Szeretnem a velemenyeteket kerni egy aramlasi ugyben. 
Van egy vizzel teli medence. Egy szivattyu nyomja be a vizet a rovidebbik
oldalon, aminek az a dolga, hogy egy lebego testet minel jobban eltoljon
magatol. A szivattyu ugyanabbol a medencebol sziv, es a szivo nyilas
elhelyezeset kellene megallapitani. A cel, hogy minel hatekonyabban vegezze
a dolgat. 2 lehetoseg van:
1. a szivattyu oldalan 2 lyukon, ahogy ez az abra mutatja:
http://web.t-online.hu/balazsgyongyossy/medence1.jpg
2. a szivattyuval szemben levo oldalon 2 lyukon, ahogy ez az abra mutatja:
http://web.t-online.hu/balazsgyongyossy/medence2.jpg

Mindket esetben ugyanakkora erot tud kifejteni a szivattyu, es ugyanannyi
energia all a rendelkezesere. Az egyszeruseg kedveert tekintsuk 2
dimenziosnak a peldat.

Esetleg fugg a megoldas a hosszabbik oldal hosszatol vagy a lebego test
nagysagatol, tomegetol? Szerintem nem.

Koszonom.



---
myhosting.com - Premium Microsoft® Windows® and Linux web and application
hosting - http://link.myhosting.com/myhosting

Józsi,

>Olvasom, hogy sikerult kiserletileg letrehozni a 117-es elemet,
>5 atomnyi mennyisegben.
Hát, ennyi atomról tényleg még azt sem lehet megmondani, hogy milyen 
halmazállapotú!

>Par atomnyi lenyegeben semmilyen tulajdonsag kiserleti
>megallapitasara nem eleg, azon kivul, hogy mire bomlik el
>nehany msec alatt.
Ja, és mire bomlott?

>Amit nem ertek, hogy mit tudunk meg ebbol a kiserletbol,
>mi a kiserletek celja azon kivul, hogy a szerencses csapat
>altal adott nev orokre bekerul a periodusos rendszerbe.
>Vagy ez eleg motivacio? ;-)
Hát ez se semmi, de azért sokszor elég az emberi időskálán mért 
örökkévalósághoz.

Azért találgatok :-) még egy kicsit:
1. nem csak az uj elemek létrehozása a cél, lehet, hogy azok a más célú 
kisérletek melléktermékei
2. az is kérdés, hogy egyáltalán meddig lehet fölmenni a rendszámmal? Valami 
dereng, hogy egyre instabilabbak az egyre nagyobb rendszámú elemek...
3. lehet, hogy bizonyos, nagyobb rendszámú elemek megint stabilabbak 
lehetnek?
4. minden eredmény egy pici tégla, ami megerősíti a tudomány épületét: 
ha 
az 
új elemek pont úgy bomlanak, ahogy a korábban felismert törvények 
"előírják", akkor megnyugszunk. Ha nem, akkor viszont valami újat találtunk!
5. ha a bomlásterméket ismerjuk, s valahol ilyen bomlásterméket nagy 
tömegben látunk a világegyetemben, akkor ott a környéken nagy rendszámú 
elemek keletkeznek.......

János, a "vaskalapos", ha még emlékeztek rá.

HixJózsi írta:

> Olvasom, hogy sikerult kiserletileg letrehozni a 117-es elemet,
> 5 atomnyi mennyisegben.
>
> A korabban megalkotott 118-asbol meg talan 3 atomnyi keszult.
>
> Par atomnyi lenyegeben semmilyen tulajdonsag kiserleti
> megallapitasara nem eleg, azon kivul, hogy mire bomlik el
> nehany msec alatt.

Az a néhány millisecundum az elektronok számára végtelen hosszú
idő (a Bohr-modellből számított keringési idővel kell össze-
hasonlítani). Megfelelő berendezésben felfogva a frissen létre-
jött szupernehéz atommagokat már létrejön az elektronhéjuk, az
gerjeszthető, és elkezdhetjük vizsgálni az új elemek kémiai
tulajdonságait is.

