> Ami a megegyezo g-vel jellemzett rendszerekben ekvivalens:
 > pl. a bennuk tartozkodok megegyezo nehezkedest mernek.  
 > Ha fenyforrasokkal kiserleteznek, hasonloan kimutathatjak
 > a feny elhajlasat a rendszereikben.
 > Amiben kulonboznek, az a kovetkezo: 
 > A mozgasallapotvaltoztato a gyorsulasa idejen annak a 
 > tavolsagnak a megroviduleset tapasztalja, melyet indulasa 
 > elott az utvonalara vonatkozoan felmert. 
 >
 > Sebessegvaltoztatas kozben a relative allo orak folyamatos 
 > lassulasat is tapasztalja, mig a gravitacios terben 
 > tartozkodo nem. ( nincs folyamat )

Majd 

 > Nem, a sebesseg mindenkeppen relativ. (kiveve a c-t) 

No, itt van nekem amit nem ertek. Az eredeti peldaban A ul a
raketaban es azt latja, hogy ra egy olyan ero hat, ami ot 1g-s 
gyorsulassal tavolitja B-tol. B viszont a nem forgo bolygojan ulve azt 
latja, hogy az o talpara is egy ugyanekkora ero hat, o is egy 1g-s
gyorsulo vilagban van (ha leejt egy kovet ugyanazt latja, mint A) es
valoban, A akkuratusan tavolodik is tole.

Az oraik megsem jarnak egyforman, es egyuttal azt is mondod, hogy A 
masnak fogja latni a vilagot, mint B, a kontrakcio miatt.

Akkor viszont miert A latja masnak a vilagot ? A es B *relativ*
sebessege csak 1 van, nev szerint ami koztuk van. Azaz, miert A
tavolodik B-tol, miert nem B tavolodik A-tol ? Ha csak ketten vannak,
azaz nincs kulso viszonyitasi alapjuk, akkor nem tudhatnak kulonbseget 
tenni a ket eset kozott. Persze mindjart maskep all a helyzet, ha 
feltetelezunk egy *abszolut* teret amihez kepest B all es A mozog.
Viszont az abszolut ter fogalmat elvetjuk valami oknal fogva.
De ha nincs abszolut ter, akkor az egyetlen kulonbseg, hogy B 
gravitacios terben van A pedig hajtomu toloerejet erzi, elvileg 
megkulonboztethetetlenul.

En nem vitatom, hogy a relativitaselmelet mukodik, csak ezt a reszt
nem ertem, es orulnek, ha valaki elmagyarazna, lehetoleg elegge
alacsony szinten ;-)

Kosz,

Zoltan

Kedves Tudosok !

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Ido-dilatacio ( 59 sor )

>>Gyonyoruen kijon az ikerparadoxon, vagyis az, hogy ket esemeny
>>kozott az egyenes vilagvonalat befuto ora szerint telik el
>>a legkevesebb ido.
   ***********
> Nem jo! A l_e_g_t_o_b_b ido telik el az egyenes vilagvonalu mozgasnal!
> Ez az en hibam, ha ugy tetszik, betehetitek a listaba, 13+1.-nek.          

Kalmannak teljesen igaza van. Viszont errol eszembe jutott egy masik al-
paradoxon. A legtobb ido az egyenes vilagvonalu mozgasnal telik el, es
ez az elv olyan szep, hogy ugye szeretnenk az altalanos relativitasban 
is megtartani.
Hasonlitsuk ossze akkor Gagarint a tartalekjaval, aki lenn maradt. Gaga-
rin kering a fold korul az o mozgasa eromentes, a tartaleke nem, mert 
nyomja a Fold. Az utazas utan ujra talalkoznak a teridoben. Akkor hogyan
van az, hogy megis a lennmarado oregszik jobban ? Megse lenne igaz, hogy
a legtobb ido ahhoz a tehetetlen palyahoz tartozik, ahol a delikvens nem
erez erot/gyorsulast ? 

udv
kota jozseF

Sziasztok !

