Mindenkinek köszönöm a választ,
kiderült, hogy a gyújtógyertya pipa (ami fentről
a gyújtógyertyára csatlakozik - hogy hívják?) ,
az hibás, meg van szakadva.... Amikor megigazítottam, a kezemben
maradt a pipa alakú csatlakozó...

-- 
Török István ___

Adott egy 1990-es kamerás felvétel, azt nem tudom mikor
lett VHS kazettára másolva, de régen, azt tuti, a kazetta
matricája is eléggé megsárgult. Ami biztos, hogy a kazetta
már használt volt, a felvétel végénél "kilóg" az a fekete-fehér
rajzfilm, ami előtte ott volt a szalagon.

Az van, hogy a kép közel egyharmadán felül "vihar dúl",
fényes "villámok" is átcikáznak keresztben, de a kép
vízszintes vonalainak tengerét erősen hullámoztatja a szél,
néha egész éles szögben visszafele ís fújja...

Létezik-e olyan csodaszer, amivel ezen lehet javítani?

Vagy vágjam le a felső részt, oszt csókolom?
(óvodai felvétel a film 75%ában pöttömök szerepelnek,
akik többnyire a kép alsó felében látszanak)

Nem rég mintha lett volna ilyesmiről szó, de nem igazán
lehet a GURU-n keresni...

(A kazettán a következő, 1996-os felvétel viszont elég jónak
néz ki, még nem néztem végig)

-- 
Török István ___

> lehetséges-e maximálisan (bár nyilván nem teljesen)
> decentralizálható mobiltelefon-hálózat?
> más okostelefonokkal közvetlen jelzéstovábbításra (...)

Ilyen a PMR 446. van 8csatorna analóg és +16csatorna
digitális, plusz rengeteg 'alcsatorna' a beszélgetések
megkülönböztetésére..
Jelentéktelen a használata a mobiltelefonhoz képest.

Létezett a T-nél Push-to-talk Over Cellular (PoC)
Ugyanúgy ment mint a voki-toki. Nem kellett senkinek.

A Tetra-ban van közvetlen kapcsolat, mégis a
'centralizált' verzióját használják szinte kizárólag..

Nemzeti kincs a rádió spektrum. ebbe kell beszorítani
a sok igényt. Meg az állam ezt súlyos pénzért adja,
egyének ingyen nem kapják meg, azon pár szük
szabad sávot kivéve. ez jelentös állami bevétel..

Elosztott eröforrásként használva se lenne se minöség
se lefedettség. Arról nemis beszélve hogy hogyan
fogadnák az emberek ha akkor is használná a telódat
tucatnyi idegen ember amikor te nem használod.
(aksimerülés = te finanszírozod a töltést, és leesik
tizedére a készenléti idö, vagy a méretük nö 1kg-ra)

Szóval az embberek igényét a centralizált struktúra
jobban kielégíti. Az anarchikus verzió senkinek nem
lenne jó valójában.

Rádióamatör hasonlathoz annyi hogy velük ellentétben
az átlagpolgár nemcsak kisérletezni akar, és nem
elégszik meg ha 100 órás próbálkozás után sikerül
egy 1perces beszélgetést összehoznia üzleti ügyben
egy francia DX partnerrel. Anglia vagy az USA már
túl távol lenne..

> Csak elméleti kérdésként : lehetséges-e maximálisan (bár nyilván nem
> teljesen) decentralizálható mobiltelefon-hálózat?

  Csak elméletben persze, minden lehetséges. Lehet, hogy elég lenne egy
speciális szoftver a mai telefonokra. Érdemes viszont elolvasni ezt a
cikket, főleg a frekvenciákról és cellákról írt részeket.
http://www.howstuffworks.com/cell-phone.htm

> Milyen távolságból tudják érzékelni egymást a mobiltelefonok?

  Hát elméletileg a torony egy 26 négyzetkilométernyi területű hatszögön
belül érzékeli a telefonodat. Ezt kivolframolva 6327 méter jön ki,
ezen a távolságon belül _a torony_ érzékel. A kérdés az, hogy a torony
mennyivel érzékenyebb, mint a zsebifon.

> Van-e olyan okostelefon-szoftver, amely más okostelefonokkal
> közvetlen jelzéstovábbításra képesíti a készüléket?

  Ezt már csak okostelefon-szakértők tudják megválaszolni.

> Aki benne van a rendszerben (telepítette és épp engedélyezi is), az
> hídpillér-pont lehet és az egész pedig egy internetszerű hálózat,
> szemben azzal, hogy most minden maroktelefon közvetlenül egy
> telepített toronyhoz kapcsolódik.

