Kedves Starters:

>> Szerintem pontosan ugyanazt mondjuk mindketten. Mire gondolsz azzal,
>> hogy  nem egeszen ?
> Arra, hogy aki esik, az egy ideig meg latja a kintieket - azt, ami 
> azutan tortenik, hogy o atlepte a horizontot - viszont ot nem latjak 
> (pontosabban a multjat latjak, sokaig).

ezen igazan kar lenne osszeveszni. De en is azt irtam, hogy latja a 
kulvilagot egeszen addig, amig a szingularitashoz nem er. Most teny-
leg hol a kulonbseg ?

>>> Magyaran az utkozesig *kevesebb* informaciot fog kapni, mintha 
>>> beken maradt volna a lyukon kivul.
>> A *kevesebb* informacio persze kevesebb a Foldon tortentekrol, de
>> cserebe latjuk, milyen a horizonton belul :)
> A fenet. A kozeppont felol ugyanugy nem jon feny. A *kinti* vilagot 
> lehet latni, folyamatosan szukulo horizonttal. Igen erdekes latvany 
> lehet, de ezert nem kell beugrani - kivaloan lehet pl. szimulalni.

A fenet ? Miert ? Nem azt mondtam, hogy azonnal meglatjuk a szingulari-
tast. De igenis kapunk informaciot. Furcsa is lenne, ha olyan helyre 
megyunk, ahol meg nem jartunk es semmi informacio. Peldaul ellenoriz-
hetjuk, hogy a horizonton atmenve semmi tragedia nem tortenik. Azert 
az ellenorzes megiscsak tobb a szimulacional :). Tovabba, ha baratunk 
egy masodperccel elottunk/utanunk indult, akkor lathatjuk egymast is.
Mindketten a horizonton belul, es tudhatjuk, hogy nem fordult vissza. 
Tovabba, horribile dictu a szingularitast is kozvetlenul megtapasztal-
hatjuk. Amint odaerunk. Nem is tart soka, es kiderul, hogy tenyleg 
szetszakadunk, vagy netan atcsusszanunk egy masik univerzumba ...:) 

> Amikor a megfigyelo szabadon esik, addig a masik ideje latszolag
> *lassul* - amikor viszont lassitani kezd, a masik ideje ismet
> felgyorsul, de - atlagos esetben - nem jobban, mint amilyen indulas-
> nal volt.
>> De jobban. Szabadesesben a horizontnal kb. ketszeres doppler 
>> vorosodessel latja a Foldet, a megallasnal meg akarmekkora kek-
>> eltolodas lehet, annal nagyobb, minel kozelebb allunk a horizont-
>> hoz.
> Akarmekkora nem lehet, csak amekkora a lyuk gravitaciojabol kovet-
> kezik. Nem vegtelen - meg a kozeppontban sem - nemhogy a horizonton.
Arrol volt szo, hogy allunk a horizontnal (kivul, kozvetlen elotte). 
Ha megallsz a horizont elott, akkor bizony barmekkora lehet. A lyuk
gravitacioja csak annyiban szamit hogy kijebb vagy beljebb van az a 
horizont. A horizontnal megallni ugyanaz, mint fenysebesseggel menni
-- nem is meglepo ha vegtelen a kekeltolodas. Az lehet, hogy a lyuk
gravitacioja csak vegesen gyorsithat, de neked kell gyorsitanod
ahhoz, hogy allva maradj. 
> Ezen kivul mi koze ennek az ido lassulasahoz? Nem hiszem, hogy az 
> ugyanakkora lenne, mint a Doppler-eltolodas. Egy banyaban is, ha 
> targyakat dobalunk fol vagy ejtunk le, eleg meggyozo sebesseg-
> valtozasok vannak - de az idovaltozas szinte eszrevehetetlen. Atom-
> oraval sem konnyu kimerni.
Ha a kulso all a Foldnel, mi allunk a horizontnal, akkor mi mas lenne
a Doppler, mint az idovaltozas. A horizonton ket szivdobbanas kozott
sok-sok foldi szivdobbanast latunk...
Ha mar banya -- ma lenne banyasznap. Valamikor nagy esemeny volt mi-
felenk
udv, kota jozsef