> Amit nem ertek, hogy mit tudunk meg ebbol a kiserletbol,
> mi a kiserletek celja azon kivul, hogy a szerencses csapat
> altal adott nev orokre bekerul a periodusos rendszerbe.
> Vagy ez eleg motivacio? ;-)

Egyelőre még nem adtak végleges nevet az új elemeknek. Pillanatnyi 
nevük a 117, illetve 118 szám latin megfelelőjéből és az -um 
végződésből áll. Az sem életbiztosítás, hogy a felfedező csoport 
fantázianevet ad az új elemeknek. A Nemzetközi Kémiai Unió (vagy 
valami hasonló nevű szervezet) néhány éve nevezett át egy csomó 
transzurán elemet, felülírva a felfedezők által adott neveket.

Az igazi motiváció a stabilitás szigetének megtalálása. A magfizika
még ma sem egzakt tudomány, abban az értelemben, hogy nem létezik
olyan egységes elmélet, matematikai modell, amelynek alapján még
alapvetőbb elvekből (pl az erős kölcsönhatás részecskefizikai 
elméletéből, a kvantumkromodinamikából) le tudnánk vezetni az egyes
atommagok tulajdonságait. A periódusos rendszer különböző régióiban
lakó atommagokra vannak effektív modellek, amelyek paramétereit
kísérleti adatok alapján lőtték be, de az egész rendszert átfogó
egységes modell, képlet, elmélet még nincs. Ezért senki sem biztos
abban, amit a nehéz magok több elmélete jósol, hogy túl a Stabil  
Magok Kontinensén, az Instabilitás Tengerében létezik valahol a
Stabilitás egy vagy több Szigete. Ennek megtalálása, létezésének
igazolása vagy cáfolása tehát fontos tudományos kérdés. 

Kevésbé költőien kifejezve: a nehéz atommagok azért instabilak, 
mert minden proton és neutron csak a szomszédjához kötődik, 
nagyjából egyforma erővel, de a magokban a rendszám szerint
növekvő számú protonok mindegyike távolra ható elektromos erővel 
taszítja az összes többit, és egy kritikus méreten túl már a 
taszítás dominál. E szerint az egyszerű kép szerint az instabilitás, 
a bomlásra való hajlam monoton növekszik a rendszámmal, így bizonyos 
méret felett csak instabil magokat találunk. Mi több, a rendszám 
növekedtével a bomlékonyság nő, a felezési idő csökken.

A kvantummechanika azonban jelentősen módosítja ezt az egyszerű
képet. A magok héjszerkezete, rezonanciatulajdonságok, klaszter-
képződés stb (ezek mind csak kvalitatív vagy félkvantitatív módon
leírt jelenségek) megperturbálják a tulajdonságok monoton 
változásához vezető egyszerű modelleket. Így néhány modell azt
jósolja, hogy a sok instabil, a másodperc töredéke alatt elbomló
transzurán elem után újra néhány olyan következik, amelyeknek egy 
vagy több izotópja stabil. A stabilitáson nem feltétlenül abszolút
stabilítást kell érteni, csak emberi léptékkel mérhető (legalább
néhány perces) felezési időt. Ez már elegendő idő ahhoz, hogy az 
új elemekkel kémiai kísérleteket végezzünk, esetleg kristályos és
szilárdtestfizikai tulajdonságaikat tanulmányozzuk. Így tehát a
kémia és az anyagtudomány új területe nyílhat meg az új stabil 
elemek és vegyületeik révén. Ez a perspektíva hajtja a kutatásokat.

A közbülső felfedezett és felfedezendő elemek pedig mérföldkövek a
hipotetikus stabil elemek felé vezető úton. Ígéretes tulajdonságuk,
hogy a korábban monoton csökkenő felezési idő egy idő óta már 
csökkenni látszik, igazolva az elméleti sejtéseket, és tovább
táplálva a Stabilitás Szigeteinek létezéséről szóló reményeket.

Ajánlott irodalom: 

Florov-Iljinov: Úton a szupernehéz elemek felé, 
Gondolat Zsebkönyvek 1981

Az atomoktól a csillagokig, 
az ELTE TTK Fizikai Intézetének előadássorozata
Horváth Ákos: Szupernehéz elemek, 2008. dec. 18.
az előadás videofelvétele és fóliái letölthetők:
http://atomcsill.elte.hu/program/kivonat/2008-2009/6
(Ugyanitt kb hatvan további érdekes előadás videója:
 http://atomcsill.elte.hu/ !) 

üdv
dgy