Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1747
Copyright (C) HIX
2002-02-24
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Gen mutacio (mind)  91 sor     (cikkei)
2 Re:kromoszomak (mind)  89 sor     (cikkei)
3 Zolinak (mind)  16 sor     (cikkei)
4 murendor, space-site (mind)  29 sor     (cikkei)
5 Re: Ikerreszecskek (mind)  19 sor     (cikkei)
6 relativitas (mind)  30 sor     (cikkei)
7 Forum? (mind)  5 sor     (cikkei)
8 Kerdesek... (mind)  30 sor     (cikkei)

+ - Re: Gen mutacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Egyszer mar elkuldtem, de ugy tűnik nem erkezett meg. :(

Szervusztok!

> Felado :  [Hungary]
 ....
> Adva vagyon ugyen a 23 kromoszomapar az emberben. Ennek fele a mamatol,
> fele a papatol jon. Gondolom ugy van ez, hogy egy adott kromoszoma-par
> egyik kromoszomaja teljesen a mamae a masik pedig teljesen a papae.
OK

> Az egyes kromoszomakban (amelyekben a 4 szeresen felcsavart DNS van. Mar
> ha jol tudom) vagynak a cisztoronok, azaz olyan "mondatok", amelyeknek van
> "feherjelanc uzenet eleje" es "feherjelanc uzenet vege" jeluk. Olyan
> szakaszok is vannak a kromoszomakon, amelyek csak azt segitik elo, hogy ez
> a jol osszecsomagolt gubanc ki tudjon tekeredni es "odaferjenek" a masolo
> "izek". Ez a kicsomagolasi lehetoseg bizonyos helyeken feherjekkel gatolva
> vagyon, es csak bizonyos hatas (pl. valamilyen hormon) hatasara valik
> lehetove.
Eloszor erdemesnek tartom megjegyezni, hogy a kromoszomak jelenlete a
sejt "eletenek" csak egy viszonylag rovid szakaszara jellemzoek.
Kozvetlenul a sejtosztodasokkor. Ilyenkor a sejt genetikai allomanya mar
megduplazodott. Amire a "4 szeresen felcsavart DNS"-sel utalsz, az
valoszinuleg kozvetlenul a megduplazodas kozben vagy utan lehet
jellemzo, mikor meg a kromoszomak nem vettek fel az ismeros X alakzatot,
amit megfelelo festesekkel mikroszkoppal mar a az elmult szazadokban ki
tudtak mutatni, es ez az alakzat kapta kromoszoma (kb. festodo test)
nevet.
A "4-szeres" inkabb 2db 2-szeresen felcsavart.
A szakzsargonban gyakran kromoszomakent emlitik a magat a DNS
duplaspiralt is, de mindenki tudja mirol van szo. Egy kozonseges emberi
testi sejtben valojaban 2x23 _fél_ kromoszoma van, amibol kozvetlenul az
osztodas elott alakul ki a teljes kromoszoma.
 
> Nomarmost amikor a szamfelezo osztodas (meiozis) tortenik, akkor az adott
> iversejtbe csak 23 kromoszoma kerul. De hogyan valogat a tesunk, hogy az
> adott kromoszomaba a papa, vagy mama kromoszomai kerulnek? Az egesz
> kromoszomara vonatkozik a valasztas, vagy a cisztronok szintjen? Vagy egy
> (esetleg) tobb tetszoleges darab jol egy-egy feltol?
A meioziskor tortenik az anyai es az apai eredetu genetikai allomany
keveredese is. Ennek az esemenynek a leiro neve 'crossing-over', mikor
az egymasnak megfelelo apai es anyai kromoszomak DNS lancainak egyes
szakaszai "kicserlodnek" egymas kozott. (Ennek a mechanizmusa tulmutat a
level keretein)
En meg ugy tanultam, hogy a kicserelodes kezdeteinek es vegeinek a helye
tobbe-kevesbbe veletlenszeru, de nem lennek meglepve, ha azota mar
leirtak volna, hogy vannak (esetleg specialis szekvenciakkal
jellemezheto) forro pontjai ennek is.
Ennek megfeleloen a crossing-over esemenyeinek vegeztevel mar nem
beszelhetunk tovabb anyai es apai kromoszomakrol. Ezek a kevert
allomanyu kromoszomak valasztodnak aztan szet a meiozis _elso_
osztodasakor ket udodsejtbe.

