Sziasztok!

A minap egy delfinek tanitasarol szolo filmbe belekukkantva
merult fel bennem a kerdes, hogy mennyire hasonlithat a
szemuk illetve a latasuk az emberehez. Ha valaki mar kinyitotta
a szemet, szemuveg nelkul a viz alatt, akkor tapasztalhatta, hogy
a viz/szem illetve levego/szem hatarfelulet eltero toresmutatojanak
koszonhetoen (ha jol tudom a magyarazatot), a viz alatt nem
lathatunk elesen. A delfinek viselkedesebol arra kovetkeztetek,
hogy ok elesen latnak mind a viz alatt, mind pedig akkor, ha a
fejuket kiemelik a vizbol.
Talan tudjak korrigalni a fent emlitett elterest?

--
Udv:
Joco

Sziasztok!

> marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

> Primszamokat pedig meg az erasztoteneszi szitaval is lehet generalni,
> raadasul eleg egyszeruen (csak idoigenyes). Felirjuk az osszes termeszetes
> szamot 1-tol N-ig. Ezutan kihuzzuk 2 tobbszoroseit, 3 tobbszoroseit, stb.
> egeszen negyzetgyok N tobbszoroseiig. A megmarado szamok primszamok. A
> modszer buktatoja, hogy egy csomo szamot tobbszorosen fogunk kihuzni
> (reszben ettol lassu), mivel ha kihuztuk a 2 tobbszoroseit, akkor 4, 8,
> 16... tobbszoroseit felesleges, stb.
>

Ez tevedes, rosszul etelmezted az algoritmust. A kihuzasoknak eppen az a
lenyege, hogy a kihuzott szamokra nem kell a tobbszorosoket keresni! Tehat
a 4, 8, 16... esetere nem kell a "lyukakat" keresni a szitan, mert azok
a 2-re mar "be lettek tomve". Igy mar nem lesz lassu.

Udv:
Joco

> Kerlek Jano, hogy az altalad fentebb megadott idodilatacios keplet alapjan
> szamold ki nekem, hogy ha a muon rendszereben ez a folyamat 2.2 mikrosec-ig
> tart, akkor a foldi megfigyelonek ez meddig fog tartani?A muon sebessege(v)
> adott, a t=2.2 mikrosec, a "c" ugyebar adott.(ket egymashoz kepest "v"
> sebesseggel mozgo rendszerrol van szo ugyebar) Majd ezutan szamold ki, hogy
> a foldi  megfigyelo mekkora "t'"-t mer valojaban. (a felso legkor es a
> tengerszint tavolsaga cca.10 km, a muon sebessege ismert.)
> A ket ertek messze nem fog egyezni. Miert?

Nem is kell, hogy megegyezzenek. Akkor kene egyezniuk, ha a muon pont
annyi ideig elne, mint amennyi alatt leer. Azt viszont senki se allitja.

Jano

Szia,

Ha eltekintek az un. nullponti energiara ahitozo paratudosok
gondolatmeneteben levo elvi hibaktol, es a kerdesedre koncentralok:

A fejlett orszagokban, kulonosen az USA-ban most is kvazi ingyen
van az energia. Havi fizetes mondjuk $4000, egy liter benzin ˘40.
A villanyszamla is szereny reszet teszi ki a havi koltsegeknek.
Es ezen energiahordozok fogyasztoi aranak jelentos reszet (felet,
neha tobbet) nem a termeles teszi ki, hanem a feldolgozas es az
elosztas. Ezen keveset segitene az, ha a primer energia ingyenes
lenne.

Az ehezo etiop gyerek ugyanugy ehezne.
Az autoba ugyanugy benzint kellene tolteni.
A legkondi ugyanugy 220V-rol jarna.
A chips aluminium-muanyag zacskoja ugyanugy a szemethegyet novelne.

Hosszabb tavon talan (amikor mar szeles korben kihasznalnank ezt
az ingyen energiat), szep lassan lakhatatlanna melegedne a Fold.

Udv///Laci

Sziasztok!

