Sziasztok !

Szep kis fizika feladatot talaltam ki megszallott Fold-rajongok 
szamara:
Kiszamitando, hogy a Fold tengelyforgasaban milyen egyenetlenseget
okoznak domborzati egyenetlensegei, pl. magasan kiemelkedo 
domborulatok, melyekre a Nap es Hold idoben periodikusan 
valtozo forgatonyomatekot gyakorol.
Ha valaki csak merni tudja, az se baj !

Udv: zoli

Egy regi (1965) ismeretterjeszto konyvembol vettem ezeket
a finomsagokat, melyek nemelyike nekem talanyos, amit jelzek:

*A Naprendszer eseteben a gravitacios hullamokkal kibocsajtott
energia nem eri el az 1kWattot. ...
Kvazarok kollapszusa eseten fellepo jelentos teljesitmeny 
meresere volna szukseg, hogy az elmeleti szamitasokat
igazolhassuk.*

*P. Dirac felvetette: Ha abbol indulunk ki, hogy az elektromagneses 
kolcsonhatas nem valtozik az idovel, abbol az kovetkezik, 
hogy a gravitacios kolcsonhatas a vilagegyetem eletkoraval csokken !*
Ezt vajon milyen meggondolas alapjan lehet allitani? 
Mint irjak - ez a Fold atmerojenek allando, evi fel millimeteres 
novekedesehez vezetne.

*K.P Sztanyukovics fizikus professzor szamitasokkal alatamasztott
hipotezise szerint 10^-39g tomeg kerul masodpercenkent
gravitacios sugarzassal a ter 1 kobmeterebe. *
( a hipotetikus graviton tomege 5*10^-66g kene legyen elvileg) 

Emliti a konyv, hogy a gravitacios hullam nem nyelodik el, ezert 
nagy tavolsagbol elvben informaciot hozhat kozmikus esemenyekrol.
Valami nem all ossze nekem. Ha nem nyelodik el, akkor hogyan 
volna detektalhato ? 
Azt jelentene netan, hogy gyakorlatilag alig veszit energiajabol 
a Vilagegyetem csekely atlagos anyagsurusege miatt ?
Jelentos kiterjedesu kozmikus felhok, porkodok sem csillapithatjak 
szamottevoen a hullamokat ?

Udv: zoli

Sziasztok !

Rajottem, tegnapi 'tudatos robotom' tortenete asszociacio lehet.  
Kozbevetoleg Endretol elnezest is kerek, mert veletlenul kihagytam 
az 'asszociaciot'a cikkbol. Nem szandekosan ! 
(Valszeg a tudatalattim... :)

A tudat meglehetosen diplomatikus filozofiai definicioja ilyesmi:
A valosag visszatukrozodese az agyban. 
Hogy ezt az igazsagugyi elmeorvos szakertok tudjak-e
hasznalni valamire, nem tudom. Lehet, hogy ok kizarolag
tesztek alapjan dontenek elmek allapotarol, es nem bajlodnak 
fogalmi problemakkal ?
En ugyanezt a filozofiai megkozelitest vetitoernyovel probaltam 
reszletesebben megoldani, de utobb azon tepelodtem, hogy - 
az rendben - hogy lathatnank a robot agyaban zajlo folyamatokat, 
es el is fogadnank - valoban tudatos a viselkedese, tehat kell 
legyen tudata - de vajon o is latja-e - amit mi latunk ? :)
Vagy, mit lathat abbol, amit mi latunk?  Asszem nincs mas 
lehetoseg, gyartani kell ilyen robotot, es ot megkerdezni !

Asszem a nagy kerdes, amit sose fogok megoldani, mert 
elkepzelhetetlen szamomra, hogy egy robotnak legyen jo/rossz 
kozerzete, meg jokedve, stb.

Most irok magara az agyra egy rovid definiciot, ami viszonylag 
jonak tunik: 
Taktikai es strat. celu prognosztizator, mely testi szervek 
aktualis jelei es kulonfele sajat emlekei osszevetesevel hozza 
donteseit, valamint - amit csak lehet iranyit, ill. befolyasa ala von.

