"Ez a futes dolog, marmint hogy melyik praktikusabb, a folyamatos futes,
vagy az hogy hagyom lehulni a hazat, aztan felfutok... ha valaki tudja
hogyan/mivel
merhetnek ilyesmit ( ha csak belegondolok nem jut egyszeru megoldas az
eszembe, mert ugye van a keringetett viz homerseklete, a belso homerseklet,
a kulso homerseklet, a kazan bekapcsolasi uzemideje... sok "faktor" ) ...."

Ugy gondolom, hogy egyertelmuen a hagyom lehulni-visszafutom gazdasagosabb,
mint a folyamatos futes.
Mire forditodik a futessel bevitt energia:
1. potolja a leadott hot, ha allando homersekletet tartunk
2. emeli a homersekletet (ha lehult a test es visszamelegitjuk)

Egy test holeadasa a homerseklet-kulonbseg fuggvenye, minel nagyobb a
homerseklet-kulonbseg, annal tobb hot ad le.
dQ/dt=k*(Tt-Tk)  (adott ido dt alatt leadott homennyiseg dQ egy konstans 
es a homersekletek kulonbsegenek szorzata)

Ha allado homersekleten tartom a testet, akkor pontosan a leadott honek
megfelelo energiat kell befeltessek.
Igaz, hogy ha hagytam lehulni, akkor tobb energia kell a visszfutesehez.
Mennyivel tobb? Pontosan annyival, amennyit leadott a lehules soran, annyit
kell visszapotolni. Mivel az alatt az ido alatt, amig az allado
homersekletnel hidegebb volt, kevesebb volt a hoveszteseg, kevesebbet kell
visszapotolni, mint a folyamatos homersekleten tartas eseten.

Ugy lehetne talan egyszerusitve szemleltetni, hogy ha hagyom lehulni, azaz
egy darabig nem futom, azzal energiat sporolok. Pont ennyit vissza kell
potolni amikor visszamelegitem.
De amig a lehules es visszamelegites kozott alancsonyabb homersekletet
tartok, ahhoz kevesebb energia kell, az a megtakaritas.

Ha jol gondolom...

tamas

* Ha mas subject-tel valaszoltok, akkor a valasz
* nem latszik a kerdessel egyutt.

> A sok "visszafutest" kompenzalja az a nehany ora "nemfutes"?
> Magyaran nem kell tobb gaz/energia a lakas visszafutesehez, mintha
> hagynank 20-21 fokon folyamatosan a lakast?

Nem kell tobb energia a visszafuteshez.

Szemleletesen ossze lehet hasonlitani pl. a hatareseteket: ha jovo ev
dec 31-en meleg lakast akarok, akkor erdemes-e egesz evben futeni,
vagy pedig 364 napon at hagyni hulni, es 31-en reggel befuteni.
Itt nyilvanvalo, hogy erdemes hagyni lehulni egesz evben. Utana
csak kozeliteni kell az idopontot 363, 362, ..., 1 napra, vagy akar
egy orara vagy 1 percre, es mivel minden folytonos, nem varhato,
hogy barmilyen ponton, mondjuk 3 ora 20 perces lehulesnel a
relacio megfordulna.

Ez persze csak szemleltetes, nem bizonyitas. A bizonyitas Newton
lehulesi torvenyen alapul, ami szerint az idoegyseg alatti hoveszteseg
a test es kornyezete kozotti homersekletkulonbseggel aranyos.
Ez mindig igaz, ha a hoatadas (szigeteles) nem fugg a homerseklettol
(pl. nem olvad el a fal). Tehat ha a testet (lakast) melegen tartjuk,
akkor *mindig* tobb hot fog vesziteni azonos ido alatt, mint ha
hagyva lett volna hulni.

Udv,
Jozsi.

> Ez a futes dolog, marmint hogy melyik praktikusabb, a folyamatos futes, 
> vagy az hogy hagyom lehulni a hazat, aztan felfutok... ha valaki tudja
> hogyan/mivel merhetnek ilyesmit 

Például a gázórával. Elmész otthonról, letekered a fűtést és 
leolvasod a gázórát. Hazaérsz, feltekered a fűtést és amikor
visszafűtötte a lakást, megint leolvasod. Mindkét leolvasáskor
felírod az óra-percet is.
A másik esetben nem tekered le és elmész (ora-perc). Hazaérsz és
kivárod óra-percre ugyanazt az időt, amire multkor felfűtött.
Megint leolvasod a gázórát.
A két fogyasztásból látod a különbséget
Az időjárás a két próba napján legyen ugyanolyan.
--
Mészáros Géza