Nocsak, egy ujfajta plazma. Amit eddig plazmanak hivtunk, az
atomtorzs-elektron-foton plazma volt :-)

>>Elvileg lehetseges lenne, hogy letezik ilyen dolog nagyobb mennyisegben is?
>Vannak szuper-nova modellek, amik eleg jol mukodnek, de
>meg egyet sem lattam, igy nem tudom, mi kell bele.
Nem szamoltam utana, de lehetsegesnek tartom, hogy a kvarkanyag 100-200 m
atmerojunel nem nagyobb mennyisege (ez csillagtomegnyi mennyiseg) elkerulne
a fekete lyukka alakulast. Nem kerulne el viszont a kihulest, egy ilyen
egitest az univerzum mai allapotaban gyorsan neutroncsillagga "fagyna".
Gondoljunk csak bele, a billio fokos homersekleti sugarzas nemcsak fotonokat,
hanem leptonokat, mezonokat, hadronokat is tartalmazna, reszecskebol annyit,
mint antireszecskebol. (Bar a gravitacios voroseltolodas miatt hidegebbnek
eszlelnenk a kvarkcsillagot, a sugarzas reszecske-hanyada megis csak elarulna
a valodi homersekletet.)
Mindez talalgatas reszemrol, hiszen csillagaszok meg soha nem figyeltek meg
csupasz kvarkanyagot. Ha valahol, akkor neutroncsillagok belsejeben lehet ma
kg-plazma. Kei Iida neutroncsillag modellje szerint a kvarkanyag cseppecskek
formajaban elofordulhat a neutroncsillagok magjaban. Ezek a cseppek ketfele
kvarkot tartalmaznanak: up es down kvarkokat, ezek a legkozonsegesebbek
(a protonban es a neutronban is ilyen kvarkok vannak). Gondolom, a CERN-beli
kiserletekben is ilyen osszetetelu kvarkanyag keletkezett.

Udvozlettel,
Kalman

Szia Adam!

Nehezebb feladatoto is kerunk! Ennyi megoldas ennyi fizikustol
egy matekpeldara azt mutatja, hogy tul egyszeru volt.. 8-)

> Ujabb problema: Melyik tort nagyobb? : 33333333331/3333333334 vagy
> 22222222221/2222222223 ?

a:=1111111111, ekkor az elso torted (3a-2)/(3a+1), a masodik 
(2a-1)/(2a+1), nezzuk a ketto kulonbseget:
(2a-1)/(2a+1) - (3a-2)/(3a+1) =
= [(2a-1)(3a+1)-(2a+1)(3a-2)] / [(2a+1)(3a+1)] =
= [6aa-a-1-6aa+a+2] / [(2a+1)(3a+1)] = 1 / [(2a+1)(3a+1)],

ami jol lathatolag pozitiv, tehat 22222222221/2222222223 nagyobb,
mint 33333333331/3333333334.

Tibi

Dezso,
de leginkabb a tobbiek,

A ket  felvetesemre Dezso nem adott erdemi valaszt.
Amit irt a szokasos suketeles.
Ezt Dezso hazaerkezesekor neki is meg fogom ismetelni.

Pld. itt a kettes kifoggasom

>>"Kettes szamu tevedes: abbol, hogy a sajatenergiak megegyeznek az R
>>tavolsagban levo, meg a vegtelen messze levo gombhejak eseteben, levonod
azt
>>a kovetkeztetest, hogy nincs vonzoero. De mi van, ha a gombhejak
kozeppontja
>>nem R tavolsagban van? Akkor meg az (elrontott elojeles) kepleteddel sem
jon
>>ki a sajatenergiak azonossaga."

>Mielott a valaszt megadnam,
 ....es itt egy hosszu, nem idetartozo szoveg jon, meg a yukava potencial is
benne van,

Na itt kezdodne az erdemi valasz
>nem fuggnek. Mindenesetre letezik egy konkret R tavolsagu allapot es
>egy R=vegtelen tavolsagu allapot, amikor ezek az egyenletek teljesulnek.
>A kozbenso pontokban fizikai indokkal feltehetjuk, hogy a tavolsagfugges
>ugyanolyan, mint a Newton potencial eseten.
Tehat minden  mas esetben van ero a ket azonos tomegu test kozott ?
Akkor ez a SB elmelet csak igen ritka esetben igaz. Vagyis soha.

