On Monday 02 June 2003 20:55, a.balogh--flexiton.hu wrote:
> ott azt irta, hogy a kozeljovoben lehetsegesse valik textiliahoz hasonlo
> anyagok kifejlesztese, amelyeknek a feluleten meg lehet jeleniteni
> ezt-azt (mondjuk vekony, hajlithato monitor) es igy kifejlesztheto
> lehetne peldaul egy, a hatterterepet utanzo, a viselojet nagymertekben
> elrejto terepruha (most jo parasztosan fogalmaztam). Gondolom valami
> olyasmire gondoltak, mint a Predator filmben. Mindegy, szoval valami
> ilyesmi.
> Tudja-e valaki, hogy a valosagban vannak-e kutatasok ilyen iranyban es ha
> igen, akkor hol tartanak?

Igy kapasbol harom dolog jut eszembe:
- textilbe szott uvegszalllal tobben is probalkoznak, en a France Telecom
ket evvel ezelotti peldanyarol lattam kepeket. Egy "pixel" mintegy 5*5 cm
volt, ezt azota biztos csokkentettek, de az optikai szendvicsemberek es a
feloltheto szamitogepkijelzo meg nincsenek kesz:-)
http://www.3g.co.uk/PR/May2002/3315.HTM
- hajlithato monitornal a legnagyobb gondot termeszetesen az igenybevetelt
kibiro es megfelelo optikai tulajdonsagu muanyag jelenti. Erre meg kozel
sincs megoldas (de rakerdezhetek egy ismerosnel aki valami ilyesmibol irja
a disszertaciojat). Egy masik vallfaja a hajlithato monitornak az
elektronikus tinta (e-ink), ez is hajlekony lenne.
- a predator-szeru rejtozkodeshez szerintem kozelebb all egy ilyesfajta
megoldas: http://www.star.t.u-tokyo.ac.jp/projects/MEDIA/xv/oc.html Persze
ezt az optikai alcazast is sokat kellett tokeletesitsek az idegenek hogy
predator legyen belole:-)

> Mit tud errol jelenleg a publikum?

Peldaul azt amit leirtam:-) Egyebkent meg ami a mass mediaban (es e-mass
mediaban:) megjelenik, mi mast tudhatna:-)

-- 
Udv, Sandor

Kedves HIX TUDOMANY!

On 3 Jun 2003 at 8:24, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> A par nappal ezelott megjelent, a jovo fejlesztesein fantazialo cikkrol
> jutott eszembe: a fene tudja hol olvastam a kijelzok fejleszteserol, de ott
> azt irta, hogy a kozeljovoben lehetsegesse valik textiliahoz hasonlo anyagok
> kifejlesztese, amelyeknek a feluleten meg lehet jeleniteni ezt-azt (mondjuk
> vekony, hajlithato monitor) es igy kifejlesztheto lehetne peldaul egy, a
> hatterterepet utanzo, a viselojet nagymertekben elrejto terepruha (most jo
> parasztosan fogalmaztam). Gondolom valami olyasmire gondoltak, mint a
> Predator filmben. Mindegy, szoval valami ilyesmi. Tudja-e valaki, hogy a
> valosagban vannak-e kutatasok ilyen iranyban es ha igen, akkor hol tartanak?
> Mit tud errol jelenleg a publikum?

Nem csak kutatások vannak ilyenek, hanem ilyen ruha. Talán az indexen
láttam (egy mpeg-et is le lehetett tölteni). Először egy tükör-szerű
készséget tartott a pali. A kamera az ő hátára volt szerelve. Amikor maga
elé tertotta a cuccot, akkor a feje mögötti polcot lehetett látni. A másik
videón egy teljes leplet vett fel. A mögötte elhaladó kerékpárosokat
lehetett rajta kersztül látni.

