Kedves Hunor!

>3: Túlbonyolítod. A kvantorok úgy jók, ahogy vannak. Ezt az alábbi két
>ekvivalens állítással illusztrálom:
>Bármely természetes számnak van (természetes szám) rákövetkezője.
>Minden természetes számnak van (természetes szám) rákövetkezője.

Az az erzesem, ezt nem gondoltad vegig. Pedig leirtam: >>Ha ezt a (barmely)
jelzot kicsereljuk mindenre, akkor azt kapjuk, hogy minden termeszetes
szamon kivul is van termeszetes szam, ami vagy antinomia, vagy ennek
feloldasakent annak allitasa, hogy nincs "minden termeszetes szam". << A
minden szo univerzalitast jelol, ami azt jelenti, hogy nincs, es nem is
lehet termeszetes szam a "minden termeszetes szamon" kivul, hiszen akkor az
mar nem is a "minden termeszetes szam", hiszen azon kivul is van meg mas
termeszetes szam is. Ezzel szemben a "barmely", vagy "tetszoleges" jelzonek
nincs meg ez az univerzalitasa, hanem egyetlen elem kivalasztasat jeloli. Ha
azt kerem toled irjal fel egy tetszoleges termeszetes szamot, azzal
feltehetoleg nem lenne semmi problemad. De ha azt kernem, hogy minden
termeszetes szamot irj fel, vagy csak legalabb a legnagyobbat, akkor
valoszinuleg tiltakoznal. Lehet hogy ez tul bonyolult, de hogy letezo , es
valos ertelmezesi kulonbseg, az bizonyos. Mint ahogy az is bizonyos, hogy
ezen fogalmak megkulonboztetesenek kepesege nelkul nem lehetseges megerteni
a matematika itt targyalt fejezeteit, es azt, hogy mikeppen tudjuk korrektul
kezelni a vegtelennel kapcsolatos problemakat. Peldaul azt sem, hogy a
"minden" jelzo univerzalitasat vegtelen sorozatra csak a hatarertekkepzes
adhatja meg, amelytol viszont minosegileg is mas objektum osztalyba kerul az
eredeti sorozat, peldaul a racionalis szamok sorozata igy valik a valos
szamok halmazava.

> 2. állítás: Nem lehet olyan valós szám,
> amelynek minden természetes számhoz tartozik tizedes jegye.

Ezzel nem erthetek egyet. Ez nem  fontos. Az a fontos, hogy a valos szamhoz
tartozo szamjegyek meghatarozasa veg nelkul folytathato, vagyis a szamjegyek
vegtelen sorozatot alkotnak, hasonlatosan a termeszetes szamok sorozatahoz.
Ez a sorozat pedig bizonyithatoan konvergal a valos szamhoz, hiszen minden
ujabb tizedesjegy felirasaval kozelebb kerul hozza egy nagysagrenddel. Ez
esetben a sorozat hatarerteke definicio szerint a valos szam. Nincs ebben a
definicioban semmilyen ellentmondas, es a valos szamok egyertelmuen
meghatarozottak. Az alltalad megkovetelt kikotes indokolatlan, csak sajat
magad folosleges korlatozasara valo. A matematikat a gondolkodasunk
hatekonyabba tetele, es megkonnyitese vegett talaltak ki, nem pedig a
gondolkodasuk korlatozasara. Belekotottel a vegtelen tizedes tort altalad
elkepzelt fogalmaba, de nem gondoltad vegig, hogy mit is kell pontosan ez
alatt erteni. Tobb jelentest gondolsz moge, mint amit ez a fogalom a
definicioja szerint takar.