>E sok levelnek koszonhetoen sikerult e szamok 
>elmeleti es gyakorlati jelentosegevel is megismerkednem!

Es mennyi lehet meg ! 
Kimaradt pl. nehany alapveto es szeleskoru alkalmazas:

Az egyatmenetu kodok egyik - gyakorlatban hihetetlen mertekben
elterjedt alkalmazasa flip-flopok mukodtetesenel fordul elo.
( Billiard nagysagrendben mukodnek flip-flopok
a vilag szamitogepeiben.)
A flip-flopok  egy reszenek van SET es RESET
vezerlobemenete, melyet a gyartok ajanlasai szerint
nem ajanlott egyutt aktivizalni. 
Emiatt a 0,1-bol 1,0 -ba valtas, illetve 
1,0-bol 0,1 -be valtas kozott atmenetkent: pl. 0,0 -t
kell beiktatni, nehogy fellepjen rovid idore is
az 1,1 , ami mukodesi zavarokat idezhet elo.

A billeno villanykapcsolok is R-S flip-flopok, 
Fel sem tunik, hogy egyatmenetu koddal 
vezereljuk oket, mert amikor nem nyulunk 
a kapcsolohoz, akkor  0,0 bemeneti vezerlest
alkalmazunk. Ebbol a kombinaciobol lepunk 1, 0 -ba
vagy 0,1 -be amikor fel-, vagy lekapcsoljuk 
a villanyt.
Az 1,1 bemeneti kombinacio nem megengedett.

Az egyatmenetu kodolas arra is alkalmas, hogy adatatvitelnel
esetleges egyedi bithibak felfedezhetok legyenek egy 
ellenorzo egyseg felugyeletevel, mely a vevohoz beerkezett
adat egyatmenetuseget ellenorzi az elozoleg erkezett binaris
szamhoz kepest.

Udv: zoli

Kedves Krisztian !  

>Szoval, adva van egy libikoka, ket vegen egy-egy munkahengerrel, 
>kozottuk golyopalyaval , (es persze golyoval ) , 
>a ket munkahenger alatt egy-egy gyenge magnessel 
>(a vizszintbe allas miatt) .
>A ket munkahenger ossze van kotve csovel , es a rendszer 
>fel van toltve folyadekkal .
>Az egyik (kiindulo) allapotban a golyo legurul, 
>es a munkahengerben levo folyadek atfolyik a fenti
>munkahengerbe , amint a felso munkahenger es a bennelevo 
>folyadek legyozi a magnest es az ellentetes oldal
>atbillen (remenyeink szerint :-) .

Az elgondolas az egyszerusege es otletessege miatt 
nagyon tetszik. Egyreszt - mert van benne golyo is,
magnes is, ami az orokmozgok klasszikus iranyzatat idezi,
masreszt ez a libikokas rendszer szinte tokeletesen eltalalt 
mechanikai analogiaja annak az elektronikaban 
alkalmazott RC oszcillatornak, amit astabil multivibratornak
neveznek.
( Igaz, annal valami konstrukcios hiba folytan 
  csekely bevitt teljesitmenyre is szukseg van a 
  folyamatos mukodeshez. :)
 
Van meg egy tovabbi erdekesseg a libikokatoknal, ami nekem 
sosem jutott eszembe, hogy 2db, eltero magassagban levo 
folyadekos munkahengerrel sulyt lehet merni. 
Jelen esetben a golyo sulyanak lejto iranyu osszetevojet 
meri a folyadekos merleg. 
A masik merleg (itt a magneses megfogas miatt inkabb flip-flop :) 
a libikoka.
Tehat ket merleg-elv megragado kombinalasarol van szo, mely
jol osszekuszalja az ember gondolatait, ha meg kell
fejteni , miert is nem mukodhet energia-utanpotlas nelkul
tartosan ez a mechanikus multivibrator.

