A NEVEZETT  „ABSZOLUT” ROTÁCIÓ FOGALMA

Dokumentáció Benkő László irása a:
http://www.jomagam.hu/tudomany/fizika/benko2/        cimen.
  Mi az “abszolut” rotáció? Ha egy tömeg az x, y, z koordinátarendszer
mindhárom tengelye körül egyidőben ugyanazon a fordulatszámon forog,
abszolut rotációról esik szó.
  Ha a létrejött mozgást elemezni próbaljuk, találunk e valami szokatlan
jelenságet az eddig ismert mozgásoktól eltérően? Egyesek azt állítják,
hogy nem, hiszen számítások bizonyítják, hogy az abszolut forgást
visszalehet vezetni az egysiku körforgás jelenségére. Azért mégsem ilyen
egyszerü.
  Tegyünk egy gömbfelületü tömeget az előbi koordinátarendszerbe.
Végezzünk el egy ciklust, miközben vizsgálunk egy kitüntetett pontot a
gömb felületen. Valóban a vizsgált pont egy olyan kört fog leirni, mely
kerülete magábafoglalja mindhárom koordinátarendszer közös pontjait a
gömb felületén. Igen ám, de ezidő alatt a vizsgált pont is egy kört fog
leirni saját tengelye körül. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy
bármely pont a gömbfelületen egy ciklus alatt egy gyorsuló és lasuló
haladásból is áll a térhez képest.
  Hogy jobban megértsük, amire visszalehetne vezetni a vizsgált pont
mozgásciklusát az egy egysíkban lezajló duplakörforgás esete lenne.
Példaként vegyünk egy forgatható felületet. Peremére szereljünk ugyanabban
a síkban egy forgatható korongot. Vele ellentétben azonos tömeggel, vagy
egy ugyanakkora tömegü forgókorongal egyensúlyozhatjuk
Ha most a korong peremén felvett pontot elemezzük, miközben mindket sík
forog, könnyen láthatöva válik, hogy a pont forgasközben erősen
változtatgatja a sebességét, mind a megfigyelőhöz, mind a térhez képest,
mindamelett hogy körforgást is végez.
  A szemléltetett eset hasonlö az abszolut forgás esetén fellépő
jelenséggel, csupán a példaként felhozott esetben egysíkban zajlanak az
események, mig a gömbfelületü tömeg “abszolut” rotálása esetén a
jelenségek egyidőben a tér minden irányába zajlanak.
  Mi is az abszolut rotáció esetén fellépő, a gyakorlatban is tapasztalt
jelenségek érdekessége?  Benkő László kisérletei minden esetben a tömeg
absz.rot. során tömegnövekedésre utalnak, ami érdekes hogy ezen
növekedés nem függ a tömeg minőségétől. A kisérlet megkérdőjelezi a tér
és tömeggel kapcsolatos eddigi véleményünket, álláspontunkat.
Valójából hatásos eredmények akkor születnének, ha munkaközben el tudnánk
különíteni a gyorsuló mozgásokat a lasuló mozgásoktól.
     Udv. Csaba.

Hali Robert!

<kopja=emitel.hu> írta "Kibuc felveteseire. 03. Re. Tudomany. 1978. (79)" témáb
an:
(2002. október 19.)

> * Termeszetesen en a 1993-as ugynevezett San Diego-i
> "utokonferencianak" nevezett esemenyre gondolok, es arrol is
> irtam neked, es nem a 1991-esre, amirol te probalsz gyozkodni.
 Akkor talan ezt kellett volna irni, nem? Te bemutatast es vedest
emlitettel. Az 'Annual Meeting, Geological Society of America'
abstract-ja szerint ("R.M. Schoch and J.A. West: Redating the
Great Sphinx of Giza, Egypt," Vol. 23, No. 5 (1991), p. A253.) a
hipotezisnek a GSA elotti bemutatasa ezen az ulesen tortent, vedes
nelkul. Az "utokonferenciarol" semmi adatot nem talaltam a
GSA-nal, de szivesen olvasnek rola, ha tudsz javasolni valami
forrast.

>>>Allitolag szoban sokan bztositottak oket tamogatasukrol, de tenyleges
>> tamogato szakmai publikaciorol azota is csak kettorol tudok: <<
> * Es ugy-e amirol te nem tudsz, az mar nem is letezhet??
 Mondtam en ilyet? Tehat hol olvashatok a tobbi tamogato szakmai
publikaciorol?