>> Nem celszeru. Egy GOMBFELULETTEL kell elvagni, a Te magassagodban.
> En nem celszeru szamitasi modrol irtam, hanem a nagyobb
> surusegu maghoz valo kozeledesnek a g-t novelo negyzetes
> hatasat es a folenk kerulo szelet(ek) g-t csokkento kobos
> hatasat kivantam bemutatni.
Pont ezert irtam a celszerusegrol: a jo modszerrel *latnad* a linearis
csokkenest - a Te modszereddel pedig a JPE azt mondana, hogy negyzetes
vagy kobos lesz, pedig NEM AZ. Kiszamolni pedig - ami megmondana a
pontos eredmenyt - lusta vagy :-)

> A tenyleges szamitast ma mar ugyis processzorok vegzik el.
NAGYON nem mindegy, hogy a processzor 5 evig szamol, vagy egy jo
gondolattal ezt 5 percre rovidited. Jelen esetben: pontonkent
integralod az egesz Foldet, vagy rajossz, hogy gombszimmetrikus.
Remelem, a szemleleted nem fog tulzottan elterjedni a vilagban, mert
akkor megnezhetjuk magunkat!

Egyebkent a gondolatod altalaban sem igaz. Ha egy problema
exponencialis, es jelenleg meg tudjuk oldani mondjuk 100 elemre, akkor
jovore, amikor a gepek teljesitmenye a *duplaja* lesz, mondjuk 105
elemre tudjuk megoldani ugyanannyi befektetes (ido, penz, stb.)
felhasznalasaval.

> 2. Az attol fugg, hogy tenyleg szamolni akarok, vagy csak
> ramutatni arra, amirol fentebb irtam.
Arra mutass ra, amit jol tudsz. Ha valaki folhivja a figyelmed, hogy
nem jo, amit mondasz, es Te megis ragaszkodsz hozza, akkor pedig
szamold ki pontosan, vagy mas modon bizonyitsd.

>Feladó: starters_uh.tratseerf
 > Regen valahogy meg a helyesiras is jobban ment az irastudoknak...
   Elhiszem irasod.
   Olvastad mar math-ot?  Tele kisbetuk, elvalasztas szokozben, stb.
megsem zaklatja senki, hisz mind amit mondani akar, gyonyoruen kiveheto
mondataibol. Tehat a tudomany rovata nem a magyar irodalommal
foglalkozik.
>Harminc fenyev nem lesz tavolsag mondjuk 300 ev mulva.
  Nem tunik lehetetlennek, de mintha osszeroppanas lenne eszlelheto.
  Arra sem lesz uzemanyagunk, hogy a Fold felszinen egy km-ert megtennenk
hagyomanyos jarmuveinkkel.
>Extrem esetben szettorik az egesz (mint a Hold kialakulasakor).
 A Hold keletkezeset csakis egy masik egitest Folddel valo utkozese
valthatta ki.
>Addig ez van, es kesz.
  Mi az hogy ez van es kesz? Ezt mar Atti is irta, de a dolgok nem olyan
egyszeruek.
>Igaz, amit irsz, de kozben arra is gondolj, hogy ha nem is Te lennel a
>szuleid gyereke, akkor is 99%-os valoszinuseggel lenne nekik egy
>nagyjabol veled egyidos es nagyon hasonlo gyerekuk, aki nagyjabol
>ugyanugy elne es ugyanazt szeretne, mint Te.
  Ezzel egyetertek, tehat minden lehetseges, ami erdekes, hogy ..
     Felvetem azt az ipotezist, amit meg Einsten sem.   Habar ezt mar
emlitettem a hixen.  Minden ember elete egyenerteku maga az univerzum
letevel.  Azaz, megfigyelokent van alkalmunk szerepelni egy majdnem
'valosagsonak' nevezheto ,eletben'.  Tehat szamunkra az univerzum
szuletesunk utan tudatosult, es veget is er halalunk utan.
   De ha meg sem szulettem, egyaltalan nem tudunk semmirol.  Valahogy erre
ment volna ki a gondolatmenet.  Hany szemelynek lenne lehetosege,
amikor mar a kuszobon van, es vegeter az esely, stb. stb. Mi konnyen
beszelunk, mert mar itt vagyunk,... de utanna, marad a kerdojel..
   Es ha azt vesszuk alapul, hogy mar egyszer volt, miert ne lenne
megegyszer?
   Udv. Csaba.



