> Tegyuk fel, hogy a szonda 20 km/s sebesseggel erkezik a Mars kozelebe, es van
> meg annyi uzemanyaga, hogy 15 km/s sebessegnovekedest tudjon elerni.

  Nincs neki annyi uzemanyaga. Sot, alig van neki. Muszaki okokbol.
EGyszer volt nalunk (USA-ban) egy NASA-s pasi, aki arrol beszelt, hogy
azon gondolkodnak, hogy visszamennek a holdra, de most hosszu latogatasra
(1 holdhonaposra). Az egyik fo technikai problema, hogy a holdkompban
az uzemanyagot ennyi ideig hogyan taroljak, hogy az ne szokjon el.
Egyelore nincs ra megoldasuk.
  Az uzemanyag nem keverendo ossze a palyamodositasra hasznalt hajtomuvekkel.
Ott megoldott a tarolas, de rettento rossza a hatasfok. Hatasfok alatt
azt ertem, hogy a hajtomu sajat magat mennyire tudja felgyorsitani
ha az ossze uzemanyagot elhasznalja. 
  Az energia/impulzus kavarodas feloldasa: A raketa illetve a kilovelt
tomeg egyuttes energiaja illetve impulzusa *is* megmarad (kozelitoleg,
persze). Az, hogy az energia milyen aranyban oszlik meg a ket resz
kozott, az vonatkoztatasi rendszertol fugg. Az impulzus nem. Persze itt
valtozasokrol van szo. Azert, mert impulzusban sebesseg szerepel, igy
annak megvaltozasa fuggetlen a megfigyelo sebessegetol (az allando
sebesseg kiesik a kivonaskor). Energianal nem, mert ott negyzeten van
a sebesseg, igy a kulonbseg szamolasanal megmarad egy megfigyelo sebessegetol
fuggo tag. Ennyi.
  Kategorizalas: Nekem is bantja egy ideje a csoromet, de en is megtartoztattam
magam. Eddig. Eltekintve attol, hogy nekem eddig a budos eletbe nem tudta
elmagyarazni mi is a 'dialektikus materializmus', van egy nagy problemam:
Tudomanyos kutatasnak ket fazisa van: hipotezis alkotas, spekulacio illetve
ellenorzes. A masodikra nem tudok jelzoket aggatni. Bedugjuk a homerot a
fazekba, leolvassuk, leirjuk. Ebben nem tudok ideologiat, filozofiat
elkepzelni. Amiben van ideologia, filozofia, az az elso fazis. Pelda
erre Einstein, aki nem hitt a kvantummechanikaban, mert 'Isten nem kockazik'.
Ez viszont az o sajat belso motivacioja volt arra, hogy megprobalja cafolni
a kvantummechanikat. *EZT* viszont mar nem a sajat ideologiajan belul tette,
hanem az elfogadott szabalyok szerint. Arrol soha nem volt vita, hogy Isten
kockazik-e vagy nem. Legalabbis nem tudomanyos vita.
  Akkor megis miert szamit az ideologiai motivacio? Tolem egy tudos kutathat
ugy, hogy elvonul egy hetre a Himalajaba, nezi a koldoket, Istenhez
kozel kerul, elcsip nehany gondolatot. Felteve, ha utana hazamegy, beul
a laborjaba, megfogalmazza a hipoteziseit, azt tudomanyos modszerekkel
ellenorzi es az eredmenyt leirja. Ez tudomanyos eredmeny lesz. Az, hogy
egy felfedezeshez hogyan jutott el valaki, az csak a tudomanytorteneti
konyvek szamar lenyeges. A tudomany szamara lenyegtelen, mert mire
lekozlik az eredmenyt, elparolog az ideologia. Nem veletlen, hogy a
termeszettudosoknak nem problema kontinensek kozott vandorolni (en is ezt
teszem), mert a globalizalt Planck allando pontosan annyi, mint a leninista
Planck allando. Ez tarsadalomtudomanyokban nem annyira jellemzo.

Gyula

Jozsef,

>>sem? Ha csak frekvenciajaban kulonbozik a radiohullamoktol, melyeket: mar
a
>>legkisebb eroterrel is el tudunk teriteni.
>
>Eleg egyszeru a valasz. A radiohullamokat se tudjuk "elteriteni".
Szerintem hozza kell tenni, hogy a hullamhosszhoz kepest kicsi objektum moge
viszont bemegy a hullam.
A hosszuhullamok pld. kovetve a fold gorbuletet, igen messze elmennek,
latszolag elhajolva. Persze nem a gravitacio miatt.


