Kedves Zoli!

Nagy szerencse, hogy nincs kadgyarad, mert mar reg amortizaltad volna
semmiert. Bar Te vetetted fel a temat a zuhano kadakkal kapcsolatosan, de
kozben atalakult a diskurzus a hagyomanyos nyugvo kadak rejtelyes
orvenyeinek eseteire, mivel azt hihettuk, hogy a zuhano kadak talajt
fogtak, es igy ugyuk lezarult. A zuhano kadakkal kapcsolatosan
emlekeztetlek Einstein elvi kiserleteire a leejtett liftek, es az urben
sulytalanul lebego liftek ekvivalenciajara vonatkozoan, az alt.rel.
nepszeru bevezetese kapcsan. Ezek alapjan adodik, hogy az elejtett kad
(amig el nem eri a talajt, es megvedjuk a szeltol) olyan, mint a
sulytalansagban lebego kad, es ha a kad elengedesekkor meg nem folyt viz
belole, akkor azutan sem fog mar folyni. Ha pedig folyt, akkor mar csak
annak egy resze fog kifolyni, amelyik mar lenduletben volt. A lenduletben
levo resz tobbi reszet vissza fogja majd a feluleti feszultseg, vagy mas
oldalrol megnevezve a kohezios ero. A sulytalansagban a viz esetleg a kad
teteje iranyaban is megindulhat, ha a viz lenduletben volt. Ha eppenseggel
forgasban volt, akkor feltehetoleg korbe a kad peremen sok  viz elmehet
sugariranyban a kad tetejenek egesz sikjaban. Ha a viz nyugalomban volt,
akkor lassankent egyreszt a feluleti feszultseg fogja minimalizalni a
feluletet, masreszt a kad nedvesithetosege, vagy viztaszitasa reven fog
korbefolyni a kadon, vagy eppenseggel elvalni tole. A korbefolyas, es a
feluletminimalizalodas egymassal ellentetesen hatnak, igy a vegeredmeny
szempontjabol sok mulik azon, melyik az erosebb.

Udv: Takacs Feri

Kedves dgy!

Engem erdekel a munkad (barmilyen hosszu is), mert nem igen fogtam fol a 
vita minden reszletet (meg csak kozepiskolas vagyok), ezert nagyon orulnek, 
ha elkuldened (akar maganba) a szoveget.
Elore is koszonom:

Soti Gergely

Sziasztok,

  Erdemes elolvasni Hawkingtol az 'Ido rovid tortenete'-t (ha jol tudom
a cimet...). Abban ir errol, a fekete lyuk feluletere lehet rafogni,
hogy entropia. Az egesznek persze csak akkor van ertelme, ha igaz
a Hawking sugarzas es tenyleg elparolognak a fekete lyukak. 
  Sajnos a termeszet nem nagyon akarja, hogy kiserletezni tudjunk,
legalabbis egyelore nem. Ami fekete lyuk van, az mind nagyon messze 
van es baromi fenyesek mas okokbol (beszivott anyag felizzik).

Gyula

dgy,
>anyagom, es nem tudom, mit kezdjek vele. Ha erdekel meg valakit a tema,
>feltehetem a Tudomanyba, persze a sorlimit miatt reszletekben. De lehet,
>hogy leragott csont, no meg az is lehet, hogy az egy-ket vitazon kivul
>mindenki jol ismeri a temat, azert nem erdekli. Szoval varom a javas-
>latokat!
Bar most vilagosabb a dolog, azert engem tovabbra is erdekel. 
(Hatha talalok benne valami hibat, es belekothetek :-)
Ha nem teszed fel, kuldd el maganba, megkoszonom. 
Janos

Ezt a kerdest nem ide szantam, de nagyon szeretnek valaszt kapni!

Kedves tippelok, mi a tudomanyos magyarazata a kovetkezo ket tenynek?

Az egy elo szervezet megolese utan, a sulya, nehany (4-5) kiloval konnyebb
lesz!   Ez bizonyitott teny!,

Pl. Megmernek egy elo disznot, mondjuk 145 kg. Megolik, utana ujbol
lemerik de ekkor mar csak 140 kg. Meg akkor is, ha a kifolyt ver is
hozza van merve!

Mas!
Ha meghal egy ember, egy olyan szobaban, amelyik legmentesen le van zarva,
megemelkedik a szobaban levo levego nyomasa!
Mi okozza a legnyomas novekedest, es mi okozza a sulycsokkenest?
Nem irom le a velekedeseket, nehogy felre ertsetek!
Elore is koszonom, ha valaki valaszol.
Ne kossetek bele, amiert osszevontam a ket kerdest.

Sztana György
ICQ67638614


@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Innen levagtam egy uuencoded reszletet amely "Sztana György.vcf"
nevre hallgatott. A moderatorok munkajanak megkonnyitesere kerem
a hozzaszolokat, hogy binaris csatolmanyokat ne kuldjenek be az
ujsagba. Koszonettel, Meszaros Laszlo

Legpuska volt, mutattak a TV-ben; megolvadt a cso vege.

>Üdv!
>Az orvvadásszal kapcsolatban arra gondoltam, hogy a fegyver csovebol
>hangsebessegnel sokkal gyorsabban repulo golyo fel tudja annyira
>melegiteni
>a levegot, hogy az reszlegesen ionizalodjon, raadasul a felrobbant
>lopor
>gazait is "huzza" maga utan egy ideig, azok pedig plazma allapotban
>vannak,
>igy elosegithettek a villamos iv kialakulasat. Addig nem is tortent
>semmi,
>amig a loves el nem dorrent.

> Felado : Takacs Ferenc
> Temakor: Re: Coriolis-ero ( 40 sor )

>       De! Idokozben egy olyan magyarazat jutott az eszembe, amelyhez
> kepest az eddig elhangzottak gyereksegnek tunnek, es talan a diffegyen-
> letre sem lesz szukseg. A lefolyoorvenynek ugyanis egyetlen oka van, 
> ez pedig a folyadek perdulete, amellyel mar elotte rendelkezett, illetve
> ...menet kozben is keletkezhet...

Kedves Feri, 

pontosan errol volt eddig is szo. A kerdes az, hogy folyadek hogyan szerzi
a perduletet. A Coriolis ero szisztematikusan ad egy picit. Veletlenul
vagy szandekosan ennel tobbet kaphat, vagy lehetett eleve tobb.

Ha idealis esetet, osszenyomhatatlan es teljesen surlodasmentes folyadekot
kepzelunk, akkor a vonatkozo Euler egyenlet az elso lepesben azt mondja, 
hogy orveny magatol nem keletkezik es magatol nem mulik el. De ez csak az
eslo lepes. Masodik lepesben meg kellene nezni, hogy az orvenymentes meg-
oldas stabil-e ? -- ha jol tudom nem feltetlenul stabil, so"t. Masszoval 
akarmennyire igyekszunk, idealis esetben is letrejohetnek az instabilitas
miatt orvenyek. Persze az ossz-perdulet nem valtozik. 

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: orveny-project ( 69 sor )

> Latvanyos kiserletet lehetne vegezni szabadon eso kaddal,...

Egyszerubb lenne a furdokadat forgoasztalra tenni es egy nap alatt korbe-
forgatni. Legjobb ha csillagaszati tavcsore rakjuk, ami pontosan semlege-
siti a Coriolis erot :)

udv
kota jozsef

Kedves Tudosok !

Janosnak :
Abban teljesen igazad van, hogy a higanyos vagy mas homero a legjobb 
esetben is a sajat homersekletet meri. Akkor mukodik, ha homersekleti
egyensulyba tud kerulni azzal, aminek a homersekletet szeretnenk meg-
merni. Ha kitesszuk a napra, vagy kitesszuk a csillagos ejszakaba,
akkor a higanyos pl biztos csal.

Probaljunk a kinetikus elmelet kozeleben maradni. Gondoljuk el, hogy
van egy csomo hintank, es a homerseklet miatt ezek mozognak. Akkor a
homersekletet megmerhetjuk, ugy hogy megnezzuk mekkora a hintak atla-
gos kinetikus energiaja -- ez hasonlit leginkabb a higanyos homeres-
hez. Vagy megmerhetjuk ugy, hogy megnezzuk, hogy a hintak atlagosan
milyen magasan vannak. Nyilvan minel jobban mozgolodnak, minel mele-
gebbek, annal magasabban. Atlagosan a potencialis energia ugyanakkora
lesz, mint a kinetikus. A ketfele meres pontosan ugyanazt a T fokot
adja.
Minel nagyobb T, annal nagyobb az atlagos magassag. Ha T kozel veg-
telen, akkor annyi, amilyen magasan a felfuggesztes van. Kerdes, mi
van, ha egy gonosz trefa folytan az osszes hintat felpumpaltuk a te-
tore, ahol atfordul ? 

