Zoli,

>Fott hagymara emlekezteto izu. Csodalkozom ezek utan, hogy
>hagymaborrol, hagymapalinkarol, vagy esetleg borsos, paprikas,
>fokhagymas, magyaros hagymalikorrol miert is nem hallani ? :)

Meg kellene csinalni, s ha bemegyunk az EUba, akkor szigoruan levedetni,
hogy csak mi csinalhassuk az eredeti hagymapalinkat.
Egyebkent a finnek nagyon szeretik a fokhagymat, Ouluban minden nyaron van
fokhagyma ejszaka, ilyenkor mindent lehet kapni fokhagymas valtozatban, s
ejfel fele vampirok is megjelennek a korzon.

Csaba,

>  Ugy tunik, egyre inkab egyhelyben topogunk. Kialakitottunk egy felig
>elakadt rendszert, nemi szuksegletunket kielegiti, egyes dolgokat megold,
es
>a tobbi 'alma'. Be vagyunk zarva, mint egykor a kinaiak a fal moge. A
>bennunket ovezo ismeretlen hatar (mondjuk 'ter') novekedese pedig sokkal
>gyorsabb, mint mint a napi feltart tudatlan tenyek,..   Ugyhogy mindeg
lessz
>min torjuk a fejunket.
Lesz. De nem azok a kerdesek, amiket beideztel, mert azokra igen regi es
korrekt valasz letezik.
Es nemigen topogunk egyhelyben.
A tudomany fejlodese toretlen.
Amit en meg te meg tudunk belole emeszteni, az sajnos kevesebb.
De ez a mi bajunk.

Janos

Sziasztok
Asszem a Cola a legismertebb termeknev a Foldon. Es ennyire kozismert dolog
lenne, hogy csontritkulast okoz? Miert nem helyettesitik akkor a
foszforsavat massal?
udv, Sanyi

Kedves Lista!

Nagyon koszonom a valaszaitokat!

> Felado :  [Hungary]

> Egyszer mar elkuldtem, de ugy tűnik nem erkezett meg. :(

Vagy csak nem vettem eszre. Sajna ez neha eloferdul velem... :-(

> > Nomarmost amikor a szamfelezo osztodas (meiozis) tortenik, akkor az
> > adott iversejtbe csak 23 kromoszoma kerul. De hogyan valogat a tesunk,
> > hogy az adott kromoszomaba a papa, vagy mama kromoszomai kerulnek? Az
> > egesz kromoszomara vonatkozik a valasztas, vagy a cisztronok szintjen?
> > Vagy egy (esetleg) tobb tetszoleges darab jol egy-egy feltol?

> A meioziskor tortenik az anyai es az apai eredetu genetikai allomany
> keveredese is. Ennek az esemenynek a leiro neve 'crossing-over', mikor
> az egymasnak megfelelo apai es anyai kromoszomak DNS lancainak egyes
> szakaszai "kicserlodnek" egymas kozott. (Ennek a mechanizmusa tulmutat
> a level keretein)

Igen, ez erdekel. Illetve az, hogy mennyire veletlenszeru ez a
kicserelodes.

> En meg ugy tanultam, hogy a kicserelodes kezdeteinek es vegeinek a
> helye tobbe-kevesbbe veletlenszeru, de nem lennek meglepve, ha azota
> mar leirtak volna, hogy vannak (esetleg specialis szekvenciakkal
> jellemezheto) forro pontjai ennek is. Ennek megfeleloen a crossing-over
> esemenyeinek vegeztevel mar nem beszelhetunk tovabb anyai es apai
> kromoszomakrol. Ezek a kevert allomanyu kromoszomak valasztodnak aztan
> szet a meiozis _elso_ osztodasakor ket udodsejtbe.

Aha. En most olvastam (egy masik listan), hogy csak bizonyos "forro"
pontokon tortenhet ez a kicserelodes. Az inverzios mutacio ezt jelentosen
csokkenti (hiszen ezek a pontok "eltunnek"). Mar ha jol ertelmeztem.

> > Van az inverzio, amikor egy genszakasz megfordul es mashova epul be.
> > Itt lehet kromoszomavaltas, vagy csak a kromoszoman belul tortenhet? Mi
> > szab hatart, hogy mekkora darab fordulhat meg? Pl. egy egesz cisztron,
> > vagy tok tetszolegesen tortenik a vagas.

