hello!

A perdulet szo gyakori felbukkanasarol eszembe jutott, hogy vajon
van-e az vilagegyetemnek nem nulla osszperdulete?
mert ugye ahogy lehet pl ossztoltese gondolom, mi okunk lenne
azt gondolni, hogy pont nulla volt a nagy bummkor (es azota is)
a perdulet? Vagy ennek nincs ertelme? Mert ha az osszes
anyagot osszegyujtenenk egy kis gombocba, akkor persze
nem lenne neki mihez kepest forognia. De masfelol ha ez
nem egy hipotetikus vilag, hanem a letezo univerzumban,
nagy halokkal valoban vegrehajtjuk, akkor a kapott gomboc
tovabbra is be van agyazva - a 4 dimenzios teridobe
(es a forgasa viszonyithato pl egy korabbi, asszimetrikus allapothoz is).
Vagyis, ha ugy tetszik, a gomboc megiscsak belapulna, kijelolve az
osszperdulet iranyat.

Vajon ez jarna valamilyen erdekes, es altalunk megfigyelheto jelenseggel?

Egyben kituntetne egy iranyt is, ami persze ugyanugy nem
problema, mint ahogy a kozmikus hattersugarzas altal kituntetett
koordinatarendszer sem, hiszen nem a kepletekben szerepel, csak a kezdeti
ertekektol fugg. Esetleg, ha a vilagegyetem geometriaja olyan,
ez a kituntetett irany talan bizonyos pontokat is kituntet?
(ahol mondjuk az univerzum ertelmes lenyei uzenotablat allithatnak
fel egymas szamara :-)) )
Peldaul a Fold felszinen tudjuk, hogy az iranytu altal mutatott irany
az a sarkok fele mutat, ami egy "kanonikus" foldrajzi koordinatarendszert
is ad. Mi persze nem ezt, hanem az egi polus iranya altal
"generalt" foldrajzi koordinatarendszert hasznaljuk a terkepeken.
Ezt az iranyt a Fold perdulete jeloli ki, de ha a Fold
nem forogna, akkor is megtehetnenk, hogy egy surlodasmentes
giroszkopot korbehordozunk, es minden fontos varosban levetitjuk
a tengely iranyat es kretaval felrajzoljuk az aszfaltra, merre van a
foldrajzi koordinatarendszerunk polusainak iranya.
Azert az analogia nem tokeletes, hiszen a vilag nem gombfelulet.
Valoszinuleg a sokat emlegetett veges es perem nelkuli "lufi alaku"
vilagkeprol jutott csak eszembe.
Hat ez onmagaban is erdekes kerdes, amit nem tudok megvalaszolni,
hogy vajon milyen geometriaju univerzumoknal van ilyen erdekes eredmenye
a kituntetett iranynak?


udv
fu

>1 = sqrt(1)=sqrt(1*1)=sqrt((-1)*(-1))=sqrt(-1)*sqrt(-1)=i*i = -1
                                                         ^^^^^^^^
Az utolso "egyenlosegben" van hiba, ugyanis i*i=1.

abli

---
http://www.mailbox.hu - Mert levelezni kell...

Zoli,

> Valoszinuleg a leghatekonyabb agy olyan lenne, melynek neuronjai epp
> olyan valtozatossagra es teljesitokepessegre kepesek onmagukban
> is, mint maga a jol mukodo agy egesze.
Lehet, hogy epp igy mukodik.


> (Mi pedig tobben epp amiatt vagyunk osszehuzalozva a HIX-en
> keresztul is, hogy ezzel a fentebbi maximalista rekurziv,
> onmagatol is tanulo modellel, annak valodi reszegysegeikent
> gondolat-kiserletezgessunk, es hibainkat, hianyossagainkat
> egymastol tanulva javitgassuk ?)
Uhum.
Csak ez nem a HIXel kezdodott, hanem valahol a tuz korul, a varazsloval, es
az osokkel.



> (Fold-szinti analogia nagyban: Reggely Gyorgy es Sussfaludi Gyorgy
A masodik az kicsoda?

