Adventkor a pezsgo hazajaban
2001 decembereben a Francia Idegenforgalmi Hivatal (a Maison de la
France) vendegekent jartam Franciaorszagban. Az ut elso allomasa
Franciaorszag egyik legerdekesebb videke, a Champagne regio volt.
A negy megyet magaba foglalo, 1,3 millios lakosu terseget az Aube es
a Marne megyeben keszulo pezsgokrol - a Champagne-rol - ismerjuk
legjobban. Igaz, ma is vitatjak, hogy valoban a hautvillersi
szerzetes, pincemester, Dom Perignon volt-e az elso pezsgokeszito,
de abban altalaban meg az angol pezsgologusok is egyetertenek, hogy
a pezsgove valt bor biztosan errol a videkrol szarmazott.
A champagne-i tajat tobbnyire szelid dombok tagoljak. Amennyire
autobol illetve vonatbol megfigyelhettem, lepten-nyomon oreg
kastelyokat, varakat, templomokat, kolostorokat latni mindenutt.
Nyaron igazan kellemes videk lehet a biciklizeshez.
Mas videkek tortenetet ismerve kulonleges csoda, hogy rengeteg
muemlek maig megmaradt, hisz a nemet hataron levo regioban szamtalan
csata dult az elmult szazadokban. A nagy francia forradalom onkentes
serege peldaul az itt talalhato Valmynal aratta elso nagy gyozelmet
a poroszok ellen 1792-ben. Hetvennyolc evvel kesobb ellenkezo
eredmennyel vegzodott a visszavago, amikor Sedannal III. Napoleon
csapatait keritettek be a poroszok, es Parizsig meg sem alltak.
Sedan ma is a hadtortenet egyik kulonleges bemutatohelye. A 11.
szazadtol folyamatosan fejlesztett erodje a 20. szazad elso felere
Europa legnagyobb varava valt a 7 szinten elhelyezkedo 35 ezer
negyzetmeteres teruletevel. (Sajnos nekunk erre most nem volt idonk.
Talan majd legkozelebb.)
A regiot tobb fontos hajozasi utvonalkent szolgalo folyo, csatorna
szeli at, koztuk a Szajna, Aisne es a ket megyenek nevet ado Aube es
a Marne. Ezeket tovabbi csatornak kotik ossze, ujabb varosokat a
hajozasba kapcsolva. Akar tobb hetig is lehet utazni, elni a 2-8
agyas lakohajokon. Itt van a negyed szazada epitett Lac du
Der-Chantecoq viztarozo, amely 4800 hektaros teruletevel a
legnagyobb a maga nemeben Europaban.
A megye gazdasagi kozpontja a 200 ezer lakosu Reims, amely 1179-tol
kiralyi koronazo varos. Mar a Romai Birodalom idejen fontos hely
volt. Ezt bizonyitja a varosfal restauralasakor felfedezett diadaliv
maradvanya. Ma a 12. legnagyobb telepules az orszagban. Itt van a
francia uralkodok koronazasi temploma, a reimsi Notre Dame
katedralis.
Az elso vilaghaboru alatt a varos 14 ezer hazabol csak 60 maradt
lakhato allapotban az idegenvezetonk szerint. Ugy fogalmazott, hogy
lebombaztak a varost. Gondolom, ez agyuval - vagy esetleg
leghajoval? - tortent. (Ha valaki bovebbet tud rola, orommel
olvasnam.) Ugyancsak az I. vilaghaboru alatt kigyulladt a templom
elotti allvanyzat. A nagy tuzben sok szobor, dombormu tonkrement. A
diszitesek szinen, vonalain ma is latszik. A szobrokat restauraltak,
de sok helyre csak masolatokat raktak vissza - bent a templomban
is -, az eredetieket muzeumban orzik.
