> A kérdés provokativ és irreleváns, ráadásul nem tudom a választ.
Nem provokatív és nem is irreleváns, Dénes. Kötözködésnek sem szántam.
Azt írtad, hogy a napok effajta számítása zsidó szokás, aminek az az
értelme, hogy más népeknél másképpen csinálják. Bennem viszont erős a
meggyőződés, hogy a világ minden népe így számol, a két nap múlva esedékes
napot nevezi harmadik napnak, mert ha másodiknak nevezné, akkor a tárgynapot
nulladiknak kellene tekintenie.
> Azt is tudom, hogy többször kellett különbözö esetekben elmagyaráznam
> a múltban, hogy ha a körülmetélés a fiú születését követö nyolcadik
> napon van, akkor miért van egy hét múlva? Szóval lehet, hogy a magyar,
> vagy az amerikai népnél van másképpen, nem tudom.
De hát ez egyáltalán nincs másképpen. Ha a gyerek hétfőn született, akkor
hétfő az első nap, a születése napja, a kedd a második s í. t., a vasárnap a
hetedik, a következő hétfő -- egy hét múlva -- pedig a nyolcadik. Csak a
születést követő nyolcadik napot nem úgy kell érteni, hogy a születését
követően (mondjuk hétfő reggel nyolctól) kivárunk egy egész napot, és csak a
következő napon, kedden kezdünk számolni. Hanem a születése napja
természetesen már beleszámít a nyolc napba, egyes sorszámmal.
Nálunk is így számolnak. Jogi szövegekben nagyon gyakori a nyolc napon
belüli határidő. Ez azt jelenti, hogy ha hétfőn volt a verekedés és a
látlelet, akkor ha a sérült a következő hétfő estig bezárólag meggyógyul, az
nyolc napon belül gyógyuló sérülés. Mert az első nap a verekedés napja. Ha
viszont veszel valamit a neten, akkor az áru kézhez vételétől számított
nyolc _munkanapon_ belül élhetsz elállási jogoddal, vagyis hétfőtől péntekig
öt nap telik el, a következő hétfőn, kedden és szerdán is még elállhatsz,
csütörtökön már nem.
Pedig ez nem volt nyolcszor huszonnégy óra plusz két hétvégi nap, hiszen a
postás csak hétfőn kora délután hozta a holmit.
> Franciáknál a gyereket nem a gólya hozza, hanem káposztaföldön találják.
Ez biztos, Lajos? Én úgy tudtam, ez a németeknél van. Ha valaki jár
francia káposztaföldön, utánanézhetne, mert hasznát venném az infónak.
> Viszont az usa-ban sok helyen kihagyjak a 13. emeletet (szallodakban
> peldaul), ugyhogy a 14. emelettol kozos nevezore kerulnek a dolgok :).
A Távol-Keleten viszont még bonyolultabb, mert az európaiak kedvéért
kihagyják a tizenharmadikat, a helyiek miatt viszont az összeset, amiben van
négyes számjegy. Mert ott meg az nem hoz szerencsét.
Matekfeladvány japán kisiskolásoknak: hányadik emelet gombját kell benyomni
annak, aki a százemeletes szálloda legfelső emeletére igyekszik?
Láng Attila D., író, Láng Krisztina ?, http://lattilad.org
|
Nem Japánban, Hongkongban. Egy ötvenemeletesnek mutatkozó szállodának
valójában csak harmincöt emelete van. De van olyan épület is, aminek a
legfelső emelete a 88., mert ez nagyon szerencsés, közvetlenül alatta
viszont a 68. van, és kihagytak minden négyest meg a tizenharmadikat.
Akkor hány emelet magas valójában? :)
Láng Attila D., író, Láng Krisztina ?, http://lattilad.org
|
> > Franciáknál a gyereket nem a gólya hozza, hanem káposztaföldön
találják.
>
> Ez biztos, Lajos? Én úgy tudtam, ez a németeknél van. Ha valaki jár
> francia káposztaföldön, utánanézhetne, mert hasznát venném az infónak.
A nemet gyerekeket a golya hozza. Latni is sokfele ahol ujszülött van, a
kertben allitanak egy golyat, aminek a csöreben egy kendöben kisbaba van.
A francia gyerekeket talaljak a kaposztaföldön. (ez nemelyiken meg is
latszik:-)
csendi
|