> Van az inverzio, amikor egy genszakasz megfordul es mashova epul be. Itt
> lehet kromoszomavaltas, vagy csak a kromoszoman belul tortenhet? Mi szab
> hatart, hogy mekkora darab fordulhat meg? Pl. egy egesz cisztron, vagy tok
> tetszolegesen tortenik a vagas.
Nem is feltetlenul kell megfordulnia!
Hogy hol tortenik a vagas, gondolom esete valogatja.
Lehetnek "termeszetes" es "kóros" folyamatok eredmenyei.
Van amikor a vagas helye specialis szekvenciakkal jellemezheto. Ilyen
pl. a transzpozonok esete, mikor egy-egy - a szohasznalatodnak megfelelo
-  cisztron es keves kisero szekvencia fogja magat, kivagodik es
attelepul valahova mashova. 
Az immunglobulinok eseteben a mar nem szukseges DNS szakasz
"kihurkolodik" es a sejtben egy ideig mint kor alaku DNS lanc letezik
tovabb, amig el nem ve'sz. Vegeredmenyben a teljes DNS-lanc rovidul.
Koros jelenseg tortenik pl. a Burkitt-limfomak eseteben, mikor
valamelyik kromoszoma egy darabja egy masik kromoszoma vegehez
kapcsolodik hozza, olyan szerencsetlen modon, hogy egymas melle kerul
egy normal esetben "néma" sejtosztodasal kapcsolatos gen, es egy a
genatirast fokozo szekvencia.
 
> Minden kromoszomanak van egy adott hossza, vagy ez is valtozik? Pl. az
> elso kromoszoma x bazispart tartalmaz. Elofordulhat-e, hogy az egyik
> kromoszoma a papaban X hosszu, mig a mamaban Y? Ekkor hogyan fog a meiozis
> megtortenni.
Egy normal testi sejt eseteben az osztodasok soran a vegek felol
egyebkent is rovidulnek a lancok (a DNS megkettozodesenek olyanok a
sajatsagai, hogy egy kis resz mindig kimarad a vegerol). De azokon a
reszeken nincsenek cisztronok. 
Pont a meiozis soran van lehetoseg ra, hogy ezek a reszek
ujrakepzodjenek. (Illetve sok tumorsejt megteszi magatol is.)
Biztos, hogy nem kell bazisparra pontosan megegyeznie a hosszaknak.

A genetikai allomanyt szoktak szamitogepes programhoz hasonlitani, de a
programozok szivinfarkust kapnanak, ha ez valoban ugy lenne.

udv,

Gogy
+ - Re:kromoszomak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re:kromoszomak ( 98 sor )
> Idopont: Fri Feb 22 13:23:14 CET 2002 TUDOMANY #1746
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

 ...
> Aha! Szoval kijelenthetjuk, hogy ilyenkor (meiozis soran) egy adott
> kromoszoma teljesen vagy az apatol, vagy az anyatol szarmazik, de soha nem
> kerverten. Azaz egy egyed adott ivarsejtjenek egy adott kormoszomaja
> teljesen meg kell, hogy egyezzen a papa, vagy a mama adott
> kromoszomajaval.
Nem feltetlenul. Ebbe kavar bele a crossing-over, aminek soran az apai
es az anyai eredetu genallomany keveredhet.

