Marky,
Surlodás: a falbol a levegő kicsit ferdén fúj be a dugo és a fal közé,
ez
légpárnát ad, és viszi előre a dugót is is, mint a szilicium szeleteket
az
automata gyárakban.
>megallito zsilip es a vonat kozott egy leereszto szelep is, kulonben
>minden lesz, csak nem "finom, puha" megallas.
Talán a légrés elég, ami a cső és a dugó között van...
>az egyszeru esetet, hogy p1=0,05bar nyomasu levegot (idealis gazt)
>adiabatikusan osszenyomok p2=1,5barra. p*V^kappa=const, kappa=1,4.
>V2/V1=(p1/p2)^(1/kappa) = 0,088. p*V=N*k*T -bol T2/T1=p2*V2/(p1*V1)
>=30*0,088 = 2,64. T1=20 fok Celsius -> T2=500 fok Celsius. Nem tunik
>tulsagosan nyero otletnek. Az alapproblema marad: 1/2*m*v^2 =
>1/2*200tonna*(100m/s)^2 = 1GJ kinetikus energiat valahova el kell
>tuntetni.
Végre valaki számol is valamit! :-))))
A cső fala elnyeli ezt, mint a sin meg a fékpofák az ugyanekkora energiat
a
sima vonat esetéban.
Nagy a felület, elmegy a hő. Aztán, amikor a vonat megállt, és a retesz
megfogta, akkor nyitható a tulnyomásos tér, a tágulás is visszahűti a
levegőt.
>A fekutra van valami becslesed?
Rövidebb, mint a vonatnál, mert levegő fékez. Ezért "puhább" a megállás,
kb
olyan, mint a repülőé.
Mindesetre érdekes lenne végigszámolni. Az egészet. Kár, hogy nem érek
rá.
:-(
MJ.
|