Kedves Starters !

>Ha veszed az uzemanyagot, es kazanban felhasznalod, 
>kapsz X energiat a lakas futesere. 
>Ha ugyanezzel hoszivattyut mukodtetsz, _idealis 
>esetben_ haromszor akkora homennyiseget tudsz bevinni a lakasba. 
>A kulonbseg a kornyezetbol jon, azt huti (ezert fagy be, ha 
>kint tul hideg van) 

Asszem teljes rovidzarban vagyok, megprobalok valamit irni,
hatha elmulik.:) 
Eredetileg kutviz hotartamanak kiaknazasarol hallottam regen, 
hoszivattyuval javitott hatasfoku futes cimszo alatt. 
Ha a kutvizet kihagyom, akkor a kovetkezo modellben tudok  
csak gondolkodni: 
Mondjuk bent a hazban ugyanolyan hideg van, mint kint. 
Megtehetem, hogy egy benti legtartalyba kompresszorral nyomom 
a levegot, es a folyamat soran bevitt energia igy reszben 
hove alakul, es az fu''t.  E legtartaly legyen csokigyo, nagy 
sugarzo felulettel.
Ha kesobb a benti homerseklet ujra egyezik a kintivel, akkor
a gaztartalybol elobb kieresztve a levegot, ujra kellene kezdeni
a komprimalast. Igen am, de a kihult csokigyoban lecsokkeno 
tulnyomas miatt a csorendszer homerseklete azonnal kisebbe valik, 
es hut, ami kedvezotlen. Ha kirakom a csokigyot, es rajta kinti 
levego aramoltatasaval biztositom, hogy kevesbe huljon le a 
csokigyo sajat belso es befele fujt levegoje, akkor jobban 
jarok persze. 
Amikor hagyomanyosan - pl. kalyhaval futunk, akkor ugy tunik
ezek utan, hogy csak a felhevitett levego terfogati munkajat
nem hasznositjuk, ami veszteseg. 
Ha a kemenyben hoszivattyu vonna ki a hot a kiaramlo
gazbol ugy, hogy a kinti homerseklettel egyezove valva tavozzon,
akkor szerintem a fentebbi szakaszos uzemu tartalyos megoldassal 
energetikailag egyenerteku megoldasunk lenne, de azt tovabbra 
se tudom belatni, hogy nyereseg volna, hiszen itt is csak 
veszteseget csokkentettunk. 
Annyi bizonyos, hogy a kutvizek hotartama nyereseggel
hasznosithato, de csak amikor a kinti levego homersekletet 
meghalado homersekletu a kut. Futes nyereseget csak kinti 
holepcsok kihasznalasaval lehet elerni szerintem, maskent nem.

Udv: zoli

Kedves Janos !

>Egeszen tagan ertelmezve a dolgot, mi is szaglunk a szemunkkel, 
>hiszen latjuk a fustot, es meg is tudjuk kulonboztetni pld. a vizgoztol, 
>tisztan optikailag analizalva.

>Eleg fantaziadus voltam , Zoli?
Elvezettel olvastam meglatasaidat, ahogy mindig is, de
elegedettsegem kulon fokozta ez:
>Talan ezert kepesek allitolag egy kobmeter levegoben elofordulo 
>egyetlen (fiu/lanylepkeszag :-) molekulat megerezni. 

(Amikor a szaglas kerdeset kezdtem pedzegetni, folyton egy regi
film cime jart a fejemben: *A no illata* :-)
Peldad kulon elgondolkodtatott, igy egybol tamadt is par pozitiv 
gondolatom. A kiemelt fontossagu anyagok azonositasara lehet, hogy 
fajonkent specialis, hiper-szelektiv erzekelok  szolgalnak, mig a 
kevesbe fontos szagokat mas  'atlagos' modon is lehet erzekelni. 
Ennek kutatasa rengeteg felfedezessel es tanulsaggal szolgalhat, igy 
az ifjusagnak nem kene erdektelenne valva elszontyolodnia, hogy mi 
itt a HIX-en mar szinte mindent megoldottunk elottuk. :-)