> > A javitasi procedurakrol nem sokat tudok
> > sokat. Azok segitenek is, de neha esetleg megtobbet rontanak. A hibas DNS
> > lanc ujabb osztodasanal a nem illeszkedo parok megszunnek, viszont
> > kulonbozo lesz a ket masolat. Ekkor mar csak a kodhiba eszlelheto. DE az is
> > lehet, hogy nem illeszkedo bazisparok egyaltalaban nem kerulhetnek
> > egymassal szembe a DNS lancon, mivel ezt nem birna ki a lanc, igy a
> > pontmutacionak egyetlen lepesben kell tortennie. Ehhez azonban az eredeti
> > bazisnak le kell szakadnia, es egy masikkal potlodnia. Ennel mar csak az
> > lehet drasztikusabb, ha elszakad a DNS-lanc, majd ujra egyesul valamely
> > masikkal. Innen kezdve a sejt sorsa mar tiszta gensebeszet. Csak a fantazia
> > szab hatart, hogy mit mivel keverunk. Azt mindenesetre nehezen tudom
> > elkepzelni, hogy kulonbozo kromoszomak reszei altalaban keveredjenek
> > egymassal,
> 
> Es az egy kromoszoman levo apai es anyai reszek keveredhetnek? Nem ez a
> crossing-over? Az hogyan zajlik?
A reszletes mechanizmust (enzimekkel, stb) nem ismerem. Ugy tudom
egyfajta genkonverzio. Crossing overnel az apai es az anyai homolog
kromoszomak rendezodnek egymas melle. Az egyik szuloi DNS dupla
spiralban valahol az egyik szalon(!) szakadas tortenik, es igy ez a
szimpla szal(!) behatolhat a masik szuloi kromoszoma DNS szalja hasonlo
reszenek dupla szala koze, ahonnan leszorithatja annak komplementer
reszet, ami aztan ratalal az elso szulo DNS-enek egyedul maradt szimpla
szalarara, es azzal kepez "cipzart". Ilyenkor igen nagy valoszinuseggel
lesznek olyan reszek amik nem komplementerek egymassal. Hogy ez hogy all
helyre nem tudom, ket lehetoseget latok. Vagy javitodnak valamelyik szal
szerint, vagy az elso olyan osztodas utan mikor ezekrol a szalakrol
masolodik az uj szal, helyreallitodik a komplementaritas. Ez a masodik
eset talan kevesbbe valoszinu, mert "mozaikos" lenne az embrio. Azaz
lennenek kisse eltero genetikai allomanyu sejtek egy egyeden belul.

> A rossz DNS szakaszok felismereset segiti a metilacios mintazat is (ez egy
> volt orvostanhallgato baratomtol hallottam). Itt a DNS "kulso" reszerol
> metilgyokok segitik a reparalo enzimeket, hogy felismerjek ha valami gond
> van. Ez segit a virusok altal beultetett kodsorok felismereseben is.
Ez inkabb a bakteriumok jellemzo vedekezesi modja, a DNS "rosszasagahoz"
nincs sok koze: 
A bakterialis genom a sejt normalis elete soran egyes jellemzo
szekvenciak mellett metilalodik. A virusok DNS-e nem metilalt, igy ha az
bekerul a baciba, felismerheto a sajat DNS-hez kepest. Ha egyes enzimek
a baciban ilyen metilalatlan DNS-t talalnak, akkor azt elhasitjak az
adott szekvencianal.
Sokfele bacibol sokfele szekvenciara specifikus hasito enzimet izolaltak
mar. Ezek a gensebeszet segedeszkozei.

> > Az ivarsejtek letrejottekor is lehetsegesek hibak, amikor is nem sikerul
> > rendesen ket csoportba osztani a kromoszomakat. Az ilyen ivarsejtek
> > tobbnyire eletkeptelenek, de van olyan betegseg, ahol a kromoszomak szama
> > nem stimmel, mivel az egyik kromoszomabol 3 is van (Down-kor?).
> 
> Tenyleg! Hogyan johet letre egy uj kromoszoma? 
Ilyen esetben osztodaskor nem egyenloen oszlanak el a kromoszomak (vagy
a kromoszoma felek), hanem az egyik utodsejtbe bekerul a homolog
kromoszoma is (vagy a fel helyett a teljes kromoszoma atkerul).