>amikor leultem a kovekre a Szfinx hatan, es onnan gondolkodtam,
>hogy: - "tenyleg...hogy a banatba kerult oda fuggolegesen az a
>valoban sok erozios viz-nyom?
 Es gondolom West valahol ott ult mogotted, es erosen
hallgatozott. Mashogy nem szerezhetett tudomast a dologrol, hiszen
1990-re, mikor ott jart, mar nem lathatta ezeket a "csatornakat",
mert eppen a Te kozremukodeseddel takartak le oket teglakkal. Vagy
talan megsem?;)

> Tobb meterrol sem irtam, hanem, azt hogy vannak kozottuk 0,8-1,2
> meter melyseguek is.
 Akkor szolni kell HIX Jozsinak, hogy valaki a neveddel
szelhamoskodik a listan. En ezt a szoveget kaptam kezhez:
>> Csak nezik-nezik a tobb meteres melysegu erozios csatornakat, es

> * Azonban Te magad is emlitetted - ERVELTEL VELE dr. Zahi Hawass
> szavaival elve -, hogy a Romaiak javitottak a Szfinx hatat, es
> bepotoltak az erozios nyomokat. Nos akkor innen vajon mit
> ketelkedsz abban, hogy leteztek es leteznek ilyen nyomok? Ha
> nincsenek, akkor mi javitottak a Romaiak?
 Megint csak magaddal vitatkozol. En ezt irtam:
>> O azt irja, ebben az idoben csak a romaiak altal a regebbi
>> burkolat _tetejere_ felrakott teglakat cserelgettek ki.

> Szeretnelek felhomalyositani, hogy a romaiak valoban javitottak
> a sok homok ellenere is valamicsket a Szfinx-en, de nem a hatan,
> hanem a mellso mancsain, ami felig kiastak. Valoszinuleg erre
> gondolhatott dr. Zahi Hawass, es valamit felreerthettel.
 Orulok, hogy ismet kozeledtek az allaspontjaink. Tehat
egyetertunk, eredeti allitasoddal ellentetben megiscsak vegeztek
javitasokat a romaiak. Persze Hawass cikke szerint irodalmi
adatok bizonyitjak, hogy a szobrot teljesen megtisztitottak a
homoktol, de uj burkolatot valoban a mancsok meglevo burkolo
koveire raktak fel. Ha veszed a faradtsagot es ujra elolvasod a
levelemet, lathatod, en nem allitottam olyat, hogy a romaiak a
Szfinx hatan dolgoztak volna. Tehat meg egyszer: a kifogasom csak
annyi, hogy Hawass a cikkeben egy szoval sem emliti az allitolag a
Te kozremukodeseddel vegzett tegla burkolast a haton, szerinte
abban az idoben csak a romai javitas tegla meretu koveit csereltek
ki ujakra.

> A VALAKI MAS volt a szoveg ertelmeben a Gizah-i polis epitoje,
> es Hufu-t csak kesobb tarthattak annak. Ez meg ma komoly vita
> targya, es tavolrol sem lezart, mint ahogy az egesz egyiptomi
> tortenelem sem. Sokszor felhivtam mar a figyelmedet, hogy ne
> beszelj es ervelj kategoriakkal, es kategorikusan.
 Bagoly mondja verebnek...?:) Vagy az utolso mondat csak ram
vonatkozik, altalaban az "alternativ tudosokra" nem? Egyebkent az
elso ket mondat egymasnak is, meg a harmadiknak is ellentmond:)

> A szoveg alapjan athatod, hogy a Hufu = Cheops piramis nincs
> konkretan megnevezve. Barmelyik lehet harom nagyobb piramis, es
> a sok kicsi szatellit-piramis kozul, hiszen mindegyik piramis,
> meretetol fuggetlenul " - Izisz temploma mellett - "
> van!!!!!!!!!
 Ez jo:) Tenyleg mindegyik mellette van, csak egyesek kozelebb,
masok tavolabb:) A templom romjai kozvetlenul Henutszen hercegno
piramisa mellett, Henutszen halotti templomanak romjain allnak.
Mogottuk pedig ott van a Nagy Piramis. Az pedig, hogy a szovegben
konkretan kinek a piramisarol van szo, egy kis potlolagos
informacioval tisztazhato. Breasted "Ancient Records of Egypt" c.
alapmuvenek 85. oldalan az idezett szoveg utolso mondata igy
hangzik: "He built his pyramid beside the temple of this goddess,
and he built a pyramid for the king's-daughter Henutsen beside
this temple."