Janos

>Koszi az elozo segitseget az a*a + b*b >= a*b temaban.
>A megoldas az a*a + b*b >= 2*a*b >= a*b kifejezesbol mar egyszeru.
>Ujabb problema: Melyik tort nagyobb? : 33333333331/3333333334 vagy
>22222222221/2222222223 ?
>Elore is kosz.
>
>Udv: Adam

Az elozot kicsit elbonyolitottam, remelem ezt nem fogom:

3333333331 / 3333333334 = 10 - ( 9 / 3333333334 )

22222222221 / 2222222223 = 10 - ( 9 / 2222222223 )

ebbol pedig mar latszik, hogy az elso a nagyobb,
mert 10 - bol kevesebbet vonunk ki.

Akos

kedves Tibor!

nehany egyszeru megoldas, ami eloszor eszembe jut:
> 1. feladat: foljegyezni a bediktalt sorozatot.
itt ugye csupan a szokoz kodolasa a kerdes. ha mondjuk a 0 kodolja a
szokozt, akkor a valahany darab nullat mindig egyel tobb nulla kodolja
0=00
00=000
stb.
feltetelezem, hogy csak egy szokoz lehetseges.

> 2. feladat: a szamok csoportban jonnek, a csoportokban kulonozo
> darabszamu (akar nulla) egymasutan hallott szam tartozik. Az irogepen
> tovabbra is a fenti gombok mukodnek.
en ezt ertettem 1) alatt, amennyiben ez igez, a kerdes, mi az 1-es feladat?

> 3. feladat: elromlott a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9! Es a szamok csak jonnek!
atkodolom 2-es szamrendszerbe, aztan lasd 1)

> 4. feladat: mar az 1 is bedoglott!!!

igy csupan egy szamot tudok lekodolni, azt pedig ugy, hogy annyi 0-t irok,
amennyi a szam erteke.

math

Isvara cikkehez hozzafuznek egy meg erdekesebb jelenseget. A csimpanzokrol
koztudott, hogy nemcsak eszkozhasznalok, nemcsak, hogy tanulassal orokitik
egymasra az eszkozhasznalatot, de ez meg populacionkent kulonbozo is. Sot,
megfigyelesek szerint peldaul a konek hasonloan toresre valo alkalmazasat
nem kepes megtanulni az idosebb csimpanz, es van olyan, hogy egy masik
csoportbol erkezett anya, aki nem tanulta meg ezt atechnikat, az itt
szuletett gyermekevel toreti fel a magot, es ezt a dolgot a gyereke nyilvan
nem orokolte, hanem ebben a csoportban tanulta.

Visszaterve a keselyure. Az okoskodas jozan paraszti, de peldaul ott bukik
el, hogy nem hinnem, hogy a keselyu a levegobol tori fel a tojast. Bizony
bizony okoskodas helyett nem art eloszor tisztaban lenni a jelenseggel. En
azt hiszem ezt lattam, es nekem ugy remlik, hogy a keselyu termeszetesen a
foldon tori fel a tojast.

Eloszor is, nagy altalanossagban azt mondhatjuk, hogy az ilyen
eszkozhasznalat lehet tanult es lehet orokolt, de amikor tanult, akkor is
fontos tenyezo, a dolog megtanulasara valo kepesseg. Nem mindent tudunk
ugyanis megtanulni (meg az ember sem). Tehat mindenkeppen fontos, hogy
oroklotten megvan-e az a kepessegunk, hogy valamit megtanuljunk.
A tanult dolgok pedig ugyebar tanitas utjan bizony oroklodhetnek, csak ez
mar nem biologiai evolucio, hanem "kulturalis" evlucio.
Nem tudom, hogy a keselyunel mi a helyzet. Mindenesetre korantsem igaz az,
hogy annyira sok osszetevobol allna, es csakis az egylepcsos kifejlodes
kepzelheto el. Mi szukseges?

