> aminek az lett a cime hogy Muszakihiba-bejelentes (sic!), igen nyelveszhez
> fordultam, es ez lett az eredmenye. Tettem ugyan egy batortalan kijelentest,
> miszerint anno a TV-ben mind jol lattuk (talan tul gyakran is) a "muszaki
> hiba" feliratot, de erre azt a valaszt kaptam hogy igen, igen de az regen
> volt...
Most is műszaki hiba. De belép a második mozgószabály: ha
összetett szót csinálsz az utótagból, akkor egybe kell írni,
különben a bejelentés lenne műszaki, nem a hiba.
,,Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan
utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként
különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az
utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk:
hajlítottbútor-gyár''
Ed
--
Beszélő Babakezek - Babajelbeszéd-tanfolyamok a mosolygó babákért
www.babakezek.hu
|
ROBI
> Ez mind igaz, de sem az általános forgalmi adóból, sem az egyéni
> vállalkozóból képzett "rövidítés" nem rövidítés, hanem mozaikszó.
Bocsika, de ez így nem működik. Először is a mozaikszavak is
rövidítések, tehát ezt ugyanúgy nem mondhatod, mint azt, hogy az nem
rovar, hanem bogár. Másodszor pedig egyik se mozaikszó.
A rövidítések (az egyik szempontból) két csoportra oszthatók:
betűszavakra és mozaikszavakra. A betűszó úgy keletkezik, hogy szavak
_kezdőbetűit_ vonjuk össze és mindegyiket nagybetűvel kezdjük: USA,
NATO, ENSZ. A mozaikszó pedig úgy, hogy a szavak elejéről _több betűs
részleteket_ veszünk, ezeknek csak az első betűjük nagy: Malév (MAgyar
LÉgiközlekedési Vállalat), Áfor (Ásványolaj-FORgalmazó vállalat) stb.
Némelyik név annyira mozaikszószerű, hogy nem is kell tudni, mit
rövidítenek pontosan, az ember anélkül is tudja, hogy nem lehetnek
betűszavak, például Temaforg, ahol a forg nyilván a forgalmazóból van,
az elejét tudja az ördög.
Az áfa és az ev nem mozaikszavak, hiszen csak kezdőbetűkből állnak.
Betűszó mind a kettő. Ez azonban nem határozza meg egyértelműen az
írásmódjukat, hiszen az i. e. is kezdőbetűkből áll.
> Továbbá nem tulajdonnév, ezért nem ír(hat)juk nagy betűvel.
Ez elméletileg így van, a gyakorlatban a rövidítések nagyon sokszor
kihúzzák magukat a szabály alól. Tekintélyes hányaduk ugyanis vagy
tudományos eredetű, vagy külföldi, vagy tulajdonnévi (vagy akár
egyszerre mind a három), és hatást gyakorolnak az új rövidítések
kialakulására is. Semmiféle értelmes oka nincsen például annak, hogy a
kilencvenes évek elején a kilobyte egyik rövidítése miért K lett, nem
pedig k. Így jött össze. A rövidítések egyike az olyan
szócsoportoknak, amik először létrejönnek, és csak évtizedes késéssel
szabályozza őket az Akadémia, ha egyáltalán. Akkor pedig már csak a
meglevő gyakorlatot tudja szentesíteni.
> Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a nyelv rugalmas, meg a
> szokások formálják és hogy a helyesírás nem törvény.
Pedig sokszor célszerűbb lenne, ha törvény lenne. Viszont
pillanatnyilag nincs ellentmondásban a gyakorlattal, illetve a
törvénnyel. A gyakorlat kisbetűvel írja az áfát, a törvény
(feltehetően) e. v.-nek az egyéni vállalkozót, és a szabályzat
mindkettőt megengedi.
> A wikis szócikkben érdemes lejjebb lapozni a vb, szb, tv, tsz
> környékére.
Wikis szócikk is van? Ott eszembe se jutott megnézni.
> Az áfa a helyesírási szótás szerint is áfa és nem ÁFA, ahogy a gyes
> sem GYES és a taj sem TAJ.
De bizony TAJ, nyiss ki bármilyen egészségügyi művet, amiben szerepel.
A szokás ekként rendszeresítette, és ha belekerül a szabályzatba,
TAJ-ként fog. A gyes pedig mozaikszó (GYErmekgondozási Segély), tehát
más szabály vonatkozik rá.