Szoval olyasvalami ez, mint katonaeknal a harcallaspont
nevu bodegas kocsi belvilaga, ahova behallatszik az agyudorges, 
s ahova zaporozva futnak be a hirszerzoi jelentesek, es a
hiradosok hirei a kulonfele frontvonalakrol, mikozben a parancsok 
meg mennek kifele.
Ebben a kocsiban talan azok alkotjak a 'tudatot', akik
dolga megvitatni - mit erdemes azonnal megle'pni es mit kene
elhalasztani. Utobbi miatt folyton az oraikon tartjak egyik 
szemuket. (A tabornuk ur azt az egyet, amelyik meg megvan neki,
es idonkent megjegyzi - tea-ido elott semmikepp nem kapitulalunk! 
Meg csak az kene !)
A tudatalatti meg szerintem az az igen-igen magas szinten
kepzett kiskatona lehet a szamitogepenel, aki a hatterben ulve
hajt mint egy orult. Kapkodva, idegesen folyton csak szamitasokat 
vegez, es kis cetlikre firkantva folyamatosan rakosgatja ezeket 
meltosagos fookos tudatek asztalara, mikozben tisztelettel jelenti -
talalt egy figyelemremelto megoldasi lehetoseget, ami egy regebbi 
csatanal egesz jol bevalt. E csatat anno - Karpov vivta 
Kaszparov ellen...  Ezutan rohan vissza a gepehez.
Neha bekiabal, amikor nagy zur van kilatasban. Ekkor tudatek 
kisse ossszerezzennek. Ha a srac idegkimerules miatt egyszercsak 
osszeomlik, es panikja, sokkos allapota, orditozasa nem 
csillapithato le mar - mert nem hallgat a vezenyszora, 
akkor odabent all a bal, mindenki a haja't tepi, es csatavesztes 
veszelye forog fenn.

Jobb ha most en is leallok, nehogy zendules legyen odabent...
:)
Udv: zoli

sziasztok,

kosz a Bob-os temaban a valaszokat. Nagyjabol megerositettetek, ahogy en
gondolkodtam.
Azonban mindjart az elejen jobban hangsulyoznom kellett volna, hogy egy
olyan bobrol van szo, amely kotott palyan, sinen mozog, es viszonylag siman.

Tehat ami a kerdes targyat kepezi, hogy a kanyarban a sinnek nyomoerot kell
kifejteni, hogy a sin rogzitett! palyajan tartsa a bobot.

En a kovetkezokeppen gondolkodtam:

Ez az ero nyilvan a=v^2/r F=m*v^2/r.
Ebbolpedig adodik egy surlodas, amelynek egyutthatoja legyen mu. F=
mu*m*v^2/r, illetve fekezo gyorsulas a= mu*v^2/r.
r konstans. A fekezo ero a tomeggel aranyos, igy a fekezo gyorsulas
fuggetlen a tomegtol. Ha a nehezebb bob egyenes palyan jobban gyorsul, akkor
nagyobb sebesseggel erkezik a kanyarba. Ezek utan mindketto a szokasosnal is
nagyobb mertekben fekezodik. Nem hinnem egyebkent, hogy ez a tobblet
surlodasi hatas tul jelentos lenne, de az igaz, hogy a gyorsabbat fekezi
jobban. A fekezes a kanyar vegeig tart, es utana megszunik, tehat mindket
esetben ugyanakkora uton hat.
En szerintem a nagyobb sebesseggel erkezo sebessegelonyet ez a hatas
csokkenti, de a sebessegertekek nem fordulnak meg. Ha ugyanis a kanyar egy A
pontjan a nehezebb bob eleri a B bob sebesseget, onnantol ugyanolyan
korulmenyek kozott lassulnak a kanyar vegeig. Tehat nyilvanvalo, hogy a
nehezebb bob sebessege legfeljebb asszimptotikusan kovergalhat a konyebb bob
sebessegehez, de nem fordulhatnak meg a sebessegi viszonyok.

Osszessegeben ez azt jelenti, hogy a nehezebb bob elonye a konnyebb bobbal
szemben nem csokkenhet, legfeljebb a kanyarban nem novekszik ez az elony
annyira, mint egyenes szakaszon.


Az egesz kerdes lenyege, hogy sogorom, aki valamivel nehezebb, elob indult
nalam, en pedig szinte beertem a vegere, amibol azt kovetkeztettem, hogy
tobbet fekezett. Allitasa szerint o nem fekezett. Ami keptelensegnek
hangzik.