1) Az a hajlam, hogy kovekkel dobalozzunk a tojasra.
2) Nem art annak a megtanulasa, hogy mi modon es mivel dobalozzunk.

az 1) onmagaban mar szelekcios elonyhoz juttathatja a tulajdonost, nem baj
az, ha nem mindig sikerul, vagy nem olyan gyorsan sikerul a dolog. A hajlam
maga szintenlehet genetikus, vagy tanult.

Az, hogy milyen kovet erdemes hasznalni, az talan szinten lehet atorokolt,
de inkabb gondolom tanult dolognak. Ha tanult,a kkor lehet tanitott tanulas,
vagy ontanulas. Mindket esetben fontos, hogy ilyen dolgok megtanulasara valo
hajlam meglegyen a keselyuben. Ugyanakkor az ilyen dolgok megtanulasara valo
hajlam lehetseges, hogy mas szempontbol is elonyos, es nem csak
tojastoresnel.

Ha ez a keselyunel nehezebbenis kepzelheto el, de nem vagyok madaretologus,
a csimpanznal mindenkeppen elkepzelheto. Az, hogy tanulni vagyok kepes az
eszkozhasznalatszeru dolgokat, az egy csomo fajta eszkozhasznalatnal ok.
Erdemes azt is megjegyezni, hogy az effajta tanulasi kepesseg is sokfajta
kepesseg eredoje, ami szinten szamos hasznos "mellekhatassal" rendelkezhet.

Tehat ami szerintem spekulativ modon egy jo forgatokonyv, az a kovetkezo:

1) Spontan mutacioval kialakult az a hajlam, hogy a keselyu dobalozzon
kovekkel (ez a feszekepitesi oszton resze vagy mellekhatasa is lehet)

2) Oroklott vagy tanult modon megerosodhetett az, hogy a keselyu tenylegesen
dobalja a tojasokat.

3) Tanult (esetleg oroklott) modon kifejlodott az a kepesseg, hogy a jo
kovek hasznalatat megtanulja.

4) Oroklodik, vagy nemzedekrol nemzedekre atadodik az, hogy hogyan kell
dobalni.

mindegyik lepes onmagaban hasznos elorehaladas.

Ugyanakkor, amennyiben egy ilyenjelenseget nem tudunk felbontani hasznos
osszetevokre, meg akkor is hianyzik annak a felbecsulese, hogy mennyi a
valoszinusege az egylepcsos evolucionak? Isvara egyaltalan nem mutatta meg
azt sem, hogy az egesz cselekvessor egylepcsos modon hany mutacioval
alakulna ki, es ennek mennyi az eselye, valamint azt sem, hogy ennel
rovidebb ido alatt kellett kialakulnia a dolognak. Enelkula dolog erdekes,
de ki tudja, mit veljunk rola?

math

sziasztok!

ma halottam ezt aparadoxon egy filo szeminariumon, biztos vagyok benne, hogy
sok neuron fog kuszob feleletti ingeruletbe hozni:)

van ket doboz. elottuk egy papirra ez van irva:

a bal oldali dobozban van 10000$, a jobb oldaliban pedig lehet, hogy van
1M$. van egy leny, amelyik megjosolja azt, hogy vegulis melyiket valasztod.
ezt tegnap meg is tette. a leny, ha azt josolta, hogy csak a jobb oldalit
viszed el, akkor belerakta az 1M$-t, ha viszont azt josolta, hogy mindkettot
elviszed, akkor nem rakott bele penzt.
eddig 4010 probalkozo volt, de a leny mindig jol josolt.

melyik dobozt viszed el, es miert?

math

Sarkadi Dezsonek:

> Errol jut eszembe, nagyon kerlek Benneteket, ne ismeteljetek
> unos-untalan, hogy Newton torvenye jo, a Naprendszerben meg
> az urhajozasban, meg stb. tokeletes, ezt en mind tudom, errol sem
> engem, sem masokat nem kell meggyozni. Mar tobbszor leirtam,
> hogy ezeknel miert jo Newton torvenye es miert nem ugy mukodik
> a gravitacios kiserleteknel.) Ugorjunk,