> Nem is feltetlenul kell megfordulnia! Hogy hol tortenik a vagas,
> gondolom esete valogatja. Lehetnek "termeszetes" es "kóros" folyamatok
> eredmenyei. Van amikor a vagas helye specialis szekvenciakkal
> jellemezheto. Ilyen pl. a transzpozonok esete, mikor egy-egy - a
> szohasznalatodnak megfelelo - cisztron es keves kisero szekvencia
> fogja magat, kivagodik es attelepul valahova mashova.

> immunglobulinok eseteben a mar nem szukseges DNS szakasz "kihurkolodik"
> es a sejtben egy ideig mint kor alaku DNS lanc letezik tovabb, amig el
> nem ve'sz. Vegeredmenyben a teljes DNS-lanc rovidul.

Ez az immunglobulin egy sejtalkoto reszecske?

> Koros jelenseg
> tortenik pl. a Burkitt-limfomak eseteben, mikor valamelyik kromoszoma
> egy darabja egy masik kromoszoma vegehez kapcsolodik hozza, olyan
> szerencsetlen modon, hogy egymas melle kerul egy normal esetben "néma"
> sejtosztodasal kapcsolatos gen, es egy a genatirast fokozo szekvencia.

Aha. Ez is erdekes...

> > Minden kromoszomanak van egy adott hossza, vagy ez is valtozik? Pl. az
> > elso kromoszoma x bazispart tartalmaz. Elofordulhat-e, hogy az egyik
> > kromoszoma a papaban X hosszu, mig a mamaban Y? Ekkor hogyan fog a
> > meiozis megtortenni.

> Egy normal testi sejt eseteben az osztodasok soran a vegek felol
> egyebkent is rovidulnek a lancok (a DNS megkettozodesenek olyanok a
> sajatsagai, hogy egy kis resz mindig kimarad a vegerol). De azokon a
> reszeken nincsenek cisztronok. Pont a meiozis soran van lehetoseg ra,
> hogy ezek a reszek ujrakepzodjenek. (Illetve sok tumorsejt megteszi
> magatol is.) Biztos, hogy nem kell bazisparra pontosan megegyeznie a
> hosszaknak.

Gondolom ezert fontos, hogy a crossing-over eseten kituntetett pontok
legyenek, kulonben a nem azonos meretu homolog kromoszomanal ez nehezen
jatszodhatna le ez a folyamat. Ha viszont vannak ilyen forro pontok, akkor
nem igazan erdekes, hogy a ket pont kozott hany nukleotid van pontosan.

Arrol tudnal irni par mondatot, hogy hogyan tortenhet egy uj kromoszoma
letrejotte? Hogyan kerulhet az utodba? Szegeden egy kutatono evvel
foglalkozik, ha jol emlexem.

Nagyon koszonom a valaszodat!

EIK && Udv From:, a genetiaki tanacsadas

Kedves Gogy!

Koszonom a valaszod!

On 26 Feb 2002 at 8:33, HIX TUDOMANY wrote:

> lancot. A 2 lanc csak a masolaskor keletkezo hibak miatt lehet eltero. A
> crossing over folyaman van cserelodes a ket homolog kromoszoma kozt. Az "os
> ivarsejtbol" 4 utodsejt keletkezik a meiozis osztodasai soran. Az elso

Azt szeretnem meg kerdezni, hogy mitol dominans egy allel a masikkal
szemben? Ha pl. az egyik allel szerint valamilyen hormont termelni kell es
a masik szerint meg nem, akkor vilagos, hogy a termeles miatt a nem
termelo allel recessziv lesz. Van masi, ami miatt egy allel recessziv a
masikkal szemben?

EIK && udv From:, az el-alle'l-t

Szevasztok!

Ki kell javitanom magam! Emlekkepeim megcsaltak. Epp' mert logaritmikus
skala, a 3,4 -es pH azert nem olyan vad.

Bocs!
Sipi

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Cola & Pepsi?  ( 29 sor )
> Idopont: Tue Feb 26 22:53:15 CET 2002 TUDOMANY #1750
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> > Felado :  [Romania]
> > Temakor: Cola & Pepsi? ( 22 sor )
> > Idopont: Mon Feb 25 13:13:45 CET 2002 TUDOMANY #1749
> > - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 ...
> Most epp se colam, se eszkozom, hogy bemerjem, de a 3,4 pH 'kicsit'
> erosnek tunik. En olyan 6-6,5 korulire saccolnam a pH-jat.
 ...