A harmadfoku egyenlet megoldokeplete eleg nehezen irhato
fol zart alakban, de megoldhato, csak nagyon bonyolult. Ezert
nem is irom le itt, ha valakit erdekel, akkor pl. Word dokukent
elkuldom.

A negyedfoku meg bonylultabb, igazabol meg sosem lattam
explicit formaban, csak harmadfokura visszavezetve, es onnet
az elozore hivatkozva.

Math,a harmadfoku megoldokepleteben negyzetgyok van, ez
igazabol ugyanaz a negyzetgyok, mint a masodfokuban. Ez volt
az egyik osztonzo a komlex szamok "kitalalasara", ugyanis voltak
olyan megoldasok, ahol negativ diszkriminans eseten is valos
eredmeny jott ki.

Tibi

Ferenc,

> Vagyis a ma elo fajokrol *feltetelezzuk*, hogy kozos ostol szarmaznak, de
> erre semmifele bizonyitekunk nincs.
Kozos os helyett en az egyseges eredetrol beszelnek, talan egy kozos
populaciorol.
Amire van bizonyitek, es az egyre erosebb, ahogy egyre pontosabban kiderul a
DNS szerkezete.
Ami alapjan igen pontosan megmondhato az egyedek rokonsaga, de a rasszok,
fajok egymastol valo tavolsaga is.
Igen: a foldigiliszta es a gyilkos galoca, meg en, meg te, egyforman
mukodunk.

> forszirozni – tisztara ideologiai alapon. Csak ha a fajok tenyleg
> atalakulnak egymasba, illene megmondani, hogy hogyan. Egyebkent marad a
> steril spekulacio...
Egyebkent meg lett mondva. Sokszor.

> SZVSZ ideje lenni mar levonni a
> tortenelem tanulsagait, es szakitani Marx, Engels, Lenin es Sztalin
> filozofiajaval – nemcsak nalunk, hanem a marxista ideologiaval teljesseggel
> atitatott nyugati tudomanyos eletben is...
Na, ez a demagogia mintakepe.
Azert, mert Marx es Engels rendszeresen reggelizett, Lenin szerette a jo
noket, Sztalin (meg Brezsnyev:-) a vodkat, en meg nem leszek marxista, hogy
nemely tekintetben kovetem az izlesuket.
SZVSZ, ideje lenne mar levonni a tanulsagot, es nem megkerdojelezni a
tenyeket, es meg kevesbe atpolitizalni.
Ha a papa oszentsege ezt megtette, megtehetjuk mi is (hivok, es nem hivok
egyarant).

Janos

Dimenzionalis barataim,

>>> Nem tunik fel nektek, hogy epp ez a legmagasabb fokszamu
>>> egyenlet, aminek megoldasat zart alakban tudjuk felirni ?
>> nem vagyok biztos magamban, de mintha a negyedfukunak is lenne...
>> math
>
> Pontosan. Jol emlekszel, a negyedfokut eleg konnyu visszavezetni
> harmadfokura.

Jo, jo , visszavezetni. Az a negyedik, idodimenzio.
Terkoordinata harom van, 3x3 matrix sajatertekek, harmadfoku egyenlet,
passz...  :-)

Johny (?)

>"anti-body"-t az ujjszulott vereben.Ami nincsen a leanyokkal,s a fiuknal
>a 7-ik napon ,sot a 9-ik napon is munimalis. Peaks a 8-ik napon
>csupan.Korhazakban orvosi-meteles sok esetekben nagy egeszsegi
>problemakat okoz.Sot meg a halalos eredmeny is valo.De nem a rabbi
>altal, aki a 8-ik napon teszi azt. Kerdesem,hazudott Abraham es
>Moses,vagy csak az orvos-tudomany lassulkodott remesen?????? Hmmmmm?
>Melyik???? Mondod hogy az csak veletlen?  Vannak am minden teren
>sorozatosagu tenyek ahoz hasonloan.

Vagy csak egyszeruen jo megfigyelok voltak a regiek.
Eszrevettek, hogy a 8. napon mutottek kozul maradnak legtobben elve.
Es mi a velemenyed a szerencsetlen kislanyokrol, akiken valami hasonlo
mutetet csinalnak ?
Ez is elegge elterjedt Afrikaban. Ennek mi a celja?