> Megint csak unnep utan lathatom a valaszt, ha kapok erre:
> Az anyag foton-emissziojaval egyuttjaro tomegcsokkenese,
> ill. mas helyen, az elnyelo anyagnal e foton elnyelese gravitacios
> hullamterjedest feltetelez - forras es nyelo kozott ?
Ujabb nehezseg a fotonnal. Montamma, hogy haggyuk ki a jatékbo :-)

> Vagy pedig a tomegek megvaltozasa ugy jelentkezik, mintha 1-1 fuggetlen
> gombszimmetrikus hullamkepzodes lepne fel idoben es elojelben is
> eltoltan, ket tavoli helyen ?
Vagy eccerre, de te ugy latod, hogy nem eccerre.

Balint,

> Temakor: kapillaritas, archimedesz kutja ( 10 sor )
Erdekes témák, de örökmozgot ezekkel sem lehet csinalni.

Laszlo,

> Mi a velemenyetek, hol a hiba a kovetkezo 'egyenlosegben':
>
> 1 = sqrt(1)=sqrt(1*1)=sqrt((-1)*(-1))=sqrt(-1)*sqrt(-1)=i*i = -1
>
> termeszetesen sqrt() a negyzetgyokvonast jeloli.

Ott, hogy az egyenloségjeleid nem mindenütt ugyanazt jelentik.
A fenti "egyenloségen" meglepodni ugyanaz, mint meglapodni azon, hogy 1*1=1
de -1*-1 is =1

Janos

Elfeledkeztem az agymukodes celjat is megirni:
Celja, hogy az 'eromu' allapotdetektorai pozitiv allapotokat
jelezzenek.
Az egesz mechanizmus mukodeset ugy kepzelem, hogy kezdetben a neuronok
zajonganak mint az orultek, es lehetoseg szerint mindenki mas es mas
jeleket general, a START utan.
Azaz a neuronok kezdetben a 'Pauli elvet' probaljak megvalositani.
Ezen atmeneti zurzavar elonye, hogy az athallasi zavarok szelessavban
oszlanak el, es nem elesek. A kesobbiekben a rendszer belso zaj
szempontjabol optimalizalhato, ha van ellenorzottsege es van
hozza belso redundancia.
A zurzavar valtozatos jeleinek egy reszerol kiderul, hogy kb. hasznos,
sikeres. Ezeken aztan meg tovabb kell finomitani, hangolni
tovabbi kiserletezessel.
A siker erdekeben a tapogatozo szelektalast veletlenszeruen,
a hierarchiaban magasabban allo, sokezer kimenetu, sok fele beavatkozni
kepes sejtek vegzik ideiglenes kiiktatasok/atprogramozasok segitsegevel
kikiserletezve a rendszer optimalis viselkedeset, melyet kovetni
es modositgatni kell kesobb is nyilvan.
(Szelekcios algoritmushoz olyan veletlengeneratorokat pedig nem
javasolnek semmilyen rendszerbe, melyek aramkori zajokbol generalnak
veletlent, mert vagy komplikaltabbak a kelletenel, vagy athallasi
zavarok befolyasoljak, es elvesz a jeluk veletlenszerusege.
Nem veletlenul foglalkoztam onfejuen es kitartoan hajdan digitalis,
alveletlen zajgeneralassal. :)

