> Sziasztok! Attila, ezen a szinten en sajnos nem ertek a nyelvhez.
> Nekem a suliban mar a 'fonema' is sok volt ertelmezni.

  Hát egy próbát egér. Fonéma az olyan beszédhang, amit a beszélők
egyedinek, a többitől különbözőnek tartanak. "A beszéd ábécéjének
egyik betűje." A magyar köznyelvi fonémákat könnyű felsorolni, leírod
a teljes ábécét, kettős és ékezetes betűkkel, és nem írsz q, w, x, y
betűket. A tájnyelvekben előfordul a zárt ë és több más fonéma is.
  Két hang akkor számít különböző fonémának, ha az egyiket a másikra
cserélve a beszélők másik szót vélnek hallani. Például a Dunántúlon
mëntek: ők mentek valahová
mëntëk: ti mentek valahová
mentëk: én mentek valakit
mentek: ők mentek, mentesek valamitől
  A nyílt-zárt ë megkülönböztetését nem ismerő nyelvjárásokban ez a négy
szó teljesen egyformának számít: ha a dunántúli ember a fenti módon
négy különböző szót ejt, a pesti négy egyformát hall. Ha tudatosan
odafigyel, akkor hallja a különbséget, de nem tulajdonít jelentőséget
neki. Mivel én pesti vagyok, nekem is táblázatból kellett kinéznem a
négy példát, mert garantáltan összekeverném.
  A pesti nyelvjárásban a kétféle e _allofón_nak számít. Allofón az,
ami fonetikailag másik hang, de a beszéd ábécéjében nem számít annak,
egyszerűen ugyanannak a hangnak egy másik lehetséges ejtésváltozata.
Ha például egy darabig mondogatod, hogy kenyér, kutya, akkor
megfigyelheted, hogy máshol kattan a szádban a k. A kenyérnél hátrébb.
A magyarban ennek nincs jelentősége, ha szándékosan összecserélem,
hogy a kenyérnél kattanjon elöl és a kutyánál hátul, a másik magyar
ember akkor is kenyeret és kutyát hall. Nyelvek sokaságában azonban a
kettő ég és föld, külön betűt használnak rá (a hátul ejtettet q-val
szokták jelölni). Az angol sin és sing szavakban két különböző n-et
ejtenek, amiket nem illik összekeverni; ha valaki az -ing végződésben
a sin szóban szereplő n-et ejti, az szlengnek számít, dalszövegekben
gyakori. A magyarban ugyanez a kétféle n szerepel a német és a senki
szavakban, de nálunk egyformának számítanak. Vagyis az angolban ez
kétféle fonéma, a magyarban viszont ugyanannak a fonémának a két
allofónja.

> A vazlat linkjebol nekem annyi jott le, hogy a dz nem biztos, hogy
> kell.

  Próbálják vitatni, de logikusan gondolkodva arra jutunk, hogy ez
márpedig egy affrikáta, és a magyarban az affrikáták külön fonémaként
viselkednek.

> Az al-Kaidanal termeszetesen jo pelda lenne a Csendes-ocean, hogy
> nem minden nagybetu. De ha valami uj, akkor is lehetne normalisan
> csinalni. Olyan tulajdonnevunk eddig nem volt, ahol elol van a
> kisbetu. Tovabba valakinek ki kellett talalnia a kotojelet, mert az
> arabok allitolag anelkul irjak.

  Sőt a nagybetűk elhelyezését is ki kellett találni valakinek, mert az
arab írásban nagybetű sincs. Ezek a dolgok furán működnek.
Évszázadokkal ezelőtt valamely európaiak elkezdtek átírni arab
neveket, mindenki a saját nyelve szokásai szerint, a többiekről nem
tudva. Aztán apránként kialakult valamiféle konszenzus. Később jöttek
a hivatalos helyesírások, és elkezdték szabályozni ezt is, az egyes
nyelvek szokásai szerint. Végül jött az a korszak, amikor az arab
nevek nem arabul értő szakemberek kezén át, hosszas előkészítési
folyamaton keresztül jönnek például a magyarba, hanem meghal a szaúdi
trónörökös, a magyar hírszerkesztő elolvassa az angol nyelvű cikket,
és ott helyben, prompt el kell döntenie, hogyan írja a trónörökös és a
többi szereplő nevét. Angol forrás alapján.
  Szóval zűrzavaros. Például az angolok megtartják a k-q
különbségtételt, Iraq, al-Qaeda stb., pedig az angolban sincs kétféle
k fonéma. A magyarok csak tudományos átírásban.

