irta:

> Ami meg erdekes a Pluto/Charon parosban az, hogy (legalabbis
> ugy tudom) a Charon is pont ugy csak egyik "arcat" tartja a
> Pluto fele, mint a mi Holdunk. Volna valami koze a meretarany
> es ezen jelenseg kozt?

Utananeztem, es jol emlekeztem: a Pluto/Charon paros
egyedulallo a Naprendszerben azon tulajdonsaga szerint,
hogy *mindket* bolygo szinkron forog a masik korul,
magyaran nemcsak a Charon, de a Pluto is csak egyik
arcat mutatja a masik fele. Bar hatarozott utalast nem
talaltam, de alighanem ennek oka a ket bolygo (ill. a
bolygo-hold paros) viszonylag kicsiny tomegkulonbsege
(kettejuk tomegenek aranya valahol 0.087 es 0.157
kozott valoszinusitheto - pontosabb ertek csak egy
urszondatol varhato), ami szinten egyedulallo a
Naprendszerben (korabban a Fold-Hold paros volt a
bajnok).

A szinkron forgas a bolygo-hold viszonylatban egyebkent
egyaltalan nem ritka, sot ez tekintheto altalanosnak: a
The Nine Planets site szerint:
Most of the satellites in the solar system rotate synchronously
(http://www.seds.org/nineplanets/nineplanets/)

ToZo

Sziasztok !

Elmaradtam az levelezessel. Elnezest, hogy megkesve
irom a tapegysegenek javitasaval kuszkodo komanak adott tanacsomat.

Felidezve a lenyeget:  Adva van az Ohm-meroje, mely mereshatartol
fuggoen kulonfele merofeszultsegekkel mer, es csak annyi tudhato,
hogy valamelyik mereshatarnal biztosan nem nyit ki diodakat.
De melyik is az ?
A megoldas: legegyszerubb modszer izlelessel megallapitani.
Valtogatott mereshataroknal nyalogatni kell a drotokat, es a
legkevesbe savanykas lesz a nyero.

Mas:
Koltseges es stresszben gazdag 38m mely kutfuro tanfolyamon voltam
a mult heten. Sokminden balul utott ki, de legalabb mindenki tulelte,
ami a fontos, viszont a vadonatuj buvarszivattyumat elnyelte a fold
orokre.
Az tortent - amire magam nem szamitottam, hogy a kb. 35m melyre
letett 119mm belso atmeroju muanyag belescsovet valami osszenyomta,
miutan leengedtuk a 100mm atmeroju szivattyumat kb. 25m melyre a kut
bejaratasa celjabol. (amit allitolag azonnal meg kell kezdeni, mert
a lerakodott agyagot ki kell szivatni gyorsan es napokon at.)
3 napi jaratas utan vettem eszre, hogy nem lehet felhuzni a
szivattyut, mert beszorult.

Felvetettem, hogy gorben furtak, es a foldnyomas nyomta
ossze a csovet, es emiatt nem lehet kiemelni a szivattyut.
Nem ertettek egyet velem.
Legyintettek mondvan - keptelenseg egyenesen furni ilyen melyre,
masreszt nincs koze a cso beroppanasahoz a lyuk gorbesegenek.
Futohomok-reteg okozza a benyomodast, ami megszokott dolog
a furas utan kozvetlenul, de akkor nem vettek eszre ilyesmit.
A cso kitagithato, es nem lesz vele kesobb gond - mondtak.
Ezutan leengedtek -27m-ig egy enyhen kuposra kikepzett
es hosszaban felhasitott meteres csodarabot - rahegesztve a furoszarra.
E celszerszamon volt egy felso kivagas, melyen mindent at tudtunk
bujtatni elozetesen, ami a szivattyura volt kotve:
a villanyvezetek, a tomlo es a tartokotel.

