Udv!

Nem vagyok jartas VOIP temaban, de lehet nem is arra lenen szuksegem konkretan. 
Azt szeretnem megoldani, hogy a cegnel levo vezetekes telefon vonalat tavolrol, 
interneten keresztul eltudjam erni es azon keresztul telefon hivast lebonyolita
n
i tudjak. Adott 1 telephely... van ott: vezetekes telefon elofizetes, van 
szelessavu net, van laptop is amibe beepitett telefon modem van. Megoldhato 
valamilyen eszkozzel vagy valamilyen programmal,hogy esetleg ezt a laptopot 
neten keresztul elerjem es a beepitett modem segitsegevel hasznaljam a 
ceges 
telefonvonalat hanghivasra?
Gondoltam mar valamilyen VNC programra, amivel eltudom erni a laptopot 
tavolrol,de az csak kepet kozvetit, hangot oda-vissza nem tudtommal.
Ha valaki tud segiteni kernem a pontos program nevet, esetleg a hardware 
nevet-tipusat amivel ezt meglehet oldani.
Elore is koszonom a valaszokat!

Peti

>> Én azt értettem alatta hogy az a több ezer szó ne csak úgy
>> egybefonyva kövesse egymást hanem legyen néhol 1-1 bekezdés,
>> néhol sorkihagyás és fejezetekre tagolódjon..

> Igen, ezt hívjuk befolyatásnak. :)
> Ez az, amit én nem vagyok hajlandó csinálni.

Akkor mégiscsak mást értünk alatta..
Amit ismertetsz azt inkább oldalra-tördelés -nek nevezném..

A hix leveled, és az összes müved is tartalmaz bekezdéseket,
a logikus helyeken van sorkihagyás, mint itt nálam is. Én ezt
neveztem tördelésnek.

Amiröl te írsz azt tényleg csak papír/pdf/djvu -hoz kell oldalakra
tördelésnél, de szerencsére arra nincs szükség html és prc esetén,
mivel ezeknél változó az oldalszélesség, minden megjelenítön
máshol van a sorvég.
Egyébként symbianon is meg tudtam nyitni direktben netröl a
müveidet így doc-ban is..

A doc-ot azért nem szeretem, mert sokan nem figyelnek rá mekkora
és 3sor miatt egy több MB-os filet küldenek, mert benne maradt
minden amit addig írtak, kitörölték, de ottvan..
Nálad is látok a doc-okban olyan adatot amit szerintem nem
akartál publikussá tenni, csak a doc miatt kiszivárgott..

> PC-n és PDA-n is. Ilyen olvasó pl. a Mobipocket Reader (ingyenes és
> kezeli a HTML-t is.)

  Igen? No, ezt kipróbálom.
  Kipróbáltam. Igazán jópofa, még saját fontot is lehet használni benne.
Köszi, hogy fölhívtad rá a figyelmemet, Szarka P.
  Három bajom van vele. Valamilyen okból megtagadja a memóriában levő
file-jaim háromnegyedének olvasását, Security error not handled és
File corrupted üzeneteket dobál, amiket nem tudok mire vélni. A
kártyán levő file-jaimat egyáltalán nem hajlandó észrevenni, pedig a
kártyát látja.
  És hát ez nem szövegszerkesztő. Lehet, hogy extravagáns emberke
vagyok, de jobb szeretem ugyanazt a programot használni minél többféle
célra, és mivel szövegszerkesztő úgyis kell, logikus, hogy olvasni is
abban olvassak.

> A pdf arra jó, hogy mindenütt ugyanúgy nézzen ki. A html a webre jó.

  Így van, Győző. Egy digitális könyvnek pedig nem mindig kell mindig
ugyanúgy kinéznie.

> A txt mindenhol jó, PC-n is PDA-n is, de csak a puszta betűket
> tudja.

  Vagy még azt sem, mert mondjuk a szöveg olyan nyelven van, amit nem
kezel a rendszer.

> Ha némi esztétika is kell - fontok, kiemelések stb, - mindez PC-n
> is, PDA-n is, akkor az MS Word 97-2003 doc formátumát ajánlom,
> bármennyire is nem szeretem.

  Hát... akkor visszakanyarodtunk oda, ahonnan elindultunk, merthogy én
ugye Wordben tettem közzé azokat a könyveket, amiknek
miértnempdfségével elkezdődött az eszmecsere.

> Igaz, könyvjelző nincs.

  De van, ha a dokumentum nem írásvédett. Beleraksz egy olyan jelet vagy
szót, ami amúgy nem szerepel benne, és arra keresel.

>> Nyisd meg újra. Ugyanott van?
> IGEN!
> Mármint akkor, ha becsukod a böngészőt, majd (akár napokkal később) újra
> megnyitod. Bármiféle paraméter nélkül.

  Igen, Starters, tényleg. Van egy weboldal, amit mostanában
referenciaként használok, elég hosszú, és mindig ugyanott nyílik meg.
De amikor az Index címlapjával kipróbáltam, annál nem ezt tette, a
tetejéről kezdte.
  De hát ez csak multitabos csodamodern böngikkel megy, mert ha a fület
becsukod, akkor már nem talál vissza. PDA-kon pedig csak egyfülű
böngik vannak, és az az egy fül másra kell. Vagy amin már vannak
többfülűek is, az meg nemigen van az embereknek.

Láng Attila D., író, Láng Krisztina †, http://lattilad.org