> : Elnézést, hogy beleszólok a vitába, de hogyan fogják szabályozni a
> : fonetikus írást?
> Formalisan. Lesz egy tablazat, ami az IPA osszes jelere megad egy betut
> vagy betukombinaciot (vagy jelet, lasd klikkhangok).

  Ez idáig oké, a neheze ott van, hogy az eredeti leírással kapott
szóalakot IPA-vá alakítsuk.

> Ennyi boven eleg. Ha a kormany az alkotmanyt modositja, hogy ezentul
> Mianmar, akkor ezt kell rairni a terkepre.

  No, ez megér egy misét.
  A kormány nem módosította az alkotmányt. Nem változtatta meg az
ország nevét. Pontosan ugyanaz évszázadok óta. Mján-má vagy B3r-m@ (3
= mint az angol word szóban, @ = svá). Az írott alak Mján-má vagy
Mj@má, a kiejtett alak B@má. Burmai szemszögből a kettő között annyi a
különbség, mint a magyar írott Dessewffy és kiejtett Dezsőfi között.
(Eszperantótanárok mesélték, hogy ni devas [ejtsd mintha németül
lenne, de a v nem f] orosz ajkakról magától értetődően úgy hangzik,
hogy nyi gyévasz. És amikor magyarázzák nekik, hogy kell ejteni, az a
válasz: "de hát azt mondtam". Mert orosz embernek az ny és a gy csak
az n és d alternatív ejtése, mint nálunk a kétféle n vagy kétféle k,
amikről tudomást se veszünk. Valami ilyesmi lehet a kétféle burmai
szóalak közötti különbség eredete is.)
  Amikor a név elkerült Nyugatra, a kiejtett alakot hozták, B@má vagy
B3r-má. Ezt angol helyesírással írták le, így lett Burma vagy régebben
Birma, mindkettőben a fent 3-assal jelölt magánhangzót ejtve. Ízlés
szerint rotacizálva, a legtöbb nyelvben szabályos r mássalhangzót
tesznek a közepébe, máshol csak a magánhangzó kap némi r-es
színezetet.
  Burmaiul az országot végig B@mának vagy B3r-mának hívták, de Mján-má
vagy Mj@má volt leírva.
  Akkor most képzeljük el, hogy Magyarországnak olyan archaikus
helyesírású neve van, mint Dessewffy ejtsd Dezsőfi. Az országot mindig
is Dezsőfinek hívták: német Deschöfi, francia Déjeufi, angol
Dezhewfie, orosz Dezsefi stb. Aztán a kormány egyszer csak kitalálja,
hogy de tessék minket inkább Desevfinek hívni. Merthogy a mi sajátos
ábécénket a többiekével ennél pontosabban nem lehet megközelíteni, hát
akkor legyen német Deschewfi, francia Déchevfi, angol Deshevfie, orosz
Desevfi stb. Nem fog menni. Minden ország, aminek egy kis esze van,
ellenáll ennek az értelmetlen változtatásnak, mert 1. az országnak az
ő nyelvükön már megvan a kialakult neve, és azon csak akkor lehet és
kell változtatni, ha tényleg megváltozik az eredeti név
(Felső-Voltáról Burkina Fasóra, Dahomeyről Beninre, Szovjetunióról
Oroszországra stb.), 2. ha van valami, amit nem kell átvenni, az
pontosan az eredeti nyelvben a kiejtéstől már teljesen elszakadt,
archaikus írásmód "kiejtése". Tekintve, hogy az exoburm világ nem
igazán van otthon a burmai fonetikában, a Mianmar, Mjanmar, Myanmar
névváltozatok logikus kiejtése az lesz, ami oda van írva, miközben az
összes valódi burmai B@mát vagy hasonlót mond. A burmaiak tíz
százaléka írástudatlan, ők nem is tudják, hogy az országnak van egy
Mján-má neve is.
  Nem azért mondtam el ilyen részletesen, mert ez a válasz a szavaidra,
hanem mert érdekes törpénet. A világ tele van furcsaságokkal.

> Ezert valtozik allandoan Zaire neve is.