Üdv From:, a jelen

Udv,
Lattam egy japan oldalt (az indexen is hir volt) ahol a feltalalo
kivetitovel magara, illetve a ruhajara vetitette a hata mogott levo kepet.
ez egy bizonyos szogbol meg  majdnem mukodik is. A problema az, hogy ha nem
tudjuk honnan neznek minket, akkor a mogottunk levo fenyhullamok 'teljes '
rekonstrukciojara lenne szukseg. Ehhez pedig a jelenleg alkalmazott
szenzorok (kamerak) es kivetitok felbontasa szamitasi kapacitasa elenyeszoen
kicsi (kb 15cm-es holografikus kivetitok vannak). Ha a latoszog korlatozott
akkor persze el lehet tuntetni ezt azt!
Ha csak nehany tucat iranyban adjak le a kepeket akkor ez csokkenhet de meg
ez is megvalosithatatlanul draga megoldas es raadasul szerintem nem is
mukodhet tokeletesen: azaz ha valamilyen trukkel ezt a felbontast megis
lehetne csokkenteni, akkor meg ott van a kivetitok fenyereje, ami messze nem
versenyezhet a nappali fennyel (sotetben pedig mint tudjuk, minden tehen
fekete...).
Persze a kornyezet mintazatahoz nemileg idomulo ruhat (organic led-es vagy
e-tintas) talan lehet csinalni, de ezek kozelrol nem tudnak egy embert
becsapni (melyseg erzekelhetoseget eppen segiti egy mintazat jelenlete).
Szoval szerintem jelenleg nincs, es a kozeljovoben sem kell emberi
'predatoroktol' felni. Szerintem a katonak egy kameleon szeru oltozettel is
nagyon elegedettek lennenek (erre van is sajnos komoly esely!).
Laci

> Mizsei Janos emlitette, hogy szabalyozasrol van szo.
> Egyetertve ezzel azt allitom, hogy a magnes idovel leer, ugyanis
> egyreszt ennek az onszabalyozo rendszernek nincs fix
> referencia-jele, ami alapjan vissza-kenyszerulne a magnes egy
> adott kituntetett allapotba,  masreszt a szupravezeto kesve
Dehogy nincs! Arrol volt szo, hogy a szupravezetoben nincs magneses
erovonal. Ehhez - az adott magnes es adott tavolsag mellett - egy
pontosan meghatarozott "ellenmagnes" tartozik.

> reagal a magnes rezduleseire. ( melyek anyaganak termikus
> eredetu veletlenszeru mozgasabol is adodnak)
Ilyen alapon egy rugos eromero sem statikus, hiszen az anyag folyik...
Az eloadason szo volt rola, hogy elso faju szupravezeto nem tudja
vonzani a magnest, igy ott valoszinuleg az altalad irt hatas nem
jelentkezik.

> A stabilizalo ero kesve megjelenese abszolut merevnek feltetelezett
??? most pontosan akarsz szamolni vagy kozeliteni?

> testre vonatkozva, onmagaban is lassu sullyedest enged meg,
> s az emellett meg kulon feltetelezett apro spontan valtozasok
> a kb. stagnalo orvenyaramban csekely valtakozo osszetevot,
> zajt eredmenyezven EM veszteseget jelentenek, biztosan.
Lehetseges, de roppant kicsi hatas.

> A magnes - ha borzaszto lassan is, de megiscsak vandorolhat.

> Tehat a szabalyozas holt-idos jellege es a reszt vevo testek
Itt a fenysebesseg korlatoz. 1 cm-en nem tul nagy korlat...

Starters:

HT> Talan ez egy szamitasi modszer: ugy lehet szamolni, mintha lenne egy
HT> gepiranyu aramlas es egy szarny koruli cirkulacio es a ketto _osszege_
HT> adja a tenyleges legsebesseget. Dereng, hogy valahol olvastam...
En ugy fogtam fol, mintha ez a jelenseg kulon letezne. Meg ott van az
a franya tetel is (Kotta-Zhukovsky). Majd meg utananezek.
Valojaban az a baj, hogy barmit olvas az ember a neten, sohasem
tudhatja, hogy az most igaz vagy sem.

>> Lehetne egy kicsit bovebben? A harmatpont vilagos, de a
>> hangsebesseg...
HT> Lenyegeben ugyanaz: a hangsebesseg kozeleben ugyanugy lecsapodik a viz,
HT> mint a harmatponton (a "harmatpont" a levego paratartalmatol,
HT> homersekletetol es nyomasatol fugg).
Ezt a harmadikat nem tudtam (marmint hogy a nyomastol is fugg a
harmatpont). Igy mar vilagos. Koszonom.