  Valószínűleg ott bukna a dolog, hogy van-e elég kapcsolódási pont. Ha
beszélni akarsz valakivel hatszáz kilométer távolságban, ahhoz kell
száz közbeiktatott ember, akiknek be van kapcsolva a telefonjuk és fut
a program. Ha bármelyik kimozdul a vételi vonalból, kell helyette egy
másik. Amikor a mobilok megjelentek, még az is abszurd gondolat volt,
hogy ez egy amerikai nagyváros közepén lehetséges legyen. Elméletben
tehát működhet, de a gyakorlatban alighanem hamarosan feltalálták
volna az olyan zsebifont, aki egész biztosan mindig ott van egy-egy
kulcsfontosságú ponton: a tornyot.

> Van realitása ilyesminek?

  Szerintem nincs. Nem látom az előnyt, amit nyújtana, és ha nyújt is,
akkor is aránytalanul bonyolult lenne áttérni rá. Amíg nincs elég
felhasználója, addig nem működik, ha viszont nem működik, akkor minek
térnének át rá? Persze nyilván úgy menne, hogy fölrakom a programot,
aztán ha talál módot a kapcsolódásra peer-to-peer alapon, akkor úgy
kapcsolódik, ha nem, akkor tornyon át. Egy idő után talán gyakrabban
gyulladna ki a peer-to-peer kapcsolatot jelző lámpácska, és örülhetnék
neki, de más előnyöm nem lenne belőle.
  Egyébként attól, hogy valami praktikus, még nem feltétlenül terjed
el. A megszokás nagy úr. Teszem azt, a Dvorak billentyűkiosztásokkal
sokkal gyorsabban lehet írni, mint a QWERTY-vel. Mégis lámpással kell
keresni olyat, aki használja, mert az emberek a QWERTY-t tanulják, és
onnantól már iszonyú nehéz lenne áttérni a Dvorakra.

Láng Attila D., író, Láng Krisztina +, http://lattilad.org

Hello Guruk,


Van egy Palit GeForce GTX 460-as video kartya amin 2 tapcsatlakozo
van. Berakom a szamitogepbe a video kartyat de a monitor azt jelzi,
hogy nem kap jelet. Mindegye, hogy melyik tapcsatlakozot kotom be mert
csak 1 dugasz volt a dobozban? Miert is van a video kartyan 2
tapcsatlakozo? Elore is koszonom a valaszokat.

Udv.
Szekely Zoltan

Hello Guruk,

Van egy MSI G31M3 V2 alaplap aminek az alaplapjan van integralt video
kartya, de van benne egy PCI Express-es video kartya is. A szamitogep
mikor indul akkor nem sipol, de a monitor megse kap video jelet.
Probaltam, hogy kivettem a memoriat es az nelkul inditotam, es akkor
sipolt a szamitogep. Visszaraktam es kivettem a PCI Express-es video
kartyat es akkor mar nem sipolt de visszont a monitor az jelezte, hogy
nem kap video jelet. Probaltam egy regi PCI-os video kartyaval is de
akkor is azt jelezte a monitor, hogy nem kap video jelet. Hogy lehet
ilyen esetben elinditani a szamitogepet? Ha az alaplappal volna gond
akkor gondolom, hogy mar a memorianal sem kellet volna sipoljon mikor
nem volt benne, nemde? Barmilyen otletett vagy tippet, hogy mit
probaljak meg  szivesen fogadok. Elore is koszonom a valaszokat.

Udv,
Szekely Zoltan

Sziasztok Guruk.

Szereték segítséget kérni ! Pár napja az alabbi hiba panel jelenik meg 
! 
Firefox 5 os om van.

TypeError: /skype/SkypeFfExtension;1'] is 
undefined

Mikent lehet ot illedelmesen de hatarozottan klitessekelni !

Koszonettel :   Frigyes

frigyesmajorkukac té-onlany ponty hugika :-))
http://picasaweb.google.hu/majorfrigyes
http://www.panoramio.com/user/37668
http://www.youtube.com/user/MrFrigyes#p/u
Skype: major.frigyes

Sziasztok!

Csak általános megfontolások alapján: a mobil alacsony teljesítménnyel 
ad és nem túl érzékeny a vevője. A bázisállomásnak érzékeny a vevője, és 
nagy teljesítménnyel ad. Ezért a mobil és a bázis látja egymást a 
beépítettségtől függően 0,5-5 (vagy több?) km távolságból is. Két mobil 
között átlőhető távolságot 5m-50m közöttire saccolom. Ezt tovább 
nehezítik esetleg protokoll (szoftver) problémák. De tévedhetek is.