A romokat tobb evtized alatt allitottak helyre. Fokent Amerikabol
kaptak jelentos anyagi tamogatast. A Notre Dame tetejenek 40 even at
tarto felujitasat peldaul Rockefeller finanszirozta. Persze a munkat
soha sem fejezik be egy ekkora epuleten. A bejarat most is fel volt
allvanyozva. A tornyok csucsa eredetileg sem epult meg, bar
terveztek. Ahogy sok mas gotikus templomnal, itt is elfogyott a
penz, mire a magasba ertek.
A templom hossza 138 meter, a fohajo 38 meter magas, 12,5 meter
szeles - akarcsak a bejarat felett levo rozsabalak. A temlom belseje
viszonylag puritan, a nalunk megszokott barokk berendezest nem
engedtek be. Itt es mas templomokban is nyugodtan fenykepezhettunk.
Furcsa jateka a sorsnak, hogy a tavaly nyari manzi latogatasunk utan
ismet talalkoztunk Marc Chagall uvegablakaival. Itt a Notre Dame
katedralis szentelye mogott levo ablakokat tervezte. Az eredetieket
nem csak a haboru pusztitotta, valamikor korabban a helyi papsag
verette ki oket, mert a sotet szines uvegek miatt tul draganak
talaltak a gyertyavilagitast. (Ott hallottuk.)
Ma a katedralis a hasonlo koru es ugyancsak gotikus Saint Reims
templommal es a hozzatartozo egykori bences kolostorral egyutt a
vilagorokseg resze. A varosban a haborus pusztitasokat koveto
felujitasok miatt viszonylag keves az igazan eredeti epulet, nagyon
soknal csak a kirakatot - a homlokzatot - allitottak vissza az
eredeti formaban. Ennek ellenere nagyon szep varos, szivesen ajanlom
mindenkinek.
A templomokon, az I. vilaghaborus es az auto muzeumon kivul a
pezsgogyarak es azok pincei teszik igazan kulonlegesseg a Reimset.
osszesen mintegy 200 kilometer hosszu halozatot alkotnak a varos
alatt. A pezsgogyarak a varos kozepen illetve egy kulon varosreszben
talalhatok. Alattuk hatalmas pincerendszer van, amelyet meg a
romaiak kezdtek kivajni, hogy a kretas meszkovet az epitkezesekhez a
felszinre hozzak. A csonka haromszog alaku alagutakat kesobb kezdtek
bortarolasra, illetve meg kesobb pezsgogyartasra hasznalni.
A legregebbi gyarat 1729-ben alapitottak. A Pommery harom okbol is
kulonleges. Az epulet maga egy angol stilusu kastelykent lett
megepitve 1836-ban. Mellette - a varos kozepen egy kis dombon - van
egy szolotabla, alatta pedig 18 kilometeres pincerendszer. Persze ez
inkabb mar csak latvanyossag.
Ottjartunkor eppen adventi kirakodovasar volt az egyik szeles
setaloutcaban. Ahogy kesobb Parizsban, itt is nagyon kulonbozott az
altalam ismert itthoni vasaroktol. Az itt szokatlan, minusz 2-3
fokos hideg ellenere keso ejszakaig ezrek setalnak a belvarosok
legforgalmasabb utcain, terein kialakitott karacsonyi vasarok
hazikoi kozott is. A bodek ugyanolyanok mint nalunk, de a tartalmuk
egeszen mas. Reimsben, vagy Parizsban a telikabatot, nadragot, cipot
az uzletekben, a draga Lafayette, vagy az olcso Tati aruhazakban
keresik. A karacsonyi vasaron hasznalati targykent legfeljebb
gyertyakat, illatosito fustoloket, mikulassapkakat, alarcokat,
uvegbol, fembol, cserepbol es novenyekbol keszitett disztargyakat
kinalnak. Sult kolbasz illata helyett inkabb a fahej, a vanilia, a
puncs illata tolti meg a levegot. Szendvics, hotdog vagy hamburger
itt csak elvetve lathato. A bodekban wine Chaud-t (vajnsot:))- azaz
forralt bort -, meleg fankot, a tuzhelyrol eppen levett palacsintat,
sultgesztenyet, forro kakaoban forgatott foldimogyorot kinalgatnak
mindenutt. No, meg az is alapveto kulonbseg, hogy a vasarozok
tobbnyire kedvesek, jo kedvuek. (Nem gyozom hangsulyozni, hogy
turistakent lattam ilyennek a vilagot. A pozitiv szemleletemet
valoszinuleg befolyasoltak a kozben elfogyasztott pezsgok es
forraltborok.)
