burgonya:

"Szerintem a hit és remény átfedik egymást. Nem azonosak, de a határvonalat nem
 lehet mindig élesen megvonni, ill. felismerni. "

de. legalabbis az en fogalmaim szerint van itt ket jol megkulonboztetheto dolog
 .

a remeny ugyanis sosem jar annak a tenynek az allitasaval, vagy megvalosulasana
k allitasaval amiben remenykedunk. a remeny nem propozicionalis.

a hit viszont propozicionalis, a tenyallas megletenek, vagy megvalosulasanak al
litasa is egyben. 


amire az embereknek szukseguk van, az az, hogy bizonyos celokat kituzzenek magu
k ele, remenykedjenek a megvalosulasaban, megtegyenek azert bizonyos dolgokat. 
de ehhez nem kell hinniuk, azaz allitaniuk azt, hogy ez igy lesz.


"Szerencsés vagy, ha a lelki egyensúlyodat ez biztosítja, de abból, hogy neked 
ez jó, nem általánosíthatsz másokra."

abbol, hogy nekem ez jo, mondhatom, hogy lehetseges. marpedig QED.

hogy masoknak ez jo, az  akovetkezo kerdes, amire raterunk, ha elismerted, hogy
 tevedtel ebben az elsoben.


"Ezét ágálok az ellen, hogy hitre ill. vallásra ma már nincs okvetlenül  szüksé
g."

pedig ez az en peldambol kovetkezik. ezt bizonyitottam, ha elfogadod, hogy nem 
hazudok.


"Ugyanakkor erkölcsi tartást is ad neki és hajlandó áldozatokat hozni másokért.
"

a hit es erkolcs sem kotodik szuksegszeruen ossze.


"A racionalitás nálam meg sajnos abban merül ki, hogy ezt diktálja: Miért pont 
ma ? Ráér az holnap is, vagy azután!"

a racionalitas nem diktal ilyet.


szoval a hit sokmindennel oszefonodhat, de nem szuksegkeppen. ezek a peldaid ne
m tamasztjak ala, hogy a hitrre mindenkeppen szukseg van.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

agyhalott:

"A szükséglet alapfogalom. És mint ilyen definiálhatatlan, csak rámutatni lehet
 ."

SZVSZ nem. de ha mint osztenziven definialt fogalmat veszem, hat akkor azt lato
m, hogy nincs olyans zukseg vallasra, mint amire ramutattal mas esetben.


"Egy olyan lélektani diszpozícióról van 
szó, amely az emberi természet szükségszer? alkotóeleme. "

huha, ez aztan korkoros definicio:)

"Ha már lettél volna  vallásos, akkor tudnád, hogy kényszerít? ereje szempontjá
ból az Istent?l 
való függés iránti igény ugyanolyan, mint akár az ürítés iránti."

a "Ha mar lettel volna..." kezdetu mondat egyertelmuen jelzi, hogy szuksegszeru
rol beszelned butasag, itt kontingens dologrol van szo.


" De ugyanígy  lehet vágyakozni egy n?re, vagy egy autóra, vagy utazásra is."

most a szukseg osszekeveredett a vagyakozassal. mindenesetre en nem vagyakozok 
vallasra, es joparan szinten nem.




A konszenzusról.

"Semmilyen konszenzus sem fogadható el, mert nem lehet utólag  határvonalat sza
bni a keletkezett ismeret szintetikus és analitikus része  között."

1) nem ertem a "mert"-et, nem latok logikai osszefuggest az elso es masodik mon
datresz kozott

2) a masodik mondatresz egy allitas, amit en hamisnak tartok. 

tehat van egye rvelesed, aminek logikaja nem latszik,e s premisszajat nem fogad
om el. mas baja nincs.:)



" Ez csak akkor lenne lehetséges, ha volna valamilyen tiszta  metaszempont, ami
b?l hiányozna minden konszenzuális elem. Akkor viszont megsemmisülne maga a tét
el az ismeret kétféle összetev?jér?l. Vagyis bels? 
ellentmondást rejt a tétel."

nem. csupan vonatkozhat magara is. a tetel maga is egy analitikus allitas.


" És ha nem lehet szétválasztani a konszenzusos 
elemet a valóságostól, akkor az ismeret félrevezet?, vagyis nem ismeret. "

ja, hat akkor szerinted nemletezik tudas, azaz amit itt irosgatsz, az sem lehet
 az. minek csinalod?


"Mellesleg felhívom a figyelmedet, hogy az ismeret analitikus és szintetikus  r
észének hitétele ugyanaz, amit te elvetsz: a lényeg és a lényegtelen különbsége
 ."

nem ugyanaz.


