A lakas hogazdalkodasanak javitasara 10-20 evvel ezelott nem volt mas megoldas
mint egy hokicserlo. Ezt nem lehet olyan egyszeruen megoldani mint kered,
sokkal tobb szempont van aminek a szerkezet meg kell feleljen, ezekre
meg nem gondoltal. Pl muanyag nem jo, vekony aluminiumtalcak sokkal jobb
hoatadast biztositanak. Az en hazamban RDKG Minimaster szellozteto van
http://www.flaktwoods.se/2c28573b-0094-4d2a-a5de-2113345e2751
http://www.bostadsventilation.com/Aggregat.html
latod a nagysagat a normal konyhabutorba epitve. Pont a tuzhely fole erdemes 
rakni mert ott kepzodik szag, amitol meg kell szabadulni es meleg, amit
viszont vissza kell nyerni. Eloszor a levego egy femszivacs szuron
megy at (kiveheto es a mosogatogeppel tisztithato) utana athalad a kep
kozepen levo hokicserelon. Ez egy kb 60*60*50 cm-es femvaz (a kepen az
egyik sarkan allo negyzet). Ebbe vannak behelyezve hullamositott aluminium
lapok meghozza ugy, hogy minden masodik kozott a levego bal alulrol jobb
felfele (meleg mar zsirmentesre szurt levego) illetve bal felulrol jobb
lefele (beszivott kinti friss hideg levego) aramlik. A hokicserelo
felett jobbra es balra van ket elektromos motor ami mar 20 eve ejjel 
nappal jar es szivja, fujja a meleg es hideg levegot. Meg van benne mas,
fontos funkcio amit talan ki lehet sporolni (pl a bejovo nagyon hideg
levego futese, dermentesites, forszirozott szagelszivas stb).

Egesz mas rendszer a Heru vagy Systemair forgodobos hokicserelo. 
http://www.ventin.se/varmeatervinningsaggregat-heru-p-836.html
http://www.systemair.com/upload/Broschyrer/E80701_VR_DC_SE.pdf
Itt a bejovo es kimeno szellozocso utjaba helyezve forog egy dob ami
meg van toltve hullamositott alufoliaval. A kifujt levego felmelegiti
a lapot, a dob tovabbfordul a bejovo cso ala es megmelegiti a 
bejovo levegot. Itt is vannak szurok es motorok, elonye hogy nem
kell leolvasztani a dert  a rendszerrol. Ez nem csupan hovisszanyero
hanem paraszabalyozo is, a hideg lapra lecsapodik a para ami a kifujt
levegoben volt, a dob elfordulasakor a para a felmelegedo bejovo
levegobe visszavandorol, kozben a lap lehul es kezdodik elorol.

Manapsag viszont egyszerubb egy huto/futo hoszivattyut felszerelni
http://www.minosegiklimak.hu/mcquay-m5wm007gr-m5lc007cr-huto-futo-oldalfali-kli
maberendezes/

A keszulekekbe komoly mernoki tudas es tapasztalat van beepitve, nem
valoszinu hogy hazilag tudsz valamit csinalni ami csak kozelebe is kerulne
a vasarolt gepek esztetikajanak, hatekonysaganak, uzembiztonsaganak.

Magyar forumok errol ahonnan otletet merithetsz
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9144218
http://www.klimanovum.hu/index.php?page=cikkek_14&menu=klimatizalasrol&header=f
ooldal
http://air-technik.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=48&Itemid=65
http://www.egt.bme.hu/epuletgepeszet/EnTudSzellR.pdf
http://www.aereco.hu/page/data/download/Energiahatekonysag_es_szellozes.pdf
http://biosolar.hu/forum/80

Viking (Hajdu Lajos)

<<Kerdesem az, hogy beepitheto-e utolag ilyen hocserelo rendszer? A
feltetelek:
- minimalis penzbe keruljon,
- ne csufitsa nagyon el az eredeti lakast,
- egyszeru legyen beepiteni,
- egyszeru legyen karbantartani.>>

Nem megy.
Tobbe kerulne a leves mint a hus.

Udv.: Tamas

> > Azt mondjak, sok magyar akcentus nelkul kepes megtanulni olaszul.
>   

Ez lehet igaz. 
Korábban, amikor angolul beszéltem, mindig megkérdezték, hogy
olasz vagyok-e ? 
Késo"bb rájöttem, hogy ez egy nem túl hízelgo" megállapítás.