> Minden kromoszomanak van egy adott hossza, vagy ez is valtozik? Pl. az
> elso kromoszoma N bazispart tartalmaz, vagy elofordulhat-e, hogy az egyik
> kromoszoma a papaban N1 hosszu, mig a mamaban N2? Ekkor hogyan fog a
> meiozis megtortenni? A gyerek kromoszamajanak hossza N3 lesz valahol N1 es
> N2 kozott?
N1 es N2 megtortenhet, hiszen a testi sejtekben az osztodasok soran  a
veguk felol rovidulnek a kromoszomak (a legvegek nem hordoznak
informaciot), mert a DNS masolasakor eloszor egy rovid RNS
szintetizalodik meg es csak ezt tudja a DNS polimeraz mar DNS-kent
folytatni. A lancokon belul ezek a reszek aztan DNS-re cserelodnek, de a
vegeken nem, igy a DNS rovidul. A gyermek valoban N3 lesz, ahol N3>N1,
N3>N2 , de azert, mert az ivarsejtekben a vegek kiegeszulnek ilyen
informaciot nem tartalmazo resszel.
Ez az egyik oka ami miatt pl. a gerincesek testi sejtbol valo klonozasa
problemas lehet. A letrehozott klon eleve rovidebb kromoszomakkal indul.

udv,

Gogy
+ - Zolinak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]

<<<Kedves Szocs, megismersz ?  En vagyok, Zoli.>>>

Kedves Zoli!

Persze, hogy megismerlek. Koszonom, hogy mindenkeppen 
segiteni akarsz, de ha eszrevetted, en meg mindig az
odavezeto utat keresem. Azt akarom megtudni, hogy 
gondolkodtak
azok akik ezt a "furcsa" elvet megalkottak.
Elnezesedet kerem, de en most nem tudok az ilyen
peldakba belemerulni. Ha megtudom erteni, az elv
hellyesseget, akkor majd belemerulok.

Udvozlettel Szocs.
+ - murendor, space-site (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zoli !

> Murendoroket viszont alkalmaztak mar az USA-ban, gyorshajtas
> korlatozasara. Ahol murendor volt lecovekelve, ott legtobben 
> fekeztek es betartottak a szabalyokat.

Murendorokkel Japanban talalkoztam, nalunk Arizonaban nincsenek
esetleg mas US allamokban, lehet...
Szerintem muutasra lenne komoly kereslet. Nagyvarosokban van
csucsforgalmi idoben, vagy allandoan egy u.n. car-pool sav,
ahol csak olyan auto mehet, amiben a vezeton kivul utas is van.
Ez a sav joval gyorsabb -- de komoly buntetessel jar, ha maga-
nyos vezeto hasznalja. 

----------------------------

> Felado :  [Romania]
> Temakor: Forum? ( 10 sor )

> Volna egy kerdesem. Nem tud valaki egy csillagaszat (urkutatas stb.)
> temaju forumrol (lev. lista)? Lehetoleg magyar nyelvu, de ha nincs,
> akkor jo angol es nemet is. Sajnos ami itt jelenik meg, az nem eleg. :-)
> Esetleg johetnek jo kis site tippek is, de nem a NASA. 

Kedves Attila,
Angol nyelven a  www.space.com  kezenfekvo es eleg jo/szavahiheto.

udv
kota jozsef
+ - Re: Ikerreszecskek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Fri, 2002-02-22 at 03:33,  wrote:
> Ez engem nagyon erdekel. Csatolt reszecsek, EPR, Bell egyenlotlenseg, ket
> res kiserletek, interferencia tobb forrassal stb. A leirt kiserlet ennek a
> jelensegcsoportnak lehet egy variacioja. Nem ertettem meg pontosan a rovid
> leirasbol, mit is csinaltak, ha megadnad a nevuket, konnyebb lenne
> megkeresni.