Ha bizonyos neuronok - mint spontan modon mukodo jelgeneratorok jelei
haszontalanok, vagy kedvezotlenek, ezeket vegleg tiltani pazarlas
volna, kiveve zaj-problemak vagy energiatakarekossagi okbol.
Elonyosebb, ha tartalekkent at lehet tudni allitani oket hasznos funkciora,
amikor ugy adodik, hogy szukseg lett rajuk..
Az agyban kulso/belso szituaciokra valaszul adott sikeres, bevalt
reakcio-lancolatok tarolasa szukseges, hosszutavon. Ezek logikai
szekvenciakkal irhatok le, de nem szukseges es nem is legcelszerubb
centralizaltan megvalositott terjedelmes logikai fuggvenyekkel
dolgozni - hanem viszonylagos egyszeruseguknel fogva valszeg
konnyebben es hosszan stabil allapotban tarthato programozhato
mintageneratorok kellenek. Egymasnak kuldott soros mintaikra
(mint azonosithato kuldemenyekre) sajat mintaikkal reagalnak,
es ezek a mintak ujabb mintak generalasat valtjak ki mashol,
tobbiranyu kiagazasokkal, fastruktura jelleggel szetagazo jelutakkal,
mely utak a halozatba kenyelmesen es messzire benyulo vezetekekkel
tilthatok is, vagy befolyasolhatok.
Ez az elemi mintak szintjen megvalosulo asszociativ tarolas, tele
van ellenorzesi es javitasi lehetosegekkel.
(versmondashoz hasonlitanam, vagy dallamok felidezesehez)
Az asszociacios generator-lancba iktatott kicsatolo agak jeleit ugyancsak
gerjesztesre lehet hasznalni olyan vcs. agakhoz, melyek visszakuldik
sajat valaszmintajukat a gyokernel felugyeletet vegzo egyseghez,
hogy hibak ne valhassanak kritikussa.

Udv: zoli

Sziasztok !

Sejtem, hogy ezek utan egyesek minek gondolnak, de sebaj - aminek
gondolnak, az vedettseggel jaro allapot, vagy legalabbis a
tarsadalomnak elvben kutyakotelessege lesz engem is vedeni, igaz ? :)
Gondolatkiserlet:
Hosszu rugalmas, flexibilis szalag fekszik csaknem kiteritve a sikon.
Van benne egy kurfli, ami oldalnezetbol ko:rkent kimagaslik.
Ez a kurfli gurithato, a szalag egesze pedig sztatikusan toltott.
Namost, ha guritjuk a kurflit ugy gyorsulva mozgo toltesek jelenlete
merheto, hiszen ciklois gorbe menten mozognak toltesek a mindenkori
kurfliban, mely EM hullamot kelt.

Kerdes: Mersekelheto-e az EM intenzitasa ha a gurulo
kurfliba kisebb 'ellenkurflikat' iktatunk, s ezek epp ellenkezoleg
gurulnak a kurflin, mint a 'fokurfli' ?
Es/vagy tobb keskeny szalag/szal is van egymas mellett, es kurflijaik
fazisban kisse eltoltan kovetik egymast?

Mas eset: Rudon szalag-gyuruk sorozatanak kurflijai futnak
korbe-korbe egymashoz kepest fazistolasban.
Kurflijaik osszessege a rudon tengelyiranyban kisse mozgo
spiralnak tunik.
Egy-egy szalaggyuruben lehet egyszerre tobb kurfli is, mintha
fogaskerek egyenletes osztasu fogai emelkednenek ki.
Ha kis rudhosszon sok ilyen szalag/szal van surun - akkor
alig sugaroz, es hasonlo eset kialakithato toroidon is,
valamelyest zartabb rendszerkent ' meg vesztesegmentesebben
hullamzoan' !

Esetleg specialisan magnesezett szalagok kozbeiktatasaval
is el lehetne kombinalni hogy a mozgas sugarzasi veszteseg-mentesebb
legyen.

He, nem lehetne ilyesfele - de kurflijainak szamat es/vagy
osszetettseget es alakjat ugrasszeruen modositgatni is kepes
dolog az elektron, vagy az atom, vagy valami egyeb titokzatos
dolog, azazhogy annak szep klasszikus-fizikai modellje ?  :)
(Nem sertodom meg, ha valami alapvetobb reszecske lenne ilyen.)

Udv: zoli

Sziasztok!

Kozma Laszlo kerdezte, hogy hol a hiba a +1 = -1 levezetesben.
Ott, amikor folirod, hogy sqrt(-1*-1)=sqrt(-1)*sqrt(-1). Itt ugyanis nem
fuggvenyrol van szo a (gimnaziumi?) matematikai ertelemben, mivel egy
x-ertekhez a gyokvonasnal follepo +- miatt 2 fuggvenyertek tartozik.

###

Bodi Zoltan irta, hogy megkulonboztet linearis szuroket es korrelacios
szuroket, amik nemlinearisak. A megkulonboztetes jo, de az indoklas nem.
:) Korrelacios szurokben is csak konstanssal szorzott ertekeket adunk
ossze/vonunk ki, tehat linearis muveletekrol van itt is szo (a jel, amit
fol akarunk ismerni, ertelemszeruen ismert, tehat nem tekintheto bemeneti
valtozonak). A kulonbseg az, hogy korrelacios szurokben vannak holtidos
tagok, amik a "klasszikus" linearis szurokben nincsenek. Es itt mondja meg
valaki, legyen olyan szives, hogy a "linearis" fogalomkorbe belefer-e a
holtidos tag vagy sem, mert en erre per pillanat nem emlekszem 100%-os
biztonsaggal es utananezni sem tudok az elkovetkezo 2 hetben. :-(

BUEK mindenkinek,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Azt hiszem, (mostmar az elmult evben) Takacs Ferenctol olvastam egy cikket
a Naprol.  Ami feltunt es erdekesnek tunik, hogy maga a Napnak is van
szilard magja.
  1. Hogyan lehetseges fizikailag, hogy akkora homersegleten nem folyekony
halmazallapotu az anyag? A kerdes fennall a Fold eseteben is. Vagy a
kozponti ho: az ileto anyag olvadaspontja alatt van?
  2. Hogyan lehet hogy a kozponti mag atommagszerkezete nem vesz reszt a
felszinen jatszodo fuzios lancreakcioba?
  3. Tegyuk fel egy kis mennyisegu olomtombot juttatnak a Napba. Az olom
atommagjai lebomlananak e a hidrogenig, vagy szerkezetuket megorizve
eljutnanak a Nap kozpontjaba?
Meg egy kerdes, mely mar nem a Nap-al kapcsolatos:
    Nagy energiaju elektromos kisuleskor, a villamlasok eseteben keletkezhet
e akkora energia mely magfuziot eredmenyezhetne?
  Udv Csaba.


_________________________________________________________________
Send and receive Hotmail on your mobile device: http://mobile.msn.com

Kedves Vitapartnerek!

 Negyed eve van modomban figyelemmel kiserni az itt folyo eszmecseret es
oromomre szolgal, hogy van ilyen forum. 45 eve foglalkozom a foldtdomanyok
szukebb es tagabb teruleteievel es azok szintezisevel. Ez ido alatt gyultek
ossze az alabbi, altalam sziporkaknak nevezett gondolatok, amelyek
tartalmilag (reszben) magukba foglaljak az itt targyalt kerdesekkel
kapcsolatos meglatasaimat. Szilveszter es Ujev urugyen ezeket koztulajdonba
adom. Talan van benne megfontolasra, vagy vitara ingerlo gondolat.

