Sziasztok!


SB irta:

: Folyamatos futes eseten folyamatos a hoszivargas is, vagyis tobb energia
: jut a kornyezetbe (pocsekba), mintha hagyjuk kihulni a lakast. Ez kb.
: olyan, mintha mondjuk van egy kadam aminek rossz a dugoja es
: folyamatosan ereszt, es erre azt mondanak, hogy ha egy het mulva akarom
: hasznalni, akkor is erdemesebb egy hetig folyatni bele a vizet, mint 
egy
: het mulva egyszerre tele tolteni. Kinek mi errol a velemenye?

A fizikai resze: attol fugg, hogy mennyi idore utazol el es hogy a lakas
hogyan van korbeszigetelve (ha lakotelepi lakas, ahol
alul-felul-jobbra-balra fut a szomszed, teljesen mas a helyzet, mint egy
csaladi haznal). Ha folyamatosan futesz, akkor csak a
hovezetest/hosugarzast kell potolnod. Ha kikapcsolod a futest, akkor a
belteri levego + falak hokapacitasaval is kell megkuzdened.

A kiserleti resze: a "napkozben dolgozom, nem vagyok otthon, igy letekerem
a futest"-modszer energetikailag indifferens a konstans homerseklethez
kepest a kovetkezo peremfeltetelekkel: kint -10 fok, bent haloszoba 19,
nappali+furdoszoba 21 fok, 4 emeletes tegla-sorhaz, 58m^2 lakas a
satortetos padlas alatt. (Mar amennyire ezt a futes energiaorajaval merni
lehet -- a befolyo es a kifolyo viz homersekletkulonbsege szorozva az
atfolyo vizmennyiseggel es a viz hokapacitasaval, es az egesz ido szerint
megintegralva.)

A biologiai resze: ha elutazom siturara, nem fogom letekerni a futest,
miutan eszem agaban sincsen 4 oraig szetfagyni magamat a visszajovetelem
utan a 14 fokos lakasban. Esetleg a szobanovenyeknek sem tetszik a
sziberiai hideg.


Udv,
marky

M.Lászlo irta

>>>>Vicces dolog az éter létezése mellett érvelni, amikor az emberfia
bemehet a boltba és vásárolhat egy GPS-t. Amit úgy terveztek, hogy
a relativitáselmélet éter nélküli verziója alapján számítja a pontos
pozíciót.>>>

Bocsánat, de a GPS-nek csak az atomorája követi a relativitás elvet! A
jelenlegi felfogás szerint, de ha tudnád, hogy muködik az atomóra, akkor 
azt
is kell tudd, mi befolyásolja az, ugynevezett idötágulást. Mivel én tudom,
felhasználom Földsebesség mérésre és ez nem elmezavar vagy hipnotikus
állapot, egyesek szerint.

>>>Vagy két éve egy napilap tudomány rovatában egy nyugdíjas fizikatanár
is azt magyarázta, hogy Einstein tévedett. El is tettem a cikket,
olyan szép, dialektikus.>>>

Nekem gárom könyvem van ilyen témában, amit fizika profeszorok irtak (USA,
Német, Azerbajdzsán). Egyedül az amerikai közeliti meg saját elvemet,
éspedig a Haffele& Keating kisérletet elemzi amikor látszik, hogy mind 
a
három atomorának egy közös referenciája van. Azért siet a nyugatu irányba 
haladó óra. A sebesség önmagában nincs,
csak valami anyagi formához kötödve létezik, tehát hatást sem tud kifejteni
önmagában. Én kiszámitottam a repülögépek sebességét, az idökülömnbségekböl.

Laci irta.

>>>Ismet ketelkedoket latok a doppler effektussal .

Az effektus lenyege, hogy amiatt, hogy a mire a kibocsatott hullam
eler hozzad, kozelebb
vagy a forrashoz, mintha nem mozogtal volna a forras fele. Mindket
esetben visszavered
az osszes hullamfrontot. Csak ha mozgasban vagy (kozeledo)
osszesurusodik, ha meg
allsz, akkor nem.>>>

A Doppler efektust sem kérdöjeleztem meg, hanem azt mondtam, hogy ha ugy
értelmezzük, hogy nem azért halljuk magasabbnak egy közeledö sziréna
hangját, mert több hullám éri a fülünket, hanem mert rövidebbek a hullámok
hossza. Azt is lehete mondani, hogy zsugorodik, de zsugorodni ugy képes,
hogy rövidül. Ebböl kiindulva tudtam meg, hogy a Doppler elv még többet 
is
elárul, mint a hagyományos, tüneti jelenségre alapozott elv.
Ezt én megcsináltam gyakorlatilag, s a hanghullámok, valamint az
elektromágneses hullámok ugyan ugy viselkednek ( a fény is ide tartozik).
Most meg mérem már hét hónapja a Föld sebességét.

>>>A feny terjedesi sebessegenek allandosaga pontosan emiatt fontos.>>>>

Azt igazán nem tudom felfogni: Ha velem szemben a fénynek a sebessége
állandó, akkor hogy történik meg az, hogy több hullám ér, azonos idö alatt,
ha közeledek felé?.

Üdvözlettel Sonibá!