Ha ez a pelda tulzottan eroltetett, mert hiszen a hintak nem maradnak
fenn -- akkor gondoljunk hullamvasutszerusegre, ahol van egy kis
potencialvolgy, amiben megulhetnek. Az tolketelesen stabil allapot. 
Ha melegiteni kezdjuk, akkor elkezd mozgolodni es egyszercsak nem 
lesz stabil -- leesik. Ez olyasmi, mint egy fazisatalakulas. A stat.
fizikaban a fazisatalakulas minimum  kenyelmetlen.
A termodinamikat mintha csak a fazisatalakulasok leirasara talaltak 
volna ki. Azt hiszem ez a termodinamika legnagyobb erenye. 

udv
kota jozsef

Szemely szerint kimondottan orulnek, ha D.Gyula kozzetenne irasat akar
tobbreszletben. Multkor a fiamnak akartam magyarazni, es akkor jottem 
ra, hogy mennyire nem tudom -- pedig valaha vizsgaztam, meg Fenyes 
Imrenel.

Janos,

Hat persze, hogy csakis kulso tapegyseggel lehetseges, nem is gondoltam
mashogy. :-))

>Sorbakotsz egy ellenallatot egy feszultseggeneratorral.
>Az igy nyert ketpolus maris negativ ellenallasnak latszik kivulrol.
>Csokkented a feszultseget rajta, ettol no az arama.
Iiigen, de ez nem eleg elegans. Olyat kell csinalni, aminel a ket polust
rovidre zarva az aram nyulla, es ha feszultseget teszel ra, akkor
aramforraskent viselkedik, na szoval az I-U koordinata rendszerben  az
origon atmeno egyenessel jellemezheto, de nem a megszokott ket negyeden
megy at, hanem a masik ketton. :-)

Kulonben pedig megint az a bizonyos differencialis szo hianyzik. Ha ezt
betesszuk, akkor:
>Kulso energia betaplalasa nelkul ezt semmi sem tudja.
helyett lehet olyan aramkort csinalni, ami abban az ertelemben aktiv,
hogy felvezetoket tartalmaz, de kulso energiaforrast nem (sot, belsot
sem), megis van negativ diff-ellenallasu szakasza a ketpolusnak.

(Erdekes dolog ez az elektormossag, iszonyu sokmindent lehet modellezni
vele.)

hjozsi

Udvozletem!

Takacs Feri legutobbi hozzaszolasara reagalnek.

> Azonban az is igaz, hogy ez a sebesseg nagyon kicsi, igy a Coriolis 
> gyorsulas legfeljebb nehany mikron elmozdulassal erzekelteti magat, 
> amig a viz eljut a lefolyoig. 

De az a vizmennyiseg, ami elmozdult egyben a kornyezeteben levo, (addig
allo) a kornyezeteben levo vizet is elmozditotta, mert a viz az itt
fellepo erok szamara osszenyomhatatalannak tekintheto. Ha pedig egy par
liter mozgo viz iranya elmozdul csak par mikronnal az eredetitol, ahhoz
mar egyaltalan nem elhanyagolhato lenduletvaltozas tartozik.

> A lefolyoorvenynek ugyanis egyetlen oka van, ez pedig a
> folyadek perdulete, amellyel mar elotte rendelkezett, illetve ha 
> mondjuk kezben tartjuk a lyukas lavort, akkor a kezunk lengeseibol 
> menet kozben is keletkezhet. 

Ezek szerint egy foldbe betonozott tartalynal nem fog orvenyleni a viz,
csak ha foldrenges jon kozbe ...

> mivel a lefolyo viz, az lefolyik, es ezert mar nincs ideje kolcsonhatni > a k
adban marado vizzel. 

A poen az, hogy a Corilois ero MINDEN mozgo dologra hat, nem csak arra
vizre, ami kiesett a lyukon. Az elejen emlegetett modon a bemozgatott
viz a kornyezetere hat a viszkozitas fennforgasa miatt, illetve szimpla
odebblokes formajaban, mig odaer a lyukhoz.

> A jelenseg, amirol beszelunk, az a kadban letrejovo forgas,
> nem pedig a lefolyt vizben letrejovo forgas. Kulonben is, ha a lefolyas
> kozben hato erokbol keletkezne a forgas, akkor a perdulet megmaradasbol > az 
kovetkezik, hogy a kadban, es a lefolyoban ellenkezo iranyu 
> forgasnak kell letrejonnie, ami nem magyarazhato peldaul a szabalyosan > hato
 Coriolis erovel. 

