> Allitolag az Akademia csak figyeli,hogy hogyan beszel a nep, es ezt
> szabalyba rogziti. Namost, ha a nepketfelekeppen mondja a szolot,
> akkor ketfelekeppen lehessen irni is.

  Nem, a szabály csak az úgynevezett szabályozott köznyelvről szól.
Abban csak egyféleképpen mondják: szőlőnek. Ez sokkal komplikáltabb
dolog, mint amilyennek látszik. Feltehetően nincsenek olyan emberek,
akik a magyar nyelv összes szavát úgy ejtenék, ahogy a sztenderdizált
köznyelvben kell. Jómagam is a köznyelvet beszélem, nyelvjárási
alakokat tudatosan alkalmazok, de biztos vagyok benne, hogy ha Higgins
professzor hallgatna engem, találna eltéréseket a szabványtól. Lehet,
hogy kevesebbet, mint sok más embernél, de találna. Mások, akik
szintén köznyelvet beszélnek, más szavaknál térnek el a sztenderdtől.
Megint mások megint más szavaknál. A nyelvészeknek ebből kellett
kihámozniuk, hogy mi voltaképpen az a köznyelv.

> Vagy ismerd el vegre, hogy az Akademia nem csak megfigyelo, hanem
> eloirasalkototestulet is.

  Alkothat az Akadémia akárhány előírást, ha az emberek nem tartják be,
akkor nem tartják be. Egyik ismerősünk következetesen úgy mondja, hogy
rolla. Krisz nekiállt megtanítani:
  – Róla.
  – Rolla.
  – Róóó-la!
  – Rolla!
  Innentől az Akadémia dumálhat, amit akar.

> Tovabba, hacsak megfigyelo, akkor miert nem jo a Kro zus nekik, ha
> mindenki igy hasznalja?Miert kell nekik Kroiszosz?

  Ezt most nem jó idekeverni a nyelvjárási különbségekhez, mert teljesen
másról van szó, az eredeti görög kontra latinosított, aztán
magyarosított görög problémájáról.

> Mert az allitasod, hogy az Akademia csak megfigyelo,nem igaz.:

  Nem „csak” megfigyelő, hanem rögzíti a már kialakult normát.
Tudatosítja a nyelvhasználókban, hogy van norma és mi az. Megmondja,
hogy a normalizált ejtésmód futjuk, nem pedig fussuk a kijelentő
módban. Az Akadémia _közli_ a szabályt, nem pedig _létrehozza._
  Az egybeírás-különírás, az írásjelek használata, ilyesmik nem részei
az élő nyelvnek, azokat nem a beszélők alkotják, de azokat sem az
Akadémia. Hanem az írástudók. Az angolban a párbeszédeket idézőjelbe
teszik; a magyarban gondolatjelezik. Ez nem úgy lett, hogy jött az
Akadémia és kigondolta, hogy mi majd gondolatjelezünk, hanem jöttek
emberek, akik regényeket írtak és fordítottak, és kerítettek valami
jelölést a párbeszédekre, mindenki a saját ízlése szerint. Az egyik
változat volt a gondolatjelezés. Feltehetően ez vált uralkodóvá, ezért
ezt választotta az Akadémia.

> Ezert irtuk at ugy, hogy technika meg mechanika? Elvalasztva esejtve
> mec-ha-nika.

  Szó sincs róla. Me-cha-ni-ka. Szabályzat 228. pont.

> Es az ekezet szerinted mi? Szerintem dekoracio (lasd ekszer) es nem
> haromszogkeresztm e tszetu targy (lasd ekiras), ergo diszito
> elemkent ugyanugy lehagyhato, mert a funkciohoz nem szukseges.

  De szükséges, mert nem mindegy, hogy főkábel vagy fókabél.

> Es maris ott tartunk, hogy szerinted sem kella girland a
> Francois-ra, csak kotekedsz es inkonzekvens vagy. ;)

  Momentán ott tartunk, hogy nem értem az okfejtésedet.

> Az nem ugy volt veletlenul, hogy eredetileg boxnak irtak a sportot a
> magyar sajtoban is, aztan elkezdtek az Akademia allasfoglalasa
> ellenere ksz-szel irni, vegul az Akademia elfogadta ezt a hibas
> irasmodot?

  Lehetett így is, tehát a sajtó alakította ki a szó írásmódját és nem
az Akadémia. Éppenséggel létezhetnek szavak, amiknek az Akadémia
alakítja ki az írásmódját, de a legtöbbnek a közösség alakítja ki.
Főleg, de nem kizárólag a sajtó útján.

> Ez tipikusan a sajat lustasagunk. Az angolok atirtak maguknak, mi
> meg 1:1 atvettuk.Lasd al kaida az el kaida helyett.

  Annak a helyes leírása al-Kaida, mi van vele?