Gergo

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Csaba ingaja megfejtve! ( 38 sor )
>Janos velemenyehez csatlakozva - ki szerint elektrosztatikai
>jelenseg is lehet az inga viselkedese hattereben.

  Csak meg egy ellenerv az elektrosztatikai jelenseg kizarasara.

 Teny hogy az elso napsugarak forgasra kesztetik az inga tomegeket a
fuggeszto damil szal felcsavarodasaig, (kb. 15- 20 fordulat).
 Tobb esetben a Keleti egbolton a napfelkeltet felhok zavarjak, mig mashol
es az inga folott is az egbolt tiszta. Nos ezesetben is az inga csakis
akkor forog, ha mar a Nap elobujik a Keleti fellegsav mogul, mig az inga
folotti ionoszfera mar reg napsugarhatas alatt all.
 Ez cafolja Janos azon allitasat is, hogy a Keleti kisablakon besuto
napsugar, (mely egyebkent sem erinti a damilt) valamilyen hatassal is
lenne a damilszalra, hiszen ha csak deluten derul ki az egbolt, akkor a
damilszal felcsavarodasa csak delutan kezdodik.
 Tehat csak a napsugarainak a termodosito hatasarol lehet szo a vastag
epulet falanak tomegein belul.
      Udv. Csaba.

Megtalalhato es letoltheto-e valahol Stephen Hawking Az ido rövid
történetének összegzése c. muve?

En sajnos hiaba kerestem, talan ugyetlenul?

Kosz O.Istvan

Koszonom szepen a reagalast Gusinak, Janosnak es Markynak.

Janos irta:

>A katod melegebb, mint az anod. Ezert a forro elektronok a fekezo
>ter elleneben is eljutnak az anodra, s az ellenallason epp a termikus
>energiajukat adjak at az ellenallasnak, szepen folmelegitve azt.

Az egesz csoves bulit _nem_ arra alapoztam, hogy a katod-anod
hokulomsege miatt, hanem arra, hogy az eltero kilepesi munka miatt
lep ki az egyik oldalon tobb elektron, mint a masikon.
Azonos homersekletu katod es anod mellett miert nem mukodik?
Vagy letezik "belepesi" munka is? Mert akkor valoban ugyanott tartunk,
mint a sotet meg fenyes feluletek hoelnyelo es hosugarzo kepessegei.


>Nyugodj meg, nem csináltunk orokmozgot.
>Mert a zajgeneratorokat taplalni kell, vagy elektromos energiaval, vagy
>hovel, s csak annyi energiat lehet kivennei a rendszerbol, amennyit
>beletettunk.
Nem akarok energiat nyerni, csak a langyosbol hideget es meleget.

>A diodad meg a
>fogyasztod meg nem lehet ugyanolyan meleg, mint a zajforras ellenallas,
>mert akkor oda-vissza ugyanaz az energia megy,
Pontosan ezt nem ertem, hogy miert lenne igy?
Hogyhogy az energia megy oda-vissza? Egyetlen egy hurkunk van,
amiben (a dioda zaroaramat leszamitva) csakis egyiranyban folyhat aram.

Az masik kerdes, hogy a valosagban a zajfesz valoban olyan kicsiny,
hogy gyakorlatilag nem lesz ebbol semmi. Csak az elvet nem latom.

>Ennyi telt egy vaskalapostol.
:-)

****
Marky irta:

>ha 3*szigma=111mV [...] akkor a dioda 6e-300 valoszinuseggel van nyitva
Ez valoban jol megkozeliti soha kategoriat.

>A masik, hogy nincsen idealis kondenzator,
En sem gondoltam, hogy a zseblampaba ezentul elem helyett egy diodat
teszek. Latni, hogy gyakorlatilag kivitlezhetetlen, de most az elven
tunodom.
Klasszikus fizikaval ketseg nem fer hozza, hogy langyosbol nem lesz
hideg+meleg. De a kvantumfizika
(amihez - talan nem mondok ujat :-)), egyaltalan nem ertek)
valami egeszen kulonleges dolgokat produkal.
Lattunk mar pohar falan magatol felmaszo es kifolyo folyadekot...