Egy magyarazatom van: a sogorom bobja olyan parameterekkel rendelkezett,
hogy eleve lassabb volt, mert jobban surlodtak benne az alkatreszek.

math

Sziasztok!
A Metro ujsagban jelent meg a napokban a kovetkezo cikk:

<<<cut>>>
//Az eletminoseg rohamos hanyatlasnak indulhat 2030-ig, ha nem hagyjuk
abba a termeszeti eroforrasok tulzott kihasznalasat - derul ki a WWF
uj jelentesebol.//


Szia Endre !

Orulok hogy ilyen gyorsan es aggodo modon reagaltal a WWF legujab jelentesere. 
En szemely szerint orulok annak, ha megalapozott, tudomanyos pontossaggal elveg
zett kutatasok eredmenyeit kozlik az ismeretterjeszto ujsagok es folyoiratok. E
l kell ismernem, hogy WWF jelentesek jok szoktak lenni. De igazan azert becsulo
m oket, amit az allatvilag megmentese erdekeben tesznek.  Es ez igy van jol !

Viszont sok jelentest olvastam, es sok teny es torvenytisztelo egyen nyilatkoza
tat hallottam mar, akik veszharang meghuzasaval es kongatasaval akartak magukra
 felhivni a figyelemet. Ezek foleg a szamszeru adatok megjelenitesevel es a jov
obelatassal alltak osszefuggesben. Es itt kezd a dolog mindig santitani. 
Ha megengeded megosztom tapasztalatom veled es a tudomany olvasoival. Valamikor
 a 70-es evek elejen erkezett hozzank az egyetemre a Romai klub jelentese, amel
y a termeszeti eroforrasok veszes fogyasara, az eletter gyors beszukulesere mut
atott ra. Ehhez tartozott egy rovid kitekintes is, amely mar hataridot is megje
lenitve mutatott ra, hogy bizony mar 2000-ben drasztikus visszaeses varhato. Ke
szuljunk fel mert elfogy a szen, olaj, elelmiszer, viz, stb. es hatalmas ehinse
gek fognak pusztitani a Foldon. Kesobb mar szamitogepes szimulaciokkal is talal
koztam, amelyek hatasos modon - szines kepernyon - mutattak a csokkeno vonalaka
t. Az egyetemen voltunk vagy oten, akik a jelenest es szimulacio eredmenyet kom
alyan vettuk, es elkezdtuk nepszerusiteni a klub felmereset. Mi voltunk azok, a
kik eloszor dobbentettek ra a hallgatokat hogy ezzel a temaval is erdemes fogla
lkozni. Hetvegeken a HP szamitogep idejet mi kotottuk le, csodalatos modon nem 
sikerult sem stagnalast sem fejlodest ele!
rni a modellen belul. (Ha jol emlekszem, nekem is volt Commodore C64-esre irt p
rogramom, amely ugyanezzel a temaval foglakozott.) Hat itt van a vilagvege, emb
erek ebredjetek ! Azutan meg tobb hasonlo jelentest olvastunk es hittunk is ben
ne. A hitunk egeszen 1978-ig tartott, amikor tobb nagy kozgazdasz koponya emlek
ezve a nagy gazdasagi vilagvalsagra, most mar tobb forrasbol tamogatott projekt
et inditott, es elkezdtek szimulalni a vilaggazdasag folyamatait. Ha jol emleks
zem egy 2 - 300.000 parameteres modell volt, es azt akartak kihozni belole, hog
y a valsag valoban megjelenik. Rengeteg kezdetei es peremfeltetelt probaltak ki
, de sajna a gazdasagi vilagvalsag nem jelent meg ! (Hol volt ehhez a mi 15 par
ameteres modellunk !) Es itt kezdetem el ketelkedni a modellek josagaban es ade
kvat voltaban. A masodik nagy pofont akkor kaptam, amikor elkezdtem olvasni a N
ature ujsagot. Ebben mondtak ki eloszor nyiltan, hogy a tudomany jelenlegi isme
retei alapjan nem ismerjuk a globalis vis!
zonyokat, nem tudjuk az osszefuggeseket. A felhasznalt modell!
jeink csak egy szeletet (szuk, onkenyesen kivalasztott) adjak a valosagnak, ÉÉÉ
ÉÉSSSS alkalmatlanok meg rovid tavu elorejelzesre is. Ezt azonban az emberek na
gy resze vagy nem ismeri, vagy nem tudja eldonteni igaz-e vagy sem a rengeteg m
egjelent jovotjoslo hir.  Nalunk a magyar televzioban is van egy koszorus ur, a
ki teljes biztonsaggal jelent ki olyan dolgokat, amit masok erosen ketsegbe von
nak. Az ellen azonban nem, vagy csak ritkan kap megjelenesi lehetoseget. Mert u
gye nem illik azt mondani, hogy nem lesz katasztrofa, nem tudjuk mikor lesz vil
agvege, es tudomanynak nincs eszkoze sem a jelentesek megerositesre sem cafolat
ara. Viszont 1970 ota eltelt 30 ev, a Romai Klub jelentese nem jott, hat akkor 
mi van ? Egy dolgot viszont megtettek, ujabb 20-30-50 evvel toljak ki a hatarok
at, mert ezzel ujabb hiveket lehet toborozni a sotet jovot illetoen. Ne felejts
d el, a hollywoodi rendezok es producerek tarsolyaban nem epres puding van. Az 
nem viszi be az embereket a moziba, kell !
a napi borzongas, a napi adrenalin szint fentartsa, sot ha ezt meg kombinaljak 
is, akkor az mar kesz kasszasiker.
Szerinted melyik temanak lesz nagyobb sikere, a 2*2 neha ot-nek vagy a Klonok t
amadasanak ? Nos, magad is lathatod ha nezoszamokat osszehasonlitod. Ez alol en
 sem tudom kivonni magamat, mivel annak tomegnek vagyok a resze, amely vagy elf
ogadja, vagy ellenzi ezt az egesz hercehurcat. 