"Ezzel szemben áll az a tétel, hogy ha van valóság, akkor annak minden  esetleg
es elemt?l függetlenül meg kell nyilvánulnia, mert ha nem nyilvánul 
meg, akkor alaptalan feltételezni a létezését."

huha. na erre irtam Burgonyanak, hogy ha ilyen homalyos dolgokat akarnek olvasn
i, akkor arra ott van Heidegger. nincs szuksegem rad.

" A logikai pozitivizmus egyik 
nagy hibája, hogy nem tud megszabadulni szubjektív idealizmustól. Leány  nevén 
így hívják ugyanis a konszenzust."

nem.


" Sem a valóság, sem a rá vonatkozó  ismeret nem függhet attól, hogyan képezzük
 le a szubjektumban. Lehet, hogy 
az Ohm törvényt, vagy a bétabomlást kínaiul másképpen írják le, mint magyarul, 
de az áram ott ugyanúgy folyik a drótokban, mint nálunk, és a béta bomlás során
 keletkez? részek statisztikája is ugyanaz."

ezt nagyon szepen meg lehet fogalmazni ugy, hogy az elmeletek tartalmi, szintet
ikus resze ugyanaz. itt tehat valami olyasmirol beszelsz, ami korabbi allitasod
 szerint elvalaszthatatlan,a zaz nem lehet rola pontosan beszelni. a sajat elke
pzelesed szerint tehat badarsagot csinalsz. 



"Ha elmész a fogorvoshoz, hogy húzza ki a fogadat, akkor ? nem  konszenzuálisan
 fogja kihúzni azt, annak ellenére, hogy magyarul mondtad el a kívánságodat nek
i, hanem ontológiailag fogja kíhúzni."

ontologiailag kihuzni. erdekes kepzavar.



"?ket szegényeket azért ráncigáltam ide, mert iskolapéldái annak az  áthatolhat
atlan meggy?zhetetlenségnek, ami rád, rám és általában minden 
emberre jellemz?."

en ugy emlekszem, hogy nem ezert hoztad elo. most kitalalsz egy masik meset a d
ologrol. mindenesetre ez nem volt kerdes. legyszives, ha az en levelemre valasz
olsz nekem, akkor arra valaszolj!


"az Interneten való sakkozásnak:

-véges számú lépésben eld?l játszma, amelynek három kimenetele lehetséges:
-matt, döntetlen, menekülés.
Tisztességtelen lépés nincsen, mert a gép nem engedi."

az jo lenne. a leveled akkor sajnos moderalodott volna automatikusan. de sajnos
 az internet nem ilyen okos.



" Még szerencse, hogy van ideális játék a valóságban is: 
maga a valóság, amely végs? soron minden vitát eldönt."

en meg egyelore elek, szoval ugy tunik, nem tevedtem nagyot eddig.:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

burgonya:

te tevedtel el. a valaszodban egyetlen logikus osszefuggest nem lattam.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

Jozsi,

Reg nem lattunk itt, legy udvozolve, ugy is mint Alapito Atya.

>> Most olvastam egy cikket, hogy az USA-ban sok allamban
>> elfogadtak a termeszetgyogyaszatot (legalabbis egy 'naturopathy'
>> nevu valamit, amit nem tudom minek kellene leforditani) mint
>> elsodleges orvoslasi modot.

>Ez onmagaban nem olyan jelentos dolog, mint amilyennek latszik, mert az
>USA-ban rengeteg mindenhez kell regisztracio (license). A termeszetgyogyasz
>license lenyegeben semmire nem jogosit: gyogyszert nem irhat fel es sebeszi
>beavatkozast sem vegezhet. A legnagyobb kara pszichologiai, mert sokan ezt
>nem tudjak, es valoban romboloan hat a koztudatra.

Sajnos nalunk se jobb a helyzet. Az orvostudomany nem all hivatasa
magaslatan: nem tudta elvalasztani a termeszetgyogyaszatban a tudomanyt es a
kuruzslást. Minthogy az alkotmany szerint tudomanyos kerdesekben kizarolag a
tudomany muveloire kell bizni a dontest, a politika nem szólhat bele a
tudomanyba, igy a megfelelo miniszterium semmit sem tehet. Kenytelen
valahogy kordaban tartani a dolgot, eletbeleptetve nemi szabalyozast. Ezzel
viszont azonnal hivatalossá van avatva a kuruzslas, csakugy mint a
prostitucio a lanyok adoztatasaval.