Üdv
Gács Lajos

ÉVA


> > én tavalay az olasznak láttam neki, de két könyv után elvesztettem a
> > hitemet  :-(  nem a nyelvvel van baj, nekem a könyvek nem
> > "testhezállóak".
>   

  Igen, a könyvön rengeteg múlik. Én gyerekkoromban kilenc évig tanultam
angolul. Egyik könyv, másik könyv, sokadik könyv. Jártam tanfolyamra
is. Odáig jutottam el, hogy üggyel-bajjal megértettem a programok
helpjeit, de a segédigék meg a nyelvtan nagy része rejtély maradt.
Aztán '95-ben a sok plusz egyedik könyvből végre rendesen megtanultam
angolul.
  Később próbáltam franciául tanulni, de egyszerűen nem találtam meg a
közös hangot a tankönyvvel. Az eszperantónál ez még élesebben
látszott, mert ott is sok könyvvel próbálkoztam. Az első az Esperanto
I Internacia volt, egy olyan mű, amiben egy kukk se volt az
eszperantón kívül semmilyen más nyelven, mindent képek magyaráztak.
Nem szerettem, de ez hagyján, félre is vezetett. Az állt benne: La
tigro estas sovag^a besto. La zebro estas sovag^a besto. Én pedig
elkönyveltem, hogy ha a tigro is meg a zebro is, akkor sovag^a
csíkosat jelent. És évekig nem derült fény a tévedésemre. Elnézést,
amiért tizenhat évesen nem voltam tisztában az indoeurópai nyelvkincs
minden darabjával, és történetesen a francia sauvage és az angol
savage is ismeretlen volt számomra.
  Egy másik könyv, amit még jobban utálok, a Kevés szóval eszperantóul,
az ismert sorozatban jelent meg. Szerdahelyi István írta, aki nem volt
egy kispályás, de ehhez a könyvhöz teljesen rossz volt a koncepciója.
Egy bevezető anyagrésszel kezdi, ami három szakaszból áll. Az elsőben
kizárólag azok a betűk szerepelnek, amiknek írása és ejtése megegyezik
a magyarral, bcdfghjklmnoprtuvz, és ezekkel egészen komplikált
mondatokat is alkot, bonvolu doni nur unu porcion, bonvolu diri nur
unu vorton. A második szakaszban már beavat minket az a, e és s betű
misztériumába, és a szerencsés adeptusok, akik ezt az akadályt is
sikeresen veszik, a harmadik szakaszban Összeismerkedhetnek Az
Ékezetes Betűk Rejtelmeivel Is! Csodálatos adomány, főleg ha az ember
tíz évvel korábban egy Füles-évkönyvben megjelent pár oldalas kis
ismertető néhány soros részletéből már megtanulta az eszperantó
ábécét, és halálra idegesíti ez a tökölés.
  Eszperantótanuláshoz mindenképpen Baghy Gyula könyve való. Az ábécét
persze pillanatok alatt elintézi, ahhoz több nem is kell. Előnyei --
és ezeket az előnyöket kell keresni más nyelvre írott könyvekben is
--: könnyen érthető, emészthető, olvasmányos, sok kiegészítő
olvasnivalót tartalmaz, és _mindent_ elmond a nyelvről. Az ember
tényleg megtanul belőle eszperantóul, már csak némi szókincsbővítés és
gyakorlat kell hozzá.

FERENC


> > Igen. Az olasz tanulasanal nagy elony, hogy egyreszt a helyesirása
> > gyakorlatila g teljesen fonetikus, masreszt a kiejtese konnyu,
> > nincsenek szamunkra nehezen kiejtheto hangjai.
>   

  Ezek klassz dolgok, de nem szabad összetéveszteni a kiejtést a
nyelvtanulással. Én harminc-negyven nyelven tudom nagyjából helyes
kiejtéssel elolvasni az írott szöveget, de _érteni_ csak három nyelven
értek. És _eleinte_ minden nyelv nyelvtana könnyű, hiszen a könyvek és
tanfolyamok könnyű dolgokkal kezdik. Az angol nyelvtan se lenne könnyű
már eleinte se, ha az első leckében a the bridge is built és a the
bridge may have been being built közötti különbséget taglalnák...

Láng Attila D., író, APL, FP VT, http://lattilad.org

> > Az idezett temaban sok valasz jott, a tobbseg eleg viccelodo volt
> > (de szerencse re volt, aki rendesen leirta, mirol van szo).
> > Velemenyem szerint jo lenne, ha egy ilyen kerdesre nem fellengzos
> > viccelodessel jonnenek a valaszok, mert az nem segit a kerdezon (aki
> > nyilvan azert kerdez, mert meg nem ert hozza), sot, azt sugallja,
> > hogy "milyen kis kezdo vagy, bezzeg en ezt mar reg tudom".
>   

  Ez ne aggasszon, PB. A hozzászólók meggyőződésem szerint nem a kérdező
tudatlanságát figurázták ki, hanem a látszólagos naivságát. A levél
kicsit naivnak tűnt, de nem tudhatjuk, nem az állt-e szándékában, hogy
ő vonja pellengérre a spammert. Mi erre a naiv külsőre reagáltunk.
  Véleményem szerint a tudatlan ember védelmet érdemel -- senki nem
tudhat mindent --, a naiv viszont némi lehülyézést, mert abból ébred
rá, hogy milyen naiv volt. Amikor én voltam-vagyok dolgokban naiv, én
abból tanulok legjobban, ha lehülyéznek. Néha én hülyézem le saját
magamat.

Láng Attila D., író, APL, FP VT, http://lattilad.org