2014.01.08. 03:53:14 dátumon HIX TUDOMANY > írta:

> HIX TUDOMANY 3955
> Copyright (C) HIX
> Wed Jan 8 03:00:03 CET 2014
> Authors bear full responsibility for their articles.
> Új cikk beküldése Text forma Lemondás
> örökmozgó? 56 sor  bencemiki_uh.liameerf
> + -  örökmozgó? VÁLASZ  Feladó: bencemiki_uh.liameerf
>
>>> Ergo fentről lefelé több hősugár jut célba mint lentről felfelé.
>>> Emiatt hőmérsékletkülönbség keletkezik.
>>
>> És akkor mi van? Ez még nem energiaforrás.
>
> Hát a Joule-ok mennyisége nem változik, de itt
> energiabefektetés nélkül csökken az entrópia,
> azaz "újrafelhasználhatóvá" válik a hőenergia.
>
> Ahol T1 != T2, azaz T1-T2 = delta_T != 0,
> az bizony gyakorlati szempontból nézve energiaforrás.
>
>
>> ha az alsó lemez "melegebb", akkor több hőt sugároz a felső
>> lemezre, mint a felső az alsóra, így mégse lesz melegebb az alsó.
> Persze, éppen ezért áll be egy egyensúly vmilyen delta_T-n.
>
> Az alsó lap több hőt sugároz, de abból a gravitáció miatt
> kevesebb ér el a felső fekete lemezig.
> Egyensúlyi állapotban pont annyi,
> mint amennyi a felső lapról eléri az alsó lapot.
>
>
>> Egy feltöltött kondenzátoron is van feszültség.
> Csak az nem a gravitációtól van.
>
>
>>> egy megforgatott fém henger belseje és külseje között is.
>>> Ha fogyasztót kapcsolok rá, és áram folyik,
>>> akkor mi hat ellen a forgásnak?
>> ha terheled, áram folyik, az mágneses teret kelt,
>> az meg fékezi a forgást,
>
> Ezt könnyű rámondani minden hagyományos
> generátorra, dinamóra, de itt vmi nem stimmel:
>
> Ugyanis az egész hengeres generátor
> elkészíthető tökéletesen körszimmetrikusra,
> még a terhelés is lehet a hengeren hosszában,
> azaz 360 fokban mehetnek az elektronok a kerüet felé,
> és akkor minden indukcióvonal kiejti egymást, nincs eredő B sehol.
> Ráadásul minden fesz és áram DC, indukció sincs sehol.
>
>
> Egyszerűen kicentrifugázzuk a töltéseket
> a henger közepéről a szélére.
>
> Nyilván én is rögtön a terhelés miatti áram által keltett
> mágneses térnél kerestem a fékezést, nem találtam.
> Aztán vettem észre, hogy még a teret sem találom,
> ha körszimmetrikus.
>
> János, kérlek pontosíts, szerinted hol milyen B és melyik vezeték
> között hol keletkezik a fékezőerő?  Köszönöm.

Minden ötleted kb. azért nem működik, mint az a szivattyú, ami egy hosszú,  
merev csőből áll, és a vákuumrendszered összeköti a világűrrel, ahol  
kitűnő vákuum van. Hiába. A csövön keresztül nem fogja kiszivattyúzni a  
levegőt a vákuumrendszeredből a világűr.

Ha a világűrben lezárt vákuumrendszert lehozod a földre (a felhajtóerő  
ellenében végzett munkával), akkor persze lesz vákuumod.

Azt kell megérteni, hogy a nyomáskülönbség, potenciálkülönbség,  
hőmérsékletkülönbség nem jár feltétlenül munkavégzés lehetőségével. Ha  
függőlegesen tartasz egy vezető rudat (nem kell forgatni), elvileg az  
alján több elektron lesz, mint a tetején. Mégsem tudod ezt munkavégzésre  
kihasználni. Mert a rúd végeit összekötő vezetékre is hat a gravitáció.  
Mint ahogy egy pn átmenet p oldalán rengeteg a lyuk, az n oldalán rengeteg  
az elektron, mégsem folyik egy állandó áram valamelyik irányba.

Ezen nem változtat, hogy mindenféle bonyolult elrendezést hozol létre.

Üdv.: MJ

> Ugyanis az egész hengeres generátor
> elkészíthető tökéletesen körszimmetrikusra,
> még a terhelés is lehet a hengeren hosszában,
> azaz 360 fokban mehetnek az elektronok a kerüet felé,
> és akkor minden indukcióvonal kiejti egymást, nincs eredő B sehol.
> Ráadásul minden fesz és áram DC, indukció sincs sehol.

Arra nem gondoltál, hogy amikor terheled ezt a "generátort", akkor a terhelés
felé menő vezetékekben és a terhelésben magában is ugyanúgy hat ez a
kicentrifugálás, csak fordított irányban?

Különben lehetne ugyanilyet játszani csövekkel meg vízzel is. Igaz, ez 
se
örökmozgó lenne. Pl marha nagy méretben megépítve a föld forgási energiáját
lehetne megcsapolni, de ez az elrendezés még ezt se hagyja.

Gravitációnál detto.

Vagy félreértettem valamit. (Pl hogy a felvetés arra szolgált, hogy kisebb 
koponyák is megszólalási kényszert érezzenek, és fellendüljön a lista, 
de 
szerintem ez éppen kontraproduktív, mert a nagyobb koponyák ettől eltávoznak. 
Szóval visszafogom magam. :-) )

hidvegi

Sziasztok!

: A felső és alsó lapnak feketetest sugárzása van,
: minden teljesen szimmetrikus, kivéve azt, hogy a fényt
: (és így felteszem a hősugarakat is) vonzza a gravitáció.

: Ergo fentről lefelé több hősugár jut célba mint lentről felfelé.
: Emiatt hőmérsékletkülönbség keletkezik.
: - Mondatja velem az én logikám. Hol a hiba?

Szerintem itt. Attol meg, hogy az (infravoros) fenyt vonzza a gravitacio, 
nem fog kevesebb foton alulrol folfele menni, mint fontrol lefele. A 
fotonok gorbult palyan, lassabban stb. haladhatnak mint gravitacio nelkul, 
de mindegyik celba er. Ez szvsz. nem az az eset, hogy az also lapon all 
valaki, aki golyokat dobal folfele es nem mindegyik utkozik a plafonba, 
ha 
nem eleg nagy energiaval dobjuk folfele. Ha a foton nem er celba, akkor 
fekete lyuk esemenyhorizontjan belul vagyunk, ekkor viszont problemank 
lesz a henger alakjanak megorzesevel is. ;)

Lehet trukkozni a foton gravitacios voroseltolodasaval, amitol megvaltozik 
a hullamhossza es az energiaja, de ez az energia a gravitacios mezobol 
jon, tehat nem orokmozgo. Kb. ugyanolyan eset, mint hogy a napenergia vagy 
a szelenergia "kimerithetetlen, megujulo" eroforras. Mas megfogalmazasban: 
a kornyezetvedo zoldek nagyon szeretik az atomenergiat, csak a reaktor 
legyen toluk 150 millio km-re. ;)


Udv,
marky