> Attila, irod:: Abban csak egyf lek ppen mondj k: sz l nek.Helyes. Es
> ha a fele lakossag szolonek mondja, a masik felemeg szollonek, akkor
> az Akademia kockavete ssel dont?

  Aligha, de nem tudom megmondani, hogy hogyan. Erről tényleg nyelvészt
kellene megkérdezni.

> Es a ch milyen magyar betu? Mint a Madach csaladnevben
> cs(szabalyzagt 12. pont)? Vagy ritka kulfoldi betu (szabalyzat11.
> pont)?

  Nem a kategorizálás oldja meg a problémákat.

> Sajnos a nemet abc nem ismer tobbjegyu betut.

  Miért sajnos?

> Szoval miert nem lehetett ezt mehanikanak atirni, ha ugyismindenki
> igy ejti rajtam kivul?

  Szerintem nem mindenki, bár a mechanikát konkrétan nem tudom. A
technikát inkább ejtik lágy ch-val (IPA ç hanggal). De a helyesírás
hagyományőrző elve miatt a mechanika is teljesen nyugodtan
megmaradhatott ch-val írva.

> Megneztem az ekezet szoban az ek elotag jelentese t. 2 jelentesevan:
> 1) haromszog keresztmetszetu targy 2) dekoracio.

  Mert nem az ék szót kellett volna keresni, hanem az ékezetet. Azt
jelenti: kiegészítő írásjel, amit az ábécében egyébként is
megtalálható betű fölött, alatt, mellett vagy annak vonalait
keresztezve helyeznek el. A képzett szavak nagyon sokszor jelentenek
olyasmit, aminek köze sincsen a szótő jelentéséhez. Rögtön itt van
például a rögtön, aminek eredeti szótöve vagy azt jelentette, hogy
melegszik, vagy azt, hogy reggel. A képzett alak viszont azt jelenti,
hogy most.

> A Te logikad alapjan ezentul minden magyar hibasan fog magyarul
> irni.Ami csacskasag.

  Jó, akkor kezdjük ezt a részét elölről. Arról beszéltünk, hogy az
akadémiai szabály bizonyos jól definiált esetekben megengedi az ékezet
elhagyását: ha „a nyomdai eljárás nem teszi lehetővé”. Hogy mi az,
hogy lehetővé teszi vagy nem teszi, az rejtély maradt. Ha van a
nyomdának ékezetesbetű-matricája, de át kellene menni érte a szomszéd
szobába, akkor lehetővé van téve vagy sem? Ha a szedő lusta, akkor
nem. Ha van egy karbantartó, akit el lehet érte szalajtani, akkor
igen. Ugyanez ma: ha a fontodban megvannak a vietnami betűk, ha van
hozzá vietnami billentyűzeted, ha nem vagy lusta megtanulni a
használatát, akkor tudsz vietnamiul szedni. (Csináltam. Élmény.) Ha
nem, akkor nem.
  No, erről a szabályról jelentettem ki, hogy elavult. Tessék végre
kirakni azokat az ékezeteket, a gépek ismerik őket, a szoftveres része
semmiség, a probléma megszűnt probléma lenni. Ideje törölni ezt a
szabályt.
  De az emberek nem fognak ettől, illetve nem ettől fognak hibásan írni.
Arra tanítottál, hogy a helyesírási szabályzatot is betűje szerint
kell olvasni. Rendben van, akkor tehát:
  „Nyomtatásban, ha nincs megfelelő betű, és ha a nyomtatási eljárás a
mellékjel pótlását nem teszi lehetővé, a mellékjelet elhagyjuk, az
alapbetűt megtartjuk:” stb. Ezt mondja a szabályzat. _Nyomtatásban._ A
felmentés eleve csak nyomtatásra szólt, és csak bizonyos nyomtatási
eljárásra. Töméntelen kézirat ment át a kezemen, amiket részben vagy
egészben kézzel írtak, néha magát a törzsszöveget is, máskor csak a
margóra tett vagy külön lapon mellékelt kiegészítéseket. Ékezetek
tökmelege hiányzott ezekből is, holott a kézírásra a szabályzat sem
adott semmiféle felmentést. Az emberek tehát eddig is helytelenül
írtak magyarul.

> Szerinted az Akademia tulnyomoreszt megfigyelo.Ha most a nep Izmirt
> girland nelkul irja, akkor ez igy korrektszerin t ed. Aztan megsem.