>Így tanuljuk:
> Nincs olyan r racionális szám, aminek a négyzete 2, ezért
>gyok(2) irracionális.
>Helyesen:
> Ha van olyan r szám, aminek a négyzete 2, akkor ez a szám irracionális.
> S mint kiderült nincs ilyen szám -

Ugy jo, ahogy tanuljuk. Ugyanis az a felismeres, es bizonyitas szuletett
elobb tortenelmileg is, es logikailag is, hogy 2 nem allhat elo racionalis
szam negyzetekent, jolehet a negyzet atlojat mindenki lathatja. Sehol senki
semmit nem tudott meg ekkor az irracionalis szamokrol. Pithagorasz allitolag
megolette azon tanitvanyat, aki ezen bizonyitassal megrenditette a szamok
tokeletessegebe vetett hitet. De ezen teny vetette fel (sok kozbenso lepcso
kozbeiktatasaval), hogy definialni kellene az irracionalis szamokat. Es csak
ezutan definialtak az irracionalis szamokat, es ez nagyon hasznosnak
bizonyult, hiszen ez teremtette meg a folytonos szamegyenes analitikus
fogalmat, es igy az analitikus geometria lehetoseget egyesitve a szamtant a
mertannal.

> - lévén az irracionális számok, csupán
> ideális elemek és nem igazi számok -,

Lam csak, hogy elsiklottal azon korabbi allitasom mellett, hogy igazi szamok
pedig nincsenek. Pedig volt, akit eppen ez az allitas ragadott meg. A
matematikaban minden csak intuiciora, es definiciora epul, a szamok
idealizalt fogalma is.

Kedves Almasy Laci!

>>Analogiakent megjegyezheto, hogy
>>egy veges tizedes tort, az racionalis szam, de ha a tizedes tort minden
>>lehetseges helyierteken ertekes jegyeket tartalmaz, akkor az mar vegtelen
>>tizedes tort, es mint ilyen, valos szam.

>nono,  tehat  a 0.333333...  is valos szam lenne ?

Valoban fogalmazhattam volna pontosaban, de Te is, hiszen az 1/3 is valos
szam, bar nem irracionalis, hiszen a valos szamok megukba foglaljak a
racionalis, es az egesz szamokat is. A pontositas kedveert hozza kell tenni,
hogy a racionalis szamok jo resze nem irhato fel veges tizedes torttel, csak
ciklikus vegtelen tizedes torttel. Ezzel szemben az irracionalis szamok
kivetel nelkul csak nemciklikus vegtelen tizedes tortel kozelithetok. Ennek
figyelembevetelevel az idezet mondat ugy vegzedhet helyesebben, hogy "es
mint ilyen, lehet irracionalis szam is".

Udv: Takacs Feri

Sziasztok!


Janos idezte:
: Interjú Petz Erno egyetemi tanárral, a Paksi Atomeromu nyugdíjas
: vezérigazgatójával

Amator ujsagiro. Ilyenkor nem azt kell megkerdezni, hogy hogyan mukodik,
hanem azt, hogy Pakson mikor allitanak ilyet uzembe. Ha meg
handabandaznak, hogy nem kiforrott, akkor megkerdezni, hogy akkor megis
hogyan gondoljak a sorozatgyartast, ill. kiserleti uzemre rakerdezni.
Elvegre a vezerlokozpontnak is kell szunetmentes tap. Egy keletnemet
barnaszen-eromuben (2*800MW) lattam szunetmentes tapot: kb. 400 darab
egyenkent uszkve 70 literes savas akkumulator. Ezt lecserelni egy
"magnetor"-ra siman megerne. Arrol nem is beszelve, hogy semleges arammal
hajtott generator a kisebb fajlagos ellenallas miatt jelentosen emelne az
eromu hatasfokat. Ezekre kellene rakerdezni...


Udv,
marky

Kedves bencemiki,

Nalunk (Ujvidek, Szerbia) van egy ilyen hasonlo dolog: 
LAN kartyakat kotottek ra tanyerantennakra. Van egy-ket bazis, ezek
korbe-korbe sugaroznak, a kozonseges felhasznalok pedig
tanyerantennakkal fogjak az "adast". A hatranya az hogy latni kell az
adot. Viszont eleg gyors, es relativ kicsi beruhazas. Netre meg nincs
rakapcsolva, viszont egyeseknek megeri marcsak azert is hogy filmeket
cserelgessenek. A bazisosokat ugy motivaljak, hogy ingyen kapjak a
felszerelest (antenna+kartya) es minden felhasznalo, aki ra
kapcsolodik, fizet neki egy bizonyos osszeget (egyszer). Cserebe viszont
kell egy szerver ami non-stop ra van kapcsolva a halora. 