>   Roszetau ura.... Osiris Haza...melle....!"" (A haz
> itt szentelyt, vagy templomot jelol!! ) A templom ugye itt
> egyertelmuen a Volgytemplom.
 Ezt meg honnan veszed? A Volgytemplom majd' egy kilometerre van
onnan. Raadasul az Izisz-templom romjain a leltari sztelevel
azonos stilusu irasok vannak, amik szinten emlitik Khufu, Khafre
es Menkaure nevet (halotti kultuszuk papjainak kotelessegeit irjak
le), es veluk egyutt 2000 evvel kesobbi kiralyok nevet. Tobbek
kozott ezert velik ugy az "ortodoxok", hogy mind a templom, mind a
sztele a XXI. dinasztia idejebol valo. Raadasul az is vilagosan
lathato, hogy a templom Henutszen halotti templomanak helyen,
annak koveinek felhasznalasaval epult. Ez tehat tavolrol sem a
legregebbi forras.

>>>Al Mamun, mint iro? Ez uj. Tudsz nehany konyvcimet, amiket o irt?<<
>
> * Na eddig meg azt sem tudtad, hogy ki o, es siman keverted Al
> Maszudival,
 Kevertem volna? Hiszen ha jol veszem ki a szavaidbol, mar abban
is egyetertunk, hogy az elozo leveledben leirtakkal ellentetben al
Mamun legfeljebb csak a szo freitamasi ertelmeben irt konyvet. (De
ha kozben megis eszedbe jut nehany tole vagy kortarsatol szarmazo
iras, amiben a piramisokban talalt csodas kincsekrol,
szellemekrol, vagy deneversz*rrol esik szo, en kivancsian varom)
Viszont az egy korabbi leveledben emlitett al Maszudi kb. 100
evvel kesobb megirta al Mamun "piramis-ostromat", es megirta az
altalam idezett keptelensegeket is a piramisokrol.
(De eszrevettem am, hogy ibn Fadlant csak ebersegemet
ellenorizendo keverted a piramisokkal foglalkozo szerzok koze,
rola ugyanis koztudott, hogy a volgai bolgarok es normannok kozott
jart, es errol az utazasarol irt konyvet:)

> Okeeee...azert megiscsak tanulsz, bar ilyen csapnivaloan gyenge
> diakkal, kevessel talalkoztam eddig.
 De azert igyekszem am, es egy magadfajta felkeszult, preciz
tudostol rengeteget lehet tanulni. Ha meg nehany hetig olvasom a
leveleidet, olyan szep es okos leszek, hogy csak felhivom a
New York Academy of Sciences-t, es mar kuldik is a diplomamat:)

                                                          Kibuc

A csillagaszathoz ertoknek szeretnem az alabbi kerdeseket feltenni. Azonban
legeloszor tekintsuk at az alabbi tablazatot, amely naprendszerunk
bolygoinak nehany parameteret tartalmazza.

A bolygo neve	Kozepes tavolsaga a Naptol csillagaszati egysegben	Egyenlitoi
atmero[km]	Suruseg[g/kobcm]

Merkur	0,387	4880	5,44
Venusz	0,723	12104	5,20
Fold	1	12756	5,52
Mars	1,524	6787	3,95
Jupiter	5,203	142796	1,34
Szaturnusz	9,539	120000	0,70
Uranusz	19,18	51800	1,58
Neptunusz	30,06	49500	1,70
Pluto	39,44	2700	1

(Az adatok AZ URHAJOZASI LEXIKON-bol szarmaznak, Akademiai Kiado, Zrinyi
Katonai Kiado, Budapest 1984, 504. oldal)