> Tudom, mas nyelvre hivatkozni nem ervenyes, de nemetul vagy die
> Kaida vagy die Terroroganisation al Kaida (most meg nem mondom
> neked, hogy kotojelezik-e vagy sem), amire ki akarok lyukadni, hogy
> elkerulik a dupla nevelot.

  De érvényes más nyelvre hivatkozni is. A nyelvek hatással vannak
egymásra. Főleg ilyen dolgokban, hogy miképpen kellessék latin betűkre
átírni más írásrendszerből érkező szavakat, amik ráadásul olyan
hangokat tartalmaznak, amik némelyike egyetlen európai nyelvben sincs
meg.

> Ez igy van mar regota az ein Dorado szoval is. Ami persze nem
> akadalyoz meg nemely ujsagirot abban, hogy ein Eldorado -t irjon.

  Utóbbinak van igaza, ez a név Eldorado (a magyarban Eldorádó) formában
megszilárdult és megkövesedett évszázadokkal ezelőtt. Különben sem
ein, hanem der. Der Dorado. Valamint die Gebra és das Kochl, sőt der
Miral, der Batros, die Kow, das Gorithmus, der Prikot, der Senal és
das Simuth. Ha lefordíccsa a névelőt, akkor fordíccsa le a névelőt!

> Ez megint szimpla formalis logika es konzekvencia: ha mindenfele
> nyelvek mellekjeleit tudni kell, es mindenfele nyelv kiejteset is
> tudni kell (hogy a -val, -vel kozul a helyeset toldalekoljam), akkor
> kelljen tudni mindenfele nyelven a neveloket is, hogy ezeket ne
> duplazzuk.

  Nem, ez értelmetlenség lenne, a névelőket igenis duplázzuk. Akkor is,
ha egyébként szerző is, olvasó is ismeri az adott névelőt, akkor is le
lehet írni teljes nyugalommal, hogy a The Sunban olvastam. Ez ugyanaz
a probléma, mint a médiák kontra médiumok vitája. Akik nem tudtak
magyarul, azzal érveltek, hogy a médiák forma értelmetlen, hiszen az
latinul már többes szám, a medium többese media, ezt nem lehet még
egyszer többesbe tenni. Ugyanakkor az említetted keksz is többes szám,
és egyébként is ez érdektelen, nem latinul beszélünk, hanem magyarul.
Ha latin többeseket használnánk, akkor baktéria, opossza, sőt nem
vírussal fertőződtem, hanem víri. Genitívuszban. De akkor minek
tartunk egy külön nyelvet magyar elnevezéssel, miért nem maradunk meg
szimpla rómaiaknak, áve?
  Ja, és nem mondhatom, hogy a Pérouse parancsnoksága alatt álló hajó,
mert azt az embert La Pérouse-nak hívták, és ez elé kell a névelő.
  Marky, azt látom, hogy továbbra is kifogásolod, hogy tudni kell
mindenféle nyelveken mindenféle dolgokat, de olyan alternatívát
kínálsz, aminél még többet kell tudni. A jelenlegi szituban egy idegen
név helyes kiejtését csak akkor kell tudni, ha a) fel akarom olvasni,
b) toldalékkal látom el, c) névelőt teszek elé (kezdődhet néma h-val,
akkor az lesz a névelő, vagy ju-nak olvasandó u-val, akkor pedig a). A
toldalékok közül a -val, -vel használatához tudni kell, hogy milyen
hangra végződik, a többihez csak azt, hogy néma hangra-e.
  A Te változatodban azonban mindenféle helyzetben tudni kell az
idegen nevek helyes kiejtését. Elég egy ilyen mondat: Ott jön Bill --
de a Bill helyett valami bonyolultabb, és máris fölmerül a kérdés,
hogy kell írni. Valamelyik nap megkérdeztelek, hogy kellene írni a
javasoltad fonetikus rendszerben Berlin nevét. Hogy kellene írni?

Láng Attila D., író, Láng Krisztina †, http://lattilad.org