Udv. mindenkinek!

> A 25KV athuz,  de ha atutne, akkor sincs gond, mert
> leold az allomas automataja.

Hmm. Nos hat a tema erdekel, de a fenti mondatbol nem ertettem tul
sokat. Egyaltalan mit jelent az, hogy "athuz"? A jelenseg erdekel. Es mi
a kulonbseg az "athuz" es az "atut" kozott. Amugy a tellel (meg talan a
paras idovel) kapcsolatban en csak annyit figyeltem meg, hogy olyankor
az aramszedo sokkal jobban (es gyakrabban) szikrazik. Mar olyant is
lattam, hogy egesz ut alatt majdnem allando jelleggel "vilagitott" (mint
egy pislakolo lampa). Furcsa zold szinu fenye van (ha mar itt tartunk:
honnan jon a zold szin??). De gondolom ennek nincs koze az atuteshez meg
az athuzashoz. Amugy ez a jelenseg mivel magyarazhato? Koszi, ha valaki
erdemesnek tartja valaszolni.

Udv. es legyetek jok.
Athos.

Udv a kiserletezo kedvu Barnabasnak !

Meg mielott nagyon belemerulnenk a szervetlen kemia rejtelmeibe, azt kerdem mil
yen hosszu eletu szeretnel lenni e foldon ? Ugyanis hidrogen-peroxiddal foglako
zni elsodlegesen nem tudas, ratermettseg es akarat kerdese, hanem gyakorlat es
 biztonsagi berendezesek, intezkedesek fuggvenye. A H2O2-vel ismerkedest ne az
Interneten kezd, hanem valamelyik kozep- vagy felsofoku iskola konyvtaraban. Ma
gyar nyelven is sok minden elerheto.

1. A H2O2 eloallitasa hazilag nehezen valosithato meg, de a kereskedelemben bes
zerezheto tobbfele minosegben es koncentracioban.
2. Ha jol tudom a Reanal tobbfele koncentracioban is forgalmazza a H2O2-t (0802
7-7-65, 08027-6-65 es 08027-1-65 termekszamok alatt). A szamodra valoszinuleg a
 technikai minosegu termek is megfelel, nincs szukseged analitikai tisztasagu t
ermekre. Ezek a termekek mar stabilizatorral ellatva erkeznek, igy tarolasuk hu
tott helyisegban hosszabb ideig megoldhato.
3. A H2O2-t vakuumdesztilacioval koncentraljak be az eloirt ertekre. De ez a fo
lyamat sokkal veszelyesebb mint az a muszaki eloirasokbol kitunik. Ezert ezt ne
m tanacsolom senkinek. Valamikor reges-regen en csak 100 ml 98%-os H2O2-t szere
ttem volna eloallitani epoxidalasi reakciohoz. A desztillalasi folyamatot vegre
 is hajtottam, es egy ejszakara ott hagytam a vegyi fulke alatt a koncentralt h
idrogen-peroxidot. Masodik napon a labor minden ablaka es ajtaja sinylette meg
a kiserletet, amikor egy kora reggeli oraban spontan robbanas kovetkezett be. U
tana meg honapokig jartam a helyi szervekhez az ugy kivizsgalasra.
4. A hidrogen-peroxid rendkivul alattomos es spontan bomlasra hajlamos. A bomla
s autokatalitikus es ezt a mindig jelen levo - foleg fem ionok - szennyezodesek
 ezt elo is segitik, ezert robbanhat. Viszont lattam olyan vegyszeres uveget, a
mely evekig allt a szekrenyben  minden lathato valtozas nelkul. A hidrogen-pero
xid koncentracioja idovel lassan csokken az epp a bomlas miatt H2O2  -> H2O + "
O".
5. Ha minden aron folyekony hidrogen-peroxiddal akarsz foglakozni akkor azt tan
acsolom vedd fel a kapcsolatot valamelyik nagy vegyipari ceggel, aki hidrogen-p
eroxidot allit elo, es kerd el a kezelesi es tarolasi utmutatojukat. Ezt ajanlo
m elozoleg attanulmanyozni. (Ez a hosszu elet titka !)
6. A nemetek mar a masodik vilaghaboruban hasznaltak a hidrogen-peroxidot raket
a hajtoanyagkent asszimmetrikus di-metil-hidrazinnal egyutt ongyullado kevereke
t kepez. Sot a gyoztes hatalmak ezt a gyakorlatot at is vettek. A hidrogen-pero
xidot permanganat oldattal vegyitve nagynyomasu goz eloallitasara hasznaltak a
raketaban. Ezzel hajtottak meg a turboszivattukat, amelyek a hajtoanyagokat jut
attak a raketa  egesterebe. Errol egyebkent reszeletes leiras jelent meg a magy
ar konyvpiacon par evvel ezelott. Ezt a modszert az oroszok meg most is hasznal
jak. Ennek a rendszernek  a kidolgozasa azonban emberi eletekkel lett kikovezve
 minden orszagban, aki nullarol kiindulva akarta sajat raketait kifejleszteni.
7. Ha minden aron raketazni akarsz, akkor tanacsolom a szilard hajtoanyagu rake
takat, ezek biztonsagosabbak es megbizhatobbak.