Sajna forgatas nelkul nem tudta'k *kinyomni* a cso-horpadast, ezert
beinditottak a motort, es odalent ledaralodott, letepodott
a szivattyum vezeteke - a tomlovel es a leereszto kotellel egyutt,
igy a szivattyu lesullyedt es odalett. Aluminium haza miatt magnessel
sem lehetne kihalaszni.  Horgaszgattam kampoval, de hiaba.
A cso kitagult, bar ki tudja - nem inkabb kikopott es kilyukadt-e,
es egeszsegtelen retegviz hatolhat be rajta.
Szerintem elozetesen egeszen melyre kellett volna hagyni
lemenni a szivattyut, ahol talan tagas uregben kiporoghetett
volna a zsinorzata a forgatas kozben, es nem szakad le.
A szakik szerint nem alakul ki tagas ureg a vizado retegben, tehat
eemiatt nem is akartak hagyni lemenni melyre a szivattyut a belescso
alatti vizado terbe.
Ezen csodalkoztam, mert ugy tudtam, hogy ureg alakul ki
odalent es emiatt gyongykavicsot is szoktak leszorni furt
kutakba, hogy az ureg ne omoljon be idonkent. Cafoltak.
Azota ket napja nincs szivatva a kut, mert fuggojatszma folyik,
ki szerezzen szivattyut.
Nem lesz ennek komolyabb hatranya a kut vizbosege szempontjabol ?
Ok azt mondjak nem.
Ki tudja, szokott lent ureg kialakulni, vagy sem ? Fugg ez valamitol ?
Ha tenyleg nincs komolyabb ureg, a leszakadt szivattyu akar
ra is ulhet es el is tomheti a 35m-tol lefele furt szukebb,
70-es atmeroju 2..3m hosszu lyukat, ahonnan a viz feljon kb. -20m-ig.

Udv: zoli

Udv. mindenkinek.

> Nekem ugy remlik, a Jupiter holdjai kozul is nehanynal ugyanez a helyzet. Az
> oka tudtommal az egymasra kifejtett gravitacios hatas, amely az arapaly
> fekezo hatasan keresztul elobb-utobb megallitja az egymashoz viszonyitott
> forgast. A Fold forgasa is sokat lassult a Hold hatasa miatt, annak idejen
> nehany ora alatt fordult korbe.

Igen, ezt tudtam, csak egy dolog lassitani a forgast es mas dolog megallitani.
Ez
minimum annyit jelent, hogy az egesz folyamat joval hamarabb elkezdodott vagy j
oval
erosebb a hatas vagy a kezdeti forgas volt kisebb. En epp azt kerdeztem, hogy v
ajon
valamelyik feltetel jobban teljesul a kisebb bolygo/hold arany eseteben? Mondju
k
joval erosebb a fekezoero? Es meg valami: nem hinnem, hogy jo dolog az arapalyj
al
magyarazni a lassulast. Akkor a Fold hogy lassitotta le a Holdat? Hat a Charont
 a
Pluto? :-)

> > Hat nem egeszen lehet "latni" oket. Pontosabban egyaltalan nem lehet!!
> >:-) A dologban pont az a pikans, hogy ezek kozul a bolygok kozul meg
> > egyiket sem lattak effektiv, foleg pont a csillaghoz valo kozelseguk
> > miatt, de ettol fuggetlenul TUDJAK, hogy ott vannak.
> Szigoruan veve igaz amit irsz, de legalabbis az arnyekat mar lattak nehany
> ilyen bolygonak. Ugyanis az egyik modszer a kimutatasukra annak a periodikus
> fenyessegcsokkenesnek a kimutatasa, amit a nap korongja elott elhalado
> bolygo arnyeka okoz. Ehhez persze az kell, hogy a Fold nagyjabol a bolygo
> keringesi sikjaba essen, de azert ez nem olyan valoszinutlen.

Hat nem igazan hallottam errol a modszerrol es szamomra azert egy par dolog
meglehetosen gyanus benne.
Eloszor is az, hogy NASA-ek szerint a Tejutban (es ugyebar ide tartozik az ossz
es
kozeli csillag) a csillagok korul keringo bolygok palyasikjai meglehetosen
veletlenszeruen alakultak ki, mert rajuk semmilyen hatassal nincsenek a szomsze
dos
naprendszerek. Tehat hogy egy exobolygot lathassunk innen elhaladni a napja elo
tt,
nos az esely szerintem meglehetosen kicsi. Csak max. 5-6 fokos elteresu palyasi
k
eseteben figyelheto meg ez a jelenseg. Tehat kis valoszinusegszamitast vegezve
csak
legfennebb minden 30-35-ik bolygot lehetne ezzel a modszerrel felfedezni. Es me
g
nem beszeltem a bolygo tavolsagarol a naptol, a mereterol stb. Tehat nagyjabol
orulhetunk, ha van bar 3 ilyen "meglatott" bolygo az eddig felfedezettek kozt.
Masik gyanus dolog az, hogy (szinten NASA-ek szerint) csillagasz korokben telje
sen
ismeretlen dolog az, hogy a felfedezett bolygok gazoriasok vagy csak nagymeretu
szilard bolygok (allitolag ez is lehetseges). Ha lattak volna oket, akkor talan
valami tobb fogalmuk kene legyen a meretukrol, nem? Ezt csak en gondolom. De se
hol
sincs emlitve az, hogy bar egyetlen bolygorol is tudnak, hogy gazorias vagy nem
 .
Ugyhogy nem tudom, hogy tenyleg lattak-e valaha egy bolygonak bar az arnyekat i
s.