Ami informacio a cikkben szerepel:
- a szerzok a Rio de Janeiro-i Foderalis Egyetem Fizikai Intezetetol
vannak
- egy errol szolo cikk 2001 szeptembereben jelent meg a Physical Review
Letters-ben

Ennek alapjan a http://ojps.aip.org/journal_cgi/dbt?KEY=PRLTAO&Volume=87
oldal 4 szamat kell atbongeszni. Ha ezt most megtennem, lekesnem a hix
zarorat, ugyhogy inkabb bekuldom csak ezt. Ha kell, kesobb meg jobban
utananezek...

Udv, Sandor
+ - relativitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Szocs,

> Felado :  [Hungary]
> A hang-, fenysebessege  nem fugg a rendszer sebessegetol,
> Az utnovekedes fugg a rendszer sebessegtol.

Elsikkadt a lenyeg. A hang eseten a szamitott kulonbseget a meres igazolja.
A feny eseten a hasonlo modon szamolt kulonbseg a valosagban nem letezik,
nem lehet ilyen kulonbseget merni. Michelson es Morley alaposak voltak,
kimutattak, hogy a 30 km/sec-bol kovetkezo elterest a berendezesuk latna, ha
az letezne. De nem letezik. Ha ketelkedsz abban, hogy a kiserleti elrendezes
eleg pontos ehhez, olvasd el az eredeti cikket. Vagy akarmelyik ujabbat,
pontosabbat. (Gondolhatod, hanyan probaltak hibat talalni benne...)

Erted ezt? Amit igy te is kiszamoltal, es ami hang eseten egyezik is a
meressel, az feny eseten _nincs_. Ez nem meresi hiba, hanem a valosag ilyen
furcsa. Ez a lenyeg.

> Mi az, ami  lehetseges maximalisnak mondja ki a c-t?

Sose lattunk semmit, ami gyorsabb lett volna. Tudjuk, hogy gyorsitassal nem
tudunk semmit aminek tomege van c fole gyorsitani, mert no a tomege mint a
bolond. Ennyi.

> Ez  Szentiras! Csak a beavatottak ertik!

Nincs kedved inkabb eloszoban egy (2,3...n) sor mellett megbeszelni?
Latszik, hogy levelben nem megy es untatjuk a tobbieket.

Udv, Jozsef
+ - Forum? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Romania]
> Volna egy kerdesem. Nem tud valaki egy csillagaszat (urkutatas stb.)
> temaju forumrol (lev. lista)? Lehetoleg magyar nyelvu, de ha nincs,

www.mcse.hu
+ - Kerdesek... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
>
> 1., Tud valaki tobbet a Pioneer 10 -el kapcsolatos furcsa
tapasztalatokrol?

A Pioneer 10 es 11 a szamitottnal valamivel jobban gyorsul a Nap fele. Az
elteres 8 x 10^-8 cm/s^2. Ez nagyon kis ertek, egyesek eltero hosugarzassal
vagy He kibocsatassal magyarazzak, masok ezt nem tartjak kielegito
magyarazatnak. Az eltereshez elegendo 60W hosugarzas kulonbseg. Az elteres
eleg kicsi ahhoz, hogy inkabb valamilyen ismert de nem azonositott hatasra
gyanakodjanak, mint valami fontos elmeleti ujdonsagra.

> 2., Tud. cikkben olvastam, hogy a magneses terero a gravitacios terero
> terido-gorbitesi hatasa ellen hat. Tud errol valaki tobbet?

Ez inkabb valamilyen felreertesnek tunik.

> 3., A nemregiben igazoltnak latott neutrinooszcillacio, tudomanyosan
> elfogadott lett -e, avagy nem? Maskeppen: elfogadott lett -e, hogy a
> neutrinoknak van nyugalmi tomeguk?

Elfogadott, persze az elfogadottsag merteke azert nem ugyanakkora, mint
(tegyel ide valami regi biztosat...).   :-)

> 4., Van -e valamilyen magyarazat az NGC 4622 es galaxis "abnormalis"
> forgasara?

Errol nem hallottam, meselj...

Udv, Jozsef

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS