). Uveghazrol itt szo nincs. A levego nem igazan van
kapcsolatban a Nappal (atmennek rajta a sugarak es csak a fold melegiti).

> Van egy folyo. Vizeses. Az ember az itt lezudulo viz potencialis energi
> kulonbseget ugye ki tudja hasznalni, eromuvet epit. Ekkor nyerunk xkWh-t. De
> mi van akkor ha csak hagyjuk lezudulni a vizet? Hova tunik el a ki nem vett
> energia? Tegyuk fel hogy a viz kinetikus energiaja a felso folyo agban es a
> lejjebb folyoban is azonos. Hoenergiava lakulna? csak erre tudok tippelni.
Igen, ezen kivul rombolja a folyoagyat.

> Egy jo magas vizesesnel ez kimutathato vajon?
Az alacsonynal is, ha ezredfokokat tudsz merni.

> Adott ket, egyforma - kozos tomegkozeppontjuk korul az urben
> keringo rugalmas golyo. Rajtuk 1-1 potty.
> 1. eset:  A pottyok mindig egymas fele mutatnak.
> 2. eset:  A pottyok mindig egy tavoli csillag fele mutatnak.
> Minden idealis, vesztesegmentes, s a keringesi ciklusidok
> azonosak.
> Kerdes: Ha mindket rendszert 1-1 olyan elvi gomhejba foglaljuk,
> melyekben eppenhogy elfernek a golyok az erintesuk nelkul,
> megegyezhet-e a ket gombhej atmeroje?
A golyok rugalmasak, ugyhogy deformalodni fognak az arapalyerok
hatasara, de idealis esetben ettol nem valtozik meg a mozgasuk. Ho" nem
keletkezik, esetleg a kisugarzott gravitacios, stb. hullamok viszik az
energiat.
Az elso esetben erinthetik egymast.
A masodik esetben nem tudni, hogy milyen egyeb mozgast vegeznek - pl.
foroghatnak a pottyon atmeno tengely korul, aminek a hatasara valtozik
az alakjuk. Ha minden idealis, akkor _talan_ nem vegeznek masfele
mozgast, de ilyenkor sem erinthetik egymast.
Mivel ez a ket hatas akar ellentetes is lehet, ezert elkepzelheto, hogy
a "golyok" azonos atmeroju gombben is elfernek.

>>Amit probalsz igy megerteni, azt nem lehet ilyen amator
>>modszerekkel.
> Igen, valszeg ez a baj.  A nagyobbik, hogy a profi modszereket
> megerteni es megtanulni ugyancsak nehezkes  profi konyvekbol
> amator fejjel egyenileg. Nem okvetlenul a koncentralokepesseg
> hianya lassit, hanem az amatori felreertokepesseg, ami eloszor csak
> felrevisz, aztan zsakutcaba. Az ezt elkerulendo magantanarhoz
Az egyszerubb helyzetekben meg mukodik a JPE - pl. arra, hogy egy pont
arnyeka mindig pont marad es egy zart szakaszbol (mint a tu), sose lesz
nyilt.

> jarasnak is vannak kockazatai. Pl. a feleseg idonkent elszamoltatja a
> ferjet, s ha kiderul, hogy ujabban geometria orakat vesz, egyszeruen
> nem hiszi el, hiszen az ilyesminek tarsadalmi szinten sokkalta
> kisebb a valoszinusege az eletben, mint a ferj mashova jarasanak.
Igen, erre a mellekhatasra nem gondoltam :-)
Ha van erre idod es tudsz szerezni egy kis ismeretseget, akkor
javasolom a BME nyilvanos eloadasait: elvileg barki beulhet es
tanulhat. Az ismeretseg arra kell, hogy mikor tanitjak azt, ami erdekel...
Ha ez nem jon ossze, akkor lehet itt is kerdezni - viszont, mivel igen
sokfele temat szoktal itt felvetni, szerintem az elejen 1-2 sorban le
kene irni, hogy most milyen temakorrol van szo.