Reimsben talalkoztam eloszor az elso igazan jellegzetes  francia
ettermekkel. (A mi fogalmaink szerint valahol a kavehaz, cukraszda
es az etterem kozott lennenek.) A kicsi, szogletes asztalokrol azt
hinne az ember, hogy csak ket tortaszelet fer el rajtuk. A
gyakorlatban negy ember megebedel roluk - hogy kenyelmesen, az
persze kicsit tulzas lenne. Azt hihetnenk, hogy a hellyel akarnak
takarekoskodni, de ha a suppedos szekekre, vastagon kiparnazott
padokra gondolok, akkor a feltetelezes nem igazan allja meg a
helyet. Kulonleges az ettermek tobbi berendezese is. A falra,
plafonra szerelt tukrok kibovitik a szuk belso tereket. A fotok,
festmenyek, szobrok es mas apro csecsebecsek pedig egeszen olyanna
varazsoljak, mintha a tulaj otthoni nappalijaban, vagy halojaban
lennenk. A korok, muveszeti iranyzatok es izlesek hatalmas
keveredese mindenutt. Ja, es persze enni, inni is lehet.
Rengeteg hal es mas tengeri herkenytu hidegen, melegen, salatakent,
koret mellett, sok zoldseg, barany es marha. Az italok kozott
elsosorban a pezsgoket es a borokat reszesitettuk elonybe, persze
volt mas is. Bocs, az edessegeket majdnem kihagyta. Talan a
franciakremes kivetelevel mindent lehet kapni.

A folytatasban Toyes-rol es egy pezsgogyarban tett latogatasunkrol
irok - valamikor a napokban, ha elkeszulok vele.

Gyorffy Arpad Nagyvazsony -  
www.badacsony.hu/kalauz
Foldi Utikalauz  - Informaciok a Fold nevu bolygo erdekes tajairol

A harmadik nap korai keles es boseges reggeli utan ( a hotelban mar hattol
lehetett reggelizni egeszen tizig ) irany a vasutallomas, es El Jem ! A
palyaudvaron hatalmas tomeg.....pentek van, es kesobb megtudom, hogy most
kezdodik az iskolakban egy kethetes vakacio. A sorban allas itt ismeretlen
fogalom, a penztarak elott hatalmas tomeg. Az egyetlen vonat fel ora mulva
indul ! Befurakszom, es kerek negy jegyet. A vonatra nincs mar jegy !
Most mit tegyunk? Szerencsere Sara, a Medina telepitett idegenvezetoje
megadta a mobilszamat es olcso helyi mobiltarifaval hivhatom. Ezt a
lehetoseget kesobb is tobbszor hasznaltuk, a terero a varosokban
kifogastalan, varosok kozott is nagyon ritkak a lefedetlen teruletek. Az
idegenvezeto megmondja, hova taxizzunk, ahol egy specialis kozlekedesi
eszkoz, a "louge" (luazs) indulo allomasa van, no meg onnan mennek a
tavolsagi buszok is. Buszjegyet sem tudunk venni, marad a louge, az
iranytaxi. Ezek nyolcszemelyes kisbuszok, foleg Renault es Peugeot, amik fix
dijert visznel egyik varosbol a masikba. Mihelyst osszegyulik a telt haz,
mar indulnak is, vagy ha nincs kedved varni, meg kell venned mind a nyolc
helyet. negyunknek 15 dinar a kb. 80 kilometernyi ut, kb. tiz perc varakozas
utan akad is masik negy utas. Teli a kocsi, indulhatunk !