Persze, leirtad, hogy ha nagy a kulonbseg a ket tomeg kozott, akkor
a Newton-torveny "jol kozeliti" a tiedet. Ez azonban *nem* jelenti azt,
hogy megfeleloen pontos meresi adatok alapjan ne lehetne *kulonbseget
tenni* kozottuk akar a Naprendszerben, akar a Fold kornyeken. A Hold es 
egy muhold keringesi adatainak segitsegevel mar '97-ben elvegezte valaki 
az osszevetest itt a TUDOMANY hasabjain, es a te torvenyed egyertelmuen 
_megbukott_ ezen a proban. Ezt a tenyt te sem akkor, sem azota nem meltattad 
egyetlen szora sem, de ettol ez me'g teny marad.

> az erotorvenyek,
> potencialok ervenyesseget csak a tapasztalat dontheti el, a kiserletek.

Szent igaz. A te torvenyed ervenyesseget epp a _tapasztalat_ cafolja, 
lasd fontebb. A kiserleti eredmenyeid (amennyiben egyaltalan reprodukalhatok,
hiszen me'g ezt sem tudjuk) pedig nem a Newton-torvenyt, hanem csak az 
effektus gravitacios eredetet cafoljak.

Vegul [a TUDOMANY olvasoinak elnezeset kerve] a "ceterum censeo" zaradek, 
ahogy igertem:

 "Dezso, a kiserleti effektusod letezeset elhiszem (bar me'g nem
  publikaltad), de az ertelmezesedet es az ezt megtamogatni hivatott 
  elmeletedet nem fogadom el, mert a levezetes rossz, es a vegeredmeny
  nem egyezik a tapasztalattal."

Udv,
KZ

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
> Kedves Math!
> Kedves Gogy!
>
> A HIX Tudomany 1027-ben mindketten reagaltatok a "bonyolult sejtalkotok"
> cimu uzenetemre. Koszonom szepen az eszreveteleiteket.
>
> Koszonettel es udvozlettel:
> Isvara

Kedves Isvara!

Magam nem vagyok biologus, ezert lehet, hogy nem szakszeruen szolok hozza.
Amit irsz, onmagaban logikusnak latszik --vagyis,hogy magatol nem lesz
semmi.
Cakhogy az elet lenyege olyan melysegekben van amely mellett el szoktunk
menni.
Ugy hatszazszoros nagyitas folott jo mikroszkoppal mar eszreveheto elo
novenyi sejtben, hogy
apro kis moszmoszok --mintha celjuk lenne, valahonnan vandorolnak valahova.
Mi okozza e vandorlast? Azt elvethetjuk, hogy a Vilag osszes elo sejtjenek
belso mozgasaira egy  felsobb hatalom figyel.
Tudjuk, hogy letezik a Brown mozgas es tudjuk, hogy a kulonbozo szerves
molekulakhoz csak a megfelelo molekulak csatlakozhatnak.
Ha a sejteken belul ez a mozgas annyira lecsokken, hogy a molekulak nem
tudnak eljutni a megfelelo helyekre, az epitkezo folyamat leall.
Arra akartam ezzel ramutatni, hogy onmagukban hiaba leteznek a bonyolult
molekulak, a rendszer nem fog mukodni, valtozni, elni megfelelo homerseklet
es rezgest vegzo, a molekulakat vandoroltatni kepes kozeg nelkul.

Egy-egy elkeszult molekula addig vandorol az endoplazmatikus halozatban amig
a megfelelo helyen levo molekula be nem fogja.
(Tehat a rendszer kodjanak nem kell tartalmaznia, hogy mi hova kerul.)

Tehat mig onmagaban igaz, hogy az allvany nem jon letre magatol es nem epit
boltivet, az elo anyagra mar nem igaz.
E molakularis mozgas miatt az elo anyag nem tud leallni. Mi ezt ugy latjuk,
hogy elni akar pedig nem errol van szo, egyszeruen nem tehet mast.
Gyakorlatilag az elettelen rendszer kenyszeriti erre az elo rendszert.
Amelyik rendszer (ez esetben sejt) nem felel meg a kornyezetenek az nem
lephet tovabb, nem tud magarol masolatot kesziteni.
Ma csak azokat az egyedeket latjuk amelyeknek minden ose megfelelt az akkori
kornyezetenek. Ezert latjuk ugy, hogy a globalis rendszer tokeletes
harmoniaban van.

