>> Úgy tudom, hogy hogyha nem tulajdonnevek rövidítése, akkor
>> kisbetűvel írjuk őket,
>    A szabályt jól tudod, de úgy tűnik, hogy de facto elavult.

Nekem erről kicsit más jut eszembe, az, ahogy a betű- ill. 
mozaikszavakat mondani szokás, hátha van erről is véleményetek.
Évekkel ezelőtt pl a PSZÁF még "pé-esz-á-ef" volt, mostanság sokat 
hallani konzervatív médiában is, hogy "pszáf". Ugyanígy az OMSZ már nem 
"ó-em-esz", hanem "omsz". Eközben az APEH sosem volt "a-pé-e-há", az 
mindig "apeh" volt, és a KRESZ-t sem mondtuk soha "ká-err-e-esz"-nek, 
annál is inkább, mert a szabály szerint KReSz-nek volna írandó, kopjon 
le a shiftje, aki kitalálta...
Itt jutok el odáig, hogy Attilával egyetértésben elavultnak tartom a 
szabályt, de továbbmegyek: szerintem sosem volt korszerű. Azt gondolom, 
hogy a magyar nyelvtan egyébként is rettenetesen túl van szabályozva. 
Magam, akinek nincs helyesírási gondja, sosem követtem ezeket a 
kicsavart nyelvtani szabályokat - nincs is rájuk nagy szükségem.


>   Úgy tűnik, a szabály húzta a rövidebbet.

Van ez így még olyan szabályokkal is, amiket azért illene betartani.
Újsághirdetés: "Van eladó ház benne 50 nm-eres alaksori mühely és két 
kisseb helység"

>    Amikor BASIC-ül tanultam, megkérdezték, hogy miért írok minden
> kulcsszót csupa nagybetűvel. PRINT, INPUT, FOR, NEXT. Mert ez a
> szokás, feleltem. A kulcsszavak többsége még csak nem is betűszó,
> márpedig arra az angolban sincsen szabály, hogy egyszerű közszavakat
> csupa nagybetűvel lehetne írni. De akkor is így van.

Ez a szokás viszont praktikusan abból alakult ki, hogy feltűnőbb legyen 
a funkció neve a paramétereknél. Semmi köze a nyelvtanhoz, a logikához 
sokkal inkább. Ami viszont a magyar nyelvtanban elég kevés, de asztom az 
angolban is. :)

üdv
Hunter