Ha a Plutotol eltekintunk, amelyrol sokan ugy tartjak, hogy befogott
egitest, a kovetkezo kerdes vetodik fel :
1./ NEM TAMAD-E AZ A GONDOLAT, HOGY A NAP KET ONALLO BOLYGORENDSZERREL
RENDELKEZIK ?
Hiszen leteznek az u.n. foldtipusu bolygok relative kis merettel es magas
suruseggel.
Tovabba adottak a u.n. gazbolygok  nagy merettel, es viszonylag alacsony
suruseggel.
Raadasul ez a ket tipus terben is elesen elkulonul egymastol, hiszen a
foldtipusu bolygok a belso ovon helyezkednek el, a gazbolygok pedig a kulso
ovet alkotjak.
2./ Van-e valami ismeretanyag a bolygok korara nezve (eltekintve a
Foldtol), mert az perdonto lehet az elobbi kerdes megvalaszolasaban ?
3./ Elkepzelheto-e hogy a ket bolygotipus mas-mas idoben, eltero hatasokra
alakult ki ?

A szakerto valaszokat elore is koszonom.
Udvozlettel
Zoltan

Tisztelt Listatagok !

Gondolom mindenki elott nyilvanvalo, hogy az universum vizsgalata soran
minel tavolabbi objektumot szemlelunk, annal inkabb visszamegyunk a multba.
Hogy pontositsak : ha pl. egy 1 milliard fenyevnyi tavolsagban levo
egitestet szemlelunk, akkor nem a jelenlegi allapotaban latjuk, hanem abban
az allapotaban, amelyben 1 milliard evvel korabban volt.
Ugy velem, hogy az universum melysegben torteno vizsgalata egyben az
universum tortenetenek vizsgalata is lehet egyben.
A csillagaszok es fizikusok velemenyere lennek kivancsi az alabbi kerdesekben.
1./ Ha az universum egy osrobbanas kovetkezteben jott letre, akkor
valamennyi reszenek az osrobbanastol szamitott kora azonos. Ennek alapjan
feltetelezheto-e, hogy az universum valamennyi reszenek a fejlettsegi
szintje is azonos ? (Hasonloan ahhoz, hogy pl. az azonos idopontban
szuletett gyerekek az ido mulasaval azonos fejlettsegi szintet ernek el,
nagyjabol azonos ido alatt valnak felnotte, tehat nincsenek koztuk  mar
csecsemok, es nincsenek aggastyanok, ha csak valamennyien el nem ertek azt
a kort) Amennyiben ez feltetelezheto, akkor koszonhetoen a fenynek az
universum mereteihez viszonyitott csekely terjedesi sebessegenek, minel
tavolabbra tekintunk jelenlegi helyzetunkbol, annal inkabb a multba megyunk
vissza az universum torteneteben. Igy van ez ?
2./ Legjobb emlekezetem szerint jelenlegi eszkozeinkkel a 10 milliard
fenyev tavolsagban levo objektumokat vagyunk kepesek meg eszlelni (elnezest
kerek, ha rosszul tudom). Van-e valami elvi, vagy fizikai akadalya annak,
hogy eszkozeinket tovabbfejlesztve ezt az eszlelesi tavolsagot meg
jelentosen megnoveljuk ?
3./ Amennyiben nincs, akkor lehetseges-e az eszlelesi tavolsagot az
universum koranak (legjobb tudasom szerint 14 milliard fenyev) megfelelo
tavolsagig kitolni?
4./ Ha ez sikerulne, volna-e valami elvi, vagy fizikai akadalya annak, hogy
az osrobbanast valamilyen modon erzekeljuk ?
5./ Meg tudnank-e hatarozni ennek segitsegevel pontosan az universum korat ?

A valaszokat elore is koszonom.
Udvozlettel
Zoltan

Kedves Nadasi Zoli !


>>Orulok, hogy ismet osszetalalkoztunk, most itt a HIXen.<<

* Koszonom Zoli, es mostmar innen nem is megyek el, mert neha megtettem,
hogy masfele is elbarangoltam masok keresere. Bevallom, nem mindig volt jo
otlet magukat "tudomanyosnak" nevezo listakra atmenni.

>>Elnezest kerek, ha kozismert dolgokat kerdeznek, de az en
szakkepzettsegem egeszen masiranyu.<<

* Miert kell ezert elnezest kerni?  Legyel buszke a szakmadra! Inkabb egy
tisztesseges amator, mint egy felmuvelt, es felig olvasott onmagat
nagymenonek kepzelo "szakertojelolt" !! Nem erthet az ember mindenhez!