A szótárat viszont inkább hagyjuk. A szedők és korrektorok már
kiskoromban megtanítottak rá, hogy a szótár legfeljebb útmutató lehet,
de néha annak se jó. Egyiküknek az volt a szórakozása, hogy a
szótárban szereplő helyesírási hibákat gyűjtötte.
GYŐZŐ
> Mit ne mondjak en a falra tudok maszni attol hogy mar nem merek
> helyesen irni, mert igy-ugy valtoztatjak a szabalyokat.
1985 óta nem változott a helyesírás.
> Pl. hogy a tuzijatekban legyen hosszu az u" ... vagy hogy a "de
> viszont" helyes.
A tűzijáték az 1955-ös helyesírásban még talán röviddel volt, de
1985-ben már biztos, hogy hosszú. De viszont a de viszont nem
helyesírási kérdés, hanem stilisztikai. Nem, nem helyes. Vagy de, vagy
viszont. Ám de viszont azonban csakhogy az emberek erre nem figyelnek
oda.
> Azt hallottam suttogni hogy az ly-t is el akarjak torolni, ezert is
> irtam hejesirast, en mar csak rohogni fogok azon mikor megjelenik az
> uj "Hejesirasi szabajzat" ...
Pontosan ez történt 1955-ben vagy valamivel előtte. El akarták törölni
az ly-t, és ezt a két szót írták le az új hejesírási szabájok szerint.
Elborzadtak és inkább nem csinálták. Kár, mert ha akkor ők meglépik a
dolgot, ma már ugyanolyan archaizmus lenne az ly, mint a cz meg a ts.
> Legjobb volt mikor kellett csinalnom egy karbantartasi bejelento
> oldalt, aminek az lett a cime hogy Muszakihiba-bejelentes (sic!),
> igen nyelveszhez fordultam, es ez lett az eredmenye. Tettem ugyan
> egy batortalan kijelentest, miszerint anno a TV-ben mind jol lattuk
> (talan tul gyakran is) a "muszaki hiba" feliratot, de erre azt a
> valaszt kaptam hogy igen, igen de az regen volt...
Ennek mi köze ahhoz, hogy mikor volt? A mozgószabály évtizedek óta nem
változott. A műszaki hiba ma is két szó, a műszakihiba-bejelentés
évtizedekkel ezelőtt is így volt írandó. A nyelvésznek valószínűleg
nem volt kedve elmagyarázni a szabályt, pedig pofonegyszerű. Viszont
legalább a bejelentőoldaladon helyesen volt írva. Mert ugye így írtad?
Láng Attila D., író, APL, FP VT, http://lattilad.org
|
> Beigazolodni latszik az a halvany gyanum, hogy a gluten tkp. az
> "allomanyjavitok" nepes csoportjaba tartozik, azaz segit hogy szilardabb
> legyen a csoki, mivel azonban sok csokoladeban nincs, nyilvan a fo funkcioja
> hogy olcsobb mint a kakao szarmazekok, es megis meg lehet enni.
Ez miért baj? Elég nagy a választék, mindenki olyat vesz, amilyet szeret.
Én biztos nem fogok üres kakaót rágcsálni.
A Magyar Élelmiszerkönyvben benne van, hogy mi nevezhető csokinak:
http://www.omgk.hu/MEKV/1/13200036_2.pdf
> Azt hallottam suttogni hogy az ly-t is el akarjak torolni,
...
> az lett a cime hogy Muszakihiba-bejelentes (sic!),
...
> anno a TV-ben mind jol lattuk (talan tul gyakran is) a "muszaki hiba"
Teljesen fölösleges háborogni, meg légbőlkapott suttogásokra hagyatkozni,
meg lehet nézni a helyesírási szabályok közt, hogy ez miért van így, és
hogy változott-e (nem).
MHSz. 139/b)
"Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap
(pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt
az
új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól
függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek:
hideg víz, de: hidegvíz-csap; házi feladat, de: házifeladat-készítés; légi
fénykép, de: légifénykép-montázs; szabad vezeték, de:
szabadvezeték-hálózat; stb. - Ritkábban ugyan, de előtag is járulhat
szókapcsolathoz: házi feladat, de: számtan-házifeladat; stb."
Gumo
|