 Jelenleg nagyon ugy nez
ki, hogy az elet elegge torvenyszeruen alakult ki a Foldon - de ugyanez
vonatkozik pl. a tudomanyos felfedezesekre. Altalaban 3-4 *dokumentalt*
alkalommal talaljak fel ugyanazt - es mennyi meg, amelyik felfedezes
eltunt...
> talan eseje sem lessz, hogy elvezni tudja az elet szepet vagy rossz>
oldalait.
Igen, de ha adott korulmenyekkel es valoszinusegekkel dolgozunk, ott
torvenyek is vannak. Ha van fold, villam, levego, napfeny, viz es
agyagpala, ott eleg hamar "lessz" elet is. Foleg, hogy a vilagur is
tele van aminosavakkal.
>   Valoban ami forradalmasit es remenyt iger, az a tudomany. Annak azert
> orulok hogy nem szaz evvel ezelott eltem. Az utobi korszakalkoto emberi
> teljesitmenyek, felfedezesek messze a hataron tul engedik lebegtetni az
> ember fantaziajat.
Volt mar idoszak az "utobi" idokben, amikor az emberek igy ereztek (pl.
a felvilagosodas kora). Utana par szaz ev mulva igen jokat lehetett
mulatni az akkori tudomanyos szinten. Persze olyan gond is van, hogy
mindez mire hasznalhato? Akkoriban pl. tudomannyal meg nem lehetett
egyszerre elpusztitani az emberiseget - de atalakitani sem, sem jo, sem
rossz iranyba.>   Azt hiszem a jovo tehnikaja a felvezetokon alapulo
szamitogep
Ez a JELEN "tehnikaja". A jovoben szinte biztos, hogy nem felvezeto
"lessz" az alap, hanem mondjuk a nanotechnologia. Gondold el, micsoda
pazarlas *egy* bit tarolasara mondjuk 10 mrd atomot felhasznalni. Igaz,
ahhoz kepest, hogy az elso gepekben meg csaknem kg mennyisegu anyag
tarolta a biteket - oriasi elorelepes.
> es a nagy forradalmi lepes a mesterseges inteligencia lessz.
Szerintem is - kerdes, hogy mi tortenik kozben a termeszetessel?

Kedves Kóta József!

Köszönöm válaszod.

>a problema ott van, hogy ha itt a Foldon felveszed a descartesi
>rendszered, akkor az messze a Napnal nem ugyanaz, mintha 
>odamennel es ott venned fel. Emiatt beszelhetunk ilyen kepben vagy 
>olyan kepben, es kiderul, hogy nem ugyanazt ertjuk sebesseg alatt. 

>...Csak eppen szilvasgombocrol abrandoztam.
Ezzel egyidoben jöttem rá, ideje bevetnem legújabb 
gondolatkísérletemet, az acélmagvú üveggombóc esetét. :)
A golyót tendenciózusan változó törésmutatójú üvegrétegek veszik 
körül. (A külső réteg törésmutatója csaknem azonos a levegojével)
A gombócot félbevágva négyzetrácsos papírra helyezzük, s centruma
irányába világítva, mérjük az oda-vissza terjedési idot. Ez többnek 
adódik annál, mintha a mag csupasz lenne.
Aztán a centrumától eltéro irányokba is célozgatva úgy találjuk, hogy a 
fény kikerülve a magot, az üvegben elhajolva távozik. 
Ha az üveggombóc fölé hajolunk, a látvány a görbült tér síkmetszetét 
illusztrálja. Ha belebújhatnánk az üvegbe, a külvilágot látnánk
torznak.
Ha ez a modell nem jó semmire, akkor nálam baj van. De miért ne 
lenne jó?

>Egyebkent, ha jol tudom, ma a fenysebesseg (vakumbeli) definicio
>szerint allando, mert a cm ezen keresztul van meghatarozva.

Igen, Bay Zoltán mérései és javaslata szerint. Csak lokálisan
nem tapasztalunk c-tol eltérést. Legalábbis Einstein korábban
idézett szavai szerintem erre utaltak.

>> És elmaradt annak tisztázása, miként oldható fel a felmerült 
>> ellentmondás(?) a f. lyuknál felbukkanó c szökési sebességgel 
>> kapcsolatban.

>Melyik ellentmondas ? Tobbminden felmerult...mire gondolsz ? 