A lepke eseteben emlitetted a magas homerseklet gondjat.
Remelem atmeneti, es ezek utan mikrobiologiai szintu *Peltier 
hoelemek*, vagy masfajta  hoszivattyuk elve is kerestetik !
Valojaban  errol szol a tudomany, igaz ?
Egy elkeskenyedett kollegam jutott most eszembe, aki volt uttorokent 
40 evesen ezt mondogatta a 70-es evek vegen nekem :
*Fiatalok, tietek a jovo ! Eddig azt mondtak, hogy a mienk lesz...:( * 
Nem biztos, hogy oka volt a szomorusagra:

http://www.radio.hu/index.php/read/7575
*2002. évi kémiai Nobel-díjat a sejtekben való kutatásért három 
vegyész kapta, a 85 éves amerikai John B.Fenn, a feleannyi idős japán 
Koicsi Tanaka, valamint a 64 éves svájci Kurt Wüthrich. Az indoklás 
szerint olyan új módszereket találtak ki, melyek segítségével a biológiai 
makromolekulákat, mint például a fehérjéket tanulmányozhatják, és az 
úgynevezett magmágneses rezonancia segítségével a számítógépen 
három dimenzióban úgymond láthatóvá tették. Ez forradalmi áttörést 
jelent és a kémiai biológiát korunk nagy tudományágává tették. A 
kutatók gyorsan azonosíthatják ennek a módszernek a segítségével, 
hogy milyen fehérjék találhatók egy-egy analizálandó mintában, és azt 
is megfigyelhetik, hogy ezek a fehérjék hogyan épülnek be a sejtekbe. *

Latszik, hogy ven tengeri medvek is nyerhetnek a bringaversenyen !
A mi generacionknak se kene ido elott elszontyolodnia.
Ki tudja, talan a sejtek szintjen meg akar MMR kütyük is 
megvalosulhattak, es elonyt elvez, aki latott mar ilyet nagyban 
mukodni - s nem csak kotelezo tananyagkent biflazgatja duhongve,
hogy nem o fedezte fel. 
Villany van a sejtekben. Mi is kell meg egy mikrominiatur MMR-hez ? :)

Udv: zoli

Kedves Laci !  

>A spektrumon (ha ugyan arra a musorra gondolunk) azt fejtegettek,
>hogy azoknak a molekulaknak hasonlit a szaga amelyeknek hasonlo 
>az infravoros spektruma (felvetett otlet volt es nem nagyon 
>bizonyitottak, bar nem tudom hogyan kene...). 
>Mivel ez a molekulak belso rezgeseit (forgasat) jellemzi ezert 
>szereny velemenyem szerint nem mond ellent azon korabbi 
>allitasnak, mely szerint a szag a molekulak alakjara jellemzo. 
>Csak kiegesziti egy dinamikusabb felfogas szerint... 
>Szoval a receptorok (immun feherjek felszinen levok is) 
>valoszinuleg hasonlokepp mukodnek. De ezt szerintem masok is 
>hasonloan gondoljak.
>Szoval tovabbi jo szaglaszast! (az erzekeleshez a szenzorokon kivul 
>mas eszkozok, szervek is kellenek!). 

Bocs, bar a valaszt rogton kuldtem, de csak ma lattam, hogy 
visszapattant, valamit elszurtam.  Kisse foldhozragadt elv, ami  
hangterjedesrol szol, hosszu molekulakban:
Agas-bogas terjedelmes molekulak 'vegeit' fizikailag megragadni
kepes sejt a feluletenek fibrillacioja reven, megrezegtetve
az anyagot, longitudinalis hullamok terjedesi ill. visszaverodesi 
idejeibol esetleg nyerhet sajatos 'kepet' arrol, amit rangat.
Asszem aranylag keves egyszeru molekula szagat tudjuk
erzekelni, szemben a sokkal kacifanosabbakkal. Ebbol gondolom,
hogy a terjedelmesseg nem gond. 
Az egyszerubbeket pedig lehet, hogy mas elv alapjan erzekeljuk.
Hogy miert is fontos pl. a kenhidrogen vagy az ammonia
felismerese szaglassal, mikozben pl. a CO-rol , ami ugyancsak
mergezo - 'nem kell tudnunk', az kulon jelenthet valamit.