Nemzedékünk nagy égi élménye: látványos sarki fény Magyarországról!
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - november 25-én (kedden) este 21 órától

November 20-án koraeste egy olyan jelenség- és élménysorozat
kezdődött, amelyre hosszú ideig emlékezni fogunk. Egy ragyogóan
derült, enyhe nap után leszállt az este - de az ég alig sötétedett
be, máris világosodni kezdett. És nem is akárhol, hanem északon!
Majd hatalmas, lassú mozgású színes (kék, zöld és főleg piros)
oszlopok, foltok kezdett nőni az északi égen, fokozatosan változva,
ide-oda vonulva, táncolva... A késő éjszakáig tartó színjátékot
nagyon sokan látták, emlékezzünk meg mi is a - nem túlzás! -
"nemzedéki" eseményekről a Rádiótávcsőben.

Szeretettel várja a hallgatókat Hargitai Henrik és Tepliczky István.
Aki pedig a beszélgetés vizuális illusztrálására vágyik, látogasson
el a http://www.mcse.hu címre, a sarki fény képgalériába!

A műsor ismétlésének időpontja: december 1-jén (hétfőn) hajnali 1 óra.

 .=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.
A Fiksz Rádió Budapest egyik közösségi rádiója, amelyben kéthetenként
kedden jelentkezik a Rádiótávcső. Budapest környékén a 98 MHz-en fogható,
de az Interneten a Magyar Internet Világrádió (http://www.vilagradio.hu)
révén bárhol. Telefonszámunk +36-1-463-4313, a Rádiótávcső korábbi
adásainak hangarchívuma: http://www.fikszradio.hu/radiotavcso
 .=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.

Kedves Balazs!

>Ez a szamolas 1-3-ig tokeletes, es mar az ujszulott csecsemok
>is rendelkeznek vele, folotte egyre inkabb elmosodik.

>Szerintem elkepzelheto, hogy ez a beepitett szamolo adja a zene
>(mint olyan)egyik fiziologiai alapjat.

Koszonom az erdekes beszamolot, s a jo konyv hiret.
(A tesztnel nekem is 7 ugrott be. :)

Az az otletem tamadt, hogy a szokasosnal nagyobb szorzotablak
bemagolasa talan konnyebb a jo nyelverzekueknek,
ha az egyes szamjegyeknek rovid szotagokat feleltetnek meg.
Ez esetben a tanulas szotari szavak magolasahoz valik hasonlova, s
valszeg a fejbeli tablazat hasznalata is gyorsabb, mintha viszonylag
hosszu szamneveket kene felidezgetni.
Jo zenei erzekuek pedig skalahangokat hasznalhatnak.
Ehhez is lehetne irni oktato programot: Zenelo szamok, opus 1.0
( Demo: trallala*tirari = pamparariram, pim-pam ! )
Aki memorizalja a hang-tablazatot, az talan zenemuvek gyors
lekottazasaban is virtuozkodhat, s elkepzelheto, hogy olykor
ranezve extrem hosszu numerikus sztringekre igy kialt:
Zsenialisak ezek a szamok ! Kik irhattak ? En Sztravinszkire
tippelek, es te ? Mire a gyermek: Nem apam, az egyik Ludolf
muve - a Pi - avagy *Ko:rtanc a sikon*, a masik pedig Leonhard
Euler vegtelen szonettje, az *Egy kis e-i zene*.
Az APEH-nel es a KSH-nal az adatrogzites kortars zenei korus
benyomasat kelti majd, de lesznek, akik hangszalaikat kimelven
furulyaval varazsoljak be a szamokat a gepbe.
Minthogy az adorevizorok minimum kettesevel jarnak hazhoz,
szivszaggato duetteikkel vagy enyhitik, vagy fokozzak az adoalanyok
keseru fajdalmat, miutan rovid skalazas utan me'lyen az o 'kottaikba'
merultek.

Udv: zoli

Sziasztok!

DZ irta:
: De mi van akkor ha csak hagyjuk lezudulni a vizet? Hova tunik el a ki
: nem vett energia?

A lezudulo viz egyreszt mechanikai munkat vegez a folyo'a'gyat, masreszt
pedig hoenergiava alakul. A jo magas vizesesekkel (tobbszaz m) az a baj,
hogy a viz jelentos resze nem erkezik meg lent, hanem parakent beteriti az
egesz kornyeket. Emlekeim szerint a Niagara vizesesnel viszont jol
kimutathato a folyomeder melyulese a vizeses alatt.


Udv,
marky