Utkozben kelllemes arab zene szorakoztat, a jellegzetes helyi sapkat viselo
sofor neha meg enekel is hozza :-)). Az utak mellett erre is sok a szemet.
Kulonosebb latnivalo nincsen, olajfak mindenfele..remek alkalom par SMS
megirasara. Meg elozetes megkerdeztem, 35 Ft-ba kerul egy SMS, szinte mint
itthon. Es par perc alatt celba is talalnak..a kepeslapnal biztosabb ! az
utak mellett meglepoen sok a rendor, minden keresztezodesben allnak,
valamint a falvaknal. talan emiatt, talan a gyer forgalom miatt, de
balesetet egyet sem lattunk, pedig eleg lazan vezetnek. A feket csak a duda
utan lehet hasznalni .-)), de tobbnyire megteszi csak a duda is. Ezt
nyomkodjak is minden lakott telepulesen szorgalmasan. A kocsipark egyebkent
foleg francia autokbol all, es tobbnyire ot-tiz eves modellekbol. Uj autokat
tomegesen csak a fovarosban lattunk Kb. egy ora mulva elerjuk El Jem-et, az
utrol mar messzrol latszik az amfiteatrum. tenyleg meglepoen epen maradt,
kiveve egy oldalat, amit a II. vh.-ban a nemetek elbontottak, mert kellett a
ko :-((. Legalabbis a helyiek igy mondtak.
At verekedjuk magunkat az arusok hadan, sikerul semmit sem vennunk, mehetunk
az amfiteatrumba. A belepo 5 dinar/fo plusz 1 dinar a fotozas. Az elmeny
lenyugozo ! A teljesen epen maradt alagsori folyosokon setalva szinte latjuk
szerencsetlen gladiatorokat, amit csorlokon felemelik az arenaba a tombolo
tomeg, no meg a vadallatok koze. A gadiatorok szallashelyei 2*2 meteres fold
alatti cellak, tetejukon apro lukkal, ahol a napfeny betuz az arenabol, no
meg beszurodtek itt a hangok is, a tomeg uvoltese, meg a halalhorgesek Az
amfiteatrum gyonyoru, de azon kivul mas latnivalo nincs (leszamitva az
arusok hadat ) es az ido meg csak del korul jar. Vissza az
iranytaxi-allomasra, es cel : Mahdia, egy tengerparti varos. Az ut kb. 40
perc. Mahdia egy nyuzsgo varos, ahol epp aznap tartjak a hetivasart !
Bevetjuk magunkat a forgatagba, de olyan hihetetlen mervu a kiabalas,
nyuzsges, tomeg, hogy fiaink valosaggal felnek ( pedig nincs mitol ! ), igy
par perc utan ki is jovunk a vasari forgatagbol. Megneznenk a varos
tengerparti setanyat, de a vasar pont ott zajlik. Rovid seta a nyugisabb
reszeken, keresunk egy gyorsettermet, es eszunk par falatot. A nalunk gyros
neven kaphato etelhez hasonlot arulnak tobb helyen, de "sandvich" neven fut,
birkahusbol keszul, es a fuszerezese is egesz mas. Kellemesen csipos, jol
esne ra egy sor ........de az csak a hotelban van, sajna. kiprobalok valami
helyi uditoitalt, felejtheto az ize. A vizipipa es a kave viszont kellemes,
a gyerekek is elvannak a helyben csavart narancs levevel. A visszaut
Sousse-ba vonattal tortenik. Sajnos, a tengerparton surun megall, emiatt
vonatozunk vagy ket orat. Kora estere veget er a napi korut, Sousse-ban
setalgatunk meg egy kicsiket, ami eleg nehezkes, mert folyton taxik dudalnak
rank, es allnak meg, hogy elvinnenek..nem gondoljak, hogy neha gyalogolni is
szeret az ember?