Ha rakapcsoljak a netre, az ossz savszelesseget osztjak az epp aktiv
felhasznalok szamaval- epp ugy mint a koltsegeket is. 

Gergo

Tisztelt Listatarsak !
Nem regen, egy tv adas kereten belul hallottam Dr. Stepan Gabor BME
professzor szajabol a kovetkezo kifejezest: NEM LINEARIS DINAMIKA.
Ez szamomra teljesen uj. Mit takar ez ? Talan azt, hogy a gyorsito ero es a
gyorsulas kotott nem linearis az osszefugges (Newton) ? Vagy valmi mast ?
Az esetleges magyarazatokat elore is koszonom.
Udv.
N. Zoltan

> Feladó: Takacs Ferenc
>> Ha ugyanis d(lim {Qn}, Q[0,1]) = 0, akkor d( Q[0,1], R[0,1] ) = 0
>> alapjan, Q[0,1] = R[0,1] kovetkezne, ami nyilvanvaloan nem igaz.
>> {Qn}-nek ezek szerint ugy kellene R[0,1]-hez konvergalnia, hogy kozben
>> nem konvergalhat Q[0,1]-hez. Ez pedig kielegithetetlen feltetelnek tunik
>> a szamomra.
> 
> Pontosan arrol van szo, hogy a hatarertekkepzes muveletevel a racionalis
> szamok sorozata a valos szamok halmazava valik,

Nem. Pontosan arrol van szo, hogy tetszoleges racionalis szamokbol allo 
halmazok tetszoleges sorozatanak tetszoleges metrika szerinti 
hatarerteke _legfelljebb_ a racionalis szamok halmaza lehet.


Ha nem ertesz valamit, akkor inkabb kerdezz.


z2

Hi!

Csodalkozom ezek utan, hogy a konkurrencia meg nem
robbantotta fel a Paksi Eromuvet annak idejen.
 
  A Professzor ur mit oktat?

  Vagy latta egyaltalan a bemutatokat? Netan ismeri
a muszaki megoldast? Szamomra latatlanban ismert,
csak a megvalositasi terulet korlatozott, ill. nem ujdonsag.
(hosszuelettartamu fenyforras, kapcsolouzemu tapegysegek.)


-- 
Laszlo Zoltan

most kotettem be egy vonalat es dect-es telefont hoztak. a telefon 
bazisa az asztalon egy novenyhazban van elhelyezve. a telefon 10mW-os, 
1800MHz-s, 32kbps/1120kbps. a papirja szerint 300m-ig mukodik, csinaltam 
  par tesztet, 500m tavon meg hiba nelkul megy. egy bazishoz talan 8 
keszulek rendelheto es tudjak egymast hivni es tudnak roaming-olni a 
bazisok kozott. lehet, hogy erre lene erdemes elindulnod. 5..10 
keszulekkel egy atlagos falut le lehet fedni.

udv
Csaba

>Ma is letezik olyan megoldas, amikor valaki szolgaltato nelkul tart
>kapcsolatot: lasd CB, ad-hoc halo, sajat repulogep vagy muhold.
>A technika fejlodesevel tobb ilyen lehetoseg is lesz...
Igen, en is pontosan ezt mondom!
Az egesz technika es tudomany arrol szol, hogy hogyan pakoljuk
a termeszetben megtalalhato anyagokat ugy ossze, hogy az nekunk
idot, energiat, odafigyelest sporoljon - _pusztan_azaltal_,
hogy ugy es nem mashogy vannak osszerakva. Es amikor mar
olyan jol pakoljuk ossze, hogy nagyon megeri a befektetest,
hogy minimalis karbantartas kell, na azt hivom en ingyenebednek.

A CB is jo pelda. Megvannak a hianyossagai, de ingyen van.
De ha a felhasznalo elol a csatornakeresest meg a veteli zavarokat
es egyeb bajokat elrejtjuk, akkor eljuthatunk egy olyan kutyuhoz,
ami pont olyan egyszerun kezelheto mint egy telefon,
csak epp korlatozott a hatotav. Ingyenebed-telefon lenne!
Megfelelo meretu antennaval egy falun belul jol szolgalna (nincs rele' !).
Viszont a hatranyok (nem mobil, a hivas igenyek fele ugyis falun
kivulre menne, sosem tudni, hogy a hivott fel egyaltalan
otthon van-e, stb.) nem teszik vonzova.
Persze ha e telefonok egyben atjatszok is lennenek, es egesz
megyet lefognanak, akkor talan.
A netet tenyleg nem szabad belekeveerni a dologba
az tul sok info.