Ha hutott folyekony heliummal lenne a rendszer feltoltve,
akkor a folyadeksurlodas minimalizalhato lenne.
A golyo utkozeseibol eredo veszteseg csokkentesere 
kellene meg kitalalni valamit, es akkor hosszabb ideig 
mukodne.  Ez viszont elegge bonyodalmasnak tunik,
de bizonyara megoldhato.
( Talan nem is art bonyolitani rajta egy kicsit, nehogy
a konkurrencia konnyeden atlassa es lekoppinthassa az elvet. )

A lejtes atmeneti stabilizalasanak rejtett magnesekkel 
torteno megoldasa nem hiszem, hogy etikatlan lenne az 
orokmozgosok vilagaban zajlo orok versenyben, 
s ugyanakkor borsot lehetne torni vele a licence-dijat 
nem fizeto koppintologusok orra ala. :)

Udv: zoli

Hello Kalman!
Koszi a valaszt, de en a kovetkezore gondoltam (es szerintem Zolta'n is):
Ha A es B vegig _ugyanazt_ a gyorsulasvektort erzi, tovabba B pontosan
ugyanugy tavolodik es kozeledik A szamara, mint vice versa, es a vegen az
eredmeny megsem szimmetrikus, akkor nyilvan B egyhelyben maradt. Nade mihez
kepest? (Univerzalis hatter? az e'ter nagyon hulyen hangzik :) Nyilvan ezt
az univerzalis hatteret (a vilagegyetemet) megfigyelve mindketten tudjak,
hogy ahhoz kepest ki mozog es ki nem. De nem volna-e helyesebb egy olyan
szemlelet, amiben nem kellene ilyen hatter, hanem visszavezetne B
nem-mozgasat arra, hogy gorbe teridoben elte at a gyorsulast? (merthogy csak
lokalisan egyformak a tapasztalt gyorsulasok) (Alt.rel. megoldas?)

udv, Sanyi

>>>Ha az elte'rito tekercsek mechanikailag megmoccanhatnak
a sulyuknal fogva, az valoszinuleg elszinezodest is okozna.<<<<
++Ez nem bantja a szintisztasagot.

>>>A kepcsovek belvilagat nem ismerem. Lehet, hogy ott lep
fel valamelyik elektroda onsulybol adodo elmozdulasa.<<<
++Akkor a monitort utogetve egy kaleidoszkop szineit lathatnank :)

>>>Az meg, hogy a Foldmagnesessegre is szamolni kell, azzal
cafolhato (vagy mutathato ki), hogy megnezzuk, valtozik-e a kep, ha kepcso
tengelyet K-Ny iranybol E-D iranyba forditjuk. <<<
++Lehet, hogy a kepcso csak az egyik tengelye iranyaban erzekeny a magneses
terre.

>>>Egyebkent gyanitom, hogy az elektronsugarak iranyanak megforditasa
a monitor lelkivilagaban komoly elterest okozott az eredeti beallitasokhoz
kepest, es ez a fo problema.<<<
++Szerintem csak a fugg. elterito tekercset forrasztotta be forditva, ettol
nem megy el a szintisztasag.

>>>Kiprobaltam a sajatommal, de semmilyen valtozas nem volt,
akarhogyan is forditottam el. <<<
++Lehet, hogy jobb monitorban valamennyire arnyekolva van a kepcso.

udv, Sanyi

Sziasztok!