1.        Nem mindent ertünk, amit tudunk, ennelfogva a tudast sem szabad
tulbecsulni.
2.        A tudas nem potolható hittel. Az alapos onismerethez nem keves
onironiara van szukseg.
3.        A gondolkodas nehez testi munka, s az emberek altalaban nem
szeretnek nehez testi munkat vegezni.
4.        Nincs artalmasabb a szorgalmas, becsvagyo tehetsegtelen embernel.
5.        A tulzott becsvagy és a butasag  edes testverek - egyutt
gyogyithatatlan betegseg.
6.        A tolerancia minimuma, a masok fejevel valo gondolkodas kepessege.
7.        Zart gorbe menten vegzett munka erteke zerus. A munka erteket nem
feltetlenul az elfaradas merteke hatarozza meg.
8.        Az onallo gondolkodású (kreativ) ember alkot, a nem onallo
gondolkodasu, de nagy targyi tudasu ember tanit, s mindazok, akik az elobbi
tulajdonsagokkal nem rendelkeznek, azok vezetnek, vagy vezetni szeretnenek.
9.        Kepzeteinken keresztul szerzunk tudomast a korulottunk levo
dolgokrol. Kepzetek nelkul nincs ertes.
10.     A fejlodes gatja a kocka agyakból epitett fal.
11.     Minel kevesebbet tud valaki, annal arrogansabb magabiztossaggal
teved.
12.     Egyetlen eloleny, igy az ember - barmilyen nagy a tudasa, technikai,
vagy human kulturaja, barmilyen hitvilaga ellenere - sem kepes
elvonatkoztatni magat az ot korulvevo termeszettol.
13.     A Fold elovilaga sem egyeb, mint az Univerzum egy ter es ido altal
meghatarozott tartomanynak allapotfuggvenye.
14.     Az elo es elettelen, a szerves, s szervetlen, termeszeti torvenyek
altal meghatarozott kolcsonhatasban allnak egymassal.
15.     Az elet nem mas, mint az anyag pozitiv onszervezo tulajdonsaga.
16.     Az elo es elettelen vilag kozott, avagy a szerves, illetve
szervetlen anyagi vilag kozotti lenyegi kulonbseget jelent, hogy az elo,
vagy szerves anyag kornyezeti kontinuitasa nem hatarozza meg az anyagi
minoseg kontinuitasat ellentetben a szervetlen vilaggal, ahol a kornyezeti
kontinuitas az anyagi minoseg kontinuitasat hatarozza meg.
17.     E lenyeges kulonbseg az elo anyag onszervezo kepessegebol adodik.
18.     A szerves vilag - mint allapot - ket fo szakaszra tagolodik:
19.     pozitiv iranyu onszervezes, a felepules szakasza, amely nem mas,
mint maga az elet.
20.     negativ iranyu onszervezes, azaz a leepules szakasza, ut a
szervetlen anyagi vilagba valo visszatereshez.
21.     Adott homerseklet-tartomany is lehet egy adott anyaghalmaz adott
minosegi letezesformajanak feltetele.
22.     A gondolkodas kepessege is az anyag meghatarozott egyuttesenek
meghatarozott kornyezeti feltetelek kozotti tulajdonsaga. (A gondolat igaz,
vagy nem igaz voltát eldöntheti egy pisztolygolyo!)
23.     A mestersegesen letrehozott szerves anyagokkal kapcsolatban: Adott
energiarendszeren (nivon) belul csak olyan anyagegyuttesek hozhatok letre,
amelyet az atomok egymas-mellettisege es egymas iranti affinitasa valamint
energiaallapota megenged.
24.     A korulottunk levo anyagi vilaggal kapcsolatos ismereteinket
nagymertekben meghatarozza az a mod, ahogy az adott problemaval kapcsolatba
kerulunk.
25.     Az ismeretlen összefüggeseket ismert fogalmi rendszerünkbe probaljuk
beilleszteni, illetve az osszefuggest feltarni. Ez rendszerint nagy
nehezsegekkel, esetenkent teljes sikertelenseggel jar, mert az uj
osszefugges feltarasahoz uj kepzetekre, fogalmakra van szukseg.
26.     A tapasztalat mindenkor ismert fogalmakkal fejezi ki magat.
27.     Uj tapasztalatok oksagi osszefuggesei viszont uj kepzetek reven
tarhatok fel az objektiv folyamatokban.
28.     Valamely problema megoldasahoz, vagy megertesehez helyesen jarunk
el, ha vizsgalodasunkat celiranyosan beszukitjuk a kerdeses teruletre, de
nagy hibat kovetunk el, ha az igy szerzett ismereteinket vagy
tapasztalatainkat altalanositjuk az altalunk tudatosan es onkenyesen
behatarolt problemakoron kivul is.
29.     Amennyiben a problema a szubjektiv modon behatarolt teruleten belul
nem oldhato meg, ugy hibas volt a kiindulas, s a problemat ujbol meg kell
fogalmazni, megpedig ugy, hogy az adott kerdescsoport vertikumat magaba
foglalja.
30.     A fejlodes hajtoereje, uj szuksegletek keletkezese.
31.     Gondolatok HIX temaban.
32.     Elet letezik a Foldon, tehat keletkezett es kifejlodott. A fold
fejlodestortenete soran fajok kifejlodtek, fejlodtek, s egyesek genetikai
zsakutcak, (a mutaciok kerdeskore idetartozik), masok földtorteneti
katasztrofak kovetkezteben kipusztultak.
33.     Az elet szarmazasanak, vagy keletkezesenek mas planetarol valo
eredeztetese, pedig felveti a kornyezeti kontinuitas, a genetikai
elettartam, valamint a mas, eletfeltetelekkel rendelkezo planetarol való
"ideutazashoz" szukseges idotartam vizsgalatanak kerdeset is. Termeszetesen
az Univerzum minden olyan planetajan letrejohetett es letre is jott elet,
ahol ehhez a feltetelek terben es idoben fennall(tak)nak. A termeszet
torvenyei egy vonatkozasi (energetikai) rendszeren belul egyetemesek.
Kulonbozo vonatkozasi rendszerek lete es jellemzese az Univerzumban sokkal
bovebb kifejtest igenyelne. Mindenesetre az elovilag a Foldon csak vendeg,
nem volt mindig es nem lesz mindig, fuggetlenul attol, hogy az emberiseg
esetleg ido elott kipusztitja onmagat. Az elet a Foldon a fold fejlodesenek
csak egy stadiuma. Amit pedig az Univerzumrol ma es jovoben megtudhatunk, az
a mindenkori regmult. Ezert is ertelmetlen az Univerzum szelet es kozepet
keresni, mivel semmi olyat nem tudhatunk meg, ami kozelebb vinne a
megertesehez. Ha pedig lehetseges, hogy van szele es kozepe, akkor tobb
Univerzum is letezhet.
34.     Az ertelmetlen kerdesfeltevesrol: Minden olyan kerdesfelteves
ertelmetlen, amely ellentetben all az altalunk ismert, de meg az altalunk
meg nem ismert termeszeti torvenyekkel is. Ezen belul ertelmes az a
kerdesfelteves, amely az osszefuggeslanc következo, szoszedos, meg szamunkra
ismeretlen lancszemere vonatkozik. Termeszetesen, a kerdes feltevesekor nem
tudhatjuk, hogy a kerdesben foglalt osszefuggesek, valamint a valaszba
foglalt megallapitasok kozott hany meghatarozo fontossagu vizsgalt, vagy nem
ismert lancszem van. A valasz minosege meg kompetens vitazok eseteben is
ettol fugg. Egyebkent ertelmetlen kerdesre csak ertelmetlen valasz adhato.