Robi,

>rezgetni eleve csak feny kepes, tehat a letrejottehez alapbol szukseg van
>mar ra, hiszen alacsonyabb freki
>nem eleg)
>
>Ezt a folso hatar-dolgot ugy ertem am, hogy 10^87956625347239857362 Hz, meg
>meg tobb...
>Persze elkepzelheto (sot : tobb, mint gyanus nekem), hogy meg ha letezne is
>ennyire magas freki,
>ilyen szinten es merettartomanyban (+- 10 a sokadikon mertekegysegig), mint
>amiben mi
>letezunk, nem is detektalhatok, nincs amivel a legkisebb mertekben is
>eszlelhetoen kolcsonhatna
>valamivel.
>
>Velemeny?


Nincs elvi felso hatar, mint ahogy nem erheto el a tokeletes nulla freki
sem. Az orokkevalosag ota bekapcsolt elekromos ter, ami az egesz
vilagegyetemet kitolti, eppugy ertelmetlen, mint a veges ido alatt
vegtelenszer valtozo ter. Hozza kell szokni, hogy semmilyen skalanak nincs
vegpontja, minden "vegpont" csak aszimptotikusan kozelitheto meg.


Zoli,

>Huteskor miert tagul a jeg, szemben mas anyagokkal, melyek
>osszehuzodnak ?
>Pech - ezt en sem tudom, mert a HIX-en ez nem volt kivesezve.

Pech, ha tagul, mert akkor elrontottuk a merest :-)

>Mi, az amit biztosan nem visz magaval nyaralaskor a pok,
>a denever, a beka, es a fecske ?

Légy, jó?


Marky,
>Velem lehallgattattak az egyetemen 3 felev termodinamikat, amibol nem
>sokmindenre emlekszem (villanykaron tortent :) ),
Irgumburgum...

 Udv. Janos

Kedves Lista!

On 25 Oct 2001, at 9:43, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> A konyvbeli - min. 2 hibat sem tudtam megmutatni szemuveg nelkul,
> de ma megneztem, itt irom:
> A hazai 4. kiadas 45. oldalan ez all: 'A legkozelebbi csillag
> az Alfa Centauri a meresek szerint mintegy negy fenyevnyire van
> tolunk, ami korulbelul 37 millio kilometert tesz ki.'

Az vilagos, hogy a 4 fenyev nem 37 millio km, hanem inkabb 9,460,800 
millio km. De (IMHO) nem az Alfa Centauri a legkozelebbi csillag. 
Szerintem ugyanis a Nap az, ami 1 CSE-re van (cca. 150 millio km).

--- Mas ---

Elkepzelhetonek tarjatok, hogy egy, a Folon eszlelt fotonnak a 
hullamhossza 1 fenyev legyen?

EIK && udv From:

Tiszteltetem a listat


Ket ugyben emelnek szot.

1.,

Kedves S. Zoli

Ezt irtad:

<<Valojaban Wheeler mondta az emlitett szemlelteto (lasd B.B)
megfogalmazast. De a terido gorbulete Einstein ota
ismert es mar eleg regen bizonyitott teny. Gondolj arra,
hogy nagytomegu csillagok kozeleben a feny elhajlik, ...>>

Nos, ezt nem tartom igaznak.
A gorbult terido, egyaltalan nem "bizonyitott" teny, csupan az ami, egy
elmelet tartozeka: nem tobb, nem kevesebb.
Masreszt pedig modszertani kerdes, ugye, hogy egy fizikai elmeletet sosem
lehet "bizonyitani", legfeljebb minel tobbszor igazolni, ami nem ugyanaz. Ez
nem matematika.
Vegul, de nem utolsosorban pedig: az, hogy a tomegek kozeleben elhajlik a
feny, az semmi tobbet nem jelent, mint azt, hogy a feny ilyeten viselkedese
osszhangban van 1 elmelettel, amelyik a gravitaciot a terido gorbult
szerkezetevel magyarazza, konkretan az alt. rel.-el. Ez ketsegkivul -
valamilyen szintu - igazolasa az elmeletnek, de semmilyen formaban sem a
bizonyiteka. Ettol meg az elmelet, es osszes szemleleti eleme, a gorbult
terido, sot, a valosan letezo terido onmagaban is, lehet hamis es teves is.

