Halló-halló!
Igen kong a lista, ezért íme egy vitaindító! :)
Most, hogy hirtelen ily szépen kezd sütni a nap, elgondolkodom, vajon a
mai közlekedésben mi értelme van az országutak közvetlen közelébe fasort
telepíteni...
Miközben oldalról a szemembe villódzott a nap, rájöttem, hogy nem látom
egyetlen előnyét sem, [mert a nap elvakít ;]
viszont több dolog is szól ellene:
1. az oldalról villódzó fény sokkal zavaróbb, mintha állandóan sütne, a
szem ennyi idő alatt nem tud hozzászokni egyik fényviszonhoz sem;
2. télen, amikor az útra ráfagy a hó, az árnyákos területeken később
kezd olvadni, tán hőtágulásban is jelentős lehet a különbség az
egymástól néhány centire levő árnyékos és napos területeken - ez pedig
a
burkolat gyors töredezését okozhatja;
3. a télen felfagyott árnyékos területek nyáron is árnyékban vannak,
ezért pont a kátyúkat nehéz észrevenni erős napsütésben;
4. (ez lehetne a 0-dik pont) ha neadjisten valamiért leesel az útról,
szinte semmi esélyed arra, hogy pár bukfenc árán valahogy megállj, mert
elég jó eséllyel előbb megtalálsz egy öles fát;
5. ha később valami csoda folytán útszélesítésre kerül sor, ezeket a
fákat mind ki kell vágni;
6. az ányékoló funkciót el tudja látni valamiféle bokor is (sőt,
jobban!), miközben komoly balesetveszélyt nem jelent, és még talán segít
is lassulni;
7. végül az útmenti vízelvezető ároknak sem kellene ilyen hirtelen
mélyülnie, nyugodtan ki lehetne használni az erre fennartott 5-10
métert, még víz is több férne bele, a bokor is örülne neki, ha olyan fajta;
Tudom, hogy mindez utópia és én vagyok Alice csodaországban, de
érdekelne a véleményetek!
--
Üdv
Hunter
BA3-2121 1.7i
Scorpio 2.8i
|