A hotelban uzenet var, hivjak fel egy tuniszi telefonszamot ! Egykori
tuneziai egyetemi evfolyamtarsam keresett, akivel 16 eve nem talalkoztunk !
Mielott elindultunk, valtottunk par emilt, de nem is gondoltam, hogy
talalkozunk. Tuniszban, a fovarosban el, es alig varja, hogy megmutassa
nekunk szeretett varosat, no meg Karthagot ! Este korai lefekves, masnap
irany a fovaros............(folyt kov)
Laci

A vonat Tuniszba, a fovarosba fel kilenckor indult. Sehol sem all meg, igy a
160 km-t alig tobb, mint egy ora alatt megteszi. Utkozben, akar a repulon
stewardessek szolgalnak fel frissito kendot, es udito italokat (sajna, sor
es bor nincsen ). Itthon meg nem vonatoztam ilyen uri korulmenyek kozott ! A
vonat legkondicionalt, de mivel most csak 20-23 fok van, erre nincsen
szukseg. Keves az utas, fiaink nyugodtan hancurozhatnak a fulkeben.
Egyebkent is nyugodtan rosszalkodhatnak barhol, soha senki nem szol rajuk,
mar persze rajtunk kivul. Iszlam orszag leven, a ferfiak eroteljesen a
tarsadalom kiemelt tagjainak szamitanak, s ez vonatkozik a turistak
(fiu)gyermekeire is. Kisebb fiamat lepten-nyomon olelgetik, becezgetik,
kezebe nyomnak ilyen-olyan nyalanksagot. latszik, hogy nagyon szeretik a
gyermekeket, egy europai gyemek pedig kuriozum, plane, hogy fiu is !
Na, de vissza a vonatra ! Siman befutunk a tuniszi palyaudvarra, taxiba
ulunk, es perc mulva mar fenn vagyunk a hegyen, a Hilton-nal. Itt beszeltuk
meg a talalkozot Nejib-bel, akivel 1985-ben talalkoztam utoljara, amikor
mindketten a villamoskar padsorait koptattuk, es a koleszben szobaszomszedok
voltunk. Remelem megismerem !....Nem volt nehez megismerni, mert a Hilton
elott nem is volt mas, csak ő ! Szeles vigyorral konstataltam, hogy meg
mindig milyen jol beszel magyarul ! Kiderult, hogy az ot magyarorszagi ev
mely nyomot hagyott benne, a magyar hireket rendszeresen figyeli a Duna TV-n
 es par eve Goncz Arpi bacsinak is tolmacsolt. A kovetsegre rendszeren eljar
 ha rendezvenyek vannak. Egyet sajnal, hogy magyar feleseget nem tudott
talalni maganak ! :-)) szamitastechnikaval foglalkozik, es helyi
viszonylatban jol keres. Az atlag 250 dinar havonta, neki 1200-1300 korul
van. Kocsival korbevisz minket a varoson, megmutogatja a nevezetessegeket.
Delutan dolga van, akkor majd setalunk, de most irany Karthago ! Fel ora, es
ott vagyunk. Nem ilyennek kepzeltem ! Azt hittem, egy romvaros, de valojaban
teli van szebbnel-szebb villakkal es palotakkal. Itt lakik a helyi elit.
Leginkabb Buda elegansabb reszeire emlekeztet. Itt csupa uj es elegans
kocsit latni, es erre vannak nagyobb autok is. A kiskocsi kategoriara
ugyanis jelentos az adokedvezmeny, ezert kevesen engedhetik meg maguknak,
hogy kozepkategorias, vagy annal nagyobb kocsit vegyenek. Itt, Karthagoban
lattam Volvot, BMW-t, es jopar egyterut.