2.,

Kedves Mindenki

Immar sokadszor olvasok a listan Mr. Stephen William Hawkingrol, es kivetel
nelkul mindig szuperlativuszokban.
Engedjetek meg, hogy mar csak a lelki nyugalmam kedveert is deklaraljam vele
kapcsolatos sajat(os) allaspontomat.:-))
Jomagam Hawkingot egyreszt egy rendkivul veszelyes figuranak tartom,
masreszt ugy gondolom, hogy a vilagon tengodik nehany nalanal sokkalta
tehetsegesebb fizikus- akik korul persze nincsen meg az a misztikus
hangulat, a tolokocsi es a beszedgep, no meg a kitono marketing es
ontomjenezes, mint Mr. Hawking korul..
Bestsellere, az "A brief history of time", velemenyem szerint csapnivalo, es
csupan a marketingnek, es az iroja korul kialakitott mitosznak koszonheti
eladasi mutatoit.
Vegy egy, mar-mar ezoterikus konyvekehez hasonloan csattanos, frappans
konyvcimet, vegy 1 tolokocsiban ulo, beszedszintetizatoron beszelo figurat,
tamaszkodj az emberke media altal kialakitott, es nem egyszer onmaga altal
is taplalt tudomanyos messias-zseni szerepere, mindezt sozd meg 1 kis
misztikus ontettel - pl., annak allando hangsulyozasaval, hogy az emberke
Galileivel egy napon szuletett - es keszen is van a sikerkonyv!
Szamtalan olyan fizikai ismeretterjeszto muvet tudnek mondani, amelyik
egyszeruen megalazza Mr. Hawking konyvet - ami szerintem nem nehez
feladat:-)).
Csak peldakent emlitek egyet a magyarul is megjelentek kozul: Leon
Lederman - Mi a kerdes, ha a valasz a Vilagegyetem?
Hawking onmagat es a tudomanyt a laikus kozvelemeny szamara egyszeruen
misztifikalja, es onmagat holmi "saman" szerepeben szereti latni, ez pedig
nagyon veszelyes folyamat, amit Hawking tesz igazan veszelyesse.
Ez a misztifikacios folyamat, nem Hawking-al kezdodott. Kezdete a mult
szazad elejere, a relativitaselmelet megalkotasara teheto. A szokatlan
fogalmakkal, teridovel, idodilatacioval, gorbult terrel, operalo rel. elm.
kapcsan kezdodott el, az ertelmiseg "vezetesevel" ez a misztifikacios
folyamat, ami sajnos maig is tart. Einstein nem vett reszt ebben, es ezert
ot csak tisztelni lehet. Es eppen ezert veszelyes figura Hawking, mert
szemelyeben megjelent az elso fizikus-tudos, aki immaron maga misztifikal...
Azt az embert aki:

1., onnonmaga is uton utfelen nyilatkozza, hogy egy napon szuletett
Galileivel, ezzel is hatni akarvan a laikus, ezoterika/asztrologia/misztikum
szereto tomegre
2., a tudomany tekintelyevel, a legszelesebb medianyilvanossag elott kvazi
valos, bizonyitott letezokent beszel a parhuzamos univerzumokrol,
ilyetenkepp elhitetven ezt a laikus tomeggel
3., kategorikusan kijelenti a vilag elott, hogy pontosan 1000 even belul
kihalunk, ha nem terjeszkedunk az urben...(Pont 1000 ev...ezt honnan szedte?
nem 999 es nem 1001, nem kerem, pontosan 1000!)
4., kijelenti, hogy ha es amennyiben nem "tuningoljuk" magunkat a
gentechnologia segitsegevel, akkor az AI-k atveszik felettunk az uralmat!
5., etc/etc/etc

nos, az ilyen embert en egy rendkivul veszelyes figuranak tartom.

Koszonom hogy meghallgattatok:-))

Fotiszteletem


Voland

Emlekeztetek ra, hogy Einstein a fenyt eredetileg tusugarzasnak velte,
s csak kesobb allt el ettol a velemenyetol, bar meggyozesenek
mikentjerol nem olvastam.