>A fenti valoszinusegszamitasbol talan latszik, hogy a 0,7V-ot sokkal
>ritkabban lepi tul a zaj, mint amilyen gyorsan a dioda kisuti a kondit,
>igy az egyensulyi helyzet a 0V lesz.
Ez mar meggyozobb. Sot, a dioda kilove.
Marad a csoves, kilepesi munkas kerdes.


****
Teljesen mas kerdes:

Leghajok mereteit szamolgatom. Azt olvastam,
hogy a helium olyan apro, hogy szinte mindenen
atszivarognak az atomjai. Ez komoly?
Alufolian is? 3mm muanyagon is? (jo, tudom, ezer fajta muanyag van)
Szerintetek van elvi akadalya levegonel konnyebb
szilard anyag letrehozasanak? (pl lehetne helium-buborekos-habos)

(A legjobb a vakummal toltott hajo lenne, de 10t/m2 kicsit sok.)

Szep napot!
BM

Sziasztok!

> ... a kozeljovoben lehetsegesse valik textiliahoz hasonlo anyagok
> kifejlesztese, amelyeknek a feluleten meg lehet jeleniteni ezt-azt (mondjuk
> vekony, hajlithato monitor) es igy kifejlesztheto lehetne peldaul egy, a
> hatterterepet utanzo, a viselojet nagymertekben elrejto terepruha ...

A CHIP magazin aprilisi szamaban irtak rola, es a melleklet CD-n
nehany video is szerepel.

Udv.
Joco

Sziasztok!


Janos ervelese termeszetesen szinten helyes, ha a dioda+kondenzator
kapcsolasnal a diodat idealis kapcsolokent fogjuk fol (0 atmeneti
ellenallas, vegtelen szakadasi ellenallas; vegtelenul meredek nyitasi
gorbe 0,7V-nal). Ekkor viszont a diodat egy zajgeneratorral meg kell
hajtani, mivel az idealis kapcsolonak nincsen sajat termikus zaja.
Sajnalatos modon a pn-atmenetnek is csak akkor van un. "shot noise"-ja
[ezt nem tudom magyarul, a keplete i_zaj^2=2*q*I*delta_f -- q: elektron
toltese; I: egyenaram; delta_f: savszelesseg], amikor egyenaram folyik at
rajta, tehat a foltetelezett ellenallas nelkuli ill. vegtelen ellenallasu
dioda zajat nem lehet egyeniranyitani, mert nincsen neki.


Udv,
marky

Kedves Janos !

>> hanem lassitott, gatolt esesrol van itt szo.
>Asszem tevedsz. :-))

Mar en is nagyon asszem ! :)
Megpedig a tegnapi cikket is jol elszurtam, teves, felrevezeto.
Ha a szupravezeto energiat nyert, kialakul a valoban sztatikus
taszito ero.
A taszito puprol lecsuszasrol ugy tunik lehet szo, azaz a magnes
oldalazva haladhat lefele lassan, orvenyarammal fekezetten, s
kozben a potencialis energiaja EM hullamkent disszipalodik.

A szupravezeto csak ugy kozelitheto meg konnyen, ha
lassan toljuk fele' a magnest, es elotte nem volt magneses tere,
de barmily lassan is kozelitjuk, valamennyi aram kialakul benne,
mely a magnest taszitja rogton es mindorokre, amig kozel
marad, mert vesztesege nincs. (hacsak nem log meg
az energiaja alagut-effektussal ???)
Ha zuhano - gyorsuloban levo magnest fekez a szupravezeto,
akkor az orvenyaram egyre rohamosabban novekszik, s egyre
kemenyebben all ellent a magnes kozeledesenek,
s vegul ugyancsak sztatikus egyensuly alakul ki EM sugarzasi
veszteseg utan, mely a magnes mozgasi energiajanak maradekat
disszipalja csak el radiohullammal, s ettol a lengese
teljesen lecsillapodik.