Almasy Laszlo kerdezte:
>Mit ismertek 1905 elott a tomegnovekedesrol ?
1881-ben J. J. Thomson ugy talalta, hogy az egy elektron gyorsitasahoz
szukseges ero egy olyan tomegnek felel meg, amely az elektront korulvevo
elektromos ter energiajatol az m = 4/3 * E/c^2 egyenlet szerint fugg.
Az vilagos volt, hogy toltott test gyorsitasahoz nagyobb ero kell, mint
semlegesehez: a mozgo toltes aramot jelent, az aramhoz magneses ter,
ahhoz meg magneses energia tartozik.
(Az egyenlet nem pontos. De nem is "latott" meg senki elektront 1881-ben.)  
Ha megkoveteljuk, hogy az energia, valamint az impulzus megmaradasanak
tetele minden inerciarendszerben ervenyes legyen, akkor a Maxwell-fele
egyenletekbol az kovetkezik: "ha egy v sebesseggel repulo test sugarzas
utjan E0 energiat vesz fel anelkul, hogy sebessege ezalatt megvaltozna,
energiaja az E0/sqrt(1-v^2/c^2) ertekkel megnovekszik."
1900-ban Poincare kijelentette, hogy a c sebesseggel halado E energiaju
sugarzas es egy m tomegu test kolcsonhatasakor az impulzusmerleg:
p = c * E/c^2. Az E/c^2 kifejezes tomegdimenzioju, igy az energianak
tehetetlenseg tulajdonithato.
1903-ban Poincare felvetette, hogy talan minden tomeg elektromagneses
eredetu. Ez szoros kapcsolatot jelentene az energia es a tomeg kozott.
1904-ben Haseno:hrl megallapitotta, hogy ha egy dobozba E energiaju
sugarzas van bezarva, es ezt a dobozt gyorsitjuk, akkor a bezart
elektromagneses energianak ugyanolyan a hatasa, mintha a doboz tomege
az E energiaval aranyos modon megnott volna.
1905-ben Einstein kimondta: ha egy test E energiat sugarzas alakjaban
kibocsat, akkor annak tomege E/c^2 ertekkel le fog csokkenne. Kovet-
keztetes: egy test tomege az energiatartalmanak merteke.

Megsem jol irtam, hogy a tomegnovekedes jelenseget mar 1905 elott
is ismertek. Helyesebb, ha azt mondom: tobben megsejtettek, kulon-
fele megfontolasok eredmenyekent.
Tehat Einstein eredmenyei a tomegnovekedesrol es a tomeg-energia
ekvivalenciarol nem leptek meg mindenkit

>(en mintha hosszcsokkenesre emlekeznek,
>vegul is az a Lorentz transzformacio)
Igen, ez volt a masik vonulat a relativitaselmelet fele.
Michelson es Morley kiserlet, Fizeau meresei tartoznak
ide, ezek leirasara kellett a Lorentz-transzformacio.
Ez hosszak es idotartamok transzformacioja.
Aztan kiderult, hogy az impulzusok es az energiak
is hasonlokeppen transzformalodnak - ez mar relativitas-
elmelet.

Udvozlettel
Kalman

(Irodalom: Simonyi Karoly: A fizika kulturtortenete)

Tamas,

>hogy ha igazolom, hogy az n-ik es az n-1 -ik tag kulonbsege nullahoz
>tart, akkor konvergens a sor. Sajnos elegge regen tanultam, es most
>nincs
>semmilyen forrasmunka keznel :). Ha tevedek, irjatok meg, es akkor bocs.
Egy picit tevedsz. A fenti kijelentes csak alternalo (valtakozo elojelu
tagokat tartalmazo)
sorokra igaz.


>Mindenesetre vettem az n: 1+1/2+1/3+...+1/n-log n
Pntosan hogy is van az osszeg (sor)?
Igy:
 1+1/2+1/3+...+1/n-log n
vagy igy:
1+1/2+1/3+...+1/n-log 1 -log 2 -log 3 ...-log n

Az 1+1/2+1/3+...+1/n osszeg nem konvergens. Ha ehhez hozzaadod a log 1/n
erteket akkor az sem lesz az.
Ugyanez igaz a masodik verziora is.
Egyelore igy latom a helyzetet.

