Kedves Helga,

>  
> Egy matematikus az A hipotezist probalja bizonyitani. A 
> kovetkezokeppen
> okoskodik:
>  
> Ha A implikalja B-t es B kicsit valoszinu, de bebizonyitom, hogy megis
igaz,
> akkor A kicsit valoszinu.
> Ha C implikalja A-t es bebizonyitom, hogy C hamis, akkor A sem igaz.
>  
> Helyesek e a matematikus allitasai es miert? (statisztikai modus 
> tollens, modus tollens, ponens es tarsai)
>  

Ezek így ebben a formában semmiképp se ...

Pl. ha esik a hó, akkor tél van. Most tél van. Biztos esik a hó?
Nem.

A másik kérdésre:
Ha most nem esik a hó, akkor nincs is tél?
Szintén nem igaz.

Először is a modus ponens: Ha A implikálja B-t és A igaz, akkor B is igaz.

Ha azt mondanánk, hogy A kicsit valószínű, de belátjuk, hogy igaz, akkor
attól kezdve már nem kicsit valószínű, hanem nagyon :), és ekkor B is
biztosan igaz.

Ha csak azt tudjuk, hogy A mondjuk p valószínűséggel igaz, akkor
mondhatjuk-e, hogy B is p valószínűséggel igaz? Ennek eldöntéséhez viszont
pontosabban kellene definiálni a kérdést. Elég komoly problémának tűnik (én
nem vagyok annyira szakértő ebben a témában):
http://hix.hu/nhfrw-hix.hu
(Aki szeretné, el tudom küldeni a cikket.)

Gyula

Attila,

> ezáltal megszűnt az esélyegyenlőségre
> való kormányzati törekvés.

Ez a kormány mindenre törekszik, csak egyenlőségre nem, és főleg nem az
esélyek frontján. Mellesleg: ez egyetlen kormány célja sem volt, és soha nem
is lesz. Viszont jól mutat a közvélemény szeme előtt lobogtatott szándékok
listáján, és ha nem jön össze (miért is jönne?), akkor lehet az ellenségre
mutogatni - ilyen már volt korábban is, és lesz is mindig. 
Ilyen a politika.

Ami pedig minket illet: A közigazgatási eljárás egyik fontos alapelve a
kérelemhez kötöttség elve. Ha egy jogszabály pozitívan diszkriminál valakit,
fontos, hogy a kedvezmény ne csak úgy járjon, hanem külön kérni kell - akkor
viszont tényleg jár. Éppen az sértené súlyosan az esélyegyenlőség elvét, ha
ez nem így volna.

Csak egy saját példa, nem a közigazgatásból: A cégnél egyedül nekem van
iskolás korú gyermekem. Szeptember táján mindig megkaptam a beiskolázási
támogatást, de tavaly valahogy elmaradt. Finoman érdeklődtem a főnöknél,
hogy talán megszűnt ez a támogatási forma? Mire a főnök: "Ja, hát
elfelejtettük? Rögtön utánajárok". És egy hét múlva kézhez kaptam a
jegyeket, a létező maximumot, és mint mindig, az óvodás gyermekem után is,
mert "hát sosem lehet tudni, hátha mégis iskolába megy". A kollégáim soha
nem irigyelték tőlem ezt, de ha teszemazt a karácsony előtti céges dáridón
félrészegen előadom, hogy nem kaptam beiskolázási támogatást, valószínűleg
röhögve mondták volna, hogy "vazz, hát miért nem szóltál?". 
Na, hát körülbelül így működik a közigazgatás is.

Üdv: gerbera

Kedves Helga!

Az implikáció igazságtáblája (ld. bármely bevezető logikakönyv,
Világháló: Wikipédia stb.):
A      B      A implikálja B-t
0      0        1
0      1        1
1      0        0
1      1        1
Nézzük ez első állítást:
1. Ha A implikalja B-t es B kicsit valoszinu, de bebizonyitom, hogy megis
igaz, akkor A kicsit valoszinu.
Nos, az első feltétel (A implikalja B-t) az első, a második és a negyedik
sor szerint lehet igaz.
A második (B igaz (részletesebben: B kicsit valoszinu, de bebizonyitom, hogy
megis igaz)) a második és a negyedik szerint.
Azaz A (a második és a negyedik sor alapján) akármilyen lehet, azaz az első
állításból nem következethetünk A semmilyen tulajdonságára.
Azaz az első állítás nem helyes. Nézzük a másodikat:
2. Ha C implikalja A-t es bebizonyitom, hogy C hamis, akkor A sem igaz.
Itt az első feltétel az, hogy ,,C implikalja A-t". (Itt C megfelel A-nak az
igazságtáblában, A pedig B-nek.) Ennek az első, a második és a negyedik sor
felel meg.
A második feltétel, hogy ,,C hamis". Ennek az első és a második sor felel
meg. Az első és a második sor alapján az A változó (ami a táblában tkp. B)
vagy hamis (első sor) vagy igaz (második sor), azaz akármilyen lehet, nem
nyilatkozhatunk róla.
Azaz a második állítás sem helyes.

(Remélem, ez nem valamilyen iskolai házi feladat, hisz akkor nem lenne
illendő mással megoldatni.)  

Üdvözlettel               Gaál Tamás (F)