Jo szerencset

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: cascodeco.casco.se)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Tekintve, hogy ilyesmirol leginkabb az USA-bol hallottunk es epp a
> kozelben allomasoznak a jenkik, erdemes lenne utananezni nem
> repkedtek-e a kozelben akkor UFO-k vagy hangtalan fekete helikopterek?

:)))) En nem hiszem hogy errol lenne szo. Persze valoszinuleg nem
lenne kulonosebben nehez az o technikajukkal artatlan teheneket
gyilkolni, de mi lenne az ertelme? A gombvillam nem mai talalmany,
tobb ezer eves hagyomanya van. En 92-ben lattam eloszor, de a csaladban
van aki az 50-es evekben is talalkozott vele, tehat meg joval az amcsik
gyarmatositasa elott :) Bizony neha embert is ol, es mar kilyukasztott
tehenrol is hallottam nehany eve. Allitolag Magyarorszagon minden evben
meghal nehany ember gombvillam miatt.

> Idoszeru lenne a hun.lists.hix.conspiracy megalapitasa? Akkor a
> tiszta-energia temakor is atkerulhetne oda es a #Tudomanyt-t a
> megmarado egyeb temak iranti csekely erdeklodes okan meg lehetne
> szuntetni.

:))) Hogy ne maradjunk tema nelkul, mi jelenleg az elfogadott
magyarazat a gombvillamra, vagy meg mindig nem tudnak semmit?
Allitolag sikerult mestersegesen eloallitani hasonlot.

> Udvozlettel: Feher Tamas.

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Microsoft Certified Angry OS Rebooter"

Hello!

>Tehat a kerdes az volna, hogy nem lehet a gyakorlatban a standard
>fekezest ugy megoldani, hogy az valojaban a szerelveny mozgasi
>energiajanak a visszaalakitasat jelentse elektromos aramma, amit
>valahogy "reciklal" az elektromos halozatba? Igy jokora energiakat

Legalabb 15 eve minden villamos, metro csinalja; marmint a
vasfuggonytol nyugatra. A rekuperativ fekezes regota alapkovetelmeny a
Kioto-gyilkos imperialistaknal.

>Amugy tudtommal a pesti metro is valami hasonlo mechanizmust hasznal.

A mityisini szovjeteknel ez nem volt szempont, ok a gyartasi onkoltseg
minden aron valo csokkentesere jatszottak, az egyszeru fek beepitese
pedig olcsobb. Ami butasag, mert a fekezeskor keletkezo ho hozzajarul
az alagutrendszer folyamatos felmelegedesehez (evi 0,5C) ami miatt
ejszakankent vizzel locsoljak a falakat.

>azon kezdtem tunodni, hogy miert dragabb a gyorsvonaton a jegy

Csak. Semmi koze az energiatakarekossaghoz. Azert dragabb, hogy tobbet
keressenek a jegyen. Lasd Intercity. Az nem felhaborito, hogy a
vonatutert a palya menti tavolsagot kell fizetni legvonal helyett? Pl.
Paks-Kalocsa 400km (haromezer-hatszazvalamennyi forint). A kib*szott
Allamvasutak maga epiti a palyait, igy maga kell hogy felejen azert,
mert nem csinalt egyenes utat, hidat! Engem nem erdekel, hogy meg a
K.u.K-s idokben is pl. korrupcio miatt Bp.-Szolnok fele feleslegesen
ket parhuzamos fovonal epult. Szedjek fel az egyiket es hordjak at!