> Felado :  [Hungary]

Kedves Jozsef es mindenkinek, akit untattam!

Amit tudsz vagy foleg "hiszel", az untat. Ezzel en is igy
vagyok
Az utat kerestem, hogy megertsem a gondolkodast, amely a
specrel.-hez vezetett.
A mindennapi nyelvet hasznaltam, azt hangsulyoztam; a  hang
es feny, a kiserletekben egyforman viselkedik. Azert
allitottam,
hogy a MM kiserletben a hang sem fog idoelterest mutatni.
Azt termeszetesen visszautasitotta mindenki; baromsag,
keveres,
 nem erted, stb jelzokkel illetek.
Ebben megcafolt a t = l/(c-v)+l/(c+v).
Ugyan csak ez a keplet megerositette azt az elvet, hogy a
hangsebesseghez nem adodik hozza a rendszer sebesege,
hs = (l+v*t)/t ahol a v*t = a plusz ut., tehat  van
utnovekedes.,
 s nem ervenyes a meterrudas kiserlet eredmenye.
Feltettem a kerdest, hogy ez a keplet ervenyes-e a fenyre,
amelyre a valasz az, hogy igen,de nem mernek idoelterest.
Akkor kiszamitottam, mekkore idot kellene merni, ha a
rendszer
sebessege 30 km/s, es azt talaltam, hogy a t = 6.67E-13 mp.
az utelteres s = 2E-04 m.
Ezutan  azt mondtam;  lehetetlen az interferometerrel ilyen
rovid idot merni, amelynek a pontossaga Morlybacsi szerint
is 1E-08 mp, amelyre a valasz;" Michelson es Morley
alaposak voltak,
kimutattak, hogy a 30 km/sec-bol kovetkezo elterest a
berendezesuk
latna, ha az letezne. De nem letezik."
"Haza  jon az Oroszfogsagbol egy illeto, s azzal dicskedik,
hogy Oroszorszag
nagy orszag. Naluk egy meh is akkora mint nalunk egy galamb.
De hogy megy be a mehkaptarba? Ahogy neki tetszik ugy megy
be.
Ez nem az en dolgom."
Most mar atleptunk a fizika, matematikai bizonyitasara, s
elovettem
a MM kiserlet utan levezetett kepletet, hogy szamitsam ki,
mekkora
idovel szamoltak a kiserletezok. S ime:
t = 2*l/c*1/SQRT(1-v^2/c^2)
A 30 km/s rendszersebessegnel, a  t = 2E-04 mp.
Ez a szamertek azonos, azzal amit az elozo keplettel
szamoltam ki, mint utelteres. Ezt ha elosztaom a c.-vel
akkor megkapom pontosan az elobbi idoelterest. mp-ben.
Egy biztos; ha MM-ek  2E-04 mp-el szamoltak, akkor
feltetlen kikellett volna mutatja az interferometer!
Szamomra mar le lehet vonni azt a kovetkoztetest, hogy;
Nincs semmilyen relativitas
A mozgorendszer sebessege nem adodik hozza a mert
sebesseghez. A sebesseg onmgaban valo es azonos
minden inercialis-rendszerhez viszonyitva.
Ha van Doppler hatas, akkor a fenydetektor elszalad
a fenysugar elol, s ezzel toblet utat tesz meg, amely
tobblet idot jelent. Igy lesz a c = c. es a hs = hs.
A MM kiserlet azt mutatja ki, hogy a c nem lehet nagyobb c-
nel
vagy a hs nem lehet nagyobb hs-nel. Onmagat nem haladja tul.

Ha ezek unalmas dolgok, akkor sincs nagy baj, mert a Hix-en
vannak ennel komolyabb, tudomanyosabb, dolgok is.
Ilyen a talalmanyok listaja
A szabad elvkinyilvanitas alapjan azt mondom:
Ez az "agglegeny szindroma"

Egy masik, amely szinten a Hix-en jelent meg;

"Azzal mindennap talalkozunk, hogy a labda a szembemozgo
targyrol, pl.
tenisz vagy pingpongutorol gyorsabban jon vissza. Ez a
termeszetben
talan legaltalanosabban elofordulo gyorsitasi mechanizmus.
Ugyanez igaz
nemcsak labdara hanem a fenyre is, azzal az apro
elteressel, hogy a feny
sebessege mar nem tud novekedni, de az impulzusa, energiaja
igen."