>  De mint tudomany leszegezi hogy
>mindennek a vilagegyetemben van OKA vagy CELJA.
Oka, vagy celja, vagy mindketto ?   :-)



Benyo

>A nullponti energia tema nem uj, allitolag nehany eve volt a HIX-en, csak
>arrol lemaradtam.
Szerencsedre.


>Szerintetek mi tortenne a vilaggazdasaggal ha az energia egyszercsak
>ingyenes lenne?
Semmi, mert mar most is ingyenes, ahhoz kepest amit erte fizetsz.
Az ingyenes energianyerore es az eloszto halozatra az allam pont akkora adot
vetne ki, hogy az energia nagyjabol epp annyiba kerulne, mint most. :-)

Janos, Vaskalap....

Ferenc irta:

> Vagyis a ma elo fajokrol *feltetelezzuk*, hogy kozos ostol szarmaznak, de
> erre semmifele bizonyitekunk nincs. Csak jobb-rosszabb (inkabb csak
> rosszabb) spekulaciok.
alaposan felreertetted Gabor kijelenteset. hogyne tudnank igazolni azt, hogy
az elolenyek kozos ostol szarmaznak. nem errol irt Gabor. Gabor arrol irt,
hogy van egy nagyon jol definialt elmelet, aminek a konkret kovetkezmenyeit,
az egyes fajoknal lejatszodo konkret forgatokonyvet nehez kinyomozni,
kiszamolni, levezetni...
olyan ez, mintha a Newtoni elmeletet a billiardra alkalmaznad. eleg nehez
kiszamolni, hogy a kezdolokesnel mi fog tortenni, bar pontosan tudod, hog
ymilyen altalanos torvenyek hatarozzak meg azt.
ez bizony minden tudomanyos elmeletet sajatsaga es velejaroja, ezen nincs
mit meltatlankodni. szamunkra ennel jobb nem lehetseges. jo altalanos
elmeleteket tudunk kidolgozni, es a reszletek megkeresese bizony nagy munka.
namost ezen reszletfeltaro nyomozas reszekent eleg sok spekulacio lat
napvilagot, akar egy nyomozas alkalmaval, ahol mindenfel otletek merulnek
fel, es utolag bizony nevetsegesnek is tunhetnek.


> Az intelligens tervezo es a terv feltetelezese
> teljesen ekvivalens az evolucioelmelet feltetelezesevel, eppenugy egysegbe
> foglalja a kulonbozo megfigyeleleseket.
nem. mig az evolucional pontosan ismert az altalanos mechanizmus, ami
meghatarozza a leszarmazast, addig az intelligens tervezo eseteben soha
senki nem mondott meg altalanos tervezesi iranyelveket, amely szerint a
tervezes tortent. attol, hogy te ekvivalensnek mondod, meg nem lesz az. ez
szelhamossag.


> meg tudta alkotni a novenyrendszertant. A baj akkor kezdodott, amikor az
> egyseges terv helyett a kozos os (bizonyitasra szorulo) elmeletet kezdtek
el
> forszirozni - tisztara ideologiai alapon.
mifele ideologiai alapon? nem ertem. Darwin es tarsai tudosok voltak, es
semmifele olyan ideologiai alapjuk nem volt, ami az evolucio melletti
prekoncepcio lett volna, inkabb ellene szolo eloiteleteik voltak, es megis
azt mondtak, hogy ez az elmelet a jo.

> Csak ha a fajok tenyleg
> atalakulnak egymasba, illene megmondani, hogy hogyan.
erre mondtam, tudjuk, hogy altalaban hogyan, es azt, hogy konkretan hogyan,
azt sok munkaval lehet kideriteni, ennek feltarasa folyamatban van. mondom,
ez egy nyomozas, egy nehez ugy nyomozasa. es minden nehez ugy nyomozasa
sokaig tart, ha tisztessegesen akarjak megcsinalni. egy nehez ugyet
kinyomozni rovid ido alatt csupan hokuszpokusz mediumokkal lehet, node
annaka z eredmenye olyan is...:)


> steril spekulacio... A kozos terv feltetelezesenek az az elonye, hogy ezt
> nem kell bizonyitani, hiszen nyilvanvalo.
o es meg nekunk vannak eloiteleteink.:) mar hogyne kellene igazolni. sot,
eloszor meg kellene mar vegre mondani, hogy mi az elmelet. az a varazsszo,
hogy intelligens tervezo meg nem elmelet, az elmelet ennel tobb.

> Na igen, ezzel a materialista
> helyett idealista filozofiai allaspontot foglaltunk el, dehat eppen ez az
> a kerdes, amin allandoan lovagolunk, hogy az evolucio nem tudomanyos
> elmelet, hanem vilagnezeti allasfoglalas...
ha vegre mondanal egy ilyen idealista elmeletet, akkor talan el lehetne
gondolkodni azon, hogy elfogadjuk. de az idealista dolgok eddig nem voltak
sosem elmeletek, hanem csak tisztazatlan elgondolasok. ha nem tudod, mi az,
hogy tudomanyos elmelet, akkor kerdezz meg, ha tudod, akkor vegre fogalmazd
meg az intelligens tervezo elgondolasat egy valodi elmeletbe. enelkul eleg
nagy hulyeseg amirol beszelsz.

> SZVSZ ideje lenni mar levonni a
> tortenelem tanulsagait, es szakitani Marx, Engels, Lenin es Sztalin
> filozofiajaval - nemcsak nalunk, hanem a marxista ideologiaval
> teljesseggel atitatott nyugati tudomanyos eletben is...
propagandaszoveg. ezt hivjak eloiteletnek, nem azt, amit a tudosok muvelnek.

jo lenne vegre felfogni egynehany tudomanyfilozofiai evidenciat.

math

Sziasztok !

Koszonom a tovabbi kiegesziteseket is. Mindenben
egyetertek, de hasonloan igenyes szakmai szinvonalon 
nem tudok reagalni, es hozzatenni is csak keveset.
Egyetertek abban is, hogy nem letezhet olyan 
tomorito, mely altalanosan barmely szamot tomorebben, 
rovidebben leirhatna. Amikor valamely szam megis 
tomoritheto, az mindossze annyit jelent, hogy van olyan
algoritmikus _minta-generatorunk_ mely kepes a szamot 
re-generalni egy kiindulo alap-adatbol - azaz abbol a 
szambol, amit a tomoritett szamnak tekintunk.
A generalo algoritmus leirasa maga is mellekelendo informacio, 
es ha gepi algoritmusrol van szo, akkor a regeneralast vegzo 
gep felepiteserol szolo informaciok is hozzatartoznak
a kibontashoz szukseges informaciocsomaghoz.

Gondolkodtam mar azon, hogy a TV musorok 
nagy savszelessege't lehetne oly modon mersekelni,
( vagy jobban kihasznalni), hogy minden TV-keszulekben lenne 
arc-karakter-generator es viselkedes-minta-generator. 
Tulajdonkeppen tavvezerelten mozgathato fantomkepkent 
jelennenek meg a szereplok. 
Az igen gyakran szereplok szinte _bent laknanak_ a 
TV-keszulekekben. Fokepp csak az eddig ismeretlen szemelyek 
fizimiskajanak parametereit kellene musorkezdeskor letolteni.
A TV adok szinte kizarolag vezerlo-informaciokat sugaroznanak, 
esetleg a robot-technikaban kialakult szabvanyok szerintieket.
Az antipatikus szereploket, vagy a musorvezetot at 
lehetne szerkeszteni hazilag, izles szerint szimpatikusabbra,
vagy csinosabbra.
Gondolom a mozgofilmek CD-re ill. DVD-re tomoritesenel nem 
alkalmaznak ilyesfele _tomoritest_, de megis elkepeszto 
merteku kompresszioval dolgozhatnak.  
Utanaszamoltam, hogy amennyiben tomorites nelkul,
fekete-feherben masodpercenkent 25 teljes 
kepet kb. felmillio keppont/kep-kent kellene tarolni, 
256 szurke-arnyalattal, akkor is kb. 45 Gigabyte 
kellene egy 1 oras filmhez. Es ez mindossze
egy gyatra, hagyomanyos TV-minosegu, fekete-feher 
nema-film lenne !