Vegul egy kerdesre valaszolj kerlek. En mar vartam 30 evet, varjak ujbol tovabb
i 28 evet egeszen 2030-ig ?

Mottokent fogadd meg:  Messze jovendovel vess oszve jelenkort ....


Udv

Janos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 213.137.167.233)

Udv!

> Felado : 
> Temakor: inga ( 78 sor )
> Idopont: Thu Jul 18 17:23:12 CEST 2002 TUDOMANY #1889
 ...
> Janost egy kivalo szakemberkent ismerem. A magatartashoz
> illik is a joneveltseg. Azt nem ertem, miert nem hisz
> kiserletileg megfoghato, kimutatott, igazolt dolgokban.

A problema pont azzal van, hogy amit feltetelezel, az eppen 
hogy nem tisztessegesen igazolt!
Eloszor is, a felvetett ellenervekre tisztesseges
_cafolatot_ kell adnod!
Kezdve azzal, hogy rengeteg zavaro hatasra hivtak mar fel a 
figyelmedet, de nem vegeztel el ezeket cafolo 
meressorozatot. Gond az, hogy az ellenvetesek egy reszet 
keptelen lennel cafolni, mert a rendszered egyszeruen nem 
alkalmas erre, vagy olyan feladatot ro ki rad, amit 
keptelen lennel teljesiteni - pl. torony izolalasa a 
homersekleti hatasoktol, parkolo autok eltavolittatasa egy 
meresi idoszakra, vagy pl. kamionok beparkoltatasa. Egy 
altalad becipelheto olomtomb nem feltetlen kepvisel olyan 
hatast, meg ha millimeterekre teszed is.

Ez pl. nem cafolat!:
> Kulomben az elob emlitett autok tul messze vannak...

Vagy itt teljes termeszetesseggel allitasz valami olyat ami 
szamomra nagy suletlensegnek hat:
> ...mint a toronyfal tomege, melynek jelentos szerepe
> lehet az elmozdulasokat produkalo ero hatasok
> kierositeseben.
Miert/mit/hogyan erositene ki??? Csupa megalapozatlan 
allitas. Elhangzott x alkalommal: a torony rengeteg zavaro 
hatasra is lehetoseget ad. Amit megemlitenek, azt korrekt 
modon cafolni kell!