Mivel fizikarol beszelunk, feltetlen meg kell mondani
milyen "hatas vagy
kolcsonhatas" ervenyesul egy jelensegben. A labdaval szembe
szalado egyen, mivel hat
a labda  mozgasara? A mozgasban levo uto, utes nagysaga,
amely a labda
sebesseget meghatarozza, de nem egy mar meglevo sebesseget
novel..
Ez mar hatas, de ugyan ezt allitjak arra is, amikor a
teniszezo szalad szembe a labdaval..
Azt mar tapasztaltam, hogy egy szembeszalado kutyaval, te
is szembeszaladsz,
akkor az legtobbszor iranyvaltast es sebessegvaltast idez
elo a kutyara nezve,
de lehet forditva is. A labda, talan oromeben siet
feled!  "Ez egy gyorsito mechanizmus?!?!"
Az egyeduli gyorsito mechanizmus, a tobblet energia hozza
adasa.
"A fenysebessege mar nem tud novekedni", mert nincs olyan
hatas
ami novelje. Nem adsz hazza energiat, (nem is lehet)!

<<<Sose lattunk semmit, ami gyorsabb lett volna. Tudjuk,
hogy gyorsitassal nem
tudunk semmit aminek tomege van c fole gyorsitani, mert no
a tomege mint a
bolond. Ennyi.>>

Ez "hit" mert "akkor" ezt  nem tudta senki.
 A kerdes az, hogy mibol kovetkoztettek ra?
Ha nem vetted eszre, azt akarom megerteni, hogyan
gondolkodtak azok
akik megalkottak az elvet. Mibol, mire kovetkoztettek
Azt tapasztaltam, hogy nem is erdekel senkit, vagy nem is
tudja,
hanem jobb ha elhiszi a veg kovetkoztetest.

<<<Nincs kedved inkabb eloszoban egy (2,3...n) sor mellett
megbeszelni?
Latszik, hogy levelben nem megy es untatjuk a tobbieket.>>

Szivesen elfogadnam, de ezt a sorsom megakadalyozza.
 Ez az egyetlen lehetoseg..

Udv, Szocs

Pista:
>hova lesz az elektromagnes gerjesztesere elhasznalt energia ?

Mindenkeppen az Univerzumban marad, legfeljebb az e celra
felszabaditott energia megnyilvanulasat maskepp eszleljuk,
mint amilyennek korabban tapasztaltuk.

Ezt ugy ertem, hogy az energia megletenek felderitese esetleg
eltero megfigyelesi, detektalasi modszert - s ebbol adodoan mas
elven mukodo muszert igenyelhet, mint elozoleg, de az energia,
amit felaldoztunk mindenkeppen megvan valahol.

Eltekintve hovesztesegtol, konkretan megvilagitva egy peldaval:
Az energiaforras legyen akku, melyet rahelyezunk egy ketkaru merleg
egyik serpenyojere, mig az elektromagnest a masikra.
Amint az akkut osszekotjuk a tavolabbi tekerccsel, a vezetekeken
megindul az aram, majd kisvartatva megjelenik a feszultseg a tekercs
kapcsain is, es ettol kezdve a tekercsen nagyjabol linearisan novekvo
aram indul. (EM hullam is kepzodik, mely bejarja a vilagot, ez kisse
bezavar az idilli kepbe, de igy van rendjen.)
Tavolabbi megfigyelo - pl. pancelba oltozott Don Qiote eszreveheti,
hogy iranytuje mar nem a mellvertje iranyaba mutat.
(lehet az az iranytu fenymutatos is, mely minden apro valtozasra
szembetunoen reagal. ( De jo - ezt kozbevetoleg most talaltam fel ! :)
Mondjuk - a fenye tavolban egy kiszemelt feher alsoszoknyas holgy
tomporarol elmaszik.
Aki pedig az ugyancsak fenymutatos merleget figyeli - Sancho Pansa
- azt tapasztalja, hogy a merlegre helyezett akku es tekercs kozos,
eredeti tomegkozeppontja az aram megindulasa ota eltolodoban van
a tekercs iranyaba, azaz a merleg billen.
Ha a merleg vizen van, tapasztalni kell a mozgasallapotanak
allando valtozasat is, amig az aram no.
(ha a merleg allt a vizen, akkor elvileg elmozdul, s mindaddig
halad a novekvo aram idejen, amig az akku korlatot nem
szab az aram tovabbi novekedesenek.)