>>A piramisok belul mivel vannak kitoltve ? Hogy pontositsak : a piramisok
belseje is faragott kovekbol all, vagy mas toltoanyagot alkalmaztak ?<<

* A piramisok epitestortenete soran szinte minden variaciot megtalaljuk.
Altalaban ugy tudjuk, hogy az elso piramist Dzsoszer kiraly epitette, de
azt tudni kell, hogy van az 1-2-ik dinasztia idejebol olyan emlites, ami
Kokhome kornyeken piramisok epiteset jelzi a 42- evig uralkodo kiraly
Uneb(?) kiraly neve alatt. ( Okortorteneti Chresthomathia: - Hahn Istvan
forditasa.) Ezekrol a piramisokrol semmi egyebet nem tudunk. A Dzsoszer
piramis meg tomor epitmeny. Imhotep meg nem vallalkozott belso jaratok
fedesere. Itt a jaratok es a kamrak a piramis alatt es nem magaban a
piramisban vannak. Innen aztan miden modozatot megtalalsz, amit el tudsz
kepzelni. Vannak teljesen ko epitmenyek, vannak olyanok is, amik imitt
amott teglakkal, valyoggal vannak kitoltve. Van olyan piramis is ami mar
"dongolt" technikaval epult, vagy csak a tartofalak vannak ( nagyjabol
mehsejt szerkezettel) felepitve kobol, majd egyszeruen ezek koze van
dongolve az agyagos kavicsreteg. Ez az ugynevezett "vert fal" mintaja.
Tehat eleg szeles a kep, es valoszinu, hogy a teljesen agyagbol epult
piramisoknak mar a ny9oma sem maradt meg.

>>A piramisokban talalhato uregek, aknak, folyosok, stb. az epites soran
kerultek kialakitasra, vagy a piramis elkeszulte utan, utolag vajtak ki ?<<

* Is-is! A nagyreszuk termeszetesen az epites soran kerult kialakitasra,
sot meg a berendezes egy resze is akkor kerult bele, lasd:- szarkofagok!
Voltak meg epites kozben torteno uj otletek, es valtozasok is. Am meg a
nagy piramisban is van pelda az utolag kivajt jarat mintajara, es itt nem a
kesobbi sirrablok jarataira gondolok a piramisokban. A Nagy Piramisban
jellegzetes ilyen jarat a feljaro folyoso es az also lejtos jarat kozotti -
menekulo akna - ami elmeletileg azt a celt szolgalta, hogy a vegleges
lezaras utana munkasok el tudjak hagyni a piramist! Elmeletileg......!!

>>Maguk a piramisok oriasi sullyal nehezednek a talajra, eppen ezert igen
komoly, nagysziladsagu, precizen kialakitott alapra volt szukseg. Hogyan
alakitottak ezt ki ? Megallapithato-e most korunkban erre vonatkozolag
valami ?<<

* Errol majd inkabb egy mernok nyilatkozhatna. Nekunk ugy tunik, hogy
elarasztasos modszerrel szinteztek a talajt, hiszen csatornak mindenutt
talalhatok kozvetlenul a piramisok melle vezetve a vizet. Azt is tudjuk,
hogy a Nagy Piramis szinte "billeg" egy koplaton felig a platora
helyezkedve, mig a Masodik Piramis teljesen a koalapra van epitve. Atfogo
vizsgalat azonban meg nem tortent.

>>Valami korabban megutotte a szememet (lehet, hogy pont itt a HIXen),
valami olyasmi, hogy a piramisepiteshez a koveket vizben usztatva
szallitottak volna ?<<

* Hat akkor ne hajolj olyan kozel a monitorhoz, es nem lesz baja a
szemednek!!!:::::)))))) Igen...amit emlitesz a Soros Istvan
"barkabologatasi" elmeletenek egy resze. Egyiptomban van rajz es emlek
boven arra, hogy uszalyos szallitottak a koveket, de arra nincs, hogy az
uszalyok ALATT fuggesztve szallitottak volna, bar mernokileg gondolom eleg
logikus lenne megfelelo vizmelyseg eseten.

>>Van ennek valami valosagalapja, vagy csak figyelmetlen voltam ?<<

* Egyelore nincs bizonyitek erre az elmeletre! Csak viz feletti szallitasra
van irott es rajzolt emlek.


> Kallo Robert.  ( nick name: - "Kopja")
Letoltheto > E-book sorozat I. resz: http://piramis.fullextra.com