De az ujabb koroknak is megvannak a bunei. Pl. sokan ma azokon a szar
palyakon utaznak, amiket ifjabb korukban ok maguk raktak le; mint
munkas-szazadba kerult sorkatonak. Kenyszermunkaval epult, olyan is
lett. Vagy amikor a 424-es gozmozdonyok kivaltasara a 60-as evekben
megterveztek az M42 dizelt, a max. sebesseget kisebbre terveztek, mint
amit a 424-es tudott. Ugyanekkor a 64-es tokioi Olimpiara epult Hikari
jarat mar 200km/h ATLAGOT ment. De persze akkor Magyarorszag nem volt
burzsuj orszag, ezert az ido nem penz.

Be kene hivni francia vagy japan tokeseket es odaadni nekik az egesz
vasutat ingyert, mert most meg annyit se er. Akkor tiz even belul
lenne nalunk is papucsban hasznalhato Shikanzen meg TGV meg
magnesvasut. Ha 2112-ben olimpiat akarunk rendezni, azt 110km/h-s
maximalis sebessegu orszagban nem lehet. Persze ezek a tokesek azonnal
rendet vagnanak, fele letszamot utcara tennek, ami egyebkent realis is
lenne.

Ha nem, akkor csak a viktorianus nemzeti autositasi program marad (3
szoba, 3 gyerek, 4 kerek)! A kozossegi kozlekedes lenyeget tekintve
alapvetoen ellentetes a nyugati ertelemben vett emberi meltosaggal;
akarmelyik amerikai megmondja, hogy jobb karambolban meghalni, mint
vonatozva elni. Ezert azokat, akik hajlandoak tomegkozlekedest igenybe
venni (masokhoz alkalmazkodni, kenyelmetlensegeit elfogadni) azokat a
legnagyobb tisztelettel es figyelmesseggel kell kezelni a kozlekedesi
vallalatoknak.

Udvozlettel: Feher Tamas.

>Kedves Barnabas!
>Rendkivul nagy konnyelmuseg, es felelotlenseg
>raketahajtoanyagokkal hazilag

Van az oroszoknal egy mondas:
"A világűrrel, elvtársak, csak magázódni lehet!"

Sok minden szétdurrant a kezük között, kemény árat fizettek érte, mire
megtanulták, hogy milyen veszélyes a rakétatechnika. Ők 150 millióan
vannak, belőle meg csak az az egy; úgyhogy ha szétviszi a fejét a
robbanás, akkor nem lesz mivel levonnia a tanulsagot.

Persze a TV-ben (Discovery, NGC, stb). éjjel-nappal nyomatják a
filmeket arról, hogy vállalkozó kedvű tőkések az USA-ban meg akarják
mutatni, miképpen kell 100,000 $-ból NASA-gyilkos rakétát csinálni és
sufniból egyenesen a Holdra jutni. Erre mindenki ész nélkül utánozni
akarja őket.

Egyebkent annakidejen a hidrogenperoxidot csodaszernek tartottak, pl.
a nacik a tengeralattjarokat ezzel akartak hajtani (Walter-turbina).
Aztan kiderult, hogy meg az atommeghajtas is biztonsagosabb nala...

Üdvözlettel: Fehér Tamás.

Athos,
> azon kezdtem tunodni, hogy miert dragabb a gyorsvonaton a jegy, mint a
> szemelyvonaton,
Magyarorszagon egy arban van a jegy. Svajcban, ugy tudom, a szemelyvonat a
dragabb.


> energiaja). Es ha jol emlekszem a sulis fizikara, akkor az
> elektromotor
> es az generator kozott nem sok kulonbseg van.
Nagyjabol. A varosi villamosok rendszerint visszataplalassal fekeznek, a vonato
k
eseteben a helyzet bonyolultabb, es nem lehet eleget nyerni a visszataplalason,

hogy kifizetodo legyen.



