Sziasztok!
Janos, irod:
: >egyik oldalan elovakuum van, a masikon meg x bar, ami hajtja a kabint)
: A masik oldalon is vakuum van, kb. 0.5 bar.
Vegyuk tovabbra is a multkori szamokat. a=2m/s^2 (Te ugye 1g-t
ajanlottal), m=200 tonna, A=7m^2, amibol legyen 5m^2 a vonat, ekkor a
nyomaskulonbseg a vonat elott es utan: delta_p=m*a/A=0,8bar. De ekkor meg
nem surlodtunk semmit es csak vizszintesen haladtunk.
: Nem vészfékez, sehol egy fék! Egyszerüen nem nyitjuk az elotte lévo
: zsilipet, ekkor összenyomja az előtte levő 0.05 bar nyomásu levegőt,
ami
: finoman, puhan megállitja, mielőtt beleütköszne a lezárt zsilipbe.
Az egyszeru szamolas kedveert tegyuk fol, hogy a vonat mogott 1 bar van,
mert eppen gyorsulunk, amikor rajovunk, hogy veszfekezni akarunk. A
vonatnak eleve 1 bar-ra ossze kell nyomnia a levegot, hogy lassuljon es
1,8 barnal lesz kb. 2m/s^2 lassulasa. Ezzel csak az a baj, hogy minel
jobban osszenyomod a levegot, annal nagyobb lesz a lassulas, tehat kell
a
megallito zsilip es a vonat kozott egy leereszto szelep is, kulonben
minden lesz, csak nem "finom, puha" megallas. De most csak tegyuk fol azt
az egyszeru esetet, hogy p1=0,05bar nyomasu levegot (idealis gazt)
adiabatikusan osszenyomok p2=1,5barra. p*V^kappa=const, kappa=1,4.
V2/V1=(p1/p2)^(1/kappa) = 0,088. p*V=N*k*T -bol T2/T1=p2*V2/(p1*V1)
=30*0,088 = 2,64. T1=20 fok Celsius -> T2=500 fok Celsius. Nem tunik
tulsagosan nyero otletnek. Az alapproblema marad: 1/2*m*v^2 =
1/2*200tonna*(100m/s)^2 = 1GJ kinetikus energiat valahova el kell
tuntetni.
: De azert bizonytalan vagyok egy kicsit...
A fekutra van valami becslesed?
Udv,
marky
|
János,
>> Nem vészfékez, sehol egy fék! Egyszerüen nem nyitjuk az elotte lévo
> >zsilipet, ekkor összenyomja az előtte levő 0.05 bar nyomásu levegőt,
ami
>> finoman, puhan megállitja, mielőtt beleütköszne a lezárt zsilipbe. Amikor
>Lengéstan: tehetetlen tömeg és rugalmas közeg.
>Lengeni fog a kocsi elöre-hátra.
Nem, amikor 0 a sebessége, akkor megfogjuk. Semmi lengés!
>> megállt, akkor gyorsan bereteszeljuk, hogy ne induljon vissza.
>Ami ehhez kell, azt úgy hívják, hogy fék.
>Mert a retesz ugye nem okoz végtelen féklassulást?
Nem. A fék az surlódás, a retesz az retesz: alakkal való zárás.
MJ.
|