 Udv,
Janos

Dezso,

>Parrag Miklosnak ) valaszolok:

Es nekem miert nem ? Nem vagy mar olyan biztos a dolgodban ?
Az 1010-es szamban vontalak kerdore, meglehetosen konkretan:

 ....az egesz meggondolasod a sajatenergiak azonossagara
csak egyetlen R sugarnal ervenyes (ott is csak azert, mert rosszak
az elojeleid, de egyelore fogadjuk el ugy a dolgot...)
Unnepelyesen (ismet :-) felszolitalak, hogy amig erre kielegito
magyarazatot nem adsz, ne vedd a batorsagot, hogy a gravitaciorol
a TUDOMANY cimszo alatt ertekezel.

A lista elnezeset kerve, elore is, mert valasz hianyaban a fenti
paragrafust meg sokszor meg fogom ismetelni.

Janos.

 irta:

>Miklos elvegzett egy becslest a gravitacios erore, mely
>ket 24 kg-os tomeg kozott lep fel 1 mm tomegkozepponti
>tavolsagnal. Valoban nagyon kicsi az ero, de meg kisebb
>a Cavendish inganal, ahol az ingatomeg/forrastomeg arany
>1/1000, vagy meg kisebb, megis tudnak gravitaciot merni.
>A fizikai ingas mereseinknel dinamikus gravitacios hatast
>merunk, amely tobbnyire a rezonancia modszert jelent.
>Inga lengesido 70 sec, a csillapitasi tenyezo kb. 10^-5/sec,
>(hidraulikus csillapito mellett) az inga also tomege 24 kg,
>a teljes tomeg kb. 55 kg, (ebben benne van a felso tomeg,
>szerkezeti anyagok tomege)
>ezek ismereteben elvegezheto a dinamikai szamitas.
>A fizikai modell csillapitott oszcillator kulso periodikus
>gerjeszto erovel. A szamitasokat elvegeztettuk kulso,
>fuggetlen szakemberrel is, stabil rezonancia eseten kb.50 mm-es
>lengesi amplitudo jon ki. Ez az eredmeny kiszamitasanal
>meg figyelembe vettuk a kornyezeti zaj kb. 5-10 mm-es
>gerjeszto hatasat is.

Termeszetesen nem arra gondoltam, hogy ez az ero annyira
kicsi, hogy ne lehetne megmerni. Inkabb az a problemam,
hogy ilyen nagysagrendu ero konnyen fellephet sok mas
kornyezeti hatas eseten is. Es ha valami ilyen kornyezeti
hatas a probatest mozgatasara vezetheto vissza, akkor az
pont a rezonanciafrekvencian fog hatni es a (tomegvonzas
mellett) ez is az inga nagyobb (vagy kisebb) kilengesehez
vezethet.

Csak nehany ilyen (ezek nagysagrendjet persze sokkal nehezebb
megbecsulni)
      - elektromagneses hatasok:
            - elektrosztatikus feltoltodes
            - az elektromos halozat, (kozeli vezetekek, esetleg
            tavvezetekek) indukcios hatasa (nem biztos, hogy
              elhanyagolhato egy ekkor (feltetelezem fem)
              szerkezet eseten)
      - gyenge felmagnesezettseg
      - aerodinamikai csatolas (hatasok)
        (pl. ha a probatest es az inga kozotti legres merete
        valtozik, a probatestek mozgatasakor)
      - mechanikai csatolas
        (a probatomegek mozgatasaval jaro nagyon gyenge rezgesek
        is hatassal lehetnek az ingara)

(konnyen el tudom kepzelni, hogy ezeknel sokkal ravaszabb
 csatolasok is elofordulhatnak)

Ezek kozul nehany konnyen kizarhato, de van olyan, amit egy
ekkora szerkezet eseten nagyon nehez kizarni. Raadasul ezek
mind rezonanciafrekvencian hatnak!

Kivancsi lennek pl. szamitasaid szerint mekkora a tomegvonzasbol
adodo ero a kiserleteidben. Gondolom neked vannak pontos
ertekeid? Vagy legalabb mekkora a tomegkozeppontok tavolsaga
es milyen a probatestek geometriaja?