> butasagbol? Tudna valaki valami szamitast vegezni, hogy kb. milyen
> megallasi gyakorisagnal van a hatar, amin felul megeri hasznalni?
Nyilvan kiszamitottak, s a vonat eseten nem eri meg.


 Vati,
> Sajnos nem mukodik ez a magyarazat, a kozelben nem volt
> semmilyen villamlas, se vihar.
>
> A boncolasi eredmenyekrol a sajtoban annyit emlitettek hogy
> az allatok elhullasat egyertelmuen "sokk" okozta. Hogy pontosan
> miben allt ez a sokk, arrol nem volt szo.
Villamlas lehet vihar nelkul is.
Egyebkent sokkot sokk(:-)mindentol lehet kapni. Egyszer csalihalakat vettem, es

a halarus beletette a haltartomba, amiben volt egy kis jeges viz. Egy perc alat
t
mind felfordult a hirtelen homersekletvaltozastol.


Janos,

> > a hosszu Ö es Ü mar elkuldes elott megrovidult....
> > Janos
> >
> > @@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
> >
> > Csak nem outlook...?
>
> De biza, ....
> Janos
Szoval a merleg. Az esetek tulnyomo tobbsegeben nincs baj az ekezetes betukkel,

az ELTErol kaptam egy viszontvalaszt, hogy abszolut alvashatatlan lesz a level.
Igy aztan maradunk az anglus betukeszletnel.


Zoli, a kukkolo,  :-)

> majdnem eltapostam egy eticsiga-part, melyek kozepen olelkeztek.
> Nem lattam meg ilyent. Felagaskodtak es nyalkaztak egymast, egymasba
> fonodva. Igazabol nem tudom, hogy parzas volt-e ez, vagy udvozles,
> vagy nagy sietsegben kiterni nem tudo ket csiga koccant ossze
> frontalis utkozessel, es epp dulakodtak egymassal.
Ha mar elobb is kukkoltad volna oket, meg azt is lathattad volna, hogy szerelmi

elojatek gyanant mesztuskeket lovoldoznek egymasba.


> Kenytelen voltam betenni oket egy bokor ala.
Na ez szep volt toled.


> Az uzekedo csigak nasztanca vagy uldozoversenye szerintem tok erdekes
> lehet felgyorsitva.
Ugy az, kerjuk szepen attacsolva!


> No es a gep talan azt is felvenne tavolletemben, honnan jonnek es hova
> tunnek titokzatos bekaim.
Megvannak. Csak te nem latod oket. Nedves helyeken keresd.

Janos

... irta:

<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<<

>Amikor egy sima villamcsapas arama szetterjed a foldben,
>a fold ellenallasan feszultsegeses keletkezik (erosaramu
>szakemberek ezt "le'pe'sfeszultsegnek" nevezik, leszakadt
>kozepfeszultsegu tavvezetekek kozeleben eletveszelyes).
 ....
>csak azert irtam meg mert a jelensegnek lehet egyszerubb
>magyarazata.

Sajnos nem mukodik ez a magyarazat, a kozelben nem volt
semmilyen villamlas, se vihar.

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Szia!

Az első hírek még arról szóltak, hogy a közelben volt egy nagy
villámcsapás. Ha nem villám, és természeti jelenség, akkor
gyakrabban lehetne olyat hallani, hogy falusi iskolák
megmagyarázhatatlanul kihalnak. Az a gáz (ha jól tudom metán),
amit a tehenek kiböfögnek vagy pöfögnek nem robbanhat be?



                       Aggod József

Tiszteletem!

 wrote:

> Egy ideje ingazok, gyakran vonattal. Es kozben tobbek kozt
> "letfontossagu" kerdesek foglalkoztatnak. :-) Szoval
> mikozben vonatoztam azon kezdtem tunodni, hogy miert
> dragabb a gyorsvonaton a jegy, mint a szemelyvonaton,

Nalunk mar eleg regota ugyanannyiba kerul mind a ketto...

> Tehat a kerdes az volna, hogy nem lehet a gyakorlatban a
> standard fekezest ugy megoldani, hogy az valojaban a
> szerelveny mozgasi energiajanak a visszaalakitasat
> jelentse elektromos aramma, amit valahogy "reciklal" az
> elektromos halozatba?