>> megeszi egy macska, ha koszos a golyo, ha nem olvas a flopi.
>> Ezek helyi problémák, ne tekintsük a hálózat részének. Mert kb. olyan
>Sajnos az uzemeltetesi koltsegekben ezek is benne vannak
Ez a koltseg felhasznalokat terheli, es erdekukben all a karbantartas.
A Vodat sem erdekli, ha eltorott a kijelzom...

>> En me'g hiszem, hogy letezhet hiba nelkuli algoritmus es szoftver.
>Lehet, de ki fog ilyet kesziteni? Es az meddig lesz korszeru?
A CB ma jobban mukodik mint regen (kicsi a forgalom :-))
Nem kell feltetlenul korszerunek lennie, ha jo mukodik.
Ami tokeletes, azon kar javitani. :-)

>> A foldrajzi koordinatak eppenseggel eleg jo iranyado cimzest jelentenek,
>Igen, de akkor minden keszuleknek tudnia kellene, hogy o maga hol van:
>vagyis telepiteskor be kene irni neki, vagy GPS.
Igen. Vagy a hagyomanyos cimzesi modszer:
Megcimezzuk ajtotol galaxisig. Es en me'g teljes grafokat akartam tarolni...
Tehat tobb grafot tarolnank, egyet a foldreszeknek, egyet az azon beluli
teruleteknek, stb, es egy helyi, pontos grafot.

> Ott a vasut, az aramszolgaltatok, .... mind tokeletesen alkalmas lenne
> ilyen keves adat tovabbitasara
Eppen egy mindentol fuggetlenul mukodo halot szeretne'k.
Ami akkor is mukodik, ha arviz van, ha vulkan tor ki,
ha +50 fok van, ha -50 fok, ha 200km-es szel fuj, ha Paks berobban,
ha barmi van. Csak karakteres halo kellene, veszhelyzetre.
Ezert fontos, hogy tulajdonos es karbantartas es infrastruktura
nelkul tudjon mukodni!
Bar a megyen beluli fix-ad-hoc telefont me'gsem zarom ki.

>Ha viszont ragaszkodsz a "kis allomas, kis forgalom" elkepzeleshez,
>akkor kezdjel el kiepiteni egy ilyen halozatot. Irtal a lehetosegekrol
Koszonom a biztatast. Elobb az eletemet kene kicsit rendbeszedni..:-(

>Egyet ne csinalj: hiteleket ne vegyel fel erre,
>mert ugy jarhatsz, mint az a ceg, amelyikrol szo volt itt.
Koszi a tanacsot. Soha semmire nem veszek fel hitelt.

BM

>Még mindig nem értem!
>A 4 dimenziós téridő 4. dimenziójára, tehát az időnek a viselkedésére
>vagy kíváncsi különböző körülmények között - vagy arra, hogy ha lenne
>4. térdimenzió, akkor ott hogyan viselkedne az idő?

Ha van 4. térdimenzio, akkor hogyan viselkedik benne az ido?

>Ezen kívül egy kicsit konkrétabban is kérdezhetnél...

Olyan vagy, mint a matek tanárom, aki kiváló pedagógus volt, az elso
gimiben. Azt mondta: - Mindenkinek segítek, elmagyarázok bármit bármikor,
amit nem értenek...
Aztán amikor odament valaki, azt mondta:
- Magyarázza el, hogy mit nem ért.
Nem lehetett azt mondani, hogy semmit, mert akkor a válasz az volt, hogy:
- Hogyan értenéd, ha nem tanultál.
Amikor meg az ember elmagyarázta, hogy mit nem ért, akkor ugye legtöbbször
magyarázkodás közben lelibegett a tantusz...