Mindenesetre, en meg nyomoznek ilyen hatasok utan, mielott egy
ilyen, tenyleg vilagrengeto kovetkeztetesre jutnek.

Pl. probaltatok azonos alaku fa teglaval. Joval kisebb tomegu,
de azonos alaku es meretu (ureges) olomsulyokkal stb.
Errol nem irtal, nyivan probaltatok, milyen eredmennyel?

Miklos

Csak a szo szerint BIZTONSAG kedveert:

Valkai Sandor irta:

>hogy az ember
>KIKAPCSOLT ALLPOTBAN leveszi a burkolatat es megnezi....
>... esetleg lehet probalkozni veluk bekapcsolas utan, de csak
>ovatosan, nem feledve, hogy NAGYFESZULTSEG  van a kornyeken.

Bar valszeg a legtobben tudjatok, de hatha valaki nem:

A TV-kben es a monitorokban is a nagyfeszultseg KIKAPCSOLAS UTAN IS ott van,
amig a megfelelo elko'k ki nem sulnek. Regebbi TV-knel ez orakat jelent, a
maiakat nemtudom. Figyelem: attol, hogy a 10...20 kV-os feszek mar 1%-ra
csokkentek, meg mindig marad 100...200 V feszej !!!

Benyo

Kedves Tudomanyos Kollegak,

Az ido-dilatacio kerdeset en vetettem fel, es akkor me'g orultem, hogy
ertettem.
Azota ugyebar jott nehany dolog, ami tovabbra is homalyos : )).
De most nem egeszen ezugyben irok.

Reszemrol a mai szent evangeliumi kerdes a kovetkezo:

Amilyen szerkezetet az ember eddig kitalalt, azt hamarosan modositotta
illetve teljesen maskeppen is megoldotta, hogy jobb hatasfoku, konnyebben
gyarthato, stb. legyen.

Pl.
--dugattyus gozgep->mai benzines motorok->uzemanyagcella
--trioda->FET

--repulogep <-> helikopter
--dinamikus mikrofon <-> kristaly m. <-> kondenzator m.
--legcsavar <-> jet
stb...

Szal a kerdes:
Az atomeromuvek is a reltivitas elmeletre alapoznak. Arra az elmeletre, ami
meg egy monitoron belul ropkodo elektronra is igaz (pl. tomegnovekedes).
Vagyis hogyhogy ezt az energiat csak olyan bazi nagy eromuvekben lehet
aramma formalni?

Most termeszetesen nem arra gondolok, hogy vajon miert nem epitunk kicsi
eromuveket kicsi rudakkal.

Ja, es nem az "elnyomnak az olajtarsasagok" fe'le valaszokra gondolok.

Ehhez a temahoz is amator vagyok, igy jok lennenek az ertheto valaszok.
Koszonom

Benyo

P.S.: Az semmi, hogy no a tomeg, vagy lassul az ido mulasa, de ami a
megfigyelohoz kepest tavol van, az kisebbnek latszik !!

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

A Magyar Nuklearis Tarsasag raklapjan epp most van teriteken egy kis
reaktor (a kinaiak nuklearis kemkedesi ugyenek kapcsan). (Am legyen
barmilyen kicsi a reaktor, az elhasznalt futoelemekkel kell kezdeni
valamit.)   http://www.kfki.hu/~hnucsoc/index.html  ///Meszaros Laci

Sziasztok!
Arrol szeretnek erdeklodni, hogy tudtok e orvosi levelezo listakat,
 vagy termeszetgyogyaszatosat. 
Bocsi, hogy offtopic. 
Meg valami. Nem tudjatok, hogyan lehet, a webcimet megvasarolni. 
Koszi, Szabi



___________________________________________________________________
[NEXUS - ingyenes email & honlap mindenkinek - http://www.nexus.hu]