A szökési sebesség nagy messzeségben elejtett test végsebessége.
Olykor felvetik, hogy az eseményhorizonthoz c-vel kellene érkeznie a 
testnek - külso megfigyelo szerint, ha már egyszer ott c a szökési
sebesség. Tudjuk, hogy c-re nem gyorsulhat. Az se elfogadható
vélemény, hogy c-t egyre inkább megközelíti, de sosem éri el.  Ez 
ugyanis a mozgási energia korlátlanságára utalna, holott arra nincs 
fedezet. 
Én abban látom a megoldást, hogy külső megfigyelo szerint a
horizont környékén az idő "megáll" és ez a fény torlódását is jelenti.
Frekvenciájának arányában egyúttal megno az energiája.
Ha a fény elott test halad, a fény - legyen bár kintrol tekintve
lomha - utoléri és nagyobb nyomást gyakorol rá, mintha ez
kintebb történt volna. Ebbol következik, hogy a lyuk horizontjánál,
a felé zuhanó test kék felé Doppler-eltolodott - és felgyorsult
világot lát maga mögött.  Sokkal kintebbi zuhanó test viszont 
vöröseltolódott világot lát még. A magyarázatom logikus és 
ellentmondásmentes, hacsak nem hibáztam valahol. 

>> ...- mi a csuda a tömeg?

>A melyebb valaszt termeszetesen nem tudom. Az is meglehet, hogy
>elekromagneses... de -- ha megengedsz egy kicsit gonosz megjegy-
>zest - akkor a sulytalan dobozod az a szonyeg, ami ala be lett
>seperve a valasz. Mert ugyanugy semmi tobbet nem tudunk ettol.
Ez nem gonosz megjegyzés. Teljesen jogos. Hitre nem építheto
a fizika. Minthogy csak hosszas keresgélés után találtam rá
Feynman Mai fizika 6. kötetében, hogy errol nem feledkezett meg a 
tudomány, csak a legtöbb ismeretterjeszto mu írója - sajnos,
megnyugodtam, hogy egyrészt nem nem én vagyok a hunyó - szemben
egyik vitapartneremmel, akinek felment a vérnyomása és elragadtatta
magát :-)  - másrészt ezentúl hivatkozhatok Feynmanra, aki
felvetésével csaknem feladatot adott az utókornak.

>ha egy alarcosbalba megyunk, akkor lehet, hogy minden alarc 
>mogott ugyanaz az egy ismerosunk rejtozik. De nem biztos. 

Egy speciális eset, amikor biztos: gyanútlanul első vendégként belépek 
az álarcosbálba, melyet fénnyel bélelt tükörszobában 
rendeztek meg.  Ámde, hogy összezavarodjak, s ne legyek biztos a 
dolgomban, a szoba falai gumiból vannak, és tulajdonosa - Voland 
ugrál a tetején...:-)

Burgonya

Drága Dr. Watsonom, alias Voland !

>neked az a lathato problemad, hogy nem erted a relativitast, hanem 
>abszolut modon gondolkozol.

Ha prezentálnád végre, hogy ez mibol következik, az más lenne.
De csak hangoztatod, ami ugyebár nem ugyanaz.
>tomeg kozeleben a feny sebessege RELATIVE megvaltozik, es a 
>megfelelo gravitacios terben a feny RELATIVE lebeg! Nem ABSZOLUT 
>modon. Ezt ertsd mar meg.

Te várj csak, ezek szerint Lukács Béla tévedett?
Szerinte  - (korábban utaltunk többen is a weben is elérheto könyvére)
a lyukba eso töltést miért nem nyeli le a lyuk? Szerinted relatíve
nem nyeli le, vagy abszulúte ? Nézz utána légyszíves.
"Relatíve lebeg, vagy abszulúte"?

Kedves Watsonom, bátorkodom megemlíteni, hogy pályázok a XXI.
sz. legérthetobb relativistája címére. Elso sikerem, hogy egy éter-hívo 
nehéz leckét kapott, ötletem nyomán. Azóta is töri a fejét. (Vannak 
többen is. Egyesek könyveket jelentettek meg, Einsteint cáfoló 
célzattal, felháborító célzásokkal szurkálgatva a mestert és 
tanítványait)
Az illeto szerint a testeket a gyorsulás folyamán az éter összenyomja, 
s a hosszkontrakció ebbol ered. (az éter úgymond csak gyorsuláskor 
fejti ki eme tettenérheto hatását, míg egyenletes mozgásnál 
létezésérol semmi nem árulkodik. Ez végülis egy modell, mely sokaknak 
tetszik).
Te mint állítólagos értoje a relativitáselméletnek, hogy tudnád 
bemutatni, hogy az állítás ellentmondáshoz vezet?
Nekem nem okozott nehézséget pirinyó IQ-mmal.