Don Qiote szamara a folyamat soran kiderul, hogy kiaknazhato
energiara lelt, melyet eredetileg kemiai elven taroltak,
tole elrejtve.
Csonakba ul ferromagneses ruhajaban, es anelkul, hogy evezne,
elobb-utobb megerkezik a tekercshez, mely szupravezetobol keszult,
es fenntartja a magneses teret (ha az akku tegyuk fel zarlatossa
valt, s az aram emiatt tovabbra is folydogalhat az aramkorben)
Qiote, aki eredetileg at akart kelni a tavon, hogy Dulcineat elkapja,
a magnes fogsagaba kerul, de nem adja fel.
Hogy eljusson a tulpartra, a meg jol mukodo magnest kisse megkeruli,
majd elvagja a villanydrotot. Nagy szikrazas kozepette kezd osszeomlani
a magneses ter, de kozben a pancelruhaban orvenyaramot indukal.
Ekkor Quite felvillanyozodva repul at a tulso partra.
Hol ne lettek volna itt energiak ?

>Ha egy allando magnessel keszitett generatort forgatunk adott
>villamos energia eloallitasahoz, akkor x mennyisegu
>mechanikus energiat kell befektetni.
>Ha ugyanezt a generatort hasznaljuk, de kicsereljuk az allando
>magneseket (ugyanolyan fluxust eloallito) elektromagnesekre,
>nem csokken a mechanikus energiaszukseglet (ugyanannyi marad!!!).
>Hova lesz az az energia, amit a magnes gerjesztesere elhasznaltunk?
>Egy nagy hanyada hove alakul, de nem mind !
>Azt is kerdezhetnem tehat, hogy honnan kerul az a megfoghatatlan
>tobbletenergia, amit az allandomagneses generator megtakarit?

Semmi megfoghatalan elveszett, vagy tobbletenergiarol nem
lehet szo itt sem.
Az allandomagnes eloallitasa is energiat igenyel.
(Tudom, van aki ezt is vitatja, erre kulon kiterhetunk ha kell,
de inkabb maskor.)
Az elektromagnes felmagnesezese is csak egyszeri x energia-
befektetessel jar, de bizonyos plusz hoveszteseg is fellep ezalatt.
Azutan viszonylag barmeddig tarolhatna a ferromagneses anyag a
felmagnesezesenel befektetett x energiat, ha az aram fennmaradhatna
segitseg nelkul.

Amikor elektromagnest alkalmazunk a generatorban, (es szupravezestol
most tekintsunk el) ugyancsak felmagnesezzuk a vilagot x energiaval.
A folyamat soran - fokepp a tekercsben fellepo hoveszteseg
mellett a magkent ezuttal alkalmazhato lagymagneses anyagban a veszteseg
elenyeszo lehet.
A tovabbi hoveszteseggel pedig oly modon szembesulunk, hogy a tolteshordozok
mozgasanak fenntartasahoz kulon jarulekos energiat kell folyamatosan
befektetni ( feszultseget kell fenntartani mikozben aram folyik),
mert azok akadalyokkal utkozeseik soran veszitenek mozgasi
energiajukbol, es vegul atlagsebesseguk 0-va valna.
Tehat ennyi az egesz. A folyamatosan hosszutavon befektetendo
villamos energia mar csak az aram fenntartasara kell, s csak fu''t,
mint ahogyan a gepkocsik egyenletes sebessegen tartasa a Foldon
ugyancsak fu''t, a levegot futi, mig a Holdon ettol mentesulnenk,
es a kocsi szabadon gurulhatna egyszeri energiabefektetessel is.

>A magnesseg megsem csak egy "allapot"?! Na ez az a pont, mikor az
>eddig ismert fizikus, es mas tudos barataim elbizonytalanodnak,
>es a valasz mar szerintuk sem kielegito.