> "napszel", nem fujta le a gazbolygo burkat. Apropo gazbolgyo, ha jol tudom
> minden amit
> eddig talaltak csak gazbolygo. /minden letezo feltetelezes szerint, szilard
> magrol szo sincs/

Lasd fennebb. A tudos bacsik szerint epp hogy nem tudjak, hogy ezek gazbolygok-
e
vagy teljesen szilardak.

> Ha megis csillag lenne, akkor erdekes esetleges kettos csillagrendszer
> alakulna ki, hiszen az
> is csillag volt ami korul eddig keringett.

Nem lenne problema, ugyanis mar harmas csillagrendszert is ismernek :-) (meg ne
m
teljesen biztos, hogy a harmadik is a rendszer resze, de valoszinu). Es ez pont
 a
legkozelebbi szomszedunk (Alpha Centauri)!

> Olyan negy ora korul benn voltunk a vizben kb. 100 m-re a parttol.
> Azt vettuk eszre, hogy nekunk is es a kornyekunkon mindenkinek a fejen egnek
all
> a haj.

Hmm. Ebben a temaban nem vagyok expert (de csak ebben :-) ), de en ugy pucoltam
volna onnan, mint a golyo! :-)

> Kerdesem tkp. nincs. Talan csak annyi, hogy erdemes-e kimenni a vizbol ilyenk
or?

Yepp! :-) (ez csak szereny velemenyem)

> Meg ha belecsap a villam a vizbe, akkor milyen tavolsagra veszelyes tole
> furodni?

Hat szerintem ha a vizbe csap a villam (vagy belevezetodik a vizbe), akkor az r
egen
rossz. Tobb szaz meteres korzetben szivas (talan meg egy kilometer is?). Tudoma
som
szerint a szervezet a legjobban a vizben van kiteve az aramutesnek. Akkor a
legkisebb a (bor)feluleti ellenallas es ez nagyon csokkenti az eselyeket. Ha ma
r
muszaly megusson az aram, hat melegen ajanlott, hogy ne legy vizben. :-) A dolo
g
talan csak akkor lehetne szebb, ha speci a villam "mechanikaja" nem tenne lehet
ove
azt, hogy vizbe csapjon (vagy "belemasszon"), mert mittudomen, tul nagy a
feszultseg vagy egyeb ilyen furcsasag. De nem hinnem hogy ilyesmi letezik, elve
gre
a villam is "csak" elektromos aram.

Na legyetek jok.
Athos.

Az elobb lattam egy ismeretterjeszto filmet a Spectrumon, a valtozo
sebessegu fenyrol meg a nagy bummrol volt benne szo, talan latta valaki,
es tud valaszolni nehany kerdesre:

1. Hogyan lehet, hogy a "feny horizont" kisebb mint az Univerzum? Ez azt
jelenti, hogy az U gyorsabban tagult a fenynel?
2. Azt mondjak, hogy az U gyorsulva tagul. Ezt nem tudom osszehozni azzal,
hogy elotte meg lassu egyenletes tagulasrol es kenyes egyensulyrol
beszeltek.
3. Mennyire lehet hinni ennek az uj valtozo fenysebesseg elmeletnek?

SB

Sziasztok!