Udv: zoli

Kedves Szocs!

>Mar az elso mondat arrol szol, hogy mi az a neurobiologiai funkcio, 
>amely a tudat-, tudatalatti-, oszton-re alkalmas. A leirt tunetek 
>leteznek, nem ezzel van a gond, hanem azzal, hogyan jon letre az 
>agyban, mar azok szerint akik az agyban latnak mindent.

Nem ertem a problemadat. Azt biztosra vehetjuk, hogy az
agy a szervezet mukodokepessegenek megorzeseert dolgozik.
Az ilyesmit visszacsatolasokkal lehet csak hatekonyan megoldani,
tehat a probalkozasainak eredmenyeirol ertesulnie kell,
azaz az agy dont es ellenoriz, tehat szabalyozastechnikai rendszer 
resze.
Kiemelendonek tartom, hogy globalisan es erzekelt jelek szintjen is 
felismeressel foglalkozik, tehat korrelatornak kell tekinteni.
Minden, a szervezetet ismetelten ero hatas  ujra felismerese 
fontos. Emlekezni kell, hogy elofordult-e mar az adott szituacio, 
es korabban milyen viselkedes volt a nyero. Gyors donteseket
is kell hoznia, tehat nem mindig keresgelhet hosszasan, mint a
mai szamitogepek.
Ha bevalt, vagy programozott, orokletesen adott viselkedest nem tud 
megparancsolni a szervezetnek, akkor  veletlenszeru 
parancsot kell adjon, es kivarja mi tortenik. Ha tuleles tortenik,
akkor megjegyzi mi volt a bevalt parancs, es legkozelebb, ha hasonlo 
szituacio lep fel, azt preferalja.
Sok hasonlo szituacio emleke alapjan azonban nem mindig
lehet konnyen kivalasztani az optimalis reakciot, ilyenkor
az ember zavarba jon, es leizzad valszeg a tudatalatti akaratos 
turelmetlenkedese miatt, mikozben a tudat vacilal, mert 
kevesli az informaciot, amit kapott. 
A 'tudatalatti' biztosan nem egyetlen egyseg, hanem tobb,
halozatresz dolgozik parhuzamosan, noszogatva a tudatot,
hogy hajtassa vegre amit egymastol elteroen kovetelnek.

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]

Kedves Zoli.

<<Miert is kellene vegyel ?  Nem befolyasol erre teged valaki ?>>

Senki nem befolyasol.

<<<>Amit tudok; kb haromszoros energianyereseget biztosit a futesnel
Ez olyan kijelentes, mintha reklambol idezted volna.
Legalabbis en nem ertem. Hogy jarna  energianyereseggel
valami, ami alapjaban veve veszteseggel jar ? >>>

Ha a berendezesen az all, hogy;  9000 BTU/h, ami kb. 2000 W/h ho
teljesitmeny,
a kompresszor 815 W. ez akkor nem nyereseg? Ez nem hotermelo, hanem
hocserelo, szalito.

<<A hoszivattyus futesnek tobbnyire olyan epuletekben van
letjogosultsaga (pl. mosodak, korhazak) , ahonnan viszonylag sok
szennyviz tavozik, s mert az melegebb a kinti kornyezetnel,
az utcat futene pazarlo modon.  Emiatt  kulon energiabefektetes
aran, hutogeppel lehutve engedik ki, es a gep hocsereloje
bent melegiti az epuletet, telen. Vegulis a veszteseget
csokkentik ezaltal, de az ehhez szukseges beruhazasi
es fenntartasi koltsegnek is meg kell terulnie belathato
idon belul.>>

Ez egy kedvezobb helyzet, de ha a kinti homerseklet 10 vagy 15 fok (miert ne
lehetne - 10 is), nekem homennyiseget szalit be a hocserelo, akkor az nem
kedvezo? Ez a modszer nagyon elterjedt, sok ablakon lehet latni ilyen
keszuleket.
Joe! Hany fok van a szobaban. 15 fok Uram! Es kint? 8 fok Uram!  Hozzal be
kintrol meg 5 fokot!
Be kell hozni es nem megtermelni, ami olcsobb mint a termeles. Igy ertem en.