> Tobb ismerostol hallottam a kovetkezot:
> Ha valaki elutazik egy idore, akkor is erdemes a futest
> bekapcsolva hagyni, mert ha visszajon az ember, akkor tobb
> futoanyagba kerul felfuteni a teljesen kihult lakast/hazat,
> mint amennyit a folyamatos futes elvisz.
> En ezt nem tudom elkepzelni.

Nincs is igy, sot a szigetelestol fuggoen nagyon lenyeges is lehet a
megtakaritas, ha kikapcsolja az ember a futest, amikor nem kell.
Ha eleg hosszu idore van kikapcsolva (10 ev), akkor a megtakaritas
akar a 100%-ot is megkozelitheti. ;-)

Egyetlen elmeleti eset lehetne, amikor a folyamatos futes hasznos
lenne rovid idotartamokra: ha a szigeteles homersekletfuggo lenne.
Pl. ha a falak folyadekkal lennenek feltoltve, ami jobban vezet,
mint a gaz, akkor esetleg erdemes lenne olyan homersekletet tartani,
hogy gazallapotban maradjon. De gyakorlati anyagokra es emberi
homerseklettartomanyra nem tudok peldat konstrualni.

Udv,
Jozsi

>Miki, irod:
>; Kell lennie egy módnak, hogy a földbe kapaszkodva hajtsuk
>: az autót ám csak a légellenállás jelentsen veszteséget,
>: a gördülési ne.
>: A fizika nem zárja ki

>Marky: Szerintem kizarja.
Elvileg nem zárja ki. Sima kerék esetében csökken a gördülési ellenállás 
a 
kerék kéménységének növelésével, de ezzel együtt az átadható erők is 
csökkennek. Végtelen kemény felületek között 0 érintkező felület tökéletes 
csúszást jelent.
Ha jól tervezett fogaskerékkel alakzárást csinálunk, elvileg lehet 0 a 
gördülési ellenállás,  és haladás (gyorsulas) is lehetséges.

SB

>Ha valaki elutazik egy idore, akkor is erdemes a futest bekapcsolva hagyni,
>mert ha visszajon az ember, akkor tobb futoanyagba kerul felfuteni a
>teljesen kihult lakast/hazat, mint amennyit a folyamatos futes elvisz.

>En ezt nem tudom elkepzelni.
Teljesen igazad van, és a kádas példa is nagyon jó.
Minél kisebb a külső és belső hömérséklet különbség (ezzel arányos a hőáram) 
időintegrálja, annál kisebb az energiaveszteség.

Udv.:
Janos.

Az Elet és Tudomany egy cikkehez irt hozzaszolasban olvastam, hogy a
cikkiro nem kulonbozteti meg ezt a ket fogalmat. Valoban kulonboznek
és ha igen, miben?

OIstvan

Sziasztok!

SB írta:
> Ha valaki elutazik egy idore, akkor is erdemes a futest bekapcsolva
> hagyni,
> mert ha visszajon az ember, akkor tobb futoanyagba kerul felfuteni a
> teljesen kihult lakast/hazat, mint amennyit a folyamatos futes elvisz.
>
> En ezt nem tudom elkepzelni. Folyamatos futes eseten folyamatos a
> hoszivargas is, vagyis tobb energia jut a kornyezetbe (pocsekba), mintha
> hagyjuk kihulni a lakast.

Teljesen igazad van a veszteség szempontjából. Teljesen kikapcsolni azért
nem ajánlott. Egyrészt hosszabb idő alatt nagy hidegben elfagyási problémák
jelentkezhetnek. Másrészt a hőtehetetlenség (hőkapacitás) miatt, lehet 
hogy
két napig is folyamatosan fűthetsz, mire normalizálódik a helyzet. Ezért 
egy
úgynevezett temperáló fűtést célszerű megtartani, például egy
szobatermosztáttal szabályozott rendszernél 10 °C-ra visszavenni az értéket,
vagy termosztatikus radiátor szelepeknél 1-es állásba (esetleg * állásba,
ami
az elfagyást a fűtési rendszerben megakadályozza) állítani őket. Komolyabb
kazán szabályozó feltehetőleg eleve kínál ilyen programot.

Így a veszteségeket valamennyire csökkented, de a fentebb említett
problémakat elkerülöd.


Üdvözlettel:
Baumann József

>>esetleg önhipnózisban voltál.
>>Tehát felmerül, hogy csak képzelted az egészet.

Sonibá:
>Én is tudok ilyenekröl. Pld. az egész BIBLIA ezen alapul!!

Vagy csak képzeled! 
Javaslom tisztazhatatlan kérdések helyett foglalkozzunk inkább Doppler-effektus
hoz fűződő gyanúddal/meggyőződéseddel.

Neked milyen élményeid vannak róla?
Hogy lekenyerezzelek, megírom miként szembesültem vele legkorábban:

Kisiskolásként suliba menvén - vonalzómat léckerítéshez érintve kereplő 
hangot 
produkáltam. (Ha futni kezdtem a hang ereje s magassága is megváltozott.)
Később - amikor műanyagvonalzóm lett (az jött divatba) - recéin körmöm 
végighuzogatva - különféle magasságú és erősségű hangokat kaptam.

Hát te mi többet tudsz ezeknél a Doppler-effektusról?

Zoli