Karthago, a romvaros szerenyen megbujik a villak arnyekaban, rogton az
elnoki rezidencia mellett. Fegyveres orok vigyazzak minden leptunket,
mikozben a tobbezer eves falak kozott setalunk. Megnezunk egy pun kikotot
(ebbol nem sok maradt ! ), es a romaiak altal epitett varosreszt. Ez utobbi
meglehetosen jo allapotban maradt fenn. Mikozben fenykepezek, folyton arra
kell ugyelnem, nehogy veletlenul a szomszedos koztarsasagi elnoki palota
fele forditsam a teleobjektivet, akkor ugyanis azonnal jonnek a biztonsagi
orok es elkobozzak a filmet.
Mivel nem turistabusszal mentunk, es mas busz sem volt ott a korai oraban
rajtunk kivul senki sincs a romvarosban. Teljes ahitattal lehet szemlelodni
es setalgatni, no meg fotozni ! Nagyobb fiam mikor kijovunk, buszken mutatja
a kovet, amit gyujtott tortenelemorara. Mint kiderult, ha eszreveszik ez
komoly penzbuntetessel jart volna. (Azota mar begyujtotte az erte jaro otost
.)
Karthagobol Sidi Bu Said-ba autozunk. Ez Tunisz "Szentendreje", amolyan
muveszfalu, rengeteg festovel, meg kezmuvessel, akik mind az utcan, uzleteik
elott dolgoznak, s persze boszen probalnak vasarlasra birni. A falut a morok
epitettek, szepen rendbentartott feher-kek hazaik nagyon kellemesse teszik a
helyet. Ahol nem nepmuveszeti bolt van, ott ettermeket kavezokat lehet
talalni. Az egyikbe mi is beulunk, iszunk egy nem tul finom kavet. a
teraszrol csodalatos a panorama a falu alatti yachtkikotore, es innen
nyugodtan le tudom fotozni az elnoki palotat is teleobjektivvel. Nem egy
kulonosebb latvany, de ha mar annyira tiltottak :-))......
Visszaautozunk Tuniszba. Egy masik uton megyunk, kozben Nejib atvisz minket
egy uj varosreszen, ahol 10 eve meg tenger volt. Hollandok toltottek fel az
oblot, es epult mara egy kb. 50 ezres uj negyed, lakoparkokkal,
garzonhazakkal, és minden egyeb letesitmennyel. Ebben a negyedben a
globalizacio is tetten erheto. Bevasarlokozpont Carrefour uzlettel, Mc
donalds, Pizza Hut gyorsettermek, multiplex mozi, szorakoztato park....
ebben a varosreszben el az elit fiatal generacio, ugrodeszkakent a majdani
karthagoi palotahoz ! Fiatal bankarok, uzletemberek, orvosok.
Visszaerunk a varoskozpontba, elbucsuzunk Nejibtol, megkoszonve az
idegenvezetest, es gyalogosan indulunk a belvarost, az osi Tuniszt
felfedezni. Beerunk a medinaba, de itt minden zarva ! kiderult, hogy
afrika-kupa focimeccs van, Tunezia- Marokko, mindenki ezt nezi, a nyitva
tarto ettermekben is mindenki a TV-re mered. (Szerintem Nejib baratomnak is
emiatt kellett hazasietnie :-)) ). Beulunk egy gyorsbufebe, falatozunk,
ekozben Tunezia golt lo ! Gol-orombol ilyet meg nem lattam !!!!! Az egesz
falatozo egymas nyakaba borul, minket sem hagynak ki, veluk orulunk mi is.
sajnos a meccs veget nem varhatjuk meg, indul vissza a vonat Sousse-ba.
Megint szep napunk volt !

Folyt kov........
Laci

>>Ott augusztusban nem Monszun-evszak van? Vagy esoben is jo minden? Mi Sri
>>Lankan voltunk (az mar majdnem ott van), de nov. vegen epp kifutott az
esos
>>evszak, arra a telet (nov-marc/april) szoktak ajanlani, amennyire en
tudom.

En meg nem tudom, hogy mikor mi van ott, de egy konferencia miatt adott az
augusztus...
Majd meglatjuk, hogy mi lesz.
Attila