Udv: szocs

Marky,
> Adva van a nagymama altal befozott lekvar, csavarhato fe'mfedeleles
> dunsztosuvegben. Ha meg akarom bontani, iszonyu ero kell hozza. Ha a
> femfedelet kicsit megkocogtatom, akkor szubjektiven kb. feleakkora erovel
> is ki tudom nyitni az uveget. Van valakinek valami otlete, hogy miert van
> ez igy?
Szubjektive....  :-)
Ugyanis felbontaskor mar nem emlekszel pontosan az elozo felbontasara.
Objektive igy kell eljarni: veszed a 30 befottesuveget,
veletlenszamgeneratorral ket csoportra osztod oket.
Felet megkocogtatod, kimesz, megkersz valakit, hogy nem lathatoan jelolje
meg a megkocogtatott uvegeket, majd keverje oket ossze. Utana visszamesz,
kibontod mind a 30at, egyiket a masik utan, es megallapitod, szerinted
melyik volt kocogtatva. Ha szignifikansan egyezik a talalatod a kocogtatott
uvegekre, akkor a jelenseg letezik, el lehet kezdeni gondolkozni az okan, de
elotte hivj meg bennunket a kb. 25 kilo lekvar folzabalasara. Ezalatt azt is
kitalajuk, mit mondjunk a nagymamanak, miert fogyott el olyan gyorsan az
egesz telre szant lekvar.

Zoli,
> A GM ellenzok vajon kovetelik-e majd a permetezendo fajtak
> megtartasat, es cimkevel ellatasat ? :-)
Hat igen, en tudom, hogy a szolot nem mossak meg kipreseles elott, marpedig
eleg sok kek reztartalmu permetpetty van rajta.
Nem lennek meglepve, ha a borok nehezfemtartalma nagyobb lenne, mint nemely
ipari szennyvize.
Janos

>privatemil
>TUDOMANY #2177
> A GM nem lelkesiti az oreg gazdakat, pedig altala idovel 
> eltunhet a vilagbol a mergekkel permetezes, ami egyszerubbe es 
> olcsobba teszi a szolomuvelest, a fogyaszthatosaga elonyeirol nem is 
> beszelve.
> Kerdes persze, hogy az ember altal nemesitett szolot pusztito 
> gombak es atkak, meg mittudomen miminden kartevo kihalasa 
> okoz-e majd biologiai egyensulyi  problemat.
> A GM ellenzok vajon kovetelik-e majd a permetezendo fajtak
> megtartasat, es cimkevel ellatasat ? :-)
> Udv: zoli
Az M2 Tv-ben mondta (most is csak az adas veget kaptam el)
egy kutato, hogy:
1. a bakteriummerget termelo kukoricanak koszonhetoen a 
talajban a rovarolo mereg koncentracioja 1000 -szer nagyobb
marad mint a hagyomanyos permetezoszerek eseten.
Nincsenek adataik arra vonatkozoan, hogy ez tavlatilag milyen
hatassal lesz a talajban lako elolenyekre es ezaltal a talaj 
"mukodesere".
2.  a bakteriummerget termelo kukorica beporozza a kornyeken levo
hagyomanyos kukoricakat es igy azok is rovarolo merget termelnek
de csak 30% -os hatasfokkal. 