Burgonya

Kedves S. Zoli!

A neked irt leveleimben mindent helyesen irtam, az nem szorul korrekciokra. 
Igy nehany dolog most esetleg ismetlesnek tunhet. Olvasd figyelmesebben a 
leveleimet, mert tovabbra sem a leveleim tartalmat vitatod. Ami pedig a 
bloffodet illeti, az egyreszt nem tunt bloffnek, mert az nagyon is logikusan 
kovetkezett a korabbi hibaidbol, masreszt tartozkodj a jovoben attol, hogy 
valoban bloffolj, mert sok mindent elerhetsz vele, csak eppen azt nem, amire 
szanod. Ha nem ertesz valamit valaki magyarazataibol, akkor kerdezd meg 
egeszen egyszeruen, hogy fejtse ki reszletesebben, vagy valami hasonlo. Es 
akkor az a valaki ezt fogja tenni. De ha ehelyett becsmereled a 
hozzaerteset, es emellett hibas allitasokkal minosited magad, akkor nem 
biztos, hogy ilyen konnyen elered az ahitott celt. Senki sem tevedhetetlen, 
de megneheziti a vitat, ha valaki a korabbi nyilvanvalo tevedeset erenykent 
beallitva tovabb tevelyeg. Vegul beidezek a korabbi levelembol, hogy lasd, 
mirol is vitaztunk:

>>
Az alt.rel. szemletetesenel eloszeretettel hasznaljak a kovetkezo ket 
szituacio hasonlosagat:
1/ Egy foldfelszini megfigyelo egy mely banyabol felfele vilagito ismert 
frekvenciaju fenyt a vartnal kisebb frekvenciaval erzekel. Mind a 
megfigyelo, mind a fenyforras nyugalomban van a foldhoz kepest, ennek 
megfeleloen a tavolsaguk allando, tehat az ido mulik mas sebesseggel a ket 
helyen. (A pontossag fokozasa miatt tegyuk fel tovabba, hogy a banya melyen 
ugyanakkora a gravitacios gyorsulas mint a felszinen, aminek teljesulese a 
fold magjanak nagyobb surusege miatt felteheto.)
2/ A vilagurben allando 1 g gyorsulassal gyorsit egy urhajo. Egy hosszu 
kotelen maga utan vonszol egy ismert frekvenciaju lampat. A lampa fenyet az 
urhajoban kisebb frekvenciajunak erzekeljuk, jolehet a kotel hossza allando. 
Az elterest a gyorsulas okozza, hiszen mire a lampa fenye az urhajora er, az 
mar nagyobb sebessegu, mint a lampa sebessege volt. Ez a pelda talan 
mesterkeltnek tunne, ha az alt.rel. nem eppen a gyorsulo tehetetlen, es az 
egetesek vonzasa miatti sulyos tomegek ekvivalenciajara epulne, mely szerint 
ha a megfigyeloinknek nincs kilatasuk a kulvilagra, akkor nem tudnak, hogy 
az 1-es, vagy a 2-es szituacioban vannak-e .

A ter "tagulasa" egy jol kovetheto szemleletes magyarazat a voroseltolodasra 
azok szamara, akik ismerik a Doppler-effektus jelenseget, de a ket fenti 
peldaban azt lathatjuk, hogy a voroseltolodas mas modokon is letrejon, 
mikozben szo sincs valodi tavolsagnovekedesrol. A terido efele rafineriait 
nehez kovetni, mert sokszor nincs rola szemleletes elkepzelesunk. Az ido 
relativitasa miatt a terido-beli esemenyek furcsa tulajdonsaguak is 
lehetnek. Egyaltalaban nem biztos hogy tagul a terido, bar valoszinuleg ez a 
legegyszerubb hetkoznapi fogalom amivel illethetjuk, mindazonaltal ezt nem 
szabad szo szerint venni, mert nem tudjuk, mi az igazsag. Talan okosabbak 
lehetnenk, ha a csillagok fenyenek voroseltolodasat egyeb pontos 
tavolsagmeresi modszerrel is ki tudnank egesziteni.
<<

