Hát erre csak annyit tudok mondani: hihetetlen.....
Eszembe nem jutott volna a Hangtár nevű linken keresni ezt.
Egyúttal köszönöm Csutaknak az infót, megkímélt egy hosszú levéltől, amit a
rádiónak írtam volna, belátom, semmi értelme; ha egy komplett weboldal
szerkeszt őség ezt nem látja be magától, hogy kevés logikusabb dolog van
anná, mint egy rádió weblapján címoldalon, a legfeltűnőbb helyen
odabiggyeszteni egy feliratot , hogy "Napi műsorunk" vagy ilyesmi..., akkor
erre teljesen fölösleges 1 percnyi idegeskedést (és e-mailt) is szentelni. 
Erre csak egyet lehet mondani: ez van. És tovább lépni... S várni tovább
4-5
évet, hogy hátha egyszer hozzáértők is odajutnak.

Géza

ZOLTÁN

> Ezt a különleges helyet úgy hívják, hogy vendéglő.

  Ezt pedig úgy hívják, hogy merev elzárkózás attól, hogy a szőnyegen forgó
problémát megpróbáljuk megérteni.

ED

> Óvatosan ezekkel a sommás kijelentésekkel. Ha egy bolt 15 napos 
> átutalásra ad el nekem valamit, akkor azt a dolgot nem használhatom 
> fel, amíg nincs a pénz a bankszámlájukon???

  Én kártyával fizetek, és csak másnap vonják le a számlámról. A sommás
kijelentésekből az következik, hogy másnapig nem vihetem ki az árut az
eladótérből.

GUMO

> Engem vásárlóként is zavar, ha a polc mellett falatozó emberek 
> akadályoznak a bevásárlásban.

  Összes többi soraidat értem és egyet is értek velük, de mondd, a polc
mellett falatozók mennyiben akadályoznak jobban, mint a polc mellett
nézelődők? Szerintem mindkét esetben ugyanakkora térfogatot foglalnak és
ugyanannyi ideig tart, hogy félreálljanak az utadból.

ANIKÓ

> Emberek, az Attila nassolásakor egy dolgoról nem beszél senki: hogy a 
> biztonság i őr látta, hogy Attila nem egészséges, mozgássérült, 
> illetve mi tudjuk, akik évek óta a HIX listán vagyunk, a többiek meg 
> esetleg nem.

  Szerintem erről azért nem beszél senki, mert nincs jelentősége. Én
legalábbis nem gondolnám, hogy lenne. A vitaindító esetben valóban nem én
bontottam föl az árut, hanem R., az őr engem nem is láthatott, amikor
pampogni kezdett vele, én csak később értem oda. Az is tény, hogy nekem
eddig nem szóltak semmit, de akkor ez lenne az egyetlen eset a
történelemben, hogy nekem megengednek valamit, amit másnak nem.
Általában a fordítottját szoktuk tapasztalni.

Láng Attila D., író, Láng Krisztina ?, http://lattilad.org