Nem tudom elhangzott-e mar, de mindjart javaslom is, hogy 
hasznalj meg egy ugyan olyan ingat, es probalkozz 
parhuzamos meresekkel!
Ez onmagaban sokmindent (de nem mindent!)
igazolhatna/cafolhatna!

udv,

Gogy

Csaba,

>mikozben mindenki tavol tartozkodott az ingatol. Itt meg kozbejon, hogy az
>ingaja a szabadban volt, korulvevo tomegektol mentesitve, mint a toronyfal
>tomege, melynek jelentos szerepe lehet az elmozdulasokat produkalo ero
>hatasok kierositeseben.
Aligha. A toronyfal tomegenek semmi koze nem lehet az inga viselkedesere,
eltekintve a dilataciot.

>>Nem lennek meglepve, ha a varoshaza kornyeken parkolo autok >eloszlasatol
>>is fuggene az inga beallasi iranya.
>Ha az ingahoz kozel, milimeterekre helyezek el nagytomegu olomot, az sem
>keszteti elmozdulasra. Kulomben az elob emlitett autok tul messze vannak,
es
>25 meterrel melyebben mint az a magaslati zona ahol az inga van.
Rendben. A fold alatti magmaaramlatok meg meg melyebben. Akkor azt miert
erzekelne?
Egyebkent ha az ingahoz kozel elhelyezett nagytomegu olomra nem erzekeny,
akkor sutheted az egeszet.
A hatas ugyanis a tavolsag negyzetevel valtozik, 1m re 1 tonna olom
ekvivalens 1km re 1 millio tonna olommal.


>>Mindenesetre hagy ne reagaljak ra, amig
>>jolnevelt vagyok, vagy legalabbis annak akarok latszani.....
>Janost egy kivalo szakemberkent ismerem. A magatartashoz illik is a
>joneveltseg. Azt nem ertem, miert nem hisz kiserletileg megfoghato,
>kimutatott, igazolt dolgokban.
Mert a kiserlet eredmenyeinek magyarazata helytelen.


>Megigertem, hogy el fogom vegezni az egyenlo tomegekre vonatkozo
kiserletet,
Itt az ideje.


>>>egy ... fizikus pedig joval a kiserletek elott
>>>elmeletileg bizonyitotta a kozel egyenlo tomegek
>>>kozotti minimalis gravitacios kolcsonhatast.
>>A kerdes az, hogy mibol indult ki. Latta mar
>>valaki a bizonyitast?
En lattam, meg is mutattam, hogy hol hibas.

>A pontos kiindulasi tenyezoket nem tudom, az teny hogy o nem erre hajtott,
>ezek valami reszeredmenyek, mas szamitasok maradekai, a kiserletek nelkuli
>munkalatot Dezso jelenleg tanulmanyozza.
 ....kar a gozert.


>A periodusok (hullamhossz) minden bizonnyal az iranymeghatarozo ero es a
>fuggesztoszal torzios erojenek osszefuggeseibol tevodik ossze.
Ez pedig ellenkezik a fizikaval.
Az iranymeghatarozo ero es a torzios ero eredoje csak az inga sztatikus
poziciojat hatarozza meg.
A periodusido (kis kiteresek eseten) a tomegtol es a torzios szal
kemenysegetol fugg.

>Namost a beallt iranyhoz kepest ha novelem vagy csokkentem a torzios ero
>karakterisztikajat, a grafikonos kisulesi hullamhossz negyzetesen valtozik.
A fizika szerint:  korfrekvencia=negyzetgyok (torzios szal allado per tomeg)
Ha a kisulesi hullamhossz alatt a periodusidot erted, akkor annak a torzios
szal erossegenek reciprok negyzetgyokevel kell aranyosnak lenni.

>Igy talan mar erthetobb, kar hogy a lapra nem tudom feltenni a grafikus
>rajzot.

Abszolut nem ertheto. Ha van egy nemlinearis karakterisztikad, ami ugye
linearis skalazassal nehezen fer ki a lapra, akkor maskepp kell skalazni a
koordinata tengelyeket. Pld. negyzetgyokosen, negyzetesen,
logaritmikusan....

Szoval a fo problemam: vannak meresi eredmenyek es vannak nyilvanvalo
fizikai keptelensegek az interpretacioban.
Szamomra az egesz ugy ahogy van semmit nem mond.

Maga az inga szep muszaki/technikai teljesitmeny.

