1. |
re: infinity1 (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
2. |
re: Re: termeszetgyogyo (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
3. |
infinity1answer1 (mind) |
86 sor |
(cikkei) |
4. |
infinity2_1 (mind) |
91 sor |
(cikkei) |
5. |
agyhalott: (mind) |
52 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: bumm (mind) |
62 sor |
(cikkei) |
7. |
Re: Re: - vallas-remeny (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
8. |
re: re: kerekes paradoxon (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
9. |
talalgatom az inditekot (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: infinity1 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hunor irja:
> Az alapon magán van egy ilyen körlap, melyre mindkét oldalról 0
> van felírva. Azután a henger magassága felénél van a következo
> körlap 1 felírattal mindkét oldalán. Majd 3/4-nél a következo 2
> felírattal, stb. Azaz ha egy felirat i volt akkor a következo
> felirat i+1 lesz mégpedig 1/2^(i+1) távolság egységgel távolabb.
> A körlapok maguk már nem átlátszóak.
>
> Itt az olvasó két eset közül választhat. Tagadja a henger létét.
Valoban, ilyen henger nem "letezik", igy ra sem lehet nezni, mit is mutat a
teteje. Mivel a gondolatkiserlet hibas, akarmi kijohet belole. Egy kicsit
arra emlekeztet, hogy hany angyal fer el egy tuhegyen.
Udv,
Jozsi.
|
+ - | re: Re: termeszetgyogyo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Burgonya irja:
> A "nagyon eros" [magneses ter] állítólag DNS károsító, de nem nem
> tudom mit értenek nagyon eroson.
Hat nem ket karkotot, az biztos. A gyogyaszatban hasznalt MRI 20,000 Gauss,
Fold 0.5 Gauss, egy magneses karkoto 10 cm tavolsagbol nem hiszem, hogy
tobbet produkalna, mint a Fold. Ez egyszeruen merheto: egy iranytuhoz kell
oldalrol kozeliteni; amikor az iranytu 45%-ban terul el, akkor azonos az
erosseg a Fold magneses terevel.
> Foorvos; Dr. Hegyi Gabriella MD. PhD.
> A doktorno egyetemen is tanít.
Es hol van ilyenkor az orvosi kamara?
Egyebkent itt vannak tudomanyos vizsgalatok is a hatastalansagrol:
http://pubs.ama-assn.org/media/2003j/0916.dtl#magnetic (magneses cipo
labfajasra)
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi?cmd=Retrieve&db=PubMed&list_uids=
10714732&dopt=Abstract
(magnes hatfajasra)
A JAMA a Journal of the American Medical Association roviditese.
Udv,
Jozsi
|
+ - | infinity1answer1 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Ferenc!
"Ha egyszer definialtad a korlapok sorozatat, akkor definialtad. Mivel
ezt nagyjabol erthetoen tetted, igy nincs ertelme vitatkozni a
letezeserol."
Én nem is akariok, csak bebiztosítom magam.
"A feliratozott korlapok magassagkoordinataja a racionalis
szamok vegtelen sorozata, amely alulrol az egyes szamhoz konvergal, de
az egyes erteket soha nem veszi fel."
Így van.
>A másik lehetoség a henger létének s vele együtt a nem véges
>halmazok létének elfogadása.
"Hat legyen. Fogadjuk el a definiciot. De a definicioban halmazokrol nem
volt szo, csak egy racionalis sorozatrol."
Ám ha a feliratok e racionális sorozat mentén 0,1,2, stb, amkkor nyilván
ezzel együtt N halmazról is szó van. (szabadon cserélheted N sorozatára)
>...ekkor éppen a tetején fogunk belátni. S itt jön az a kérdés, ami
>minden egyéb dolgot eldönt a végtelennel kapcsolatban. S ez a kérdés
>így szól: Mit látunk ekkor?
"Kesobb Te is eljatszol a gondolattal, hogy elveszed a fedolapot, vagy
nem. Most azonban ezzel nem gondolsz, pedig fontos lenne. Van-e fedolap,
vagy nincs? Persze egyik esetben sem magatol ertetodo a valasz, es Te
meg csak veletlenul se hibaztal ra a helyesre, de azert erdemes
vizsgalni mindket lehetoseget."
A henger alapvetően átlátszó körlapokból épül fel. Alapvetően tehát 1
magasságnál is, ami a teteje, is van egy ilyen körlap. Jelen esetben ez nem
kap feliratot, így nincs jelentőségge a létezésének a látvány
szempontjából.
"A harmadik lehetseges, es egyben az egyetlen helyes valasz, hogy a
latvany nem definialt."
Ez ugyanaz, mint az első, hogy nem látunk, és ez egyenértékű a henger
tagadásával csak másképpen megfogalmazva. Azaz ha így látod, akkor mégsem
fogadtad el a henger meghatározását.
"A sorozat definicioja a veges sorszamu tagokra vonatkozik, nem pedig a
hatarertekre, amelyrol raadasul megallapitottuk, hogy nem egyezik meg a
sorozat egyetlen tagjaval sem, igy a hatarerteket jelento egyes
magassagkoordinataju fedolap feliratarol definicio hianyaban nem is
beszelhetunk. Tehat a sorozat hiaba all feliratozott korlapokbol, a
sorozat hatarerteke attol meg lehet egy pottyos korlap is."
A fedőlapra valóban nem definiált a sorozat értéket, tehát a fedőlap
átlátszó, mivel ekkor ez érvényes. persze akár pettyegetett is lehet, csak
átlátszó legyen. Viszont, amely körlapokra van felirat definiálva azok nem
átlátszók. így azután fenttről a hengerbe tekintve az első ilyenben akad el
a tekintetünk, ha a henger létét elfogadjuk.
"Mit lathatunk akkor, ha a nem definialt fedolapot eltavolitjuk?"
A fedőlap definiált, csak nincs felirata ezért átlátszó.
"A lathato felirat sajnos ekkor sem definialt, mivel az altalad hivatkozott
legnagyobb termeszetes szam nem letezik. A vegtelen sorozat (akar a
termeszetes szamok sorozata) definiciojanak az a lenyege, hogy csak a kezdo
tagot, es a rakovetkezesi algoritmust definialjuk, es a sorozatnak definicio
szerint nincs vege. Ezert a termeszetes szamok definicioja szerint nem
definialt az altalad ahitott legnagyobb termeszetes szam."
A honlapomon http://infinity.tag.hu "H axiómatikus bevezetése" cimen
megadtam egy másik lehetőséget is N megadására. S maga a henger a
bizonyíték, hogy a két eset megegyezik, bár a hagyományos nézőpontból ez
lehetetlennek tűnik. Ezért "A henger következméynei 1." írásban is kitérek
az azonosság ecsetelésére.
"Ennek folyamanyakent a hatarerteket jelento fedolaphoz legkozelebbi
korlap sem definialt, vagyis barmely adott korlapnal van a fedolaphoz
kozelebbi korlap (sot barmely korlaphoz vegtelen sok, vagyis az eredeti
sorozattal ekvivalens szamu ilyen korlap van)."
Ez a te nézőpontodból - csak alulról néze a hengert, és minden definíciót is
így adva meg - teljesen igazad van. Szerintem van egy másik nézőpont,a mikor
fölülről nézünk a hengerbe. S a két nézőpont együtt talán többet mutatt,
mint csak alulról nézve a hengert.
Köszönöm a hozzászólásod!
Pető Hunor
|
+ - | infinity2_1 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A henger következményei 1.
Ebben a cikkben a hengert tovább boncolgatjuk. Más-más tartalmat
tulajdonítva a hengernek sok tulajdonságra derítünk fényt, ismerünk meg, és
sok érdekes következtetésre jutunk el.
Például a feliratokat kicserélhetjük mondjuk i |-> 1-1/2<sup>i</sup>
leképezés szerint. Ekkor az utolsó elem felírata 1-1/2<sup>H</sup> lesz,
azaz egy nem racionális érték, de erről később és máshol.
Ha a csere a következő: i |-> 3i, akkor az utolsó elem 3H lesz, ami nem
természetes szám. Ez azt mutatja, hogy valójában nem állíthatóak párba a
természetes számok halmaza a 3-mal osztható természetes számok halmazával.
Az igaz, hogy bármelyik véges kezdő szeletéhez van olyan véges kezdő szelete
a másiknak, mellyel párbaállítható. s az is igaz, hogy a 3-mal osztható
természetes számok bármely kezdőszeletéhez - azaz akár az egészhez is - van
olyan kezdő szelete N-nek, mellyel párbaállítható. Ám az már nem igaz, hogy
H/3-nál nagyobb értéket is tartalmazó kezdő szelete N-nek párbaállítható
lenne a 3-mal osztható természetes számokkal vagy egy részével. Magyarán, ha
mindkét halmaz minden elemét vesszük, akkor nincs párosítás, léven az egyik
halmaz elemszáma H+1, a másiké H/3+1 és H nem 0.
Nehéz lehet, de nagyon fontos megérteni, hogy a természetes számok
hengerében ha 0 felől indulunk el, és egyesével haladunk a hengeren, akkor
ugyan minden lépés után van egy újabb körlap, amire még lépn kell, de mégis
a folyamat vége, ha nem véges lépésen kereszül folytatva, egy utolsó
körlap, ami után már nincs természetes szám. Olyan ez, mint a fény kettős
természete. Se hullámként, se részecskeként nem érthető meg teljesen, csak a
két nézőpont együttese hozza el a sikert. Pedig a két változat itt is tűz és
víz. Így van ez itt is 0-felől építkezve a halmaz egy véges kezdő szeletét
tekintve, vagy az egész halmazt tekintve H-val bezárólag. 0-felől építkezve
úgy tűnik a H-t tartalmazó halmaznak csak a 0-ad része tartozik hozzá. Ám ha
megkérünk bárkit ugyan vágja már el a hengert, úgy, hogy az egyik felében
csak 0 felől elérhető elemek legyenek a másik felében pedig csak 0 felől el
nem érhető elemek, akkor ezt nem fogja tudni megtenni. Cantori megkötések
mellett csak olyan helyen tudja elvágni, ahol vagy minden elem a kezdő
részbe kerül, vagy csak véges számú elem marad benne, míg a végző részben
nem véges számú elem lesz. H használatával ennél szabadabb a lehetőség,
lehet mindkét felében nem véges számú elem, de a feltételnek megfelelő
vágási pont itt sem oldható meg. Nincs ilyen vágási pont. Az egész azért
van, mert a 0 felől nézve a minden véges értéknél hosszabb véges érték
gyakorlatilag végtelen, ahogy már végtelen ennek fele, harmada, stb. is.
Definíció szerint viszont H véges, s így H/2, H/3 is.
Ezért van az is, hogy oo értelmezhető úgy is, mint H+1, de úgy is hogy i
> oo, i > oo/2, i > oo/3, stb., ahol i ∈N. S ez a kettő együtt
érvényes. Ahogy a fénynél nem lehet egyszerre részecskeként is és hullámként
is megfigyelni, úgy nem lehet a természetes számok halmazánál sem kevernünk
a két megfigyelési módot. Amint - példáula kétrés kisérletekben - a fény
útját megpróbálnánk megfigyelni, azonnal részecskeként kezdene el
viselkedni, de amint nem akarjuk kideríteni az útvonalát, azonnal
kihasználja ezt és hullámként viselkedik.
Ugyanígy amint a részletek kezdenek érdekelni a természetes számok halmaza
saját konstruálása első 0-ad részében levőként fog viselkedni - ezért tudja
a cantori elmélet csak ilyen eűhelyen elvágni a hengert, - ha viszont "békén
hagyjuk" akkor hiánytalan halmazként. A hiánytalan halamz utolsó elemének
léte nem cáfolható azzal, hogy a 0-ad részének nem lehet a végére érni.
Nagyon lényeges, hogy a két megközelítés csak együtt adja a teljes képet.
Önmagában egyik sem ellentmondásos, s együtt sem azok, ha nem próbáljuk őket
egymás ellen kijátszani, olyan állítások átcsempészésével, melyek csak a
megközelítések egyikében használható. Például a nincs legnagyobb elem, csak
a 0 felőli megközelítéskor igaz, a másik megközelítésbe való átcsempészése
hiba. Hasonlóan hibás lenne persze H becsempészése a 0 felőli
megközelítésbe. Ha valaki rákérdez a félig kész épületre, akkor ezt csak az
egész felőli megközelítés mellett teheti meg. A 0 felőli hozzáféréskor ez a
kérdés értelmetlen, mert ahol a 0-ad rész befejezése sem írható le, ott az
1/2 rész befejezéséről nincs mit tájékozódni.
Ha ezeket a szabályokat betartjuk, akkor szép rendben fogunk mindent
találni, ha nem akkor magunknak keresve a bajt ellentmondásokba fogunk
botlani, amit hozzáállástól függően bizonyos esetekben paradoxonoknak fogunk
hívni.