Lehet, hogy rosszul tudom, de tudomasom szerint ez igy azert
nem megy, mert a felsovezetekbol valtakozoaramot kap a
mozdony (na jo: gep :)), de egyenaramu motor hajtja. Igy
kisse nehezkes a fekezeskor termelodo egyenaramot
valtakozoaramkent visszataplalni a felsovezetekbe...

A masik ellenerv az, hogy az ilyen fekezes nem szabalyozott
(ugyanis a motorral kellene fekezni). Elobb-utobb megallna a
vonat, de nem ott, ahol a mozdonyvezeto szeretne... :-( Ha
csak a mozdony fekez, de a kocsik nem, az elegge hatastalan
lenne (eppen az egesz szerelveny tetemes mozgasi energiaja
miatt). Normal esetben a vonat _osszes_ kereke fekezve van.

Udv,
-- 
Tibcsi(R) - 

Sziasztok !

Fogalmam sincs milyen technikaval dolgozik ma a fafeldolgozo ipar,
viszont beszeltem egy kioregedett faiparossal, aki bizonyos
melabuval allitotta, hogy a regi hagyomanyos gepek helyett
a nagyuzemek ma mar lezerrel dolgoznak, melynek elonye, hogy gyors,
zajtalan es nincs fureszpor, nincs anyagveszteseg.
Hihetetlenul hangzott ez szamomra.  Nincs valami durva tevedes ebben ?
El nem tudom kepzelni, hogy vastag ronkoket lezerrel lehetne
atvagni, egesnyomok nelkul, hogy deszkakat nyerjenek.
Lehet, hogy tenyleg van valami ujszeru technologia, amit ez az
illeto felreertes folytan lezeresnek nevez ?

Udv: zoli

Ismerosomnek ( a tovabbikban: koma ) bedoglott az univerzalis
tapegysege, es Ohm-merovel akart benne hibat keresni.
Kerdeztem,  hany Volttal mer a muszere ?
Koma:  Miert fontos ez ?
En: lehetoleg 0.6V alatti feszultseggel szoktam szakadast vagy
zarlatot keresni, mert egyreszt a Si felvezetok diodai nem nyitnak
ki 0.6V-nal, tehat nem zavarnak ha egyebeket vizsgalok,
masreszt sosem tudhato, hogy van-e olyan alkatresz, melynek art
a nagyobb fesz.

Koma:   Tud 0.6 alatt is merni. Egyszer diodat mertem, es az egyik
        mereshatarban szakadtnak latszott mindket iranyban, pedig
        a dioda jo volt.
En:     Melyik az a mereshatar ?
Koma:   Fogalmam sincs, talan a legkisebb ?
En:     Az cseppet sem biztos.
Koma:   He, semmi vesz, van egy masik muszerem is valahol, azzal
        kimerem ezt a muszert !
En    : Jo, merd ki, de jelold is be vegervenyesen azt az allast.
Koma:   Huha, ez nem me'r, kimerult az elem. :(((
        Ha meg attennenk a jo elemet ebbe, akkor megint gaz van...
        Leugrok a kisboltba elemert, hatig nyitva van !
En:     Volt.
Koma:   Mert elpofaztad az idot ! Fenebe, most kene a tapegyseg,
        de pont az sz@rt be.:(((
        Megvan ! Itt a paka, kivezetem ennek a muszernek a tapjat
        es raadom a masik muszerre is. :)))
En:     Ne mar ! Az egyszer biztos, hogy Murphy kemenyen
        dolgozik itt nalad, de van meg egy dobasunk, elobb is
        eszembe juthatott volna !
Koma:   Kapjak ki egy diodat a tapegysegbol ? Most ugyse hasznaljuk...
En  :   Ne, nem kell ganyolni ! A dolog annyira egyszeru, hogy
        rohogni fogsz.

Egyik kerdes: Mi lehetett ez a dobas ?

Masik - amit viszont nem tudok: leteznek-e ma is olyan felvezetok,
melyeknek arthat a muszerek nehany Voltos merofeszultsege?
(Csak remlik, hogy valaha voltak MESA tranzisztorok, melyeknek
 egeszen csekely EB letoresi feszultseguk volt, es talan azoknak
 arthatott.)

Udv: zoli