Miután nem tudom, hogy "odaát" mi van, nem tudom, mit kérdezzek.
De mondjuk ez érdekel:
A negyedik dimenzió "lakója" számára a mi lineáris idonk hogyan létezik?
Mert én úgy képzelem, hogy "o" tud sétafikálni a mi idonk mentén le s fel, s
ott "nyúl bele az ido mentén a dimenziónkba", ahol akar.
Nyomatékosan kijelentem, nem én vagyok hülye, hanem az egyik regényhosöm
elmélete ez...

>A könyvtár pdig az OMIKK, és az Amerikai Tudomány folyóiratot keresd
>(jó régi példányok lesznek, és nem biztos, hogy pont erről van cikk
> benne, de mindenképpen megéri elolvasni).

Köszi

Kibucnak: megszerzem (próbálom) Gorelik könyvét, azt is kösz!

István

www.szekelyistvan.hu

Halihó!

> A \"fénycsogyújtóval\" már kiégett, kidobásra ítélt fénycsöveket lehet
> újra üzembe állítani, ráadásul nagyobb fényerovel és úgy, hogy megszunik
> a korábban 50Hz-es váltakozó áram által okozott vibrálás. 
> Ilyen feltételek mellett is jelentos energiamegtakarítás érheto el,
> amely a kutatók mérései szerint körülbelül 30 százalék.
  És? Három éve ilyen fénycsőgyújtó működteti a mosogató és a kályha 
feletti 36W-os csöveket. Zavart ugyanis a vibrálás, és ezzel nem vibrál; 
és igen: begyújtja azt a csövet is, amelyet a hagyományos már nem... sőt, 
a leírása említi is a 15-35%-os megtakarítást, illetve az ennyivel 
nagyobb fényerőt. Sőt, ez a gyújtó még képes a fényerőt is szabályozni 
olyan 40-100% között. Igaz, 4000Ft körül volt, szemben a \"hagyományos\" 
fojtó+gyújtó 300Ft-os árával.
  Hozzátenném, hogy ilyen gyújtó működteti a kompakt csöveket is, amelyek 
\"fillérekért\" kaphatók a nagyobb áruházakban, és a technológia szerintem 
évtizedes lehet. Hol itt a szabadalom és a találmány?

  A mérések mivel történtek? Occsó kéziműszerrel, vagy esetleg egy 
digitális szkóppal is sikerült mérni?

  Érdekelne egy kis információ Benkő László tollából is... például miért 
csak univerzális motorokkal, illetve egyenáramról is működő 
berendezésekkel volt kipróbálva? Szeretnék látni egy aszinkron és egy 
szinkron motort is menni az \"új\" áramforrásról... mikor lehet... :)
-- 
Frank O\'Yanco -=- +36-70/312-1856 -=- ICQ: 49179141
FreeBSD (current stable branch) - Toshiba Satellite 1410
Key fingerprint 9820 3791 6926 8616 B87D  A46A EAC7 113D 7B32 3D9B

On Monday 22 March 2004 16:23, lbenko wrote:
> Nekem, volt szerencsem az ominozus eszkozt szemelyesen is
> megtekinteni, megpedig mukodes kozben. Ezert szolok hozza a
> leirtakhoz. Ezen tulmenoen, mindket emlitett szemelyt,
> szemelyesen is igen jol ismerem.
[snip]
> maskeppen mukodik, mint a szokasos inverterek. Ezt a vele - rajta
> vegzett meresek is teljesen nyilvanvaloan igazoljak. Itt es most
> nem kivanok tobbet az inverterrol irni, ha valakit - netan! -

Ez megint egy olyan level volt ami megved egy talalmanyt anelkul hogy a 
legeslegelenyeszobb szakmai/tudomanyos ervet is mondana mellette, es 
sejtelmes titokzatossagba burkolozik.

Nem tudom a tobbiek mit tesznek, en megvarom meg azt a par honapot amikor 
is kozolni fogjak a kerdeses szabadalom-kerelmeket, elolvasom oket, es 
eloralathatolag jot nevetek majd. Illetve sirok.

-- 
Udv, Sandor

Te ezeket tenyleg teljesen komolyan gondolod, vagy csak ugratsz minket?
Nem hiszem el...
Szoktál neha beszelgetni matematikahoz erto ismerosokkel???