Kicsit elkanyarodva a bolygo fogalmanak temajatol eszembe jutott egy
felteves, amely a bolygok anyagara, es a naprendszer keletkezesere
vonatkozik. A bolygo, es naprendszerek kialakulasa egy kvazi homogen
anyageloszlasu terben kezdodik, amely anyagok altalaban valami szupernova
robbanasbol lokodtek ki, es eleg jol megfelelnek a vilagurre jellemzo
elemsurusegi eloszlasnak, tehat hidrogenbol van a legtobb, de szamos mas
anyag is elofordul. Ezek az anyagok a gravitacios vonzas hatasara kezdtek
csomosodni, es a kialakulo gocok egyre tobb anyagot gyujtottek ossze. Mivel
az anyagreszecskek egymashoz kepest is rendezetlen mozgasokat vegeztek, ez
a mozgas a gocok korul perduletkent jelent meg. Ez a perdulet szelektalta
az anyagot, mivel a nagy perduletu reszek nem kepesek belezuhanni a
kozponti gocba, hanem inkabb a kozponti goc korul keringo
bolygokezdemenyekke valtak. Ez a szelekcio kizarolag a kezdeti
sebessegeloszlas fuggvenye, es mivel a gravitacio minden tomegre egyforman
hat, ezert a kezdeti szelekcioban az elemek eloszlasa valtozatlan maradt az
egesz naprendszerben. A gocpontokban kialakultak az egitestek, a Nap, es a
bolygok, es ezeken belul mar az elemek, vegyuletek a fajsulyuk szerint is
elkulonultek. Az egitestek kozepere a nehez elemek, a szelere a gazok, es a
hidrogen kerultek. A kozponti Napba annyi anyag surusodott, hogy a nagy
gravitacios vonzasbol adodo nyomas beinditotta a hidrogen fuziojat, es a
Nap elkezdett sugarozni, vilagitani. Ez a sugarzas a Nap kozelebol elfujta
a konnyebb elemeket, es megfosztotta a hidrogen kopenyuktol a naphoz kozeli
bolygokat. Az elfujt hidrogenbol a tavolabbi bolygok sokat befoghattak, igy
azok hidrogenben gazdagabbak lettek. Igy alakult ki a bolygok ket tipusa, a
napkozeli foldtipusu bolygok, amelyek foleg csak szilard anyagokbol allnak,
es a tavolabbi oriasbolygok, amelyek felszinet nagy mennyisegu hidrogen
boritja. A kialakulas eme elnagyolt folyamatanak feltetelezesebol az
kovetkezik, hogy mind az oriasbolygoknak, mind a Napnak olyan magjanak kell
lennie, amelyek megfelelnek a foldtipusu bolygok anyagainak, es az elemek
aranya csak kicsit ter el a vilagur elemeloszlasatol (az emlitett hidrogen
atcsoportosulas miatt). Ezek a nehezebb elemek ugyanis eppen ugy jelen
voltak ezek keletkezesekor, mint a foldtipusu bolygoknal, es ha nem tudunk
felmutatni olyan folyamatot, amely eltavolitotta ezeket a nehezebb
elemeket, akkor azok ma is ott vannak a Nap, es az oriasbolygok belsejeben.
Azt hiszem, ez az allitas eleg ujszeru, de eleg logikus is. Jelenleg sokan
azt tartjak, hogy a Nap es az oriabolygok szinte kizarolag higrogenbol (es
a Nap az ott keletkezett heliumbol) vannak, amely az osrobbanasban
keletkezett, vagy nem is foglalkoznak ezzel a kerdessel, de ennek
ellentmond a foldtipusu bolygok jelenlete, amelyek azt a verziot erositik
meg, hogy a naprendszer egy korabbi szupernova robbanas kilokodott
anyagaibol keletkezett. Jelenleg nincsenek eszkozeink, hogy a Nap, vagy
akar az oriasbolygok belsejet elemezzuk, de a bolygok merete, tomege,
atlagos anyagsurusege ismert, es boven elfer barmely oriasbolygoban egy
foldtipusu mag.

Udv: Takacs Feri

Ui:
Tomeg(kg)   Suruseg(g/cm^3)
1.989e+30    1.410   Nap
3.303e+23    5.42    Merkur
4.869e+24    5.25    Venusz
5.976e+24    5.515   Fold
6.421e+23    3.94    Mars
1.9e+27      1.33    Jupiter
5.688e+26    0.69    Szaturnusz
8.686e+25    1.29    Uranusz
1.024e+26    1.64    Neptunusz
1.27e+22     2.05    Pluto
             0.08    Hidrogen (folyekony)
             0.12    Helium (folyekony)

Udv,

>Az evolucio vitajanal semmi ertelme a mai viszonyokat nezni, sot meg az
>oskorit sem igazan. Az evolucio tul hosszu idoskalan mukodik ahhoz, hogy
>nehany tizezer eve megtortent valtozasok ertekelheto modon befolyasoljak