Ez az oka annak, hogy számunkrara sem Cantor hozzáállása nem elfogadható,
aki átvéve a 0-felőli megfigyelésből, hogy nincs legnagyobb elem ezt
alkalmazza az egészre is és különféle végtelen számosságok és egyéb fogalmak
bevezetésére kényszerül, hogy az ellentmondásokat paradoxonoknak nevezhesse,
sem pedig a konstrukcionisták álláspontja nem elfogadható, mely szerint a
természetes számok halmaza - hengere - nem is létezik, csupán az éppen
megkonstruált része. Ez a megkölzelítés a maga módján következetes, tényleg
elkerüli az ellentmondások csapdáit, nincsenek benne álmatlanságért kiáltó
antinómiák, de számomra kevés. Olyan mintha a fénytanból a kétrés kísérletek
ki lennének tiltva, s minden olyan kisérlet is, ami a fény hullám
tulajdonságait jelzik.
Folyt. köv.
Pető Hunor
A teljes cikk már most olvasható itt: http://infinity.tag.hu , az itt is
adott cím alatt.
|
+ - | agyhalott: (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
"Amíg társadalmi egyenl?tlenség lesz, és
amíg az emberek megbetegszenek és meghalnak, addig mindig lesz vallás, mert ez
eket az állapotokat önbecsapás nélkül nehéz elviselni."
Aki eleri azt a szintet, hogy mar onbecsapas nem kell neki, es tudatosodik is b
enne, hogy mi onbecsapas, annak nem kell. Es ha a tarsadalomban altalanos lesz
ez a szint, akkor a vallas szerepe csokken, akar el is tunhet.
"És senki sem szól egyetlen szót sem, ezek ellen
a baromságok ellen."
de szol.
"De ezeknél is fontosabb, hogy a tudomány és a tudományos filozófia is magára
hagyja az embereket a gondjukkal."
A tudomanynak nem feladata a "gondok" meghatarozasa. De ad eszkozoket a gondok
megoldasara. A filozofia feladata elvben szinten nem ez volna. Az embereket a g
ondjukkal, bajukkal bizony megismeresi szempotnbol magukra kell hagyni, mert a
kerdes NEM MEGISMERESI KERDES. Nem igazsag kerdese, nem a valosag kerdese, hogy
neked mi nem tetszik benne, hanem a te szubjektiv kerdesed, a te viszonyulasod
a valosaghoz. Ami a te maganugyed, es senki mas nem is adhat neked ra megoldas
t.
"A tudomány vagy a filozófia legfeljebb indirekten igyekszik rábeszélni, hogy
ha bajod van, akkor lépj be valamilyen pártba,"
nem mond ilyet. legfeljebb a filzoofia legkorcsabb elvetemultebb agai, amiket e
n mar nem mondanek filzofianak.
"Ezt nyújtja az embereknek ma a tudományra és a tudományos filozófiára épül? p
olitikai rendszer."
a mai rendszer ezekre alig epul.
"hogy mi siralmasabb és nevetségesebb: az irracionális illúziókeltés, ami mögö
tt haszonlesés van, vagy a tudomány és a filozófia nagykép? impotenciája, amive
l kezeli az emberek valódi bajait, mindaddig, amíg
hirdet?i is bele nem esnek abba a szarba, ami mindnyájunk sorsa."
szerintem az a siralmas, ahogy a pesszimizmusodat, elkeseredettsegedet kisugarz
od, es ervkent probalod eloadni.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)
|
+ - | Re: bumm (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
agyhalott:
1) a matematika nem mond semmit a valosagrol, tisztan analitikus. a matematikat
hasznaljak a kulonbozo fizikai modellekben, nyilvanvaloan lehet igaz es hamis
modellt is epiteni, es nyilvan mindkettoben lehet egy matematikai modell. akar
meg ugyanaz is.
2) nagy bumm
"mit lehet kezdeni a NAGY BUMM el?tti szingularitásban a végtelen nagy nyomáss
al és a végtelen kis mérettel? Mi értelme van ennek?"
semmi. csupan hatarertek a szingularitas. nem fizikai esemeny. a szingularitas
a model hatarerteke, a t=0 idopont valojaban nem resze a teridonek, nem letezet
t ebben az idopontban a vilagegyetem, nincs ez az idopont valojaban.
"Honnan vette a NAGY BUMM az ? impulzusát a
robbanáshoz?"
ez a kerdes feltetelezi a t=0 es t<0 idopontok letezeset, ami a modellben nincs
.
" Továbbá ha a világ egyetlen centrumból robbant fel, akkor a szétrepül? része
k sebességvektorainak ellentettjei egy centrum felé mutatnának."
gondolja ezt az, aki euklideszi geometriaban gondolkozik valamirol, amirol megm
ondtak neki kifejezetten, hogy nem euklideszi. fujj fel egy leggombot! szetrepu
lnek a feluleten levo pontok? igen. hol a leggomb feluletenek kozepe? sehol. va
n itt logikai ellentmondas? nincs. csupan hibasan gondolkodtal.