Alljon meg a lefolyas! Ilyen meggondolasok alapjan pl. az elektromos
kavedaralo se mukodhetne. De mukodik, mert a forgoresz felporgesekor
keletkezo ellenforgatonyomatekot kivesszuk a rendszerbol azzal, hogy
lefogjuk a daralot. 
Szerintem ezt a lyuknal tapasztalttal ellenkezo iranyu forgast eppen a
kad fala allitja meg, ami ertelemszeruen csak a kadszelenel van jelen, a
lyuknal nem, igy csak az ellenforgas fekezodik le, mint ahogy a
daralonal is csak a kulso reszt fekezzuk (ok van surlodas a csapagynal,
de ezt most hanyagoljuk).. 

> A lefolyo felett, annak kozeleben kialakul egy szabalytalanul
> kacsazo tengelykozeppontja a lefele folyo viznek, amely a kadban levo  > viz 
perduletenek a kozeppontja lesz. Ahogyan kozeledik a viz ehhez a
> kozepponthoz, ugy gyorsul fel a forgasa, hogy a perdulete ugyanaz 
> maradjon, mint a kozepponttol tavolabb volt.

Ezzel egyetretek, de a plusz perduletet a Coriolis ero (is) adja es nem
csak az, hogy remeg az illeto kadtulajdonos keze. 
Azt is irtak mar par szammal ezelott, joreszt csak ismetlem, hogy az
egesz ongerjeszto folyamat. A porges egyre gyorsul egy bizonyos hatarig,
mig le nem csokken tulsagosan (a forgas miatt kisodrodo viz miatt) a
kifolyas sebessege. (Ezt jo megfigyelhetetd a "megtekert" sorosuveg
eseteben, ha tulsagosan megporgeted a vegen annyira beporog a viz, hogy
szinte nem is jon ki az uvegbol) Vegul a forgasi sebesseg beall egy kb
allando szintre. 
Ha barmilyen kicsi zavar van, ami elteriti az egyenesen a lyuk fele
tarto iranytol a vizet, akkor annak kanyarodnia kell ahhoz, hogy az
annyira vagyott lyukhoz juthasson. Ha kanyarodik az pedig
perduletvaltozassal jar egyutt. 
A Coriolis ero annak a valoszinuseget noveli meg, hogy az ilyen
veletlenszeru zavarok kozul a neki megfelelo iranyu megerosodjon. 
Minel zavarosabb, zajosabb a helyzet, minel surubben jonnek letre ezek
az apro zavarok ez az iranyvalasztasi elv annal kevesbe lesz kepes
gyozedelmeskedni, annal kozelebb kerulunk a veletlenszeru 1:1 (jobbra
forgo:balraforgo) aranyhoz. Ezek alapjan talan meg azt is meg lehet
kockaztatni, hogy minel kesobb alakul ki a orveny, annal biztosabb, hogy
az a "jo" iranyba fog forogni.

Tovabbra is fonntartom a javaslatot, aki teheti elenorizze, hogy
szabadonhagyott, nem razott tartalybol kifolyo viz hanyszor tekeredik az
ora jarasaval ellenkezo, vagy egyezo iranyba. 
							Valkai Sandor

Zoli:
>>>A racionalis es irracionalis szamok 
>>>megkulonboztethetetlenne valnak, a
>>>megkozelitendo szam legszukebb kornyezeteben."
>>Math:
>>Speciel ez a mondata matematikailag ertelmezhetetlen.
>
>Pedig csupa ismert szobol raktam ossze. Ettol persze meg 
>lehet ellentmondasos, vagy tobbertelmu, de miben ?
Csupa koznapilag ertelmes szobol es nehany matematikailag is ertelmes szobl rak
tad ossze. Ennekmegfeleloen valami koznapi ertelme lehetne amondatnak, bar homa
lyos. Matematikai ertelme viszont azert nincs, mert nem matematikai fogalmakis 
vannak benne, es az osszetetel sem ertelmezheto allitaskent.
"megkulonboztetheto"
"legszukebb kornyezet"
nem matematikai megfogalmazas.

>Adott szamjegyeig ismert, tehat kozelitoleg ismert
>irracionalis szamot termeszetes szamok hanyadosaval 
>kozelithetunk.
>Egyre pontosabb kozeliteseket csak az irrac tovabbi 
>szamjegyei ismereteben vegezhetunk. Az ily modon 
>kozelithetosegenek nincs elvi pontossagi korlatja.
Igy van, az irracionalis szam a megfelelo racionalis sorozat hatarerteke.