Ezt  ugy is lehet ertelmezni, hogy ha az igy beporzott kukorica 
termest ismet elvetik akkor a belejuk kerult uj gen csak 30%-ban 
hatekony vagy ugy is, hogy  a kikelt novenyek 30%-a rendelkezik az uj 
gennel .
Mindegy, hogy melyik a helyes, az eredmeny mindenkepp katasztrofalis.
Ugyanis: -a termelo nem tudja, hogy a kukoricaja megvaltozott !!!
   - mindig a legszebb csoveket hagyja meg vetomagnak, tehat a 
genmodosult novenyeknek tobb eselyuk van az ujravetesre.
A szakerto 500-800 meteres biztonsagi savot emlegetett, de ezt o sem 
gondolhatta komolyan. Meg az Antarktisz jegebol is nagy mennyisegu 
pollen mutathato ki, amit Ausztraliabol vagy Del Amerikabol sodortak 
oda a szelek.
Vagyis az uj gen futotuzszeruen elterjed az egesz videken.
Es ha evek multan derul ki, hogy a talajban maradt, vagy beleszantott
kukoricabol kiszabadulo mereg valogatas nelkul pusztitja a talajlako 
rovarokat? 
Mondok egy peldat:(szinten TV -bol)
Anglia eszaki reszen mennek tonkre a legelok, egyre vizenyosebbe 
valnak, elmocsarasodnak. Mostanaban jottek ra az okara: eltunnek
a foldigilisztak es igy megszunik az az allando szelloztetes, 
felpuhitas amit ok biztositottak. Az eltunes oka egy fereg 
(fonal ? lapos ? nemtom) amit valahonnan behoztak, rendkivul 
elszaporodott es a kedvenc taplaleka a foldigiliszta.
Atfogalmazom kicsit a Zoli mondatat:
> A GM  altal idovel  eltunhet a vilagbol a mergekkel permetezes ??
Meggyozodesem, hogy unokaink visszasirjak majd meg ezeket a szep
idoket. :-(((
Udv. go'be'

Kedves MonoCeros!

Teljesen egyetertek legutobbi leveleddel, az elelmiszerek
jelolese igy lenne korrekt es elfogadhato.
Attol tartok azonban, hogy a gyakorlatban nem egeszen
igy van/lesz gazdasagi megfontolasokbol:-((

 >A Genetikalag Modositott eleleny- (-ekbol keszult termekek-) -re nem irjak
 >ra, nem buszkek ra, szinte szegyellik... titkoljak... es ettol jogosan
 >valik gyanussa a "manipulacio".

Nem szegyellik, csak Europaban meg nem forgalmazhatnak ilyen
elelmiszereket. Na meg a zoldek tettek rola, hogy az atlagember
szemeben egy megvetendo stigma legyen a GM.
Amig militans zoldek buntetlenul pusztithatnak el barmit,
amira rasutik a GM stigmat, addig nehez ezen valtoztatni:-((

 >Udv: MonoCeros (aki maga is manipulal, de csak bacikat)

Udv: Gabor (aki szinten csak bacikat es Arabidopsist manipulal,
de elelmiszer novenyt nem)

>Zoli irja:
> >>A mikrobiologia elkepeszto fejlodeset jelentos mertekben
> >>az elektronika es a merestechnika ill. informatika fejlodesenek is
> >>koszonheti.
>MC:
> >Ez az allitas engem, mint szakmabelit meglepett. Soha nem
> >gondoltam igy erre, ezert orulnek, ha kifejtened, pontosan mire is
> >gondolsz.
>Zoli:
>Konfokális mikroszkóppal készült képek.

Igazad van, az tenyleg egy olyan muszer, ami szamitogepes vezerles es 
adatfeldolgozas nelkul nem letezhetne.

>Egyéb, sejtbiológia:
>http://www.fa.gau.hu/oktatas/targyakh/mbit/mb101a.htm
>reszlet innen:
>*A sejtek mozgása és a sejtek alakjának megőrzése. ...
>Mindezek felismeresehez a klasszikus eszkozok mellett uj muszerekre
>volt szukseg.

ismet nem tudom, mire gondolhatsz.  Ezekhez kozonseges mikroszkop, 
faziskontraszt-, vagy fluoeszcens mikorszkop esetleg elektronmikroszkop 
kell. Mindezek rendelkezesunkre alltak mar a hetvenes evekben is, 
kulonosebb informatikai, elektronikai hatter nelkul.
Persze lehet, hogy mashogy ertelmezzuk a "az elektronika es a merestechnika 
ill. informatika" fogalmat.  En modern komputeres es mikroelektronikai 
dolgokra gondoltam.