Azert arra kivancsi volnek, hogy ha egy ketreszes 
film monszun-idoszakban jatszodik, s mindvegig zuhogo 
esoben zajlik a tortenet, akkor a kepeket lehet-e
elfogadhato minoseggel hitelesen visszajatszhatora 
tomoriteni.
Szerintem a mozgokep-tomoritesi technologiakat fejlesztok
remalma lehet az is, ha egy muveszfilm nagyreszt arrol 
szol, hogy valaki folyton elszunyokal a TV elott, 
mely adas utani sistergest es havazast kozvetit 
hosszasan, nagytotalban. :)

Udv: zoli

Kedves Janos!   

> Ha azt mondod: itt, azt mondom, ehhez vegtelen sok szinuszt kell
> szuperponalni, amiknek az osszes huplija kiejti egymast, 
> kiveve az "ittenieket", aholis egy vegtelen magas,
> bar szerencsere vegtelen vekony:-) impulzus jelzi, hogy "itt".
> A kozbulso esetekre mennyisegi osszefuggest 
> ad a hatarozatlansagi relacio.

Nagyon erdekes gondolat, bar bevallom, nem latom at, 
vagy nem jol ertem, s lehet, hogy emiatt a kerdeseim 
butan hangzanak, vagy ide nem illoek, de abszolut 
komolyak:

Az idorol, a terrol vagy ezek egyutteserol van-e szo, 
mint hullamok osszegeirol, vagy inkabb arrol az energiarol, 
mely az idok kezdete ota _keszulodott_ egymast gondosan 
elrejto hullamokban, hogy az adott pillanatban erejuket 
koncentralva ramutass veluk egy pontra azzal a felkialtassal, 
hogy _Itt !_ ?
Es miert eppen Dirac-impulzus ? 
Lehetne akar annak integralja is, es akkor igy szolna a 
kialtas: Innentol !  
Vagy meg talan az is megengedheto lenne, hogy
egyenetlensegek legyenek a frekvenciamenetben, 
vagy savzaras.  
Ekkor - Dirac-delta eseten is - elorengesei is 
lehetnenek a felkialtasnak, s ha merni tudnank a 
bekovetkezo esemeny _elojeleit_, akkor prognosztizalni 
lehetne, hogy hamarosan jon a kialtas, kiugro helyi 
maximum lesz.
Ha viszont elvileg is kiatlagolhatatlanul zajosak a muszerek, 
ill. van egy allando hatterzaj - ami elfedi az elojeleket, 
akkor az elorejelzes megbizhatatlan.
Lehet e, hogy ezek egyuttesebol jon ki a hatarozatlansagi 
relacio - amire azt irtad: _nincs_ ?

Ez a bizonyos hatterzaj - naivan irom - lehetne sok-sok 
teridoben eltolodott _itt es most_ energetikai esemeny 
elorengeseibol szuperponalodott eredo zaj, es nem 
osrobbanas kovetkezmenye. 
( Ezt amiatt vetettem fel, mert meg soha nem lattam 
indoklasat, hogy a hatterzaj egyertelmuen csakis
Nagy Bummbol szarmazhatott, bar gyakran hangoztatjak, 
fizikai elvekre alapozva, s igy hajlamos vagyok elfogadni,
de bizonyos hatter-gyanuval.)

> Az anyag meg olyan amilyen.
> (Nem reszecske, nem hullam, nem hur, nem korlap, 
> nem pontszeru, nem kiterjedt....)

Szerintem se. Inkabb kulonfele, hanyagul szetszort 
szu''rokorok lehetnek ezek, melyekben torzitok
vannak, es sokfele stabil ill. labilis allapotuk 
lehetseges, es ha kis kapacitasu merofejjel is 
kozelitunk felejuk maris elmasznak, elhangolodnak, 
allapotot valtanak, s emiatt megfoghatatlanok, 
kimerhetetlenek. 
Persze ezek megintcsak hatarozatlan sejtesek reszemrol.