Ma igy latom a dolgot, de igazan mar semmiben nem
vagyok biztos. :)

Viszont idokozben otletem tamadt: kis tomegu magnesezett
foliat teve szupravezeto fole lebegni, valszeg merevebbe valik.
Amennyiben tekercset helyezunk a szupravezetore,
mikrofont kapunk, mert az orvenyaram a konstans ertek
korul aszerint ingadozik, ahogy a bekemenyedett membrant
bokdosik a hanghullamok.
E mikrofon erzekenyseget helyileg ugy is lehetne valtoztatni,
hogy a szupravezeto DC aramat modositjuk. A lebego magnesfolia
tavolsaga ily modon valtoztathato, ami kihat az erzekenysegre.
Ugy tunik, e nelkul is igen nagy dinamikatartomanyt
atfogo analog mikrofon lehetne az ilyen, ha igaz, hogy
a membran tenyleg nem deformalodik, szelsosegesen
eros es gyors behatasokra sem.
Node, ha bizonyos specialis mintazatu behullamosodasai
atmenetileg elofordulhatnak, az is erdekes lehet !  Ha jogos a
membran 'hullamtermeszetenek' megjelenese, s ilyenkor egyontetu
folyamatos szintvaltas helyett esetleg egyszerre tobb szintet tolt be
atmenetileg az anyaga, az esetleg  bizonyos kvantummechanikai
jelensegek megerteset  elosegithetne, vagy csak en tevedek
megint... :)

Udv: zoli

Athos:
>A par nappal ezelott megjelent, a jovo fejlesztesein fantazialo
>cikkrol jutott eszembe: a fene tudja hol olvastam a kijelzok
>fejleszteserol, de ott azt irta, hogy a kozeljovoben lehetsegesse
>valik textiliahoz hasonlo anyagok kifejlesztese, amelyeknek a
>feluleten meg lehet jeleniteni ezt-azt (mondjuk vekony,
>hajlithato monitor) es igy kifejlesztheto lehetne peldaul egy,
>a hatterterepet utanzo, a viselojet nagymertekben elrejto
>terepruha (most jo parasztosan fogalmaztam).

Tobbszor felbukkant ez a tema itt is mar. Meszaros Laci
ajanlotta a 1708-ban a 'reusable paper' cimszora keresest
a weben.

>Tudja-e valaki, hogy a valosagban vannak-e kutatasok ilyen
>iranyban es ha igen, akkor hol tartanak?
>Mit tud errol jelenleg a publikum?

En szerenyen annyit tudok, amit meg is irtam itt regebben,
hogy a tintahalak regota alkalmazzak az onalcazasnak eme
modszeret, (biovideo) amellett, hogy maskor tintaznak is.
(ha uzemzavar miatt hangyas a kep, ne tunjon fel :)

Volt mar olyan elorejelzes, hogy 10 ev mulva varhato a
hajlekony ujrairhato 'elektromos papir' tomegcikke valasa.
Nehez komolyan venni, mert ilyen tavra jovendolni technikarol
altalaban keptelenseg, s aki bejelenti a biztato elso
eredmenyeit, az aztan hogyan vedi ki a konkurrencia kemeit ?
(vagy netan igy jutnak nehany honapra ingyen is dolgozni
hajlando mernokhoz, muszereszhez, takaritohoz, stb. ?:)

2 eve lelkes ifju amerikai - volt egyetemista tarsak,
mint ujsutetu vallalkozok es feltalalok mutogattak ilyen
hajlekony eszkozt a TV-ben, derus magabiztossaggal.
Szalagkabel csungott le rola PC-hez kotve, es szines allokep
reklamok valtakoztak rajta. Ez is lehetett amitastechnikai
trukk.
Szinten par eve itthon bejelentette'k egy informatikai temaju
TV hirmagazinban, hogy a 220V-os halozaton at extra szelessavu
adatatvitelt tud biztositani hazai ceg, igenyes internetezok udvere.
Ezek utan azt a hirt varom meg, hogy a villanyt meg muholdrol
kuldi masik ceg.

Udv: zoli