Gogy,
>A legszuksegesebb elektromos aram megujulo energiaforrasokkal dolgozo
>kisebb lokalis "eromuvekkel" megtermelheto. Szel, napfeny, arapaly,
>folyok, geotermikus energia, biogaz, fatuzelesu hoeromuvek - gyorsnovesu
>fafajtakbol nevelt tuzelofa-erdok = indirekt naperomuvek. (Igaz, a
>koolaj is az!)
Nem egeszen. A fosszilis energia ugyanis sok szazmillio ev alatt
raktarozodott (kondenzalodott) napenergia, amit most egy pillanat (300 ev)
alatt kisutunk. Pont ezert veszelyes: nem tud utanamenni az evolucio.
Legfeljebb, ha az ember lesz elegge okos, es kitenyeszti a szendioxidot
lelekzo valtozatat.


>A technika is ehhez fog alkalmazkodni. Mar most is sok helyen legalabb
>5-10x-es energiamegtakaritast lehetove tevo eszkozok leteznek.
>Az eddigi fogyasztasi szemleletmod viszont kenytelen lesz megvaltozni.
>Ennek lesznek sulyos gazdasagi-tarsadalmi-politikai kovetkezmenyei, es
>en ettol felek jobban!
Na igen. Ha igazan szukos lesz az energia, akkor abbol nagy veszekedes lesz.

En optimista vagyok, ugyanis egy nagysagrenddel nagyobb fosszilis
energiaarak eseten a napenergia gazdasagos lesz, ezzel a problema meg van
oldva, mert abbol  van annyi, amennyi kell.

Janos

Termeszet Vilaga, majusi szam: HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK rovatban
beszamolo a fold gravitacios tererejenek muholdas felterkepezeserol. Ez igen
erdekes lesz, es tokeletesen lelovi Csaba kiserleteit, ugyanis az egesz
vilagra megadja azokat az adatokat, amiket Csaba meg csak most akar merni
egy pontban.

Ket urszonda fog azonos palyan keringeni,  a palyakat igen pontosan
figyelik, es ezekbol kiszamitjak a gravitacios terero hely es idofuggeset.


Janos

Sziasztok!

Csaba irta:
>Egy egyszeru fuggesztett (Foucault) inga kilengesi periodusa negyzetesen
>fugg a tomeg es a fuggesztesi pont tavolsagatol, fuggetlen a 'g'-tol. (ez
>nem uj).
Nekem uj. Ha 'g' alatt a nehezsegi gyorsulast erted, akkor nem is igaz.
T = 2*pi*sqrt(l/g) . Ha g -> 0, akkor T -> vegtelen, azaz a periodus
tetszoleges husszusagu lehet (nincs maximum).
A periodus a hossz negyzetgyokevel aranyos.
A torzios inga periodusa viszont fuggetlen 'g'-tol, legalabbis elso
kozelitesben. A torzios ingat nem is a fuggoingaval kene parhuzamba
allitani, hanem az oszcillatorral:
oszcillator:
  gyorsulas = allando * kiteres  (ahol az allando < 0)
  periodus: T = 2*pi*sqrt(m/k)  (k: direkcios ero)
torzios 'inga':
  szoggyorsulas = allando * csavarodasi szog   (allando <0)
  periodus: T = 2*pi*sqrt(rho*l^2/mu)
Azt hiszem, az 1/mu mennyiseget nevezed a 'torzios ero
karakterisztikajanak'. A torzios lenges periodusa tenyleg
az 1/mu negyzetevel aranyos.
(rho: az elcsavarodo szal surusege,
 mu: az elcsavarodo szal anyagatol fuggo mennyiseg,
     a nyirofeszultseg kifejezeseben lep fel:
     nyirofeszultseg = mu * sugar*szog/hossz = mu*r*fi/l )
Mindez onnan jon ki, hogy a rugalmas (visszaterito) erok
kis deformaciok eseten aranyosak a kiteressel, a visszaterito
forgatonyomatek pedig a szogkiteressel. Ez jol ertett jelenseg,
a megerteshez nincs szukseg a ter kvantumtermeszetenek
feltetelezesere, hacsak nem olyan kicsi az inga, hogy csak
nehany 'terkvantumot' foglal el.

Udv: Kalman