A problema gyokere, hogy a termeszetgyogyaszat tomeny csusztatas. El?ször is
kisajatitja maganak azt a szemleletet, hogy az egesz személyiseget kell
gyogyitani. Mond egy csomo magatol ertetodo tenyt, amit a betegek lelkesen
udvozolnek (es hianyoljak a tudomanyos orvoslasbol, pedig annak is resze),
aztan az egesz kezd atcsuszni a tudomanyosan megalapozatlan es
megalapozhatatlan "gyogyitasba".

A termeszetgyogyaszat egyik vegen a gyogynovenyekkel valo szelid,
mellekhatasmentes gyogyitas van, a psziches energiak mozgositasaval, a
beteggel valo udvarias, kedves, erto, figyelmes, rea figyelo foglalkozassal,
aztan jonnek a masszazsok, akupunkturak, ezekbe mar bele-belecsuszik a
misztikum, a pi viz (ami hatasos, mert csapvizbol nem inna meg egy litert a
beteg, s sokszor csak az a baja, hogy nem iszik eleget:-), meg a (kis
energiaju) laser, a magneses ter (semmi kolcsonhatasa nincs a szervezettel,
de legalább nem art). Jonnek meg az ingak, sugarzas visszavero tukrok, aura,
kristalyok....
A masik veglet mar a vizelet ivasaval valo gyogyitas, amibe bele lehet
halni, meg a manilai buveszek, akik a betegbol elovarazsolt
csirkebelsoseggel villogtak, amig ki nem mentek a divatbol.

Az en tanacsom: lehetoseg szerint ne legyetek betegek, de ha betegek
vagytok, jo orvoshoz menjetek, ne termeszetgyogyaszhoz.

Janos

"Távolodva gurul egy kerék az úton. Ha a felso része majdnem
c-vel megy, akkor beszélhetünk-e csúszásmentes haladásáról ?
Ugyanis ha majdnem c-vel megy a teteje, akkor egyrészt függ?leges
szakasznak mutatkozik kör helyett. De ez a kisebb gond. Ha 
megjelöltük elozoleg egy helyen a gumiját, az a jel  nem járkálhat
fel s le csak úgy, mert az útirányra mer?leges mozgásra gyakorlatilag
nincs lehet?ség, ha valami majdnem c-vel megy.
(egy majdnem c-vel száguldó óra mutatója is csak alig foroghat)

Ha a kerék nem forog, akkor netán csúszva száguld el?re ?
Ha igen, miként észlelné azt egy vele együtt haladó megfigyelo?
Egyáltalán mennyivel halad a kerékagy és a megfigyel? ?"

Nagggggyon allat!
A kerekeagy az c/2 -vel megy, vagyis majdnem c/2-vel :)
A megfigyelo is ennyivel...

A majdnem az egy elegge erdekes fogalom...:)))))

Ha csak a mozgas iranyaval parhuzamos iranyu erinto vektorkent a legnagyobb
parhuzamos keruleti sebesseget nezzuk, akkor a kerek sebessege
csuszasmentesen v/2
Mindenesetre ha a kerek "majdnem" c-vel megy, akkor mar erdekes lenne ez a
kerdes...

Innentol kezdve ezen a kerdesen nem nagyon van ertelme vitatkozni...
Tegyuk fel inkabb ugy,  hogy a kerek kozeppontja halad a c-hez konvergalo
sebesseggel, akkor milyen fuggvenyekkel lehetne leirni a kerek keruletenek
jellemzoit a sebesseg valtozasakor!
Es a centrifugalis erovel mi a helyzet? Ha ilyen gyorsan forgatjuk a
kereket, akkor nem fog deformalodni?

Nu? Erre valami 5let?

Aph

Kedves Burgonya


Irod:

<<(egy majdnem c-vel száguldó óra mutatója is csak alig foroghat)>>

Az orok abszolut problemad, amihez ugy latszik mindig visszatersz...
Mihez kepest?



Fotiszteletem


Voland

Tiszteletem!

