Miki,

>A másik kérdésem pedig (feltéve, hogy van még tartalék):
>ha a szuperkapacok elérik az kWh/kg
>tartományt, akkor az én meglátásom szerint hihetetlenül
>sok probléma megoldódna. Szél- és naperomu háttértár,
>elektromos autók, stb. Ehhez képest nem nagyon látom
>a mozgolódást, az érdeklodést, úgy általában a kutya sem
>hallott még szuperkapacitásról.

>Jó, drága. Bár egy kocsiba azt a 100Wh-t (~20kg),
>ami a visszatápláláshoz kell, csak be lehetne építeni.

>Összefoglalva:   néha (újra) belelkesedem egy olyan muszaki
>lehetoségen, ami mindenkit hidegen hagy. Vagy én vagyok
>naiv, vagy mások nem értik a lehetoség nagyságát.
>Melyik?

A dolog számolható: a legjobb dielektromos tulajdonságú agyagokkal, a 
legvékonyabb szigeteléssel, ami kb. 2 nm (korlát a tunnel áram), a 
legvékonyabb, még folytonos fémezéssel, ami kb.5 nm,  nagyjából ki lehet 
számolni a kapacitásos energiatárolás maximális kWh/kg értékét. Nem túl 
jó, 
egyszer megcsináltam, de a pontos ertékre nem emlékszem, számolj utána, 
kb 
1-2 V feszültséggel mennyi kWh/kg jön ki.
A helyzet az, hogy a kémiai energiatárolásnak van egy óriási előnye: helyből 
a nanotechnikán nyugszik, csak nem mondtuk eddig róla. Minden (nanoméretű) 
molekulában elektron energiaváltozások mennek végbe, "kisül egy 
nanokapacitás", ebből lesz a mozgási energia.
A tüzelőanyag cella lenne az igazi, kémiai energiából rögtön villany.

El ne oxidálodjon a karácsonyfátok!

Üdv. MJ