"Lehet-e például az id?nek kezdete?"
az ido lehet zart es nyilt intervallum is. a nyilt intervallum kevesebb filozof
iai kerdest vet fel, kevesbe problemas.
" Szeretném felhívni a figyelmet arra,
hogy id?beli kezdete valaminek csak id?ben lehetséges. Vagyis az id? csak akko
r kezd?dhet, ha már van id?. Vagyis ha az id? önmagát "szülné" meg. Ez olyan,
mintha valaki a saját annyja vagy apja lenne. Az id? tehát nem
reflekxív fogalom, ennélfogva nem kezd?dhet. És még sokáig sorolhatnám."
ez a gondolatmenet durvan zavaros.
epp most olvasok a temaban egy szakcikket, amitartalmaz referenciakat bizonyos
tudosok, filozofusok gondolatyaira, amik joval szinvonalasabbak a tieidnel, de
ez a cikk kimuttaja, hogy meg ezek is fogalomzavarral koszkudnek.
szoval ha valakit tenylege rdekel:
Grunbaum: "The pseudo-problem of creation in physical cosmology", Philosophy of
Science, vol 56, no 3, 373-394, 1989.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)
|
+ - | Re: Re: - vallas-remeny (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
burgonya:
"Talán amiatt vetünk fel valószínutlen eshetoségeket sokkaltavalószínubbek hely
ett, mert a valószín?ekrol tudjuk, hogy azok álmosító trivialitások. "
normalis ember eldonti, hogy most megismerni akar, vagy szorakozni.
amikor megismerni, akkor nem az a szempont,h ogy milyen erdekes a hipotezis, ha
nem az, hogy mennyire igazolt. ekkor tudomanyt muvel.
amikor szorakozni, akkor lehet szempont a hipotezis erdekessege, es ekkor az il
leto fikciot ir.
normalis ember a ket celt, szempontot, diszciplinat elkuloniti, es nem kavarja
ossze.
a hulyek osszekavarjak,e s igyket szek kozott a padlora esnek, es kilyukadnak a
vallasnal peldaul, ami se nem alkalmas a megismeresre, es velemenyem szerint m
nem is a legszorakozattobb fikcio.
egyebkent van az a mondas, hogy a valosag idonkent erdekesebb, mint a legvadabb
fikcio.
>Amennyiben csak jo celt szolgalna a vallas, semmi
> kifogas, de sajnos
> minden iranyban elferditett, tisztelet a kivetel.
Mint ahogy ramutatsz, ezt pontosabban kellene megfogalmazni valoban. Ugy kellen
e nezni, hogy a vallas barmely funkciojara van a vallasnal jobb, tisztabb, alka
lmasabb eszkozunk. Ezert felesleges.
math
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)
|
+ - | re: re: kerekes paradoxon (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Burgonya
Ehh, de faraszto ez...
Irtad:
<<Azzal indítottam, hogy távolodva gurul egy kerék. Ebb?l következik,
hogy adva van a megfigyelo, aki távolodni látja. Ezután nem írtam
semmi olyasmit mely értelmes embert összezavarhatna.
Kivéve az utolsó mondatot, amibe joggal beleköthettél volna,
hogy miért hiányzik a "ki szerint?".
De nem abba kötöttél bele. Kösz, ez jelent valamit... :)>>
Nos, en mar regota nem vagyok kepes es nem is akarom kovetni azt, hogy
szamodra mi jelent mit. Maradjunk a tenyeknel:
Te a peldadhoz fuztel egy kulonallo, onallo megjegyzeskent onmagaban allo
altalanos megallapitast, mely igy hangzott:
<<(egy majdnem c-vel száguldó óra mutatója is csak alig foroghat)>>
Erre en irtam amit irtam.
Ennyi.
Tudom, hogy nem igazan zavartatod magad, ahogy eddig sem.
Fotiszteletem
Voland
|
+ - | talalgatom az inditekot (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Starters nemrég kuncogva kérdezte: Vajon miért érzik egyesek,
hogy közük kéne legyen a tudományhoz ?
Mert van, aki pökhendi modorával szerintem rontja gyerekkoromtól
kedvenc vesszoparipám hírnevét, s jólesik a gondolat, hogy fortyog
mérgében, amikor élve szabadságjogommal jelzem, hogy nem minden
értheto belole ami még érthetové teheto lehetne sejtésem szerint.
Burgonya
|
|