Thus spake HIX TUDOMANY:

> Jelzem, hogy elozo valaszomban majdnem fazishasitast irtam,
> gyujtasszogvezerles helyett, aztan ma meglepetve olvasom, hogy
> fazisszogvezerlest irtam vegul. :(

Mi a baj vele? Mind a kettot hallottam hasznalni. Engem nem zavar :)
(Altalaban tirisztorral vagy triac-kal mukodnek ezek az aramkorok,
ezek bekapcsolasat gyakran 'gyujtasnak' hivjak)

> En pedig bevallom oszinten - borzadok a gondolattol, hogy tomegevel
> szemetre kerul az a rengeteg ugyes kis elektronika, ami bovli
> fenycsovek kiegese utan epsegben visszamarad. Talan hasznosithatok ?

Valamelyik igen, de sok tipus (talan tervezetten?) ongyilkos lesz a cso
kiegesekor, tonkremegy nehany alkatresz a terheles nelkul megemelkedo
feszultseg hatasara. Amelyik nem megy tonkre, kivaloan hasznalhato a
regebben olcson beszerezheto gyujtos csovekhez, a gyujto eltavolitasa
utan. Kis teljesitmenyu normal fenycsovet is meg lehet rola hajtani,
de a gyujtoaramkort modositani kell, mert a magasabb egesi feszultseg
hatasara kulonben nagyon melexik. A hosszabb csovekhez azert nem jo,
mert a nagyfrekvencias gerjesztes hatasara (talan a gazionok veges
sebessege miatt?) nem egyenletesen fog vilagitani, mozgo fenyes es
sotet gyuruk fognak vandorolni a cso menten.

> Esetleg gyarthatnanak kompakt fenycsofoglalatot, dugaszolhato
> fenycsovekkel, ha akarnanak. De mintha nem akarnanak, ki tudja miert ?

A fojtotekercses kapcsolastechnikahoz keszult, gyujtoval egybeepitett
csovek ilyenek voltak. Volt elektronikusban is, de valamiert nem terjedt
el. Ma pedig mar valoszinuleg elenyeszo az elektronika koltsege a lampa,
es foleg a szukseges specialis foglalat mellett, ezert nem vacakolnak vele,
ki kell dobni az elektronikat a lampaval egyutt. Pedig, legalabbis
alkatresz szinten, biztos fel lehet hasznalni. En egyelore gyujtom oket,
akinek van kidobando kompakt csove, erre dobja! :)

> Vegul egy spontan otlet :
> Poen lenne ejjeliszekrenyen az olvasolampa foglalataba csavarhato
> kulonleges elaltato vilagitotest, melynek neve az lenne - kompakt TV. :)

:))

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Ha ezt a szelvenyt kivagja, vehet egy uj monitort!

BM
>Csak emlekeztetonek: azt szeretnem tudni, hogy
>egy sotet es egy tukros feluletu targy valoban eltero
>homersekleten marad-e, illetve ha azonos hon volt, akkor
>lehetseges-e, hogy az egyik lehul, a masik meg felmelegszik?
>(a felteteleket tessek ertelem szeruen hozzakepzelni)
>Ha igen, miert? Ha nem, miert?

En ugy emlekszem, a dolog tisztazodott.
A sotet targy kivalo sugarzo, de homerseklete nem valtozik, mert amennyi hot
kisugaroz, azt a tukros visszaveri, igy a sotet targy azt ujra elnyeli.
A tukros targy homerseklete sem valtozik, mert nem sugaroz. A hatarfelulet
ugyanis befele is tukor, nemcak kifele.
A helyzeten az sem valtoztat, hogy (idealis) lencseket es tukroket teszunk
kozebuk.


Dezso,
>folytatom a gondolataimat. A szemelyem
>minositeseivel nem kivanok foglalkozni,
Azzal en sem.
Csak az irasaidat minositettem, a minositesemet tovabbra is fenntartom.
Amig minden kulonos magyarazat nelkul atsiklasz egy-ket  nyilvanvaloan hibas
eredmenyen (400szoros gravitacios allando, elojelhiba a levezetesedben),
addig az elmeletedet csak enyhe mosolygas fogja kiserni, aztan majd az sem.

>mert kozben azt latom, hogy nagy az erdeklodes
>a gravitacioval kapcsolatban.
En nem latom az erdeklodest. Kalman tesz fel neked kerdeseket, de, amennyire
en latom, nem az erdeklodes okan, hanem egyszeruen azert, mert nem birja
elviselni az ellentmondasokat egy elmeletben.