Ebbol latszik, mielott elhinnenk barkirol, hogy fizikus, erdemes
megesketni. Ha az esku alatt leszakad a mennyezet, az mindenkeppen
rossz omen ! :)

Udv: zoli

Kedves tudomanykedvelok!

pH

A pH a proton aktivitas negativ logaritmusa. Hig oldatoknal az
aktivitast lehet a koncetracioval kozeliteni. A semleges viz, amiben
csak H2O van, annak a pH-ja 7 koruli, (vagyis a pH 7-es a semleges).
Ez azt jelenti, hogy a viz molekulak egy resze a vizben disszocial H+
ra es OH- ra, es a proton koncenrtacioja 10exp-7 mol/liter, vagyis kb
0.1mikromol/liter. Referencia keppen a vizben 55 mol van literenkent.
A disszociacio ezen egyensulyat el lehet tolni azzal, ha olyan
anaygokat adunk a vizhez, amik szeretik disszocialni a protonjukat,
vagy OH- csoportjaikat pl. HCl, NaOH, stb.

A Coca Cola pH jat 2.5-nek mertem. Frissen felbontot cola ugyan, de
egy fel oraval a poharba toltes utan, ugyhogy az erejebol
elszallhatott mar valamicske (leven, hogy a savassaga egy reszet a
szensav adja). Ha colaba bele dobsz egy husdarabot egy hetre, az
szepen szejjel marodik.

pH ertekek lehetnek az 1-14 tartomanyon kivul is, bar a gyakorlatban
a legtobb pH ertek itt fordul elo. Minthogy a pH az egy
hatvanykitevo minusz egyszereset jelenti meg negativ is lehet. pH 0
az egy mol/literes HCl pH-ja, es pH: -1 a 10 mol/literes HCl-e,
ugyanis a sosav olyan jo eros sav, hogy gyakorlatilag mind disszocial
ha teheti. Itt azert ugy tippelnem, hogy a meg a viszonylag jol
viselkedo HCl eseten is lesz elteres a koncentracio es az aktivitas
kozott, ugyhogy ez a -1 eleg hozzavetoleges lehet. Esetleg ha valaki
tud errol valami pontosabbat, akkor kerem, hogy vesse be.

FENYSEBESSEG

Igazabol inerciarendszerekben a fenysebesseg nem az abszolut maximum
abban az ertelemben, hogy nagyobb sebesseg nem letezhet, hanem
informacio nem terjedhet ennel gyorsabban (es ezzel egyutt semmilyen
fizikai kolcsonhatas vagy test sem, mert az szallithatna
informaciot). Tegyuk fel, hogy van egy hengerpalast alaku kepernyom
aminek a sugara egy fenyev, es egy lampam amit egy sikban egyszer
korbeforgatok mondjuk egy masodperc alatt. A lampa ugyan forog, de a
kepernyo mint vonatk. rendszer inerciarendszer. A kepernyon a
fenyes pont egy masodperc alatt fog korbe futni a 3.14 fenyevnyi
szakaszon. Ez a fenysebessegnel lenyegesen nagyobb sebesseget jelent
a fenypont mozgasara, de ez nem egy valos informacio, vagy fizikai
test mozgasa. Ha valaki a korpalast egyik vegerol igy akarna uzenni a
tarsanak, akkor elobb nekem kene egy fenyjelet kuldjon a palast
kozeppontjaba, es en kuldhetem aztan tovabb a jelet a tarsanak, igy
aztan csak legfeljebb fenysebesseggel uzenhetne o is.

Udv.

Szabolcs

> >Michelson es Morley kiserlet fo celja az volt hogy bizonyitsak hogy az
> eternek
> >nevezett teret kitolto anyag nem letezik. Ezt sikerult is bebizonyitaniuk
> :)
> Ellenkezoleg! Eszukbe sem jutott, hogy az eter ne letezne. Miert is
> gondoltak volna erre a "keptelensegre"? Azt akartak megmerni, hogy a Fold
> milyen sebesseggel mozog az eterhez kepest. Es kaptak egy meghokkento,
> ertelmezhetetlen eredmenyt, amelyet sokan meg most, 120 evvel kesobb sem
> tudnak megemeszteni.
>

Valoban hulyeseget mondtam, elnezest. Kozben hogy olvastam a valaszod
rajottem.