Minden vitapartnek B.U.E.K.

Udvozletel  Varfalvi Lajos.

Hali Feri!

Takacs Ferenc írta "Re: perdulet megmaradas, piramisok" témában:
(2001. december 29.)

> es persze szivesen olvasnek egy korrekt osszefoglalot ebben a
> temaban.
 En is. Viszont mint laikus erdeklodo, en legfeljebb csak a sajtoban
megjelent informaciokkal szolgalhatok. Az iden (hanyadika is van ma?:)
megjelent egy cikk, miszerint egy hibat talaltak Spence szamitasaiban,
ezt korrigalva a +-5 eves hibahatar mar nem tarthato, de alapjaban nem
ingatta meg a hipotezist. Gyakori ellenvetes volt, hogy a
szogfelezesen (a Nap, vagy nem cirkumpolaris csillagok ket szelso
pozicioja kozott) alapulo modszerek egyszerubben kivitelezhetok,
ugyanakkor megfeleloen pontosak. Ezek viszont nem adnak magyarazatot a
Spence altal felfedezett osszefuggesre a piramisok becsult kora es a
pontos iranytol valo elteres nagysaga kozott, sot eppen hogy kizarjak az
effele osszefugges lehetoseget. Azt az implicit allitast pedig, hogy a
legnagyobb piramis legpontosabb tajolasa csupan veletlen lenne, ugy
tunik, nehezen veszi be az emberek gyomra.
 Az emlitett masik, a "szellozo jaratok" allitolagos csillagra
tajolasan alapulo hipotezis mas mufaj, a NewAge legendarium
targykorebe tartozik, szerintem nem erdemes ezen a forumon
foglalkozni vele.
                                                          BUK
                                                          Kibuc