>A minosito kulonben onmagat minositi.
Koszi a bokot, ez jolesett.

Zoli,

>Az atomnak, mint elvben korlatlan ideju dinamikus energiatarolonak
Szerintem a makroszkopikus vilagban az energiaveszteseg folytonos
(surlodas).
Az atomos vilagban meg kvantumos. (Elektronugrasok, atom bomlasa...)
Ennyi a kulonbseg, nem tobb.



Nemecsek,
>fuggetlenek attol, hogy a lap foldelt-e vagy "log a levegoben". Ha log a
>levegoben, akkor a lap alatt sugariranyu (egyenes) erovonalak vannak,
>amelyek a ponttoltesbol indulnak. Az erovonalkep valami ilyesmi lesz:
>
>
>                      . Q .
>                    .   .   .
>                   .    .    .
>                   .    .    .
>               --------------------
>                  .     .     .
>                 .      .      .
>                .       .       .
>
>

Ez az abrad rossz. A kovetkezo a jo:
    .      .      .  . Q .    .     .      .     .
          .         .   .   .        .
      .            .    .    .             .
                   .    .    .              .
  ezittafemlemezezittafemlemezstb...


Itt alul is vannak erovonalak, egyenletes eloszlasban, de minthogy az egesz
vegtelen sikra vett integraljuk a Gauss torveny ertelmeben a veges Q
toltessel egyenlo, ezert a terero vegtelenul kicsi.

Ez pedig arnyekolas. "Lebego" femlap eseten is.

Udv, Janos

Hurra. Megszuletett a BS elmeletbol kovetkezo altalanos BS torveny:

"Ezzel a teljesen logikus képpel igazoltuk a BS gravitáció alaptételét
filozófiai szinten:

Két, minden paraméterében azonos fizikai rendszer között
vonzó kölcsönhatás, kötött állapot nem alakulhat ki."

----ezuttal mar nem zipelt Dezso cikkbol (Copy/Paste)

Ezzel tobb baj van.
1. Ha ket rendszer kozott kolcsonhatas van, akkor a mar egy rendszer.
2. Ket, minden parametereben azonos rendszer nem letezhet (Pauli elv :-)

Elfelejtve a fentieket, akkor most mi a helyzet a femlemezzel, meg a
tukorkep toltessel mogotte?
Mert az biztos, hogy a femlemez mogott ugyanaz a toltes van mint elotte. Van
vonzas, vagy nincs?
Ha van (merthogy az elojelek kulonboznek), akkor azonos elojelu es erteku
toltesek kozott van e taszitas?

Janos

Kedves Lista!

Elnezest ha butasagot szolok...

On 12 Apr 2002 at 8:23, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Nemes Marcus

> Vegyuk az egyszeru esetet: a nagy semmiben van egy vegtelenul jol vezeto
> vegtelen siklapunk es egy Q ponttoltesunk. Az egyszeruseg kedveert legyen a
> femlap vizszintes helyzetu es a ponttoltes folotte x tavolsagra. Ekkor a fels
o
> terreszben az erovonalak gorbultek, mintha -x tavolsagra a laptol (ergo a lap
> alatt) lenne -Q toltes. A felso terreszbeli erovonalak fuggetlenek attol, hog
y
> a lap foldelt-e vagy "log a levegoben". Ha log a levegoben, akkor a lap alatt
> sugariranyu (egyenes) erovonalak vannak, amelyek a ponttoltesbol indulnak. Az
> erovonalkep valami ilyesmi lesz:

Szerintem meg nem. Ha valoban beallt az egyensuly, akkor a lapba belepo es az 
onnan kilépo erovonalak csak merolegesek lehetnek a lap sikjara, kulonben 
lenne lap iranyu komponens is, ergo elmozdulanank a toltesek ebben az 
iranyban. Neeem?

Udv From:, a 90 fokos betya'r

> Felado :  [Hungary] irta:

>Igen az olcsok tenyleg vacakok. Nagyon lassan fenyesednek ki, hamar
>halnak, bekapcsolaskor villognak. De nagyon gyartofuggo, maganba
>(mert ez nem a reklam helye) megirhatom hogy melyik tipusokat
>erdemes venni, ha olcsot akar az ember. 

Ez itt lehet a reklam helye is.
Az ujsagokban, foleg a televizioban kinosan ugyelnek, hogy ne 
legyenek "bujtatott" reklamok.
Mert ott a reklam milliokba kerul, es egyetlen riporter nem 
vallalhatja a vadat, hogy szimpatiabol vagy vesztegetesileg
ingyen reklamlehetoseget ad valakinek.
No de itt a neten?
Ki fog Teged azzal gyanusitani, hogy egy ceg lefizetett azert, 
amit irsz? Nyugodtan kerlek ird meg a kozhasznu tapasztalataidat.
Udv, Peter.

> Temakor: arnyekolas

Kedves Tudosok!

Balazs:
> Szerintem ha nem foldeljuk le, nem arnyekolhat. Ha a femlapon ero-
> vonalak vegzodnek, az azt jelenti, hogy a lapnak toltese van. 
> Es csak ugy lehet toltese, ha lefoldeljuk, vagy persze ha eleve
> toltese volt.

A foldeletlen femlap is arnyekol, ha nem is olyan jol mint a fol-
delt. A lenyeg az, hogy a femlap joval nagyobb legyen mint amilyen
tavol van a toltestol. Ha az eredeti femlap toltesmentes es folde-
letlen, akkor valoban az egyik  [a toltes feloli] oldalon bemeno 
fluxusnak ki kell jonnie a masik oldalon. De nem ugyanolyan elosz-
tasban -- ez a lenyeg: a femlap kvazi egyenletesen szetteriti a 
bemeno erovonalakat. Igy a tuloldalon kozel homogen, mindenhol
egyforman gyenge ter lesz.

Marky abrajat modositanam (remelem jol jon ki a kepernyon). A
felso terfelen ugy van,a ahogy Marky abrajan. Az also terfelen 
viszont az erovonal nem sugarasan, hanem fuggolegesen lefele 
mennek, valahogy igy:


	     
		 * Q
              *  *   *
     R       *   *d   *
     ========*===*====*=======
         +       +        +   
         +       +        +
         +       +        +


Ha feltesszuk, hogy a lapunk eleg nagy, akkor nagyjabol vegigszamol-
hatjuk. Legyen a Q toltestol d tavolsagra merolegesen egy R sugaru 
arnyekolo lap (R>>d es a meroleges ertelemszeruen ertendo). Azt kap-
juk, hogy kozepen a lap felett a tererosseg E=2*Q/d^2, alul pedig 
4*Q/R^2. Kozepen a lap alatt sokkal gyengebb a ter, vagyis arnyekol.
Kifele meg alul erosebb a ter, de ez mar senkit sem zavar, mert mind
a ket oldalon gyenge.

udvozlettel
kota jozsef

Kedves Ferenc !  

Koszonom az informaciokat.

>A zavar kikuszobolheto, viszont draga maga a nagyfesszel gyujto tap.
>(Egyebkent a meredekseg lenyegtelen, csak legyen eleg a feszultseg)
>De, mint irtam, a kisebb teljesitmenyu, elemes/kocsiba valo fenycsoveket
>igy gyujtjak. 

Asszem eltevesztettem, mert nagy feszultsegmeredeksegu impulzussal 
vakuk villanocsovet gyujtjak kivulrol, mely ugyancsak gaztoltesu cso, 
de az nagynyomasu.
(erdekes, hogy abban nincs izzoszal, az elettartama megis veges. 
Vakus stroboszkop adatlapjan lattam egyszer, hogy nem orokeletu.)

>A fenycso meghajtasahoz mindenkepp szukseg van a kapcsolouzemu tapra,...

Minden vilagos, a kapcsolouzemu tap kis fojtoval tenyleg nyero megoldas. 
Ugy 20 eve kelloen nagyfrekvencias ferritek hijan alig lehetett 
kapcs. uzemu tapokkal talalkozni. Azota viszont - valszeg a PC-k 
elterjedesenek koszonhetoen is ugy latszik tokelyre fejlesztettek, es
olcsova is valt. Ma mar szinte mindenben az van. (Kiveve a gyevi birot!:)

>felhidas felepitesu kapcsolouzemu aramkor 320Vpp, 40..60kHz-es negyszog-
>jelet allit elo, ez megy egy kis fojton keresztul a csore. 

Ma kaptam egy kompakt fenycso maradvanyt. Ott van a 4 dioda, es 
10mikro 350V elko kozepen, ami a legtermetesebb alkatresze az 
elektronikanak, a maga kb. 2-3kobci urtartalmaval, es 105Celziuszig
jo, ami szep ! 2db malaj BUV46B nevu 3-labu joszag pedig 
gondolom buvoli a villanyt a kis fojto szamara. Ez mind arra utal, 
amit irtal. 
Processzort nem latok, ami megnyugtato, mert ha lenne, az ELMU 
virusokat kuldene a villanyhalozaton a lampakba, szamla-gondok eseten. :)

Udv: zoli

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: hosugarzas  trallala ( 20 sor )
>A hosugarzassal kapcsolatos legutolso kerdesemre nem reagalt senki.
>Csak emlekeztetonek: azt szeretnem tudni, hogy
>egy sotet es egy tukros feluletu targy valoban eltero
>homersekleten marad-e, illetve ha azonos hon volt, akkor
>lehetseges-e, hogy az egyik lehul, a masik meg felmelegszik?
>(a felteteleket tessek ertelem szeruen hozzakepzelni)
>Ha igen, miert? Ha nem, miert?
>Udv. BM

Termeszetesen kerdesed nem butasag, csak hianyos.
Kerdesedben az idot nem szerepelteted, ami a kolcsonhatasok fontos 
tenyezoje.
A masik hianyossag a tomeg minosegere vonatkozik. A kiserletben a ket tomeg 
azonos belso szerkezeti osszetetellel kell rendelkezzen, amig a feluletuk 
egyiknek tukorsima, a masik fekete.
Ha ket kulombozo surusegu tomeget jeghutobe teszel, az egyik surusege 
kissebb mint 1 kg/kobdecimeterben (egy darab muanyag), a masik tomegsuruseg, 
(legyen a vase) kb. 7,86 kg/kobdecimeter, hosszu idon at sem lessz egyenlo 
homersegletu lehules.
A sotet anyag tobb energiat elnyel, es el is pazarol, a tukor fenyes bevonat 
gatolja a hosugarzasi (elektromagneses) kolcsonhatast igy a lehutesi 
folyamatot lenyegesen elnyujtja.
De szamomra ismeretlen a folyamat, hogy a tomeg semmi kulso hatas nelkul 
onmagaban novelhetne belso homersegletet.
  Udv. Csaba.

>A hosugarzassal kapcsolatos legutolso kerdesemre nem reagalt senki.
>Ennek lehet par oka:
>- olyan nagy hulyeseget irtam, hogy naivitasomat latva kar is billentyut
ragadni
>- senkinek sincsen hatarozott velemenye, nem tud hozzaszolni
Ez a ketto.

>egy sotet es egy tukros feluletu targy valoban eltero
>homersekleten marad-e, illetve ha azonos hon volt, akkor
>lehetseges-e, hogy az egyik lehul, a masik meg felmelegszik?
>(a felteteleket tessek ertelem szeruen hozzakepzelni)
>Ha igen, miert? Ha nem, miert?

Regebben volt itt tema - mar nem emlekszem pontosan, de 2 test volt,
ravasz parabolatukrokkel, stb. Akkor volt egy valasz, ahol leirtak, hogy
a kerdezo hol volt feluletes, mit nem vett figyelembe.

En nem vagyok hotani szakember, ugyhogy az itt kovetkezo az
maganvelemeny:
Probald meg ugy megoldani a feladatot, hogy bontsd szet a tukros
feluletu targyadat egy "sotet" tagyra (olyanra, mint a masik) es egy
tukorre.
Ezek utan egyszeru a feladat: akarmilyenek a homersekletek, a tukor
mindket iranyban jo reszet visszaveri, DE (1) a melegebb testtol tobb ho
jon, amibol tobb is megy at a tukron, (2) egy ido utan valtozik a
homerseklete es sugarozni fog _mindket_iranyban_egyforman_. Ugye a
melegebb testtol tobb hot kap - a homersekletek szepen kiegyenlitodnek.
Mindegy, hogy a tukor maga milyen meleg lenne, mert egy jelentektelen
tomegrol van szo, amelyik gyakorlatilag nem tartalekol hot. A lenyeg az,
hogy mindket iranyban egyforma esellyel "jut at" a ho rajta.

Egyebkent, ha nem igy lenne, a kornyezetedben minden targynak allandoan
kulonbozne a komerseklete, kulonosen a tukroknek es mondjuk a sotet,
matt butoroknak (vigyazz, ha teszteled, ne kezzel, hanem homerovel
merjed, mert most nem a hovezeto kepessegere vagy kivancsi. Ne is akkor
merd, amikor besut a Nap, mert kulonbozokeppen reagalnak a sugarzasra. A
matt felulet elnyeli, felmelegszik, ha elmulik a hatas, gyorsan kihul -
a tukor pedig visszaveri, de emiatt lassabban is hul ki).

> Csak emlekeztetonek: azt szeretnem tudni, hogy
> egy sotet es egy tukros feluletu targy valoban eltero
> homersekleten marad-e,> illetve ha azonos hon volt, akkor
> lehetseges-e, hogy az egyik lehul, a masik meg felmelegszik?
> (a felteteleket tessek ertelem szeruen hozzakepzelni)
> Ha igen, miert? Ha nem, miert?

Az idealis tukros feluletu targy nem nyel el, es nem bocsat ki
fotonotak. Vagyis nem "latszik", hogy milyen a belso
homerseklete. Ha mas uton (pl. leghutes) nem kapcsolodik a
kornyezetehez, akkor megorzi az eredeti homersekletet,
mert nincs energia-aramlas.
A sotet targy (idealis fekete test) egyszerre elnyel es kibocsat
fotonokat. A sajat homerseklete hatazozza meg, hogy milen a
kibocsatas, a kornyezete hatarozza meg, hogy milyen az elnyelt
sugarzas (az idealis fekete test mindent elnyel).
Ha a kornyezet melegebb, akkor az elnyelt sugarzas tobb, mint
a kibocsatott, es forditva. Az idealis fekete test (elvileg
vegtelen ido mulva) homersekleti egyensulyba kerul a
kornyezetevel.
Egy valosagos test a ra eso sugarzas N-szereset (ahol 0 < N < 1 )
nyeli el, es a kibocsatasa is N-szerese az ugyan olyan
homersekletu idealis fekete testnek. Ettol a folyamatok
N-szeres sebesseggel zajlanak le.
Termeszetesen ez egy egyszerusitett model, mert az elnyeles
merteke hullamhossz fuggo, anyagfuggo (ld. szinkep)...

Sajnos nincs eleg kepzeloerom, nem tudom elkepzelni, hogy az
egyik test a masiknak kizarolagos kornyezete legyen.
Ha a ket testet kitesszuk a vilagurbe, akkor az egyik test
csak anyiban kornyezere a masiknak, amekkora latoszoget
kitakar a teljes gombfeluletbol. A maradek, a 4 Kelvin fokos
hattersugarzas. Minden nem idealis tukros feluletu targy kb.
4 fokos lesz eleg hosszu ido mulva.

Ha nem erre gondoltal, akkor probaljuk meg a kovetkezot:
Legyen egy zart, leguress ter, amely belso felulete idealis
tukor. Beleteszunk ket testet, N es M (ahol 0 < N < 1 es
0 < M < 1) "elnyelesi egyuthatoval". A ket test homerseklete
kiegyenlitodik az idealis fekete testekhez kepest N*M-szeres
sebesseggel.

A hotan "statisztikai" tudomany. A homerseklet a "reszecskek"
atlagenergiajanak felel meg. Nem serti az energia-megmaradas
torvenyet, ha egy reszecske egy idopontban tobb v. kevesebb
energiaval rendelkezik a tobbiek rovasara, mint az atlag.
Az sem, hogy egy adott pillanatban veletlenul az egyik test
osszes "reszecskeje" nagyobb energiaju legyen, mig a masikei
kisebb.
Terkepezzuk fel egy adott pillanatban az osszes "reszecske"
energiajat, es azt hogy epp hol vannak (mar amennyire ez
megteheto...). Ez egy adott allapot. Az oszes lehetseges allapot
kozul keves olyan van, ahol a nagyobb / kisebb energiajuak
szepen csoportosulnak, olyan allapotbol sokszor tobb
van, ahol keverednek. Sokkal valoszinubb, hogy a homerseklet
kiegyenlitodik, mint hogy nem, vagy hogy no a kulonbseguk.
Elvileg elofordulhat, hogy az energia a hidegebb helyrol
a meleg fele aramlik, de hogy ez olyan sok "reszecskere"
es olyan hosszu ideig igaz legyen, hogy makroszkopikusan
is merheto legyen, az olyan kis valoszinusegu, hogy a hotan
batran kijelentheti: a ho a melegebbol a hidegebb fele
aramlik mindig.

Menyhart Zoltan