Ezzel nem erek egyet! Most hallottam, hogy a jegesmedvek a barnamedvekbol
alakultak at 100-200 ezer ev alatt! A kulonbseg mind az eletmodban, mind a
kulso es belso tulajdonsagok szempontjabol jelentos! (raadasul viszonylag
hosszu eletu allatrol van szo, azaz ez az idoszak csak nehany ezer generacio
lehetett.)
Ha van ra lehetoseg es igeny akkor az evolucio meghokkentoen gyors
valtozasokat tud letrehozni. Az emberi tarsadalom eseten peldaul kifejezett
szelekcios elony lehetett a nagyobb tapasztalatok fenmaradasa es ezzel az
eletkor megnyulasa a csoport szamara.
Napjainkban is tapasztalhato nehany viszonylag gyors valtozas (testmagassag
novekedese peldaul tobb szaz eves trend, es nem hinnem hogy csak es
kizarolag taplalkozasi es eletmod magyarazata lenne. Az emberek altal
alkalmazott 'fajta'-nemesitesi eljarasok (buza, kutya, marha) szinten
ilyenek.).
A tobbivel nagyjabol egyet ertek: En sem ertem miert tekintik a napjainkig
fenmaradt primitiv tarsadalmakat a 'nem primitivek' oseinek? Ez kb annyi
lenne mintha a majmokat tekintenenk az oseinknek, pedig a kozos os sokkal
primitivebb kellett hogy legyen :-)
Laci

Sas,
> Egy problemara szeretnek valaszt kapni. A hoenergia mechanikai
> energiava
> atalakithatosagarol volna szo. Pontosabban annak hatasfokarol. Amit a
> Carnot tv. nagyon jol elmagyaraz. Gazoknal. De mi a helyzet az
> osszenyomhatatlan folyadekoknal, és szilard anyagoknal?
Minden osszenyomhato. Csak nyomas kerdese. Tehat ugyanaz a helyzet az
energiamerleggel szilard es folyekony anyagok eseteben, mind a gazok eseteben.


Taxi,

> A matrixinverzio vegtelenre valo kiterjeszteset Math megkerdojelezte,
> de
> ugy velem, ez csak az altalanos esetre igaz. Az alkalmazott specialis
> esetben nincs semmi gond ezzel. Amennyiben az invertalas
> algoritmizalhato,
> akkor a kiterjesztes korrekt.
Szerintem nem. Ugyanis nem tudsz vegtelen szamu lepest elvegezni, hiaba van ra
algoritmusod.

Janos

Hello,

>2. Planetologiai szempontbol a Pluto bolygo.
>Elegge gomb alaku es eleg nagy a tomege,
>hogy a belseje differencialodjon, magja, kerge,

Es persze Charon neven holdja is van, marpedig holdnak holdja nem
szokott lenni. Persze erdekes lenne, ha tenyleg mas naprendszertol
vettuk volna "kolcson" a Plutot. Van arra tipp, hogy melyik csillag
lehetett az meglopott aldozat? A naprendszer ugy 4,6mrd eves, ezalatt
akar 60-szor is korbefordulhatott a Tejutrendszer; gondolom nehez
lenne nyomozni. Sajnos kisse messze van a Pluto es csak valami
2008-ban indul feleje muhod, ugyhogy a rejtely marad.

Udvozlettel: Feher Tamas.

Hello,

> A masik: a "hagyomanyos" fizika szerint a repulogep azert repul,
mert a
> szarny keresztmetszetebol adodoan folul a levego hosszabb utat tesz
meg,
> igy ott alulnyomas van a szarny also reszehez kepest. Eddig vilagos
is.
> Amit viszont nem ertek: hogyan mukodik a (huzamosabb ideig
kivitelezett)
> "hanyattfekve" repules? A gep ilyenkor nem teljesen vizszintes, es a
motor
> vonoerejenek egy resze a gravitacios ero + a "lehajto" ero
kompenzalasara
> forditodik, vagy van valami szarnytrukk is?

A sugarhajtasu vadaszgepeknek teljesen szimmetrikus a
szarnykeresztmetszetuk, lapos rombusz alaku. Ezeken csak a
torlonyomasnak a nehany fokkal a torzs hosszengelyehez kepest felfele
elforgatva beepitett szarnyra valo hatasa okozza a felhajtoerot. Ezert
lehet eromentes ballisztikus palyan "sulytalansagot" szimulalni, ha
vegig nulla fokos beallitasi szogben tartjak a szarnyat. Nagyobb
teherszallito madarakkal, mint amit pl. urhajoskikepzesnel hasznalnak,
eleg nehez megcsinalni.

Udvozlettel: Feher Tamas.