Ezt kiegeszithetnem a tovabbi leveleimben (pl. a gombhejrol) irtakkal, de 
mivel ugyanilyen egyszeruen utanna is lehet nezni, igy ettol eltekintek. 
Mivel ezt a foldsuruseg temat mar elegge kitargyaltuk, igy akar le is 
zarhatjuk, ha csak valami uj erdekes dolog nem merul fel ezzel kapcsolatban. 
A teljesseg kedveert talan erdemes megjegyezni, hogy ez a tema nem eloszor 
kerult a listara, es akor is VAti idezett konkret adatokat. Ez talan 
csokkenti az erdemeimet, de megis az az igazsag, hogy nem magam fedeztem fel 
az allando gravitacios gyorsulasu szakasz letezesenek lehetoseget.

Udv: Takacs Feri

Hunor:

"Minden q racionális osztóponthoz rendeljük a valós számok következő részét: az
ok az r valós számok, melyek nagyobbak, mint q, de kisebbek, mint bármely
olyan p racionális szám, amely nagyobb, mint q.

Ilyen r valós számok semmilyen q racionális számhoz sincsenek, azaz az így mega
dott halmazok üresek."

igy van. de nincs ebben semmi.


"Ha léteznének irracionális számok, mégpedig olyan számosságban, ahogy tanuljuk
 ezeknek kellene igaznak lenniük: A |részek|7megszámlálhatatlanul végtelen, miv
el minden racionális számhoz tartozik pontosan egy, ezért:
|részek|*|egy tetszőleges rész elemei|=|irracionális számok|. Ebből:|racionális
 számok|*|egy tetszőleges rész elemei|=|irracionális számok|. megszámolhatóan v
égtelen*|egy tetszőleges rész elemei|=kontinuum.
Megoldása: |egy tetszőleges rész elemei|=kontinuum."

Nem vegezhetsz ilyen matematikai muveleteket a "vegtelen"-nel, a "vegtelen" nem
 szam. Nem szorozhatsz, oszhatsz vele legalisan. Ez itt nem egy legalis matemat
ikai szamitas, bizonyitas.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Kota Jozsi:

Valoban van ket kerdes, ami elso ranezesre kulonbozo:

1) Mi a tudomany, mi a metodikaja, stb...

2) Mi valoi ide erre a forumra.


A 2) kerdesre kulonfele valaszok adhatoak elvben. De ket lehetoseg van.

a) Vagy azt mondjuk, hogy ez a moderatorok feladata, es mi nem kivanunk ebbe be
leszolni, nincs olyan ervunk, ami alapjan mi ebbe beleszolnank.

b) Vagy azt mondjuk, hogy ez nem teljesen szubjektiv kerdes, igenis lehet ebben
 a kerdesben objektiv erveket leirni, ami a moderatoroknak is iranyadonak kelle
ne lennie.

a b) esetben pedig csakis az 1)-es kerdes alapjan adhatunk elveket. Azaz a TUDO
MANY lista moderalasaban az legyen a szempotn, hogy mi az, ami tudomanyos. En p
edig amellett erveltem, hogy a "tudmanyos" kifejezes legjobban metdoikai alapon
 adhato meg. Azaz nem bizonyos tartalmak, hanem bizonyos ervelesi, gondolkodasi
 modok azok, amik tudomanyosak, es masok nem azok.

Ekeppen tarsadalomtudomanyi kerdesek is kerulhetnek ide, es pontosan ugyanazon 
feltetel mellett: ha az a bizonyos tudomanyos metodika jellemzi az irasok gondo
lkodasmodjat. Azaz empirikusan ellenorizheto elmeletekkerulnek beirasra, es eze
krol logikai osszefuggesek es empirikus adatok alapjan vitatkozunk.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Jozsef

>es impulzusa rekonstrualhato, es kiderult, hogy a neutrino *pontosan*
>fenysebesseggel megy. Vagyis nincs nyugalmi tomege.

>Az, hogy ez a nulla tomeg ma mar nem egeszen nulla, az mar masik
>tortenet

Roviden elmeselheto ez a masik tortenet?
Az a problemam, hogy az ismert kepletek szerint nagyon elesen elvalik a
"nulla" es a "majdnem nulla".

Janos