>http://www.merck.hu/labor/termek.html
>ezen belül az elektronikus analitikai eszközök:
>http://www.merck.de/english/services/index_bottom_umwelt.htm

Elismerem, szepek, csicsasak, de szinte mindent nelkuluk is meg lehet 
oldani es lehet vizsgalni. Nem lenyeguk az informatika, elektronika...
A laborunkban (egy vezeto egyetem mikrobiologia tanszeken) a PC-ken kivul 
nem jellemzo, hogy kulonosebb  "elektronikai es a merestechnikai ill. 
informatikai" berendezesek lennenek. Vannak termosztatjaink, centrifugaink 
(igen, az ujakon digitalis kijelzo van, de epp ugy centrifugalnak, mint a 
hagyomanyosak), PCR berendezesunk, mikroszkopunk, kemcsoveink, pipettaink 
es mikropipettaink es egyanaramu tapegysegeink.

>Itt csodás képek lethatok, melyek mar biztosan ujfajta
>mikroszkopoknak koszonhetok:
>http://www.microbeworld.org/htm/aboutmicro/gallery/gallery_start.htm
>http://www.weizmann.ac.il/mcb/

Tenyleg nagyon jo kepek, koszomom, hogy felhivtad ra a figyelmemet. 
Vegyesen vannak elektronmikroszkop (EM), scanning EM, fluoeszcens 
mikroszkip, faziskontraszt  es kozonseges fenymikroszkoppal keszult kepek 
koztuk. Lehet, hogy van koztuk konfokalissal keszult is, de ranezesre nem 
tudom megmondani.

>A DNS felfedezese ota eltelt 50 ev alatt a klasszikus hadifelszerelesek
>melle felsorakozott egy csomo uj muszer, ami egy csomo tulelesi
>problema megoldasat teljesen uj megvilagitasba helyezi.

Ezek legtobbje csak a homersekletet szabalyozza (PCR), vagy fenyerosseget 
mer (spektrofotometer) a lenyeguk, az elvileg uj dolgok azok a reagensek, 
biologiai molekulak, amiket ezekbe a hagyomanyos elveken mukodo gepekbe 
beleteszunk.
Persze az elektronikanak koszonhetoen ezek kisebbek, konnyebbek, 
egyszerubben kezelhetoek. Velemenyem szerint a lenyeg, a fejlodes a 
bimolekulak emgismeresen es sokoldalu felhszanalasan alapul, ez a lenyeg, 
de termesetesen "az elektronika es a merestechnika ill. informatika" 
eredmenyeit is szolgalatunkba allitjuk.
Amit meg hozza tudnek tenni a listahoz, az az automata DNS szekvenalas, es 
feldolgozas (olyan merteku mennyisegi novekedes, ami tenyleg minosegi 
ugrast okoz) es az ugynevezett DNS csipek (DNA chip), amikkel egyszerre 
tobbezer gen mukodeset lehet merni (ugyanezt persze kezzel is meg lehet 
csinalni, tiz-husz A4 meretu nejlonmembrannal kevesbe elegans de sokkal 
olcsobb modon ugyanazt az eredmenyt kapom).

Udv
MonoCeros

> Temakor: befottesuveg trukkje ( 11 sor )

> Adva van a nagymama altal befozott lekvar, csavarhato fe'mfedeleles
> dunsztosuvegben. Ha meg akarom bontani, iszonyu ero kell hozza. Ha a
> femfedelet kicsit megkocogtatom, akkor szubjektiven kb. feleakkora erovel
> is ki tudom nyitni az uveget. Van valakinek valami otlete, hogy miert van
> ez igy?
Hat pontosan a kemiai reakciokat nem tudom, de azt eszrevettem, hogy 
ilyenkor a  befottes uvegben kisebb a nyomas, (a fedel egy kicsit be is 
van horpadva.) Ha megkocogtatod, a nyomas kiegyenlitodik, es 
igy mar nem szorul ra annyira a fedo...

 ... vagy valami ilyesmi ...

Pali