Hm. Talan meg az is lehet, hogy ok az elso, legosibb, 
orok es elharithatatlan, sokoldalu, szines, zajos,
Univerzalis kontakthibai a ternek, melyben azok a bizonyos 
hullamok terjednenek, ha tudnanak ezektol...

Udv: zoli

Sziaszok!

Ferenc ):
> Az intelligens tervezo es a terv feltetelezese
> teljesen ekvivalens az evolucioelmelet feltetelezesevel, eppenugy
> egysegbe foglalja a kulonbozo megfigyeleleseket. Linne is ezt
> tetelezte fel, megis meg tudta alkotni a novenyrendszertant.
> A baj akkor kezdodott, amikor az egyseges terv helyett a kozos
> os (bizonyitasra szorulo) elmeletet kezdtek el
> forszirozni -- tisztara ideologiai alapon.

Milyen ideologiaval lehetett tele Darwin vagy Wallace feje, amikor a
fajok leszarmazasan gondolkodtak?
Szerintem e forradalmi gondolat legfobb elomozditoja az uniformitarius
geologia fejlodese volt. Ezzel volt tele Darwin feje, meg a Beagle-on is
Charles Lyell konyveit olvasta, aki a kor egyik legnagyobb geologusanak
szamitott. A geologia es mas tudomanyagak felhalmozott tenyanyaga
fokozatosan tettek tarthatatlanna a kreacionizmust. Darwinnak sikerult a
legjobban rendszerbe foglalnia gondolatait es a legtobb peldaval
szemleltetnie, ezert lett ove a baber.
Az, hogy kesobb a kulonbozo ideologiak kihasznaltak Darwin gondolatait,
es sajat teveszmeik igazolasat  lattak benne, az mas lapra tartozik, de
nem a tudomanyera.

Linne-hez a kovetkezot fuznem hozza:

Gabor:
> Hoppa! Linne egy o:ngo'l volt reszedrol.

Igy van. Gabor erveihez meg hozza is tennek egy lapattal. Ugyanis Linne
(1707-1778) maga is eljut az evolucio gondolatahoz:

"Eszreveszi, hogy egy-egy nemzetseg szamos faja meghatarozott foldrajzi
teruletre korlatozodik, pl. a Fuchsia nemzetsegbe tartozo novenyek
Del-Amerikaban, a Pelargoniumok (muskatli) Del-Afrikaban elnek, es arra
a kovetkeztetesre jut, hogy ezen fajok "filiae unius matris" (egy anya
gyermekei) kell, hogy legyenek. Systema naturae cimu muvenek tizedik
kiadasaban meg kijelenti, hogy ma mar nem keletkeznek uj fajok, am ezt a
mondatot kesobb kihuzta."
/Volker, Ulrich: Evolucio, a szarmazastan tenyei es mai problemai -
Springer 1995)


Nagy Andras

Sziasztok

> Ahogyan fent leirtam: mint ahogyan egy 2 dimenzios leny nem kepes sem
> erzekelni, sem elhagyni a vilagat, mi is lehetunk ezzel eppen igy. Egy 3
> dimenzios leny csak akkor kepes elhagyni a sajat dimenziojat, ha a 4
> dimenzios terbol szarmazo erohatas eri.

Sikerult mar ketdimenzios lenyt kiszakitani a "vilagabol" ? Tehat a
ketdimenzios leny nem tudja elhagyni a vilagat, a haromdimenziost meg ki
lehet eroszakolni belole. Akkor mi is lesz belole ? Negy dimenzios leny ?
akkor megiscsak kepes a haromdimenzios erzekelni a negyedik dimenziot ? Vagy
megsem ? Akkor viszont nem stimmel a felvetes.

A masik problema.

Ha a negydimenzios leny "latja" a haromdimenzios lenyt, akkor a
haromdimenzios lenynek is "latnia" kellene a ketdimenziosat. Latjuk ?

Peter