Hadd kérdezzem meg, hogy kizárt dolog-e egy hülyeséget matematikai formába 
önteni? Vagyis ha valami megfogalmazható a matematika nyelvén, akkor az 
biztosan helyes? Maga Einstein mondotta egy helyen, hogy a Naprendszer Föld 
centrikus vagy Nap centrikus leírása között nem lehet választani matematikai 
módszerekkel, mert Földi perspektívából mindkett? egyezik a tényekkel. 
(Galilei féle relativitási elv) Egy rakás matematikai modell létezik a 
legkülönböz?bb tudományokban, amelyek bizonyosan rosszak, mert kizárják 
egymást. Például a húrmodellnek öt különböz? interpretációja van. Egy 
matematikai modell sohasem hatolhat az általa evidensnek tekintett kiinduló 
feltételek mögé, tehát ha azok hibásak, akkor a modell is hibás lesz. Mára 
például végtelen sok nem euklideszi geometria létezik, de csak egy lehet 
érvényes a világra. Szeretném megkérdezni, a tisztelt csillagászokat, hogy 
mit lehet kezdeni a NAGY BUMM el?tti szingularitásban a végtelen nagy 
nyomással és a végtelen kis mérettel? Mi értelme van ennek? Továbbá mi lesz 
az impulzusmegmaradással? Honnan vette a NAGY BUMM az ? impulzusát a 
robbanáshoz? Továbbá ha a világ egyetlen centrumból robbant fel, akkor a 
szétrepül? részek sebességvektorainak ellentettjei egy centrum felé 
mutatnának. Vagyis lenne a világnak közepe. De semmi ilyesmit nem látunk. 
Lehet-e például az id?nek kezdete?  Szeretném felhívni a figyelmet arra, 
hogy id?beli kezdete valaminek csak id?ben lehetséges. Vagyis az id? csak 
akkor kezd?dhet, ha már van id?.  Vagyis ha az id? önmagát "szülné" meg. Ez 
olyan, mintha valaki a saját annyja vagy apja lenne. Az id? tehát nem 
reflekxív fogalom, ennélfogva nem kezd?dhet. És még sokáig sorolhatnám.

Az inkriminált cikk valóban primitív, de ett?l még a NAGY BUMM még elég 
rossz lehet. Err?l kellene vitatkozni, nem pedig arról, hogy valaki 
belekakált ventillátorba.

Agyhalott

Csabának:

Aki kenyérrel dobálódzik, amikor ?t atombombával dobálják, az nem sokáig fog 
dobálni. Ezek a "parancsolatok", meg általában a vallások erkölcsi 
utasításai teljesen életidegenek, és az életr?l való önkéntes lemondás van 
bennük. Általában véve a valláserkölcs a rabszolga mentalitású emberek 
öngyógyítását, az állandó társadalmi és biológiai kudarcba való 
belenyugvásuk célját szolgálják. Amíg társadalmi egyenl?tlenség lesz, és 
amíg az emberek megbetegszenek és meghalnak, addig mindig lesz vallás, mert 
ezeket az állapotokat önbecsapás nélkül nehéz elviselni. A mi formális 
rendszerváltozásunk után hirtelen felszínre tört az egész, addig 
mesterségesen elfojtott irracionális törekvés, hogy az emberek lelki 
bajaikra, kudarcaikra valami szélhámostól borogatást szerezzenek. Ennek 
legalsó foka az, amit a Budapest tévén lehet látni: van egy zsírtáltos 
például, aki képerny?n keresztül gyógyítja a rövidlátástól a lúdtalpon át a 
rákig az összes betegségeket. Van ott van a Hit Gyülekezetben Németh 
tiszteletes, aki rákos asszonyokból a nyílt színen beszéli ki a Sátánt 
Krisztus nevében, stb, stb. És senki sem szól egyetlen szót sem, ezek ellen 
a baromságok ellen. Ha van pénzed, bármilyen örültséggel kiállhatsz a 
nyilvánosság elé, és mások bajából meg is gazdagodhatsz, vagy legalábbis 
megélhetsz bel?le.

De ezeknél is fontosabb, hogy a tudomány és a tudományos filozófia is magára 
hagyja az embereket a gondjukkal. Vagy nem mond semmit a bajokra, vagy azt 
mondja: fogadd el azt, amiben vagy, tanulj meg együtt élni vele. Esetleg még 
le is néznek, hogy nem vagy elég tökös, eléggé törtet?, hogy részt vegyél a 
nagy társadalmi lóversenyben. Te vagy a született lúzer, mert rákos vagy, 
mert meghalsz, vagy mert valami er?szakos barom minimálbéren dolgoztat a 
maga hasznáért.
A tudomány vagy a filozófia legfeljebb indirekten igyekszik rábeszélni, hogy 
ha bajod van, akkor lépj be valamilyen pártba, és szavazz azokra, akik már 
most évi 53 millió forint fizetést húzva megígérik neked, hogy a te béred 20 
év múlva évi 1 millió forint lesz. Vagy szavazz azokra, akik eladják a 
kórházakat, hogy a gyógyíthatatlan rákodba ne ingyen halj bele, hanem 
áfával.