Üdv
pi

> Felado : 
> Temakor: mobiltelefonalas radioamator-szemlelettel ( 17 sor )
> Idopont: Tue Aug  2 11:03:20 CEST 2011 GURU #5796
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Csak elméleti kérdésként :
> lehetséges-e maximálisan (bár nyilván nem teljesen) decentralizálható
> mobiltelefon-hálózat?
> (Kicsit a hajdani rádióamatőr függetlenség nosztalgiája?)  :-)
>
> Milyen távolságból tudják érzékelni egymást a mobiltelefonok?
>
> Van-e olyan okostelefon-szoftver, amely más okostelefonokkal közvetlen
> jelzéstovábbításra képesíti a készüléket?
> Aki benne van a rendszerben (telepítette és épp engedélyezi is), az
> hídpillér-pont lehet és az egész pedig egy internetszerű hálózat,
> szemben
> azzal, hogy most minden maroktelefon közvetlenül egy telepített
> toronyhoz
> kapcsolódik.
>
> Van realitása ilyesminek?
>
> Üdv: Simonyi Béla.
>

Sziasztok!

: Csak elméleti kérdésként :
: lehetséges-e maximálisan (bár nyilván nem teljesen) decentralizálható
: mobiltelefon-hálózat?

Elmeleti valasz: termeszetesen lehetseges. Gyakorlati valasz: 
decentralizalt radiofrekvencias adattovabbitashoz lasd a "wireless mesh 
network" cimszot.

: Milyen távolságból tudják érzékelni egymást a mobiltelefonok?

Miutan az UHF csak egyenesen terjed, ezert ha a reflexiokat figyelmen 
kivul hagyjuk, a Fold gorbuletebol es az ado/vevoantennak foldfelszin 
feletti magassagabol kiszamolhatod az elmeleti maximumot. A terero egy 
masik problema, de ha megnezed, egy WLAN vagy egy DECT telefon hasonlo 
teljesitmennyel sugaroz mint egy mobiltelefon es epuleten kivul 
100..300m-ig eleg jol mukodnek.


Udv,
marky

A mobiltelefonok RF egységei csak mobilcellákon keresztül (azaz 
szolgáltatói közreműködéssel) képesek kommunikálni, mert a kommunikáció 
kódolási technikája központi vasakhoz kötött, azaz a szolgáltatói cellák 
nélkül halott az RF egység. A telefonokba épített egyéb kommunikációs 
csatornák (BT, WLAN) pedg annyira kicsi hatótávolságúak, hogy ezért nem 
lehet velük kiépíteni egy peer-to-peer hálózatot (esetleg akkor, ha a 
telefonokat visszaminősítjük fix-é és maradunk velük egész nap WiFi 
hálózatok hatósugarában). Max. még azt tudom elképzelni (ha ragaszkodunk 
a mobilitáshoz), hogy a szolgáltató UMTS hálójának mobilnet 
szolgáltatását használva (de ekkor ugye már nem vagyunk függetlenek a 
szolgáltatótól) valamilyen közösségi hálózatot biztosító alkalmazást 
futtatunk a készüléken és ezen kommunikálunk (ez a technológia pedig 
adott, sőt már tengert lehet velük rekeszteni annyian vannak).
Ha a kódolás nem központilag lenne intézve, akkor elméletileg a mai 
telefonok egymással kb. 3-6 km-re tudnának beszélni teljesen nyílt 
terepen rálátással, városi környezetben pedig 100 m-től kezdődne ez a 
távolság (mondjuk két mélygarázsban tartózkodó között). Ennek oka a 
magas frekvencia, a kis adóteljesítmény és a telefonok kis nyereségű 
antennái.

Androidra van olyan szoftver ami wifi+voip -ot használ. 73.

Halló!

Van nekem egy Panasonic HDC-SD10 full hd, memóriakártyás stb kamerám. 
Feltúrtam a szokásos helyeken, hogy vajon mennyit érhet mostanában, de 
még közelítőleg se sikerült rájönnöm. Ha ilyet senki nem árul, akkor 
persze hasonló is megtenné, feltéve, ha tudnám, az a bizonyos hasonló 
ennél jobb-e van nem.
Eddig még összehasonlító leírást sem találtam róla, hogy vajon miben 
különbözik egyHDC-SD700 vagy egy HDC-SD40, 
<http://hix.hu/4u1ma-fenykepezo-kamera.vatera.hu 
<http://hix.hu/4txuy-fenykepezo-kamera.vatera.hu
A panasonic oldalán még véletlenül sincs, pedig nem régi cucc.
Amúgy ez egyben reklám, mert épp eladó lenne, csak ha tudnám mennyiért, 
könnyebb lenne...
Hátha van ötlettek :)
üdv
Hunter

 
 
http://hix.hu/58vD9-torzsasztal.hu

<<Szeretném megkérdezni,hogy az Alko FRS 4125-ös fűkaszához milyen keveréket 
kell használni. A használatijában azt írják,hogy 1:25-ös kell bele,a boltban 
ahol vettem a gépet, ott pedig azt mondták hogy 1:50-el használjam. Tudnátok 
abban segíteni,hogy akkor most melyik is lenne a jó. >>
 
Hat ha a hasznalatijaban  aszongyak, hogy 1:25 akkor az az igazi valasz. 
:-)
 
Udv.: Tamas