  Mert az, hogy Izmirt ékezettel kell-e írni, nem tartozik abba a
kategóriába, ahol az Akadémia megfigyelő. Folyamatosan összemosod a
mindennapi magyar nyelvet az olyan szavakkal és nyelvi jelenségekkel,
amik nem részei a beszélt nyelvnek. Ez a városnév kitűnő példa. A
törökben az i betűre tett pont ékezetnek számít, pont nélkül az orosz
jerünek felel meg a betű, ponttal a magyar i-nek. A név helyes
kiejtése izmir, két darab magyar i-vel, tehát mindkettőre kell a pont,
de nagy I-re a nem törökök sose tesznek pontot. A névnek nincs magyar
alakja, csak a Szmirna, de az régies, mai kontextusban nem használjuk.
Mármost végezhet az Akadémia akármilyen felmérést, kimondathatja
százezer magyarral, mindig az fog kijönni, hogy izmirnek ejtik. Tehát
kitették a pontot? Fenét. Azt is fogják ejteni, hogy kizilirmak, pedig
ebben a névben egyetlen i-re se kell pont, három pont nélküli i-vel
van (nem merek már a HIX-en idegen ékezetes betűt írni, eltünedeznek).
A mai magyarban mindkét török i betű i hangként realizálódik. Régebben
ugyanezt a hangot az oroszból ü-ként írták át, ma i-ként.
  Nem kapsz tehát információt a beszélőktől arról, hogy ki kell-e tenni
a pontot vagy sem. Ha a beszélők beszédét figyeled, akkor kizárólag
magyar hangokat fogsz hallani, akármilyen nyelvű tulajdonnév szerepel
a szövegben. Nem tudod meg, hogy ha leírnák, amit mondani akarnak,
akkor azt hogyan tennék. Ha viszont az írásukat tanulmányozod, akkor
kizárólag kézírásban teheted, mert a számítógépeken az idegen ékezetes
betűket tényleg nem találják meg olyan könnyedén, mint a magyar
betűket, a többlet-erőfeszítést pedig általában nem vállalják.

> : de m velt embernek illik legal bb a vil gnyelveken legal bb : a
> gyakoribb keresztnevek form j t ismerni.Aha. Ez egy jol definialt
> szabaly: vilagnyelv, gyakori.

  Éppolyan jól definiált szabály, mint amilyenek már most is vannak a
szabályzatban.

> Tovabbaaz embereknek csaladi neve is szokott lenni, abban is lehet
> girland.

  És vannak városnevek, folyónevek, ne soroljunk fel mindent.

> : Az sszes t bbi r srendszer tv tele viszont megoldhatatlan lenne a:
> nyomd knak s az olvas knak is. Pedig a kinai is vilagnyelv.:

  Igen, de egész Magyarországon száz ember tudja elolvasni (a kínai
bevándorlókat nem ideszámítva). Én sem tudom elolvasni, ismerek talán
száz-kétszáz írásjegyet, de egy részüket csak felismerem, leírni nem
tudom, más részüknek nem tudom a kiejtését, szóval nem tudok kínaiul
olvasni.
  Ma a világban több tucat írásrendszert használnak, ábécéket,
abdzsadokat, abugidákat, szótag- és fogalomírásokat. Csak a bráhmi
írásokból van vagy harminc, nem számítva azokat a nyelveket, amik már
áttértek a latin betűre. Irreális lenne tízmillió embertől elvárni,
hogy megtanulják az egyébként is elég agyafúrt thai írást pusztán
azért, mert időnként előfordul a híradásokban az a név, hogy Phuket,
és ezt nekünk okvetlenül thai írással kell leírni. Én csak elég
írásmániás vagyok, de ezt én is abszurdumnak tartanám. Nem is
csinálnak ilyet sehol a világon, azt írják, hogy Phuket, a saját
írásukkal, amilyen nekik van. És ha ezt a hat betűt látva az emberek
egy része úgy ejti, hogy fuket, az angolok meg nyilván úgy, hogy
fakit, az még mindig közelebb áll az eredetihez, mint ha odarakod az
eredetit, négy fura betű, az első alatt és a harmadik fölött egy fura
ékezettel, és fogalmad sincs, hogy a kiejtése Phuket, Csulalongkorn
vagy Töpörtyű.

> Igy van, ez volt a beugrato kerdes a reszemrol, ami a dzs es a dz
> mellozhet o seget bizonyitja.

  Semmit sem bizonyít, de egyáltalán mi az, hogy mellőzhető betű? Minden
betű mellőzhető. Acska, mcska, maska, macka, macsa, macsk.
Felismerhető a szó? Fel. Ha bármelyik betűt mellőzve a szó még
felismerhető marad, akkor ebből következően mindegyik betűt
mellőzheted, és írhatod a macskát úgy is, hogy hagysz egy kis üres
helyet a papíron. Nemde?

> Vagy talalja fel az Akademia az osszesravasz betukombinaciot is, pl.
> a ku:lo:mse'g ejtesnel.

  Milyen betűkombinációt kell itt feltalálni és milyen célból?

Láng Attila D., író, Láng Krisztina †, http://lattilad.org