>Hogy a racionalis szam ekvivalens legyen az 
>irracionalissal, ahhoz a racionalist ado k/n hanyadosnak is
> vegtelen informaciotartalmunak kell lennie, ahogyan az 
>irracionalis szam is az. 
Na ez matematikailag zavaros. Matematikaban az ekvivalencia szigoru fogalom, es
 az egyenloseg ekvivalencia-relacio. Nem egyenlo dolgok eseteben tehat kerdes, 
hogy milyen ekvivalencia-relacio szerint ekvivalensek? Valamely mas relacio sze
rint ehetnek, csak meg kellene mondani, hogy mi az (nem sok ertelmet latom ezes
etben).

Mi az, hogy a hanyados informacio tartalma? Hogy lehet egy veges k es n szam k/
n tortje akarmilyen ertelemben is vegteleninformaciotartalmu? Itt zavaros elgon
dolasok huzodnak meg a hatterben.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)

Krisztian kerdese mogott eleve ey teves elkepzelest sejek a klonozasrol. A klon
ozas Dolly eseteben es egy eljovendo esetben esetleg embernel is azt jelenti, h
ogy a sejt, amibol elkezdodik az egyedfejlodes (zigota?) mestersegesen vaneloal
litva, specialisan egy felnott ember sejtjebol vagy annak segitsegevel.
Korabban csinaltak olyat, hogy az embrio sejtjet klonoztak, ez az eset alig kul
onbozik a mesterseges ikercsinalastol. A klonozas pedig eleg hasonlo a lombikbe
bi esetehez, csak abban specialis, hogy felnott egyed sejtjebol, mestersegesen 
hoznak letre beultetendo sejtet, es nem a termeszetes megtermekenyitest utanozv
a.
Szoval a 40 eves klont nagyreszt ugyanugy kell letrehozni mint egynormalis embe
rt: kihordassal, felnevelessel. Csak az elejenindul egykicsit maskeppen.
Megjegyzem, van egy olyan elgondolas, hogy a klonozott egyed gyorsabban oregszi
k, mert valojaban oreg a sejt, es ez az informacio atvivodik (telomerakkal?:) e
z kerdese. Nem tudom, hogy Dolly hogy alakul ezugyben?

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: victoria.mindmaker.hu)

Takacs Feri a multkor egy jo megkozleitest adott, miszerint a
perduletmegmaradas miatt a kicsi perduletbol nagy porges lesz (ld.
korcsojazo tanpelda). Viszont pont ennek alapjan a Coriolis-ero kis
hatasabol lehet nagy porges a lefolyonal. amig a zavarok nagyobbak, mint a
Coriolis-ero, addig azok a meghatarozoak, de a lecsillapulasnal egyszercsak
szerepe lehet a Coriolis-nak szerintem.
Ki lehetne szamitani, hogy zavarmentes kornyezetben a Coriolis-ero milyen
porgest eredmenyez, ha feltetelezzuk, hogy a messzirol lassan folydogalo
vizet kicsit megporgeti, es az egyre kisebb sugarakra "zsugorodik". Ha ez
jelentos, akkor van remeny.
Aztan meg kellene nezni szimulacioval, mit tesz hozza egy lecsillapulo
zavar. Amikor a zavar lecsillapodik, mikor tud belepni a Coriolis-er?

math

Kedves megszamoltak es nem szamoltak !

Nem egeszen ertem es osztom az az eros ellenerzest, amely-
lyel a nepszamlalassal kapcsolatban itt-ott talalkozom.
A temaban -- erzesem szerint -- nehez politikai felhang 
nelkul szolni. Csak erdekessegkent, osszehasonlitasul emlitem, 
hogy itt Arizonaban (az egesz USA-ban) tavaly volt a 10 even-
kent esedekes nepszamlalas, es nem ugy tunt, hogy ez lesz az 
utolso :) 

Itt az ivet postazzak vagy a kilincsre akasztjak. A rendszer 
nem (itt sem) tokeletes, peldaul nekem kettot is kuldtek 
ugyanoda ket cimmel, ami valosagban egy es ugyanaz a cim. 
A kitoltes visszakuldes az en dolgom (es kotelessegem).

A leiras szerint ettol fugg tobbek kozott a teruletenkent 
jutatott szovetsegi tamogatas, iskolakorzetek, es a kong-
resszusi kepviselok szama is. Egy osszeirt ember allitolag 
2000 dollart jelent a 10 ev alatt, es varhatoan Arizona 3
uj kepviseloi helyhez juthat. 

udv
kota jozsef