> Tovabba az Akademia megkoveteli a magyaroktol, hogy a vilag osszes :
> latinbetus abc-jet ismerjek. : Nem k veteli meg, s nem is ismerik.
> Ezen allitasod szoges ellentetben all az alabbival:: Legyen igenis
> helyes r si hiba, ha: valaki kezet n lk l rja, hogy Dvor k vagy
> Izmir. es a tollbamondasrol: Technikailag a tollukkal ugyan gy le
> tudj k rni az kezeteket is, : teh t joggal v rj k el.

  Jó lenne valamit csinálnod a tördeléssel, mert teljesen összefolyik,
hogy ki mit mondott. Én legutóbb azt mondtam, hogy a magyarok nem
ismerik a világ összes latinbetűs ábécéjét, én viszont igenis
helyesírási hibának tekinteném a Dvorákot és Izmirt. Hol van itt a
szöges ellentét?

> Ha nem kell tudnom a francia abc-t, ejteseket, akkor miert kell
> tudnom, hogymilyen girland van a franszoa c-jen?

  Mert művelt ember ezeket tudja. Műveletlen ember azt se tudja, hogy a
franciák nem Ferencnek mondják ezt a nevet, de művelt embernek illik
legalább a világnyelveken legalább a gyakoribb keresztnevek formáját
ismerni.

> Es miertkivetelezunk a latinbetus nyelvekkel?

  Nyilván mert a magyar is az. Mert mindenki képes lemásolni azt, hogy
Rostock, de nem mindenki képes elkészíteni a fonetikus átírását; lásd
a saját példádat. Ha a lett szabály lenne érvényes, akkor Rosztok
lenne a helyes leírása, de aki még nem látta leírva, nem hallotta
kiejtve, nem tud németül, semmit se tud róla, az nem fogja tudni
leírni helyesen.
  Az összes többi írásrendszer átvétele viszont megoldhatatlan lenne a
nyomdáknak és az olvasóknak is. A nyomdák kénytelenek lennének minden
írásrendszert tartani, mindegyikre felkészülni, a formakészítők az
összes írásrendszer trükkjeit megtanulni. Az olvasók pedig az összeset
elolvasni.

> Ha tudnom kell a francia es torok dekoraciot, akkor miert nem kell
> tudnom a kinai irasjeleket?

  Képzeld el, hogy olvasol egy könyvet Mao Ce-tung életéről, és az
összes személynév és földrajzi név kínaiul van benne. Semmi más
nyelven, csak kínaiul. Maga a könyv meg magyarul, németül vagy valami
olyan nyelven, amin folyékonyan tudsz. Fogod tudni, hogy mi történt,
mikor történt, miért történt, de hogy _kikkel_ és _hol,_ azt nem!

> Szerintem 1 megoldas van es egy felmegoldas.Felmegoldas: a latin
> betuseket ekezet nelkul irjuk, a tobbit fonetikusan

  Tehat megolod az ekezeteket. Nem a neten, a nyomdaszatban. Vagy a
magyar szövegre ki szabad tenni, a többire nem? De miért legyen André
Andre, ha a szedőnek ott van az ujja alatt az é betű, a magyar olvasó
pontosan úgy ejti, ahogy az André alak alapján várható, a francia
olvasó is úgy ejti, az Andre helyes francia kiejtése viszont andr?

> Az Akademia kepes volt a dzsungel kedveert foltalalni a dzs betut(a
> landzsahoz nem kellene, el lehetne valasztani ugy, hogy land-zsa). A
> d-zsun-gel viszont nem megy, mert az 1. szotagban nincsen
> maganhangzo.

  Ez esetben az Akadémia feltalálta a gr és a pf betűt is, mert a g-róf
és a p-fen-nig se megy. Sőt a rc betűt is, mert a mor-c se megy. A
dzsungelt mindig dzsun-gelnek kellett elválasztani, de csak 1985 óta
van külön dz és dzs betűnk. Itt az elválasztás a legkevésbé lényeges
szempont volt abban, hogy ezek egyetlen betűnek számítsanak. Hangtani
fejlődés eredménye.

> Ok kiadnak egy konyvet, amiben vannak szabalyok esegy szojegyzek. Ha
> ok ezentul hatjunak irjak a hattyut, akkor az o konyvukbenez igy fog
> megjelenni. Miutan a lakossag es a tanarok azt tekintik helyesnek,
> ami ezen konyvben szerepel, maris van az Akademianak hatalma.

  Stimmel, csak ezt cáfolja egyfelől a helyesírási szótárakban levő
töméntelen helyesírási és sajtóhiba, amiket az emberek nem vettek át,
másfelől az a mégiscsak sokkal több helyesen leírt szó, amiket az
emberek szintén nem vettek át. Az Akadémia leírta, hogy mindig, sima,
dicsér rövid i, és rengetegen hosszúval írják őket. Mert nem nézik meg
a szótárat, nem tanulják meg a szavakat, nem érdekli őket. Ennyi
hatalma van az Akadémiának.
  A magyar nyelv egyébként két szóról tud, amik szótárhibának
köszönhetik létrejöttüket: ezek a föveg és a nemtő.

Láng Attila D., író, Láng Krisztina †, http://lattilad.org