  :) Nem állandóan, csak kétszer, valamilyen Kongóról Zairéra, aztán
vissza Kongóra. Ami a mi szemszögünkből rossz ötlet, mert így két
Kongó van, a Kinshasa-Kongó név elavult, marad a teljes és túl hosszú
Kongói Demokratikus Köztársaság vagy Kongói DK.

> A peldadnal maradva: ha az Endreloart otevente egyszer irjak, akkor
> talan ra lehet szanni otevente 30 masodpercet, anelkul, hogy a
> szerencsetlen szerzo a kardjaba dolne a hatalmas tulorazastol

  Bocs, de nem Endreloárt kell átírni, hanem minden egyes idegen
nevet.
  Váratlanul meghalt kedd délután John Atta Mills ghánai államfő –
jelentette be adását megszakítva az állami televízió.
  Az elnök 68 éves korában, három nappal a születésnapja után halt meg,
közölte John Henry Martey Newman vezérkari főnök. Halála pontos okát
egyelőre nem tudni, annyi biztos, hogy szívproblémája volt. Egy
munkatársa szerint hétfőn már komoly fájdalmakra panaszkodott, ezután
katonai kórházba szállították.
  A most elhunyt Mills 2009 óta volt Ghána elnöke, korábban, 1997 és
2001 között, az ország élére a nyolcvanas években került Jerry
Rawlings elnöksége idején alelnöki tisztet töltött be. Elnökjelölt
volt 2000-ben, de a kétfordulós elnökválasztást akkor nem ő, hanem az
ellenzéki John Kufour nyerte, aki 2004-ben ismételni tudott. Mill
szintén indulni akart a második mandátumáért a decemberi
választásokon.
  Tessék, három bekezdésben négy idegen név, ebből Ghánának illik
fejből tudni a magyar átírását (nyilván Gána lesz), a többi fejből
ismerése nem reális elvárás, még az elnöké sem. Kufour nekem
automatikusan Küfúr ejtéssel jött, franciásan, erre a Wikipédiából
kiderült, hogy nem is ez a neve, hanem Kufuor. Nyolc évig volt Ghána
elnöke, de halvány lilám sincsen, hogy kell ejteni a nevét.

> En meg valtozatlanul azt gondolom, hogy az oroszok siman leirjak
> fonetikusan cirill betukkel az Endreloart, es senki nem pruszkol
> rajta, hogy nem talalja a Google terkepen, mert ott latin betukkel
> van.

  Bizti? Én nem tudom, hogy prüszkölnek-e. Őszintén bevallva sejtelmem
sincs, hogyan csinálják, de nekik van két előnyük. Évszázadok óta így
csinálják, mindig így csinálták, amióta eljutnak hozzájuk idegen
nevek, és nincs más választásuk, az ábécéjük teljesen más, mint a
mienk.

> Tehat most azon lovagolsz, hogy neked szemely szerint nehezebb lesz
> az eleted, mert tudsz egy csomo nyelven.

  Szó nem van róla. Az összes embernek, aki szövegeket állít elő,
nehezebb lesz az élete. De azoknak is, akik már korábban is olvastak
szövegeket, amikben előfordultak idegen nevek, és most föl kellene
ismerniük, mi az a Venkuver.

> Tovabbra is tartom a regebbi erveimet, miszerint tobb embernek jobb
> a fonetikus iras, mint amennyinek bosszusag.

  Szerintem csak az új rendszer bevezetése után cseperedő nemzedékeknek.
Igen, persze, ha egy rendszer elég ideig van érvényben, akkor az azt
ismerő emberek előbb-utóbb többen lesznek, mint a bevezetés előtt
voltak.
  Aki nem olvas (ilyen emberek vannak, szöröncsétlenök), annak mindegy.
Sajnos ők alkotják a többséget. Aki alkalomszerűen olvas, átfutja az
újságban a sporthíreket és egy-két egyéb cikket, az egyszer csak nem
ismeri föl a kedvenc focistáját. Aki gyakran olvas, annak pedig tele
lesz az élete felismerhetetlen szavakkal.
  Komacu Szakjo _A sárkány halála_ című regényét nem japánból
fordították magyarra, hanem oroszból. Az orosz helyesírás mindent le
tud írni, ami a japán fonetikában előfordul, ha némelyik hangot nem is
egészen pontosan, csakhogy az oroszok által használt
japánnyelv-átírási rendszer eléggé eltér a magyartól. Ezt a magyar
fordító nem ismerte fel, illetve a könyvben szereplő rengeteg japán
földrajzi és személynév nagy része idegen volt neki. Ezért aztán
ugyanaz a hely kétféleképpen is előfordul, Tioda--Csijoda,
Szindzjuku--Sindzsuku, sőt Kiusu--Kyushu. A szerkesztő sem állt
hivatása magaslatán. De a kedvencem a nagy indiai csillagász, Csandra
Sekala.