Ezt nyújtja az embereknek ma a tudományra és a tudományos filozófiára épül? 
politikai rendszer. A politológia és a szociológia ezekhez a törekvésekhez 
asszisztál.
Amíg ez így marad, addig lesznek püspökök, zsírtáltosok, Jehovista vének, 
lesznek ízléstelen sírkövek, mauzóleumok, lesz körmenet, lesz Krisnavölgy és 
Moon esküv? egyszerre tízezer beprogramozott hív?nek. Nem tudom eldönteni, 
hogy mi siralmasabb és nevetségesebb: az irracionális illúziókeltés, ami 
mögött haszonlesés van, vagy a tudomány és a filozófia nagykép? 
impotenciája, amivel kezeli az emberek valódi bajait, mindaddig, amíg 
hirdet?i is bele nem esnek abba a szarba, ami mindnyájunk sorsa.

Agyhalott

A Mars és a küls? bolygók vizsgálatának jöv?je - interjú Bálint Tiborral
FIKSZ Rádió, Rádiótávcs? - november 23-án, kedden 21 órától

Dr. Bálint Tibor magyar származású amerikai mérnök jelenleg a NASA Jet 
Propulsion Laboratory munkatársa, mint a Marshoz és a küls? bolygórendszerhez 
indítandó jöv?beni missziók f?mérnöke. A Vancouverben megrendezett Nemzetközi 
Asztronautikai Kongresszuson hosszasan beszélgettünk - ennek szerkesztett 
változatát hallhatjuk felvételr?l. A beszélgetés (rövid) írásos változata: 
http://www.urvilag.hu/article.php?id=923

A szerkeszt?k: Hargitai Henrik, Horvai Ferenc és Tepliczky István. A m?sor alat
t 
szeretettel látjuk az érdekl?d?ket egy kis netes csillagászati csevegésre a 
CsillagParty-n: http://www.mcse.hu/csillagparty

Az ismétlések id?pontja: nov. 29-én és dec. 6-án hajnaltájt.

 .=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.
A Fiksz Rádió Budapest egyik közösségi rádiója, amelyben kéthetenként
kedden jelentkezik a Rádiótávcs?. Éteri hallgatása: 98 MHz-en
Budapest környékén; internetes hallgatása: a http://www.fikszradio.hu
oldalról az "Online hallgatás" menüpont alatt. Telefonszámunk:
+36-1-463-4313, SMS: +36-30-440-3268. A Rádiótávcs? korábbi adásainak
teljes hangarchívuma: http://www.fikszradio.hu/radiotavcso
 .=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.=.

Kedves Csaba!

>a valotlant is konnyen el tudjuk 'kepzelni', egyarant a jot es a 
>rosszat. 
Mert eshetoségek latolgatására programozódott lények vagyunk. 
Talán amiatt vetünk fel valószínutlen eshetoségeket sokkalta
valószínubbek helyett, mert a valószín?ekrol tudjuk, hogy azok
álmosító trivialitások. 
>halalunk utan e bonyolult neuronrendszermilliardok, es vele egyutt
>mi is megsemmisulunk. 
Erre ma már egyre kevésbé van garancia. El tudom képzelni, hogy 
súlyos betegek életének meghosszabbítására tett erofeszítések dönto 
szempontjává válik a tanulságkeresés. Hogy mely beavatkozások 
válnak rekorderré s ezzel világhíruvé?  

>Azok viszont akik hinni tudnak egy odaatban, konnyebben elviselik a 
>megsemmisules ertelmezeset. 

Azt azért még szeretném ideát megtudni, hogy az evolóció miért
is programozta be emberek sokaságába az "odaát" ideát.
Indokolni nem tudom miért, de örülnék, ha legalább ötleteket
hallhatnék errol.

>Amennyiben csak jo celt szolgalna a vallas, semmi kifogas, de sajnos
>minden iranyban elferditett, tisztelet a kivetel.
A televíziózásról is ezt mondják sokan, meg az internetrol, meg
a politikárol, meg a fociról, meg a vagyongyarapításról, meg úgy 
általában mindarról, amit könnyu mufajnak nevezünk. :)

>A mar huszonegyedik szazad embere be kellene lassa a tenyeket, es 
>akkor is kenyerrel kellene dobalozzon, ha az ellenseg atomfegyverrel 
>tamadna, anelkul hogy ezt a tizparancsolatbol tanulja.
Ezzel messze nem értek egyet. Csontszáraz cipóval  hátulról 
fejbevágni mielott a gombot megnyomná, s utána irány az 
idegsebészet, meg a pszichiátria, azzal igen.

Burgonya