            M.Gy.

Sziasztok !

Most igy utolag, a villanytani problemak tisztazodasa
utan elmerengtem azon, hogy gyerekkoromban egyaltalan
nem erdekelt az elektromossag. 
A batyam lelkes radioepito volt, es folyton magyarazni 
akarta nekem a mukodo ketyereinek lenyeget, de erdekes 
modon nem tudta atragasztani ram a lelkesedeset. 
Meghallgattam ugyan - alig figyelve, de elismeroen bologatva 
a felvillanyozott hangulatban eloadott beszamoloit, 
es meghallgattam az eloszor megszolalo krumpli-detektoros, 
repa-detektoros, kesobb diodas, majd tranzisztoros radioit, 
de a technikaban akkoriban engem inkabb a bonyolult 
mechanikak nyugoztek le. 
( pl. gozmozdonyok, vekkerorak, varrogepek. )
Ami a radiozasban megis nagyon tetszett, az egy radiozavaro 
keszulek volt, melyet  a batyam epitett, es strandokon 
igen jokat tudtunk vele szorakoztni.

A most kovetkezo igaztortenettel az egykori 
MAXFAKTOR Onkentes Napszuras-elharito Radios Kommandonak 
kivanok emleket allitani:

A strandon a kozelunkben szolo kozephullamu taskaradiokat 
zavartuk, egy szappantartonak alcazott elemes keszulekkel.
A kellemes zene altat, de a kellemetlen futtyre
tobben felebrednek, felfigyelnek, forgolodni kezdenek.
A radio tulajdonosa kivaltkepp. Egyikuk fel is ult almos szemekkel,
es a vevo hangolgatasaval probalkozott. A batyam atmenetileg 
engedelyezte szamara a sikert, es kikapcsolta a 
zavarot, mire a radiozo elegedetten folytathatta a 
napon aszalodast.
Am nyugalma nem tarthatott sokaig, mert amint derusen napoztatta 
tovabb a hatat, a radio megint futyulni kezdett. 
Ekkor az illeto ujabb hangolgatas utan bosszusan elforditotta 
mas iranyba a radiot.  Ez segitett, atmenetileg, de aztan
ujra jottek a futtyok, es az egyre kellemetlenebb vinnyogasok.
Jott a radio pufolese. Ez sem bizonyult vegleges megoldasnak.
- Na ebbol aztan eleg, ide a bicskamat ! - hangzott az 
indulattol elborult tekintetu, felboszult potencialis
Nap-aldozat kialtasa. 
Kovetkezett a radio szetszerelese, izekre.
Aztan jott a piszkalgatas, alkatreszek, kocogtatasa, 
durva utlegelese, rangatasa, mire a futty egyszercsak csodalatos
modon hirtelen elhallgatott. 
A tulajdonos osszerakta a radiojat, s buszken, felemelt 
fejjel diadalittasan korbehordozta tekintetet, akar egy gyoztes 
damvad , aki kemeny harcban legyozte vetelytarsat. 
Szakertelmenek elismereset varta a tarsasagaban napozoktol, 
es a kornyezeteben figyeloktol. 
Minthogy mi figyeltuk ot a legjobban, mi bologattunk 
a leglatvanyosabban es a legnagyobb elismeressel. 
Az illeto boldogan terult el az ot ezek utan elerzekenyulten, 
simogato pillantasokkal jutalmazo holgykoszoru kozepen.
Mar nem a hasan fekudt, ami fontos, hiszen a napszuras
legfokepp a tarkot tamadja meg, tudvalevoleg ! 
Buszkesegtol ketszeresre duzzadt mellel pedig nehez 
hason hason fekudni, hisz folyton felborulna az illeto.