> A fonetikus modszer mukodokepessege kb. 250 millio cirill betuhoz
> szokott ember altal bizonyitva vagyon, tehat nem kell az univerzumot
> sem lecserelni.

  Meg az arab, kínai stb. íráshoz szokott emberek által is, de csak A és
B írásrendszer közötti viszonylatban. A és A írásrendszer közötti
viszonylatban csak a lettek és a litvánok bizonyítják. Amiben nem a
lélekszám a fontos. Az, hogy egy-két nép létezhet a világon, akik
valamit furán csinálnak, nem jelenti azt, hogy érdemes a dolgokat
általában furán csinálni.

> Igen, van olyan atlasz, amin sarkany van es a fel vilagra ra van
> irva, hogy Terra Incongnita. Hogy te mit hasznalsz, maganugy.

  De hogy tízezer ember mit használ, az már jelenség.

> Attila: markanev nem az, amit gyakran hasznalnak, hanem az, ami a
> szabadalmi hivatalban be van jelentve. A Queennel nem tudom, hogy mi 
a
> helyzet, de Agnetha Faltskog nincsen bejelentve, tehat "csak" tulajdonnev.

  Vagyis még a szabadalmi hivatalba is el kellene zarándokolni, hogy
nevek helyesírását megtudhassuk, miután eddig már tudtuk?

> Ezt az ervet nem vagyok hajlando elfogadni. Maskepp fogalmazva: ha
> vegyeszek, mernokok ugy dolgoznanak, mint a nyomdaszok, akkor mar
> reg a csotanyok lennenek a teremtes koronaja.

  Persze. Vitán felül. Kevés társaságot ismerek, akik olyan hihetetlenül
pocsék munkát produkálnának átlagban, mint a nyomdászok. Nyilván mert
nem utazom busszal. :)

> Valami minimalis szakmai etikat elvarok.

  Jó. Várd el...

> Ez azt jelenti, hogy megnezem az irasmodot, ha nem vagyok biztos
> benne. A "nincs ra idom kifogas" kizarolag a lustasag bizonyiteka.

  Pénze sincs rá. Valahányszor jön egy név, amit még nem ismer, hívja
föl a tudakozót? A még megmaradt szedők 99%-a otthon dolgozik. A kiadó
nem fog neki telefonköltséget fizetni. Netet se fog fizetni. Ha
egyébként nem használja a netet (élnek még ilyenek a Földön), tartsa
fenn csak ezért?

> Mennyivel novekszik egy cikk irasa (szazalekban, masodpercben) ha 5
> nevet meg kell nezni?

  Ha egyből kézreállnak, semmivel. De derítsd ki, ha tudod, hogy kell
ejteni ennek a Kufuor elnöknek a nevét. Ha most nincs erről infó,
honnan lesz infó, ha bevezetjük a rendszeredet?

> Na ugye. Tovabbra is tartom, hogy foltalaltak a piros hullamvonalat
> a szovegszerkesztoben/tordelo szoftverben, tessek hasznalni.

  Nem! Isten őrizz! Hibák miriádjai keletkeznének belőle. A piros
hullámvonal az angolban jó a spelling errorok ellen, de semmi másra.
És még ott is tele van minden spelling errorral, mert there és their
egyaránt értelmes szó, de nem összecserélhetők. Angol anyanyelvű
emberek gyakran összecserélik őket, mert ők nem tudatos folyamattal
tanultak angolul.

  Sorlimit, folyt. köv.

Láng Attila D., író, Láng Krisztina †, http://lattilad.org