Nagyra ertekelem Voros Jozsef hozzaszolasait.
Egyetlen kerdesem van mindossze. A 'hullamcsomag' mit is jelent ?
Gondolom, hogy ez a megfogalmazas a kozerthetoseg kedveert
a nepszerusito irodalomban terjedt el, de tapasztalatom 
szerint nem vilagitjak meg, ami fogalomzavart okozhat.
Van elkepzelesem rola, hogy mit jelenthet, de nem vagyok biztos 
abban, hogy helyes az itt kovetkezo:
Az emittalt foton nem idealis 0 savszelessegu jel, hanem
veges savszelessegu. Emiatt nem is lehet szigoruan vett
szinuszos jelnek tekinteni, mely barhol megfoghato lenne. 
Ha ugyanis feltetelezem, hogy az elfoglalt keskeny frekvenciasavjan 
belul sok, vagy akar vegtelen elvi komponense van, melyek intenzitasa 
utobbi esetben infinitezimalis, akkor a foton fazisdiagramjanak 
ismerete hijan az idofuggvenyrol, azaz a *hullamalakrol* semmit 
nem mondhatunk. Ha pedig a csakis kozepfrekvenciajaval jellemezheto 
foton elnyelhetosege fugg a 'befuto' elvi komponenseinek fazisaitol is, 
ugy ennek helyi valtozatozekonysaga indok lehetne a detektalhatosag 
esetlegessegere, melyre vonatkozoan a gyakorlat altal igazoltan, 
csak valoszinusegeket lehet megadni.
A feltetelezett sok-komponensuseg miatt - vagy az emisszio kozeleben
- ill. ha ott nagyjabol koherens, ugy a hullamhosszt sokszorosan meghalado 
tavolsagokban - az is elo kell forduljon, hogy bizonyos intervallumokban 
gyakorlatilag nincs is jelen a foton, vagyishat  'nem latszhat', 
azaz ott nem lephet kolcsonhatasba semmivel - mert elvi komponenseinek 
konstellacioja ezt ott epp nem teszi lehetove. 
(mert helyenkent a komponensek csaknem kioltjak egymast)
Hogy ezek a kioltasi helyek hol lesznek, az elore sosem 
hatarozhato meg, hiszen az aktualisan emittalo diszkret forras 
helye maga sem determinalt. 

Emiatt a Fold-Nap kozotti ut - me'g makroszopikusan is nehezen 
megadhato kellos kozepen is - ahogy barhol mashol is - egyetlen foton 
elfogasara alig van esely.
Mit szoltok ehhez ?

Udv: zoli

Sziasztok !

A 'Vak ugromester' cimu cikkemre tobbek kozott a Harwardrol sem 
kaptam reagalast.  Koztudott, hogy USA-t joreszt magyarok tettek, 
es teszik naggya. Elofordulhat megis, hogy az ottani sajtofigyelok 
kihagyjak a HIX-et, vagy csak a subject leforditasa okozta nehezseg 
miatt inteztek el PgDn-nal, vagy az egeszet erthetetlenul es 
szakszerutlenul fogalmaztam, vagy a tema a tudomany vilagaban 
mar leragott csontnak szamit ?
Orulnek, ha maganban megirna valaki, hogy az 'ugromestert'
hogyan forditana, bar azt se nagyon banom, ha nem jelentkeznek, 
hiszen ugy a vilagelsoseg megmarad nekunk, ha az otletem eloszorre
hazunk tajan valosul meg. :)

Udv: zoli

Sziasztok!

A tegnapi levelemben sajnos osszekevertem a hoellenallast a hovezeto
kepesseggel (a ketto egymasnak a reciproka, tehat a megoldasi elven ez
mit sem valtoztat). A kepletek helyesen:

delta_T (K) = termikus ellenallas (K/W) * hoaramlas (W)
R (K/W) = rho (K*m/W) *l (m) / A (m^2)

Elnezest,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Udvozletem!

Eloszor is koszonom, hogy nevesitette S. Zoli a 1629-es szamban az
egimechanikai paradoxont:

> Osszefoglalva: Ha egy bolygot (holdat) gyorsitunk es az nagyobb 
> sugaru palyara all, akkor csokken a keruleti sebesseg, ha pedig 
> lassitunk es ezert belsobb palyara kerul, akkor novekszik a keruleti 
> sebesseg. Viszont az elobbi esetben novekszik a helyzeti energiaja, a 
> masodikban pedig csokken. 
> Ezt nevezik egimechanikai paradoxonnak. De mindez tokeletesen 
> osszhangban van a gravitacio torvenyeivel.

Amit irtam, az valoban nem volt eleg pontosan fogalmazva. 
Igazabol arrol a pillanatrol beszeltem, amikor eppen befogja a holdat es
nem az allandosult kozos palyajukrol.
Ha a befogassal tul gyorsak lesznek az addigi palyahoz, ki akarnak torni
-> megnovekszik a palya sugara; ha meg a befogas pillanataban lelassul a
bolygo, kisse kozelebb indulnak a Naphoz (ennek kovetkezteben persze
felgyorsulnak). 
Az egesz egy dolgon alapszik: adott pillanatnyi keruleti sebesseg eseten
egyetlen olyan tavolsag van, amelyre igaz, hogy a keringesbol szarmazo
centripetalis gyorsulas megegyezik a Nap altal okozott gravitacicos
gyorsulassal (ha ezeket beszorozzuk a keringo tomeggel, akkor erokrol
beszelhetunk). Ha ez vegig igy marad, akkor korpalyan mozognak. 
Ha ennel kisebb, akkor a bolygo+hold elindul a Nap fele, vagy nagyobb a
tavolsag akkor tavolodik. 
Nem akarom tovabb ragozni (ugyanigy vegig lehet gondolni a helyzetet,
azonos sebesseg, de kulonbozo tavolsagok eseten), azt nem tudtam, hogy
erre paradoxont irtak. 

A frekvencia lehetseges felso hatararol erdeklodott Robi

> Mellesleg engem minden valasz meglepne: az is, ha lenne folso hatar 
> (mert nehogymar! :-) ), es az is, ha nem lenne (ekkor pedig azert, 
> mert az emlitett gigaszi szam is eltorpulne a meg lehetsegesek
> rezgesszamok mellett)

Azt mondanam erre, hogyha az ido kvantalt, (vagyis letezik legkisebb
idointervallum, aminel gyorsabban nem tortenhet fizikai valtozas, igy
amplitudo valtozas sem), akkor ennek a reciproka a leheto legnagyobb
frekvenciara. 
Ha nem kvantalt az ido, akkor talan nincs felso hatar (hacsak nem szol
kozbe a tavolsag kvantaltsaga :-).

		      Na, be is fogom a ... billentyuzetemet																Valkai
Sandor

Udvozletem!

Endre irta a 1629-es szamban:

> Ha elektromagneses hullam, miert nem tudjuk elteriteni egy 
> gigawattos eroterrel sem? Ha csak frekvenciajaban
> kulonbozik a radiohullamoktol, melyeket: mar a legkisebb eroterrel is 
> el tudunk teriteni.

Mondd el legyszi, hogy tudod a legkisebb eroterrel elteriteni a
radiohullamokat, szerintem sokan masok is kivancsiak lennenk ra.

Ha arra gondolsz, hogy a tukor (radiohullamoknal, reflektor) 
hogy mukodik; 
ott -legjobb tudomasom szerint- arrol van szo, hogy a feny
elektromagneses tere gerjeszti a tukor reszecskeinek elektronajit (es
egyben el is nyelodik bennuk), amik igy gerjesztett allapotba kerulnek,
amibol elektromagneses sugarzas kibocsatasaval ternek vissza az
alapallapotba. 
Ez a kibocsatott (kivulrol szemlelve: visszavert) feny azonos
tulajdonsagokkal rendelkezik (fazis, frekvencia), mint a beeso feny
(kiveve femek eseten, ott van egy (azt hiszem 180 fokos) fazisugras a
visszavert fenyben). 
Tehat meg itt sem az anyagban talalhato elektromagneses ter okozza az
elterulest.
 
							Valkai Sandor

 irta:

> Mi, az amit biztosan nem visz magaval nyaralaskor a pok,
> a denever, a beka, es a fecske ?

Szunyogriaszto spray :-)
Peter

:)
Az otlet jo, de itt sajna nem fog mukodik. A faladat a kevesse emberi 300-2000 
K-es tartomanyban all. A csak sugarzasos alfeladatot mar megcsinaltam,, most bo
nyolitom eppen a gaz, es a mechanikai stabilitast garantalo kikotesek szerepene
k bevonasaval. Ugy latszik kenytelen voltam ujrafeltalani a spanyolviszat, pedi
g bizti megcsinaltak mar elottem nehanyan.
byte
madjoe

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: kzg01.pantel.net)