Mi a jocselekedet utan szepen, szerenyen eszrevetlenul 
tovabbaltunk torulkozonkkel, vacak kis szappantartocskankkal.
Jolesett, hogy valakinek szerezhettunk egy sikerekben
gazdag napot, de fokepp, hogy - nem me'rt be minket 
ellenlabasunk a Posta radiozavar-elharito szolgalata ! 
Felkerekedtunk, hogy ujabb titkos jocselekedeteket hajtsunk 
vegre mashol is - mas, napszuras veszelyenek kitett alvo
egyedeknel.
Kello tavolsagbol azert meg vissza-visszaneztunk konnybelabadt 
szemmel, es egy rovidke bucsu-futtyot mindig megeresztettunk -
apro, diszkret figyelmeztetesul - nehogy a siker mamora 
koros elbizakodottsaghoz vezessen, es az illeto felcsapjon 
botcsinalta radio-TV-szerelonek, mert bizony az talan meg 
veszelyesebb dolog tud lenni, mint a napszuras, 
ha valaki nem ert elegge a villanyhoz !  

Udv: zoli

Udv!

 wrote:

> >A nem ertesre vagy felreertesre jo pelda manapsag a negy vagy tobb
> >terdimenzio elmelete is.
> Negy? Es mind a negy TERdimenzio? Errol az elmeletrol meg nem hallottam.
> Sot, ugy tudom, hogy ha negydimenzios lenne a ter, nem letezhetnenek
> stabil bolygopalyak, az atomok instabil kepzodmenyek volnanak, stb.

Hat nem is valami stabilak.

A bolygopalyakra meg csak-csak ra lehet fogni hogy a mi kis eletunk
idotartamaban stabilok, de a legfrissebb UFO magazin azt a fantazmagoriat
kozli hogy az atomok bomlanak.:-) Sot! Meg az alkotoelemeik is!

Szoval en nem tennek ilyen ex catedra kijelenteseket, mert pl. a gombvillamot
ma sem tudjak kielegítoen megmagyarazni. Tovabba a hurelmeletek es tarsaik is
jo par dimenzioban kozlekednek.

Istvan

Isvara:   [Sweden] kerdezi a
 >Temakor: Kodobalo keselyu ( 46 sor ) kapcsan:

 >Az egyiptomi keselyu (Neophron percnopterus) kepes arra, hogy kavicsokkal
 >megdobalja a strucctojasokat, hogy elfogyassza (a tojashejat a csorevel
 >keptelen feltorni). De csak egy keselyufaj tanulja ezt meg; a tobbi
 >szakmabeli madar, ha ott is lebzsel a kornyeken, inkabb megvarja, amig az
 >"okosabb" a magasrol raejtett kavicsokkal feltori a tojast. Ugy tunik, hogy
 >a nehany cm3 agyterfogatu madarak eszkozhasznalatnak ez a modja orokletes -
 >tehat nem tanult viselkedes, nem intelligenciahasznalat, hanem buta
 >automatizmus.
 >Kerdeses azonban az ilyen tipusu oroklott tevekenysegek kialakulasi modja.
 >Hogyan jott letre a keselyuk eme kepessege?

 >Tajekozodaskeppen szeretnem megkerdezni, nagy tisztelettel, hogy van-e
 >evolucios magyarazata az ilyesfajta cselekveseknek, s ha igen, akkor az
 >milyen alapelveken nyugszik.

Nos a valasz egyszeru. Ilyen bonyolult, es lepeseiben egyenekent ertelmetlen
viselkedesforma evolucioval nem alkulhat ki, tehat egeszen biztos, hogy ez
tudatos tervezes eredmenye.
Felmerul azonban a kerdes, hogy miert tervezett valami/valami ilyen 
viselkedest egy es
csak egy keselyufajba, miert nem tervezte bele a tobbibe?
Egyaltalan minek tervezett ilyen viselkedest? Semmi ertelme, hiszen egy masik
teremtmeny (a strucc) teljesen egeszseges tojasait teszi tonkre, kicsit 
sarkitva
az abortuszhoz hasonlithatnam a tevekenyseget, egy teljes erteku embrio 
elpusztitasat.
Es ha a termeszetben van  abortusz, a teremto altal teremtve